Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam, 168. szám ÁRA: 1982. július 20„ kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA Lehetek őszinte? Azt mondják, az őszin­teség erény. Nem akarok vitatkozni erről a nézetről, de az az érzésem, mégis Csínján kell vele bánni. Lehet az őszinteség sértő, tolakodó, eesetleg megalá­zó is. Lássunk egy példát: éve­ket, évtizedeiket gürcöl va­lóid valahol, egész életét a munkájának áldozza, aztán kisül, hogy mások már jobban csinálják nála. Meg lehet neki mondani: megöregedtél, nem tartunk rád igényt? Kisgyerekek gyakran ke­serítik anyjuk életét vá­ratlanul őszinte kijelenté­seikkel. — Nézd, anyu. mekkora feje van a bácsi­nak! — kiáltja a villamo­son a négyéves csemete, és az anyja szeretne a föld alá süllyedni, bárha a bácsinak tényleg nagy a feje. — Mindjárt kapsz egy pofont és neked lesz nagy a fejed! — jön a válasz, ekképp tanulja meg az ember az etikett alapszabályát, hogy testi hibáról nem beszélünk, pláne nem az érintett előtt Néhány napja vonaton utaztam, ha rmadma gam ­mai a fülkében. Egy ke­resztrejtvényekbe temetke­ző idősebb úr és egy ko­sarai közt trónoló terme­tes asszonyság volt az úti­társam. Még az első állo­mást sem hagytuk el, ami­kor az asszony családi ügyei kiteregetésébe kez­dett. Megtudtuk, hogy útá- társnőnk férje minden hé­ten egyszer berúg, hogy a ve je autószerelőnek tanul, de nem jön ki jól a mes­terével a kisebbik fia válik, a nagyobbik nősül — Nagykanizsán már azt is tudtuk, hány disznót öl­tek hetvenkettőben, és mi­lyen fehérneműből állt a lánya hozománya. Mit mondjak: hosszú, fárasztó utazás volt Hált igen, mindennek megvan a maga helye és ideje. Az őszinteségnek is. Ezt nem tudják megérte­ni az ünneprontó közléke­nyek Akik egy vagon cu- komyi boldogságot is meg tudnak keseríteni „néhány őszinte szó”-val. Molnár Ferenc, a drámaíró egyik vígszínházi premierje után barátai és tisztelői jókora csapatával a New York ká­véházba vonult pezsgődur- rogásos ünnepi beszélge­tésre. Az egyik asztalnál egy kritikust pillantott meg. Az újdonsült apa lel- ! kesültségével lépett oda hozzá: — Látta a darabo­mat? Mit szól, milyen? — A kritikus fölpillantott a mellette álló szerzőre. — Lehetek őszinte? — Nem lehet — válaszolta Molnár, és faképnél hagyta. Na jó, ha az ember Molnár Ferenc, könnyű ilyen nagystílűnek lenni. A legtöbb embernek nin­csenek ilyen reflexei. Van­nak dolgok, amikről az ember soha nem beszél őszintén. Magánügyek is, közügyek is. Beszélni be­széd róla*, felét-harmadát elmondja Félmegoldás ez, de né­ha talán szükséges. Mert az őszinteség nem veszély­telen eszköz, meg kell ta­nulni, hogyan bánjunk ve­le. (B. G.) HÉT VÉGÉN, VAGY KÉT HÉTRE Gyöngyösiek szabadságon — Készleteiből szállít az Egri Dohánygyár Karbantartók a folyamatos termelésért Romány József és Bata László az előkészítő [izemben a dohányfel­hordó gép acélfogait cseréli ki (lent) (Fotó: Szántó György) A folyamatos munkának, a gazdaságos termelésnek, a jobb minőségnek egyik alap- feltétele a jól karbantartott termelőberendezés. Éppen ezért a vállalatok mind na­gyobb gondot fordítanak a rendszeres karbantartási munkák, évi nagyjavítások megszervezésére, a szükséges anyagok, pótalkatrészek és részegységek, valamint a szerszámok beszerzésére. Van, ahol az évi nagyjaví­tások idejére — egy-két hétre — egész üzemeket kell leállítani, más vállalatoknál részleges a leállás, és átcso­portosítják a munkát, eset­leg termelés közben elvégzik a szükséges javításokat, né­hány üzemben pedig a kar­bantartó brigádok a hét vé­gét használják ki az elenged­hetetlen javítások elvégzé­sére. Az MTI munkatársai olyan iparvállalatoknál tájé­kozódtak, amelyek szervezési és más intézkedésekkel gyor­sítják a javításokat, újszerű megoldásokat vezetnek be azért, hogy minél kevesebb idő essen ki a termelésből. Az Egyesült Izzó 16 buda­pesti és vidéki — így a gyöngyösi — gyárában júli­us első két hetében teljesen leállt a munka, mintegy 20 ezer dolgozó szabadságra ment. Ez idő alatt elvégez­ték a nagyjavításokat, köz­tük a másfél éve üzembe helyezett japán Toshiba sze­relősoron is az elsőt, vala­mint a wolframmegmunkáló gépeken. Mivel ez utóbbi gépeken készülő termékek­ből jelentős exportmegren­deléseknek kell eleget tenni­ük, a két hétre tervezett ja­vítást egy hét alatt befejez­ték. Kijavították a gyár energiaszolgáltató rendsze­rét, több vegyipari munka­helyet felújítottak, hasonló­képpen a szociális létesítmé­nyeket, például a konyhákat is. A karbantartás oroszlán- részét önálló tmk-csoportok­ra bízták, de mivel az idén a korábbinál több külföldi beruházáson is dolgoznak az Darabokra szedték a gépeket a dohány­gyár ciga­rettacso­magoló üzemében (fent) Egyesült Izzó tmk-munkásai, az itthoni karbantartáshoz tanulókat és külső bedolgo­zókat is hívtak. A munka gyorsítása érdekében min­den nagyobb javításhoz kü­lön javítóbrigádokat hoztak létre. A napokban megkezdődött az évi nagyjavítás a Borsodi Vegyi Kombinátban is, ahol mintegy hatszázan vesznek részt a munkában. A javí­tást úgy szervezték meg, hogy a lehető legrövidebb ideig álljanak a gépek, és az egy hónapig tartó kar­bantartás alatt az üzemek egy része folyamatosan dol­gozik. Van olyan berende­zés is, ahol csak öt napot, van olyan, ahol két hetet vesz igénybe a felújítás. Időben beszerezték a több ezer pótalkatrészt, közülük sok százat a gyár központi műhelyében készítették el. így jelenleg nincs alkatrész- hiány. Sok vállalatnál a folyama­tos termelés alatt dolgoznak a javító-szerelő brigádok. Az öntödei Vállalat kilenc üze­mében központi egyeztetés után a nyári hónapokban több lépcsőben végzik a fel­újító-karbantartó munkákat. Amikor egy gépet vagy gép­sort leállítanak, az ott dol­gozók választhatnak: vagy kiveszik a szabadságukat er­re az időszakra, vagy átlag- fizetésükért beállnak a kar­bantartó brigádokba. Ez ytöbbit most a munkások kétharmada vállalta. Egy hete állnak a cigaret­tagyártó gépsorok az Egri Dohánygyárban is. A dolgo­zók többsége szabadságra ment, ám sokan vállaltak munkát a karbantartó bri­gádok mellett is: a megerő­sített műszaki csoportok, mintegy 180 dolgozóval két hét alatt elvégzik azokat a nagyjavításokat, amelyeket a tmk hét végi ügyeleti nap­jain nem tudtak teljesíteni. Az ötnapos munkahét beve­zetése óta ugyanis a karban­tartók hét végi ügyeletet tar­tanak. A műszaki osztály irányí­tásával már februárban ki­dolgozták a mostani nagy­javítás részletes programját. Elvégzik a nagyobb átalakí­tásokat, korszerűsítéseket, üzembe helyezik a házilag felújított gépeket. Ilyenkor ellenőrzik az energiaszolgál­tató hálózatot, alkatrészeket cserélnek. Átadás előtt áll a gyár szociális épülete, s a közműbekötéseket is erre a két hétre időzítették: az üze­meket kiszolgáló tehergép­kocsik ugyanis nem közle­kedhetnének a föltúrt utakon. A gyár egyébként a koráb­bi hónapok termelésével is felkészült a nagyjavításra, készleteiből ezekben a na­pokban folyamatosan szállít az üzletekbe. Nemzetközi ifjúsági építőtábor nyílt Egerben 'Egemben hétfőn nemzet­közi ifjúsági építőtábor nyílt, amelynek — immár 17. alkalommal — a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola a házigazdája. A tábor mun­kájában az egri tanárjelöl­tekkel együtt bolgár, cseh­szlovák, NDK-beli és szov­jet fiatalok vesznek részt. A diákok Egerben segédkez­nek az új lakóházak építésé­nek befejező munkálatainál, a környező mezőgazdasági üzemekben a szőlőkötözés­nél, a gyümölcsszedésnél. Az egri nemzetközi tábor ilakói két hetet töltenek munkával, majd egy héten át ismerkednek Eger és kör­nyéke nevezetességeivel. AZ EGÉSZ MEGYÉBEN Jó ütemben halad a búza aratása Megyénk termelőszövet­kezeteiben az elmúlt héten kezdődött meg s azóta ja­vában tart a búza betakarí­tása. Miként érdeklődé­sünkre a hétfő délelőtti helyzetről a megyei ta­nács mezőgazdasági osz­tályán elmondták, jó ütem­ben haladnak a munkála­tokkal. Ezt még a hét végi — szombati-vasárnapi — záporok és zivatarok sem zavarták. A múlt hét utolsó napján például Kál-Kápol- na—Vámosgyörk vonalában mintegy 15 milliméter csa­padék hullott, ám ez sem okozott fennakadást az ara­tásban. Az aratók lendületes te­vékenységének bizonyítéka, hogy a megyében található 52 ezer 300 hektár búzate­rület 38—40 százalékáról, vagyis több mint 20 ezer hektárról került be a rak­tárakba a legfontosabb ke­nyérgabona. Az eddigi ter­méseredmények arra enged­nek következtetni, hogy a búzatermés az elmúlt évinél miamivel jobb lesz. Külö­nösen a Mátra alján elterü­lő termelőszövetkezetek­ben várhatóak magasabb hozamok, elsősorban amiatt, hogy júniusban errefelé több volt az eső. A Tisza mentén levő területen ennél valami­vel alacsonyabb termésát­lagra lehet számítani, csak­úgy, mint ahogyan a rossz vízgazdálkodású talajjal bíró s zövetkezetekbén. Arról is tájékoztatást kap­tunk, hogy összesen 450 sa­ját kombájn dolgozik a földeken, emellett a szlová­kiai gazdálkodó egységektől 67 aratógép és 64 szállító­jármű segíti a megye gaz­daságainak búzabetakarítá­si munkáját. Várhatóan a legfontosabb kenyérgabona aratását legkorábban a gyöngyösi termelőszövet­kezetben fejezik be, való­színűleg ma este. Ok már a héten Szlovákiába utaz­nak, hogy ott segítsenek a mezőgazdasági munkákban. Azt is megtudtuk hogy jó ütemben haladnak termelő- szövetkezeteink a szalma betakarításával, valamint az utólagos talajmunkákklal is. Az elmúlt héten egyéb­ként 8800 hektáron hozzá­fogtak a tavaszi árpa ara­tásához is, e növénynek mintegy egy harmadát vág­ták le vasárnap estig. 1983-BAN BUDAPESTEN Eszperantó világtalálkozó Antwerpenben Az Eszperantó Világszö­vetség a nagy nyugat-euró­pai kikötővárosban, a belgi­umi Antwerpenben rende­zi meg az idei kongresszu­sát : sorrendben immár a hatvanihetediket. Népes ta­lálkozónak ígérkezik, ötven országból 1800 eszperamtis- ta jelezte részvételi szándé­kát. A július 24. és 31. kö­zött sorra kerülő komgresz- szuson és az azt követő esz­perantó ifjúsági világkong­resszuson a Magyar Eszpe­rantó Szövetség is. képvisel­teti magát. Ott lesz Antwer­penben a Budapesti Eszpe­rantó Színház is, és fellép a kongresszus kulturális prog­ramjában. Küldöttségünkre fontos szerep vár: a találko­zó záróünnepélyén a vendég­látó belgák a magyaroknak adják át a zöld színű, öt­csillagos kongresszusi zász­lót, mivel Budapest lesz a színhelye jövőre a 68. esz­perantó világkongresszus­nak. A hagyományoknak megfelelően a magyar dele­gáció ez alkalommal hívja meg az eszperantistákat az újabb nemzetközi találko­zóra. Hazánkban utoljára 1966-ban tartottak kongresz- szust a világnyelv barátai. Az Eszperantó Világszö­vetségnek (UEA) — mint ismeretes — 1980 óta ma­gyar főtitkára van, a Pécsett élő Felső né dr. Szabó Flóra személyében. Á legszebb kirakatok Egerben Nem túlzsúfoltak, de megfelelő az információ A hazai kirakatok általá­ban szépek, esztétikusak — a szakemberek szerint ki­állják a nemzetközi összeha­sonlítást is. Mindenekelőtt azért, mert előnyösen mutat­ják be az áruválasztékot, nem túlzsúfoltak, mégis megfelelő információt nyúj­tanak a kínált termékekről, azok anyagáról, jellegéről, használhatóságáról. A mint­egy 2500 magyar kirakatren­dező szakember rátermettsé­gét bizonyítja az is, hogy számos alkalommal sikerrel vettek részt a nemzetközi ki­rakatrendező versenyeken. Legutóbb Brnóban a tavaszi vásár idején rendezett Ar- dien kirakatversenyről a zsűri két különdíját hozták haza versenyzőink. Itthon a fővárosi és vidéki ünnepi hetek, nyári játékok alkal­mával rendezett kirakatver­senyeken mutatják be tehet­ségük legjavát a szakembe­rek, de nagyon szépek a „hétköznapi” kirakatok is. Meglepő módon azonban nem Budapest, hanem né­hány vidéki város — például Eger, Debrecen és Szeged — büszkélkedhet a legszebb ki­rakatokkal. Ezekben a vá­rosokban a kulturális ren­dezvények idején minden alkalommal — most az Ag- ria ’82 alkalmából a megye- székhelyen — hagyományo­san megrendezik a kirakat- versenyeket, s a színvonalat egész évben tartják az üz­letek. A Reklámszövetség szak­emberei szerint kiskereske­delmi szakmák közül a ru­házati cikkeket árusító vál­lalatok kirakatai a leggon- dozottabbak, ezek mutatják be legelőnyösebben az áru- választékot. Hiányosságként a szakemberek szerint az róható fel a ruházati kiraka­toknál, hogy átlagosan csak havonta cserélik a bemuta­tott árukat, holott kétheten­ként, de inkább hetenként kellene a kirakatokban köz­szemlére tenni az újdonsá­gokat. A tapasztalatok sze­rint a legnépszerűbb az a néhány üzlet, amely naponta kiteszi a kirakatba a leg­újabb árukat. A konfekció-, méteráru- és más textilkirakatok után* a rangsorban az iparművészeti boltok, majd az illatszer­boltok következnek. Az óra- ékszer üzletek többnyire nem használják ki az áruikban rejlő lehetőségeket, nagyon kevés az ötletesen berende­zett óra-ékszer kirakat. A szakemberek szerint a magánkereskedők nagyobb gondot fordítanak kirakataik karbantartására, a vonzóan elhelyezett áruk gyakori cseréjére. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom