Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-21 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam, 169. szám ARA: 1982. július 21., szerda 1,40 FORINT EXPORT: NEHEZEBB FELTÉTELEK KOZOTT A megye iparának első féléve Tükröződik a takarékosság szemlélete Nőtt az érdeklődés külföldön is a Mátravidé- ki Fémművekben gyártott aerosolpalackok iránt Az idei évre megyénk ipari üzemei átlagosan 3 százaléknyi termelésnövekedést terveztek. Számítottak tehát az értékesítés szigorúbb feltételeire, s szinte mindenütt a jobb, exportképesebb minőség, a korszerűbb termékszerkezet kapott nagy hangsúlyt. A gazdálkodásban érezhető a takarékosság szemlélete, figyelemre méltó megtakarításokat mutattak ki az alapanyag- és az energiafelhasználásban egyaránt. Nagyobb növekedési ütemet — 4—6 százalékot — a gépiparban tervezett néhány vállalat. A termelésüket a piaci kereslet ösztönözte, ám év közben már nekik is számolniuk kellett az export szigorúbb feltételeivel. Ugyanakkor azonban megyénk vállalatai, szövetkezetei lehetőséget látnak még az idén mintegy ötmillió dollár értékű többletexport teljesítésére és ugyanilyen értékű tőkés import csökkentésére. Körképünkben a legnagyobb vállalatoktól kértünk tájékoztatást az első félév tapasztalatairól, a következő hónapok feladatairól. A Mátravidéki Fémműveknél, ahol az idei terv csaknem 1,7 milliárd forint érték termelését szabta meg, összességében túlteljesítették az első félévi programot. Az üzemek közül a tubusgyártók maradtak le kissé, itt az árváltozás hatása érezhető. A vállalat egyaránt érdekelt a szocialista és a tőkés piacokon; az év eddig eltelt hónapjaiban exporttervét is sikerült túlteljesítenie. Nem lesz könnyű azonban a második félév. Csökkent az érdeklődés a tubusok iránt a tőkés piacokon, a kiesést más termékkel kell pótolni. Az aerosol palackok és koronazárak többletével úgy tűnik, ez sikerül is a Fémműveknek. Nagy feladatai lesznek ebben a vállalat füzesabonyi gyárának. Teljesítette félévi tervét az Egyesült Izzó Félvezető- és Gépgyára is. A gyöngyösiek 700 millió forint értékű árut termeltek, kétharmad részben exportra. Mint Cse- fán József tudósítónktól megtudtuk, a szocialista országok közül a Szovjetunióba szállítottak legtöbbet, elsősorban ampullát és peremes üveget gyártó gépeket, illetve öblösüveggyártó gépsorokat. Változatlanul nagy az érdeklődés az ipari robotok iránt. A gépgyártásban nőtt a termelékenység és jobb lett a minőség a nagy pontosságú NC-vezérlésű megmunkáló gépek üzembe Az Izzó gyöngyösi félvezetőgyárában mikroszkóp segít az apró alkatrészek szerelésében (fent) Antóbuszajtókat működtető berendezéseket szerelnek a Finomszerelvénygyár hevesi gyárában (balra) (Fotó: Perl Márton) állításával. Ami a tőkés exportot illeti: csaknem 60 millió forint értékben szállítottak Irakba és Jugoszláviába üveggyári gépsorokat, illetve félvezetőket. A második félévben a megrendelések alapján tovább növeli tervét a gyár. A szocialista országokon kívül az NSZK-ba, Hollandiába és Jugoszláviába exportálnak Gyöngyösről. Az egri Finomszerelvénygyár elmúlt évi kiemelkedő eredményei alapján az idei évre is dinamikus fejlődést tervezett. Ennek első félévi részfeladatait nem tudta maradéktalanul teljesíteni. Kovács Imre kereskedelmi igazgató tájékoztatása szerint a tőkés piac és a belföldi igények változása befolyásolta a termelést, ám a múlt év első félévéhez viszonyítva így is 7 százalékkal többet értékesített a vállalat. Növelni tudták a pneumatikus automatika elemek termelését, és többet adtak el az autóbuszajtó-nyitó berendezésekből is. A kompresz- szorok és olajszabályozók iránt csökkent a piac igénye, ezért módosították a programjukat is. A kiesést a rubelexport növelésével ellensúlyozták, sőt 14 százalékkal növelték is az exportot. A szovjet partner részére például 20 ezer olajszabályozót szállítottak soron kívül, de többet adtak el jugoszláv megrendelőknek, és egy új piacra, Görögországba is. Mindezek eredménye, hogy a vállalat nehezebb körülmények között is növelte nyereségét. A termékeknek csaknem fele kerül közvetlenül exportra, de a belföldön értékesített alkatrészek jó része is exportcélokat szolgál. A második félévben új piacok felkutatását tűzte ki célul a Finomszerelvénygyár. Diákmunka Legjobb barátommal együtt középiskolás korunkban tavasszal már mindig az foglalkoztatott bennünket, hogy hol dolgozzunk a nyáron. Nyilvánvalóan az elsőrendű oka ennek az a nem is kevés keresmény volt. De fontos szerepet játszott ebben az a gondolat is: vajon mit bírunk, képesek vagyunk-e a férfias munkára. Legelőször — amikor elhatároztuk, hogy együtt keresünk munkát — egy sírkőfaragó kisiparosra esett a választásunk. El kell ismernem, a barátom jobban bírta nálam a gyűrődést, ráadásul nekem nagyon nehéz volt elhárítani, csitítaná a szülői aggódást, amikor tízórai kemény munka után alig jártányi erővel tértem haza, ujjaím végei pedig kilyukadtak a nagy erőfeszítésitől. Ugyanis napokon át az volt a feladatunk, hogy a síremlékek különböző darabjait csiszoljuk minél gyönyörűbbre. Például egy kereszthídnak való tömbből 12 forintért csalogattuk elő több órai munkával a szépséget kölcsönző apró kavicsokat. Mi még akkor nem is voLtunk tisztában vele, hogy bennünket az illető kizsákmányol! De hogy sejthettünk valamit a dologból, az biztos, mert kétheti nehéz meló után már nem mentünk vissza sírkövet faragni. S biztos vagyok benne, hogy ennek nem a puhánysá- gunk volt az oka. Egy, majd két évvel később én jövőre szóló munkahelyet találtam magamnak, barátom pedig a Dunántúlon kísérletezett. Ti- zenhatórázott egy olajfúró toronynál. Amikor mesélt erről, nekem egyáltalán nem tetszett; hogy egy 16 éves embert így kihasználnak. Szerintem ő ezt a tényt fel sem fogta, akkor. Pedig nem az egyedüli eset volt; hogy a munkáltatók többet próbáltak kicsikarni az időszakos ifjú dolgozóból, mint amit a törvény megenged. Persze, mindezt munkahelye válogatja. De van eülervepélda is: számtalanszor látni gépek, szalagok mellett téb- láboló fiatalokat, akikre vagy nem mernek rábízni semmit, vagy pedig teljesen feleslegesen töltik idejüket az illető munkahelyen. Meghatározott ösz- szegért — j óformán két szalmaszálat sem kell keresztbe tenniük. Jogos tehát a kérdés: vajon milyen példáiból tanulnak ezek a gyerekek? Az egyik oldalon azt látják; hogy a zsírt is kiveszik belőlük, úgy meghajtják őket, a másikon viszont azt, hogy nem kell különösképpen tömi magukat, az a bizonyos meló egyszer így is, meg úgy is meglesz valahogy. Valójában ezeknek a nyári diákmunkáknak épp az lenne a szerepük, hogy segítsenek a munkára nevelésben, abban, amiről bizony az iskolában vajmi keveset hallanak, értenék meg a fiatalok... Szalay Zoltán FELMÉRÉSEK, FÓRUMOK HEVESBEN Népfront, iskola, társadalom Oktatási rendszerünk a folyamatos megújulás éveit éli; új tantervek, nevelési programok váltják fel a korábbiakat, a közelmúltban az MSZMP Központi Bizottsága hozott határozatot közoktatásunk továbbfejlesztésének irányelveiről, s olyan időszerű feladatokkal is meg kell birkózniuk az iskoláknak mint az áttérés az ötnapos tanítási hétre. A tartalmi korszerűsítés e nagyszabású programja azonban csak iskola és társadalom szorosabb együttműködésével valósítható meg: o nevelés intézményes rendszerének szüksége van arra, hogy törekvéseit a család, a környezet megértő támogatása kísérje, ugyanakkor nem járhat helyes úton, ha a közvélemény megfogalmazta igényekhez; állásfoglalásokhoz nem alkalmazkodik mindennapi (munkájában. A Hazafias Népfront Országos Tanácsénál az oktatáspolitikánkkal kapcsolatban elmondották: a testület legutóbbi ülésén megállapította, hogy az elmúlt években eredményes, sokoldalú munkát végzett e területen a népfrontmozgalom, számos ajánlással segítette a művelődési kormányzat tevékenységét, s helyi bizottságai is a korábbinál több figyelmet fordítottak a modem pedagógiai kultúra terjesztésére, az oktatási intézmények munkájának segítésére. A szülői munkaközösségek Heves megyében is fontos nevelési tényezők: az iskolai, óvodai, szülői munkaközösségi választmányok irányítását például a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő oktatáspolitikai munkacsoport látja el. Egyebek mellett feUiivják a figyelmet a tankötelezettségi törvény betartására, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeivel való foglalkozásra, a veszélyeztetett környezetben élő fiatalok felkarolására, a továbbtanulás, a pályaválasztás és irányítás tennivalóira. A pályaválasztás gyakorlatának érezhető ellentmondásai, hiányosságai nyomán született meg az a javaslat, hogy alaposabban készítsek fel a pedagógusjelölteket a pályára irányítással kapcsolatos feladatokra. Megyénkben ezzel a témával többek között a kétévenként összehívott szülők parlamentje foglalkozott és foglalkozik. Szó esett ezeken a tanácskozásokon arról, hogy a népfront és a pályaválasztási tanácsadó intézet közös kiadványa, a Gyermekünk életútja fontos eszköze a pedagógusok, illetve a szülők tájékoztatásának: hol tanuljon tovább a gyermek. Az oktatáspolitikánkról folytatott tanácskozáson megállapították: a szülőknek több segítséget kell kapniuk ahhoz, hogy eligazodjanak a leglényegesebb pedagógiai kérdésekben, s helyesen döntsenek a kritikus nevelési helyzetekben. A népfrontmozgalom ezért változatlanul nagy figyelmet fordít a módszertani útmutatójára, amelyet a munka- közösségek tagjainak ajánlanak. Előkészületben van a Tankönyvkiadó és a HNF közös gondozásában a Szülők az iskolában című kézikönyv is. A tervek szerint a jövőben több helyen — így megyénkben is — szerveznek szakemberek vezetésével kötetlen fórumokat, vitákat az érintett kérdésekről, s a népfront honismereti, illetve olvasótáborainak programjába is „beépítik” az állampolgári nevelés, a demokratizmus gyakorlatának elemeit — hangzott el az országos tanács ülésén. A továbbiakban hangsúlyozták, hogy a népfrontmozgalom csak akkor tehet sikerrel eleget közoktatásunk társadalmi támogatásában vállalt kötelezettségének, ha figyelme kiterjed más — csupán az iskolák falain belül nem megoldható — kérdésekre is, mint a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek támogatása, a kiemelkedően tehetséges fiatalokkal való igényesebb törődés, vagy a népgazdasági szakemberszükséglet és az egyéni családi ambíciók közötti jobb összhang megteremtése a pályaválasztásban. A közeli hónapok feladatai közül pedig azt emelték ki, hogy a mozgalom segítse az áttérést a szeptembertől általánossá váló ötnapos tanítási hétre, a koncentráltabb otthoni felkészülést, illetve a szabad idő értékes eltöltését szolgáló hasznos kezdeményezések, ötletek közreadásával, népszerűsítésével. „VIZES” ESEMÉNYEK Új tipusú tolóhajót bocsátottak vízre Óbudán Egymílliomodik hajóutas . a Balatonon Kedden, a Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében új típusú tolóhajót bocsátottak vízre. A 2400 lóerős hajót a szovjet igényeknek megfelelően fejlesztették ki a gyár mérnökei. Eddig kisebb teljesítményű, 2000 lóerős hajókat gyártottak, s összesen 120-at szállítottak belőlük a Szovjetunióba. Most az új típus első tolóhajójának hagyományos pezsgős névadóját tartották meg; ez a modell 1983-tól váltja fel a korábbi típust. Az új tolóhajó 51 méter hosszú. Vezérlőberendezése automatizált elektronikus egységekből áll. A hajót kényelmesebb lakótérrel szerelték fel, a kabinok légkondicionáltak. Nagy előnye, hogy a szibériai vizeken, mínusz 23 fokos hidegben is üzemképes, erős acéltest a jégtorlaszoknak is ellenáll. Az, ünnepségen jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is, akinek felesége az új hajó névadója volt. ★ A MAHART balatoni hajózási üzemigazgatósága kedden megjutalmazta az idei egymílliomodik utasát. A szerencse Parti János dus- noki lakosnak, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát gépésztechnikus művezetőjének és feleségének, a fajsz- putnoki áfész dolgozójának kedvezett, akik Balatonszép- lakon nyaralnak. Ingyen utazhattak Siófoktól Tihanyba, s jutalomként az első balatoni gőzhajót ábrázoló díszes poharat, valamint fehér selyemzászlót kaptak. Az egymílliomodik utas hagyományos megjutalmazásá- ra az idén négy nappal korábban került sor, mint tavaly. (MTI)
