Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 18., vasárnap Tisztelet a szülőföldnek Széles körű kapcsolatok külföldön élő magyarokkal NINCS MEGÁLLÁS Szépül, épül Eger — A magyarság egyhar- mada él határainkon túl, többsége a szomszédos szo- jciajista országokban. A kapitalista országokban élő magyarok, illetve magyar származásúak számát egymillió-háromszázezerre becsüljük. Ez, természetesen, csak becsült szám. Pontos adataink azért nem lehetnek, mert jó néhány országban a hivatalos statisztikák nem tartják nyilván a lakosságot az anyanyelv vagy a származás alapján. A külföldön élő magyarok helyzete, összetétele folyamatosán változik. Számításaink és becsléseink szerint a külföldön élő magyarságnak ma már csak mintegy egyharmada első generációs, azaz olyan, aki Magyarországon, illetve magyar nyelv- területen született. A második és harmadik nemzedékhez. tgrtozójnagyobb..rész viszont már nem beszél magyarul, illetve a legjobb esetiben. ahogy ezt Amerikában mondják, csupán „fülms- gyar”, azaz valamelyest érti a magyar szót, beszélni azonban már nem tud. Mindebből az következik, hogy figyelmünket fokozottabb mértékben kell a második, illetve a harmadik generáció felé fordítanunk. Természetesen mindenekelőtt azt a szándékot kell támogatnunk és segítenünk, hogy a kint született gyermekek és unokák is — lehetőségük szerint — tanulják meg a magyar nyelvet. Azt gondoljuk, hogy ezen a téren további lépésekre vám szükség. Kívánatos volna egy olyan gimnázium, ahol két nyelven, magyarul és angolul, esetleg -nénsetül tanítanak, hosszabb- irövklebb ideig tanulhatnának a külföldi magyar fiatalok — és ha akarják — Magyarországon szerezhetnének érettségi bizonyítványt. Tárgyalásaink alapján vannak reményeink arra vonatkozóan, hogy egy-két éven belül létre tudjuk hozni ezt az intézményt. — Az anyanyelv oktatását, védelmét sokféleképpen végzi, ösztönzi, illetve szervezi a Világszövetség. — Igen, immár tizenegy éve, hogy hazai és külföldi szakemberek lelkes munkája nyomán, közöö vállalkozásként útjára indult az anyanyelvi mozgalom és a Világszövetség keretén belül autonóm jelleggel megalakult az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége. Azóta négy anyanyelvi konferenciát rendeztünk. a legutóbbit tavaly nyáron, Pécsett. Az anyanyelvi konferencia védnöksége több tankönyvet adott ki, és jó munkát végez módszertani folyóirata, a „Nyelvünk és Kultúránk”. A védnökség több esztendeje rendszeresen megszervezi a külA Magyarok Világszövetsége az utóbbi években széles körű kapcsolatokat épített ki a külföldön élő magyarokkal, külföldön működő magyar egyesületekkel, klubokkal, kulturális csoportokkal, világi és egyházi vezetőkkel, híres művészekkel, írókkal, magyar nyelvet tanító iskolákkal, kiadványok és rádióműsorok szerkesztőivel, sőt egy-két esetben — a nyelvtanítás érdekében — hivatalos szervekkel, állami főhatóságokkal is. E kapcsolatok sokféle jelét, eseményét ismerjük mi, itthon élő magyarok is. Indokolt tehát, ha először azt kérjük dr. Gosztonyi Jánostól, a Magyarok Világszövetsége főtitkárától, hogy jellemezze röviden a határainkon túl élő magyarok összetételét, rétegeződését. földi magyar pedagógusok nyári továbbképzését Debrecenben, a diákok nyári kollégiumát Sárospatakon, és a gyermekek nyelvtanulással egybekötött üdülését a Balatonnál. — Mindezekre az idén is sor kerül? — Természetesen. Sőt, a legutóbbi anyanyelvi konferencia ajánlásait figyelembe véve, kulturális szaktanfolyamot is indítunk a klub- műsorok, a gyermek- és ifjúsági társas összejövetelek szervezőinek, a színjátszó csoportok vezetőinek, A pedagógus-továbbképzőn külön szekciót- nyitunk-a 'svédországi magyartanároknak. Közreműködésünkkel és támogatásunkkal a szombathelyi tanárképző főiskolán levelező oktatási formában folytatódik a burgenlandi tanítók részére a magyar nyelvű továbbképzés. Idén is fogadjuk az Amerikai Egyesült Államokból a louisianai egyetem hallgatóinak egy csoportját a nyári továbbképzésre. — Melyek még az idei munka, illetve program főbb pontjai? — A Művelődési Minisztériummal közösen, „Tisztelet a Szülőföldnek” címmel megrendezzük a külföldön élő magyar művészek II. budapesti kiállítását, amelyen a képző- és iparművészet, a népművészet, a fotóművészet képviselői mutatkoznak be. Erre decemberben kerül sor, de máris nagy az érdeklődés iránta. Tervezünk további értelmiségi találkozókat bányamérnökökkel, észak-amerikai — főként kanadai — magyar üzletemberekkel, majd megrendezzük a külföldön élő magyar orvosok első hazai találkozóját és tudományos tanácskozását. A tanácskozás témája előzetes terveink szerint: „A magyar orvostudomány hozzájárulása az egyetemes orvostudomány fejlődéséhez”. — Az idei idegenforgalmi szezonban is időszerű a kérdés: a már szokásos nyári programokon kívül, gondoltak-e az idegenforgalom adta egyéb lehetőségekre is? szerint a második és harmadik nemzedék, bár magyarul már nem, vagy alig beszél, de előítélettől mentesen érdeklődik ősei szülőföldje iránt. Ezzel összefüggésben említeném meg, hogy hangsúlyozottabban kívánjuk támogatni a nyugati országokban működő magyar kultúr- csoportokat, mert azt tapasztaljuk, hogy a magyar néptánc rendkívüli módon vonzza a fiatalokat, és nemcsak a magyar származásúakat. Alapos előkészítés után néhány év múlva meghirdetnénk Budapesten a magyar népi együttesek, tánccsoportok reprezentatív bemutatkozását. Nemcsak azokra gondolunk, akik velünk kapcsolatban állnak, hanem az egyházak, a cserkészek által a világ minden részében működtetett csoportokra is. Ha a hazai részvétel egyik feltétele-volna, hogy a befogadó országok népdal-, népzene-, vagy néptánc-kincséből is mutassanak be valamit, akkor ezzel különösen szolgálhatnánk a népek közötti barátság ügyét. — A jelenlegi nemzetközi helyzet nem gátolja a Világszövetség munkáját? Nem veszélyezteti például a már elért eredményeket? — Mi az idei feladatok meghatározásánál a már meglevő, jó alapokra építettünk. Mindenekelőtt azt akarjuk folytatni tehát, amit évék óta csinálunk. Arra törekszünk, hogy a nehezebbé vált nemzetközi viszonyok ne késztessenek bennünket visz- szahúzódásra. Minden kapcsolatunkat meg kell tartanunk, sőt, ha lehet, újakat is kell építenünk. Ennek alapján idén a Világszövetség, illetve az anyanyelvi mozgalom, valamint a külföldi magyar egyházak között az együttműködést tovább kell szélesíteni. A magyarságtudat megőrzésének, az anyanyelv ápolásának alapvető intézményei az egyházak, a templomok, a különféle felekezeti közösségek. Ugyanez vonatkozik az ifjúságnál a cserkészekre, örvendetes, hogy a kapcsolatkeresésnek egyre több jelét mutatják az egyházi emberek és a cserkészvezetők is. Az elmúlt hónapokban kontaktust teremtettünk az Izraelben élő nagy számú magyar zsidóság több képviselőjével. Fontos feladatunknak tekintjük a kapcsolatok továbbfejlesztését. — Gondoltunk arra is. hogy hazai turistautakat szervezünk második és harmadik generációs fiataloknak. Az IBUSZ vezetői készek segíteni, s remélhetően a közeljövőben speciális programokat ajánlanak majd a magyar származású fiataloknak. Erre azért volna szükség, mert tapasztalataink — Mennyire befolyásolják e kapcsolatokat a napi politikai kérdések? Mi támasztunk-e ilyen vonatkozásban feltételeket? — Mi ezekbe a régi és új kapcsolatokba nem építettünk és a jövőben sem építünk be semmiféle napi politikát. Változatlanul azt valljuk, hogy akik bármikor, bármilyen oknál fogva elhagyták Magyarországot, legyenek jó állam,polgárai befogadó országaiknak, tartsák meg azok törvényeit, Tiszteletben tartottuk és tartjuk partnereink politikai és világnézeti meggyőződését. Ez nem is lehet másként. Amit mi az együttműködés feltételeként megszabtunk, s amit a jövőben is kérünk, az nem több, mint egyfajta lojalitás a mai Magyarország iránt, és ezen belül annak tudomásul vétele és tiszteletben tartása, ami idehaza van. Értve ezen országunk mai törvényeit, szokásait és szövetségi rendszerét. A jövőben is mindenekelőtt azt nézzük a kapcsolatteremtésnél, ami összeköt bennünket: közös anyanyelvűnket, anyanyelvűnkre és hagyományainkra épülő kultúránkat, az egyforma érzelmeket keltő tárgyi és nem tárgyi emlékeinket. — Mivel tudják segíteni a Világszövetséggel, illetve a hazánkkal kapcsolatban állókat? — Több segítséget akarunk adni a velünk együttműködő egyesületeknek. Több mint száz ilyen egyesület működik. Az év elején először küldtünk ki számukra egységes körlevelet, számos melléklettel. A mellékletek tartalmazzák az anyanyelvi konferencia védnökségének teljes, 1982-es rendezvénytervét és tájékoztatását egy új szolgáltatásunkról: az egyesületek videokazettákkal történő ellátásáról. Mellékeltünk egy részletes Kodály- életrajzot is, mert az egyesületi élet kulturális programjainak gyújtópontjába megemlékezést javasolunk Kodály Zoltán születése 100. évfordulójáról. A Kodály- évfordulóval kapcsolatos rendezvények segítésére minden egyesületnek elküldjük a Szabó Ervin Könyvtár Ko- dály-kiadványát. Megrendeltük a központi rendező szervek által készített vándorkiállítás anyagát, s ezt az egyesületek rendelkezésére bocsátjuk. Csatoltunk az anyaghoz egy részletes Arany Já- nos-életrajzot, hogy ezzel is segítsük a halála 100. évfordulóján történő megemlékezéseket. Itt kell szólnom röviden kiadványainkról is. Évente huszonhat alkalommal jelenik meg lapunk, a Magyar Hírek, amelynek olvasói minden évben megkapják a Világszövetség Kincses Kalendáriumát. Szinte minden évben megjelentetünk valamilyen időszaki kiadványt. Nemrégen jelent meg az „Utazás Magyarországon” című füzetsorozat utolsó száma. Nyolc füzetben, egyenként 10 000 példányban mutattuk be az egyes megyéket és városokat. Most új vállalkozásként, s ezúttal a Hazafias Népfronttal közösen, sorozatot indítunk „Néprajz mindenkinek” címmel. Terveink szerint ez a sorozat 6 kötetből áll majd. A népfronttal együtt részt vettünk a Himnusz és a Szózat új nagylemezeinek elkészítésében is. (Cs. I.) A belvárosi rekonstrukció keretében munkához láttak az építők a belvárosi ABC körüli területen. A Zalár utcai öreg házsor első épülete már kész, a többiből is sorra költöznek ki az üzletek. Az új saroképület — amelyben gyógyszertár is helyet kap — betonszerkezetén pedig már szorgoskodnak az építők. A rekonstrukcióból kiveszi részét az Egercsehiben székelő Észak-Heves megyei Építő- és Karbantartó Ipari Szövetkezet. Most a posta melletti Török-kávézót építik, de a képünkön látható kész épületsor — a készruhabolt, gyógyszertári központ — eddigi munkájuk eredményességét bizonyítja. A következő években két utca felújítása is befejeződik. A Dobó utca kismesterek utcája lesz, a Jókai utcában pedig — több évvel a kiürítés után — megkezdődtek a bontási munkálatok. A tarnaleleszi Egyetértés Termelőszövetkezet szakemberei, Szuromi István és Bata Dezső, a Forst-ház körüli tömb újjáépítésénél szerzett tapasztalatait kamatoztathatja itt
