Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. július 17., szombat Körkép a holnapról A tudomány termelőerővé válik; ezt adhatjuk mottóként mai összeállitásunkhoz. Több tudományágat tekintünk át információinkkal, s mindenütt arra keresünk választ: a kutatási eredmények milyen gyorsan hasznosulnak a gyakorlatban. E program, amelyet központi döntések is gyorsítani igyekeznek, alapvetően fontos egész népgazdaságunk jövőjét tekintve. összeállította: Hekeli Sándor A jövő növényei Virágzatvizsgálat kukoricanemesítő telepen Az elmúlt ötéves tervidőszakban 119 új szántóföldi, 167 kertészeti és 12 új erdészeti növényfajta növelte a termesztők rendelkezésére álló fajtaválasztékot. Az új fajták közül többen már olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy az iparszerű növénytermesztési rendszerek követelményeinek megfelelnek és méltán tekintik őket a világ élvonalába is tartozóknak. Az elmúlt időszak nemesítését elsősorban a termőképesség fokozására való törekvés jellemezte. A nö- vénynemesítők a betegségeknek és esetenként a kártevőknek jobban ellenálló egyedek kiválogatásával — szelektálásával —, vagyis rezisztencianemesítéssel is igyekeztek az új fajták termőképességét növelni. A példaként említhető búzának már vannak a vörös rozsdával szemben ellenálló fajtái. A feketerozsdával kapcsolatban viszont még rosszabb a helyzet. A vörös- és feketerozsdának ellenálló fajták pedig érzékenynek bizonyultak a sárgarozsdával szemben. A cél az, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek a rozsdabetegségnek és ezenkívül még a lisztharmatnak is ellenállnak. Ezt a célt szolgálják egyébként a koránérő fajták is, mert nem adnak időt az említett kórokozók kártételének a kifejlődéséhez. A lucerna új fajtáinak termőképességét is elsősorban a betegségeknek és kártevőknek jobban ellenálló egyedek szelektálásával kívánták eddig fokozni. Megfigyelték azonban, hogy tíz százalékkal több a levélfelülete annak a lucernának, amelynek összetett levelei háromnál több levélkéből állnak. Az ilyen lucerna több fehérjét is tartalmazhat, miután a növényi fehérje zöme a levelekben található. Meg is kezdődött olyan lucernaegyedek szelektálása, amelyek összetett levele 5—6 levélkéből - áll. A levelek száma mellett természetesen figyelembe veszik a levelek nagyságát és elhelyezkedését. Az új fájták kaszálás utáni sarjadzása gyorsabb, hiszen a több levélke a napenergiát is jobban hasznosíthatja. A nagyobb teljes levélfelületet az ellenállóképességgel társítva olyan új fajtához remélnek eljutni, amely a jelenleginél sokkal több fehérjét eredményez hektáronként. A rezisztens burgonyafajták előállítására folytatott kísérletek során figyeltek fel arra, hogy a sejtek osztódása idején a sejtmagban jól megfigyelhető örökítőanyaghordozó elemekből — a kromoszómákból — a szokásosnak a felét tartalmazó, vagyis félkromoszómaszámú alakok felhasználásával könnyebb a kívánatos tulajdonságok átvitele az utódokba. A szokásos gyakorlat, hogy a nemesítő nagyszámú, jó tulajdonsággal rendelkező, úgynevezett szülő növényeket jelentős számban keresztez, és az utódaikat az elérni kívánt tulajdonságok alapján szelektálja, igencsak körülményes és hosszadalmas. A félkromoszómaszámú alakok felhasználásával a szokásosnál sokkal gyorsabban és kevesebb vesződséggel látszanak előállíthatónak a kívánt tulajdonságok, illetve az ezekkel rendelkező új növények. Kitűnt, hogy az ilyen alakoknak nagy az ellenál- lósága a varasodással, a vész és a levélsodródásvírus kórokozóival, sőt bizonyos fonálférgekkel szemben is. A félkromoszómaszámú alakok előállításával lehetőség kínálkozik a hasznos gének valóságos összegyűjtésére, ugyanakkor a nem kívánatosnak mintegy a kiszűrésére. — Mi újság a jövőkutatásban, és mi lesz a jövőkutatás jövője? A kérdéssel dr. Kovács Géza egyetemi tanárhoz, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdasági Tervezési Intézete Jövőkutatási Osztályának vezetőjéhez, a Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottságának elnökéhez fordultunk: — A jövőkutatással Magyarországon a hatvanas években kezdtek foglalkozni, és a hetvenes esztendőkben gyors ütemben fejlődött. Az eddigi eredmények: sikerült elméletileg tisztázni a jövőkutatás és a tervezés kapcsolatát, és a kialakult álláspont szerint a prognosztikát és a jövőképalkotást a tervezés szolgálatába kell állítani. Mondhatom úgy is, hogy a jövőkutatás a tervezés „külső köre”, amennyiben ezt nem a tervezési szakapparátusban, hanem az azon kívüli tudományos intézetekben, egyetemi tanszékeken, nemritkán pedig informális struktúrákban is művelik. — Most hol, és mondjuk, tíz év múlva hogyan? Van-e önálló jövőkutatási intézet? — Nincs. Az MTA Kutatásszervezési Intézetében tudományprognosztikával, a Világgazdasági Intézetben nemzetközi gazdasági előre, jelzésekkel, a mi intézetünkA tudomány termelőerővé válását szerencsére mind több magyar tudományos kutatóhelyen magától értetődőnek tekintik. Így van ez a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében is, ahol az intézeti igazgató, Berényi Dénes akadémikus alapelvének tekinti: az alapkutatás és az ipari alkalmazás már csak azért sem választható el egymástól, és azért is komplex egészet képez, mert a kettő kölcsönhatása nem várt, új eredményekhez is vezethet. Ennek jegyében tart az intézet rendszeres és gyümölcsöző kapcsolatot, többek között Csepeltől az ózdi acélműig, az ajkai timföldgyár- töl a székesfehérvári Köny- nyűfémműig, a kecskeméti házgyártól a MEDICOR-ig 30—40 ipari termelőegységgel. Alapelv még az is, hogy szerződésben vállalnak együttműködést olyan kérdésekben, amelyek közel állnak az intézet kutatóprofiljához, és így az alapkutatásban elért eredményeket rövid visszacsatolással az iparban is hasznosíthatják — de az is, hogy az ATOMKI hibájából késés a vállalt munkáknál ne lehessen, sok magyar kooperációs partnernek ezt az alaphibáját igyekeznek elkerülni. Néhány konkrét példa az együttműködésre: A debreceni intézetben a magfizikai kutatásoknál a vákuumtechnika is fontos terület. Nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mennyire légritka teret sikerül előállítani, hanem azt is, hogy milyen atomok maradnak viszben nagy távlatú komplex jövőkutatással, ugyancsak a mi egyetemünk statisztikai tanszékén és a pécsi egyetem közgazdasági karán vállalati prognosztikával, a budapesti Műegyetem filozófiai tanszékén pedig a jövőkutatás filo. zófiai problémáival foglalkoznak. — Mondjuk, tíz év múlva miben remélik az előrelépést? Jobb eszközellátásban vagy önálló intézeti formában? — Sem ebben, sem abban. Inkább egy szemléleti változásban, amely, reméljük, az egész társadalomra kiterjed. Divatos ma, hogy a jelen gondjai elől nosztalgikusan a múltba fordulnak sokan, ezt vélve megoldásnak. Talán tíz év múlva elérjük, hogy a társadalom érdeklődése a jövő felé forduljon, a jövőben keresse a választ a ma kérdéseire, ne a múltban... — A többi tudományág, a mindennapi élet problémáira hogyan keresik a választ? — A magyar jövőkutatás fejlődésének fontos állomása volt, amikor a hosszú távú népgazdasági tervezésbe önálló munkaszakaszként iktatták be a prognosztikát. Ennek keretében huszonhét átfogóbb prognózist dolgoztak ki. amelyek részben nemzetsza a „vákuumban”. Ennek kutatásában az intézet dr. Berecz István vezette kutató- csoportja világviszonylatban figyelemre méltóan, ún. ma- radékgáz-analizáló berendezést készített. (A debreceni intézetben úgy vallják, hogy a fizikus ne csak dolgozni, bánni- tudjon a kutatóberendezéssel, de ha kell, tudjon újakat készíteni is ...) A műszer megvolt. Export- lehetőséget is sejtettek benne készítői, ezért kiállították a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol meglátta egy gyermek-szívbetegségekkel foglalkozó orvos. És gondolkodni kezdett: manapság igen körülményes, az ember és főleg a gyermek szervezetét igencsak igénybevevő módon tudják csak például a szív vagy a tüdő munkáját kontrollálni. Például a kari vagy combvénából a szívbe juttatott katétercső segítségével. (E sorok írója is átélt már ilyen vizsgálatot, tanúsíthatja: több napi munka- képtelenséget is okozhat...) Viszont egy ilyen érzékeny berendezés, amely tizedszá- zalékos pontosságig azonnal ki tudja mutatni a kilégzett levegő összetételét, arra is választ adhat: jól dolgozik-e a szív, a tüdő, az eredményekből esetleg katéter nélkül is kikövetkeztethetők a kóros elváltozások. A gondolatot párbeszéd, partnerkeresés, majd cselekvés követte, és ma már e berendezést a MEDICOR orvosi célra is gyártja ... Más: a székesfehérvári Könnyűfémműben rézötvözeteket is készítenek. Amíg az ötvözet a kohóban van, közben mintát kell venni, és azt elemezni. Ez a hagyoközi, részben hazai fejlődés- tendenciákkal foglalkoznak. — Konkrétabban? — Például a mi intézetünkben foglalkozunk a „Magyar- ország 2020” programmal. Ez nem jelenti azt, hogy pontosan felvázoljuk, az élet melyik területén konkrétan mi várható negyven év múlva, de azt igenis megpróbáljuk meghatározni, hogy a természeti erőforrásaink, a népesség generációs változásai, és hasonló tényezők függvényében az élet egyes területein eddig érvényes fejlődési trendek meddig. maradnak érvényben, hol lehet időben és térben az a pont, amikor ezek apró mennyiségi változásai valami egészen új minőségében, más irányban változnak meg, és ezekhez a változásokhoz a felkészülést, a háttér biztosítását, az oktatási szisztéma módosításával a személyi feltételeket mikor kell megoldani. Még konkrétabban: a lakosság tudományosan igazolt szükségleteit (ez alatt azt értjük, hogy nem a manipulált, nem a pazarló, nem a hivalkodó fogyasztás, a táplálkozás, a lakás, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem területén) — hogyan lehet majd egy- egy fejlődési szakaszban tu- domány-intenzív termelési és szolgáltatási fejlesztéssel kielégíteni! De részt veszünk emellett az agrárökológiai pományos kémiai úton lassú volt, és már nem lehetett időben beleavatkozni a kohóban zajló folyamatokba, így volt olyan év, amikor 50 százalékot is elért a selejt részaránya. Viszont az ATOMKI radioizotópos besugárzással és röntgenspektroszkópiával elemző berendezése a kohót átvilágítva, az ott zajló folyamat közben percek alatt adja meg az elemzés eredményeit, így időben lehet a kohóban zajló változásokba „belenyúlni”. A végeredmény: a selejt gyakorlatilag nullára csökken! Sok milliós megtakarítást jelent ez. Érdekes volt az a munka is, amely a paksi atomerőműben használt rozsdamentes acélok minősítésében, korrózióállóságában segített. A kiindulás: röntgensugárzással besugározzák a felületi vékony réteget az acélon, és a legfelső rétegből kilépő elektronok elektron- spektroszkópiás vizsgálatával megkapható az információ: milyen atomok vannak a felszíni rétegben, milyen kötésben, és melyik hogyan tenciál vizsgálatában, illetve a nagy regionális infrastruktúra-rendszerek jövőjének kutatásában is. — Hogyan végzik holnap ezt a munkát? — Figyelembe vesszük, hogy a nemzetközi és hazai fejlődési feltételek jelentős változása miatt új növekedési és társadalomfejlődési „pályákra” kell ráállni, ezért foglalkoznunk kell a nagy távlatú gazdasági és társadalomfejlődési tendenciák valószínűsítésével. És ugyanez az intenzív fejlődés, a minőségi követelmények előtérbe kerülése, az innovációs igények növekedése még szükségesebbé teszi a tudományos és műszaki prognosztizálást. ' • Mindezek erősítik majd az igényt a futurológiái szemlé. letű, tehát a nagyobb fantáziát, bátrabb hipotéziseket is feltételező jövőkutatás iránt. A közelebbi jövőben pedig nagyobb erőket kell koncentrálni a középtávú prognosztikai igények kielégítésére, és még szélesebb alapokon kell felkarolni a vállalati prognosztizálás hazai elterjedését segítő biztató törekvéseket, hiszen a vállalati önállóság, a kockázatvállalás szerepének növekedése magával hozza az alternatívákban való gondolkodás, a jövőbeni lehetőségek és korlátok előrejelezhetősége iránti nagyobb igényt is. Sz. I. változik a korrózió során? Kiderült, hogy az ötvözött acél rozsdaállóságát a króm- oxid adja, a lényeg az, hogy az acél felszíni rétegeiben is legyen „utánpótlás”, ha a felületen „fagy” a króm- oxid. Az eredmény "kettős volt: egyrészt ma már a Villamos- energia-ipari Tröszt nemcsak az atomerőműnél, hanem a hagyományos erőműveknél is hasznosítani tudja az eredményeket, másrészt viszont a kapott eredmény annyira új, hogy egy nemzetközi felületfizikái alapkutatási konferencián is sikert aratott a vizsgálat publikálása. És itt a visszacsatolás má-. sodik fázisa: az ipari célú gyakorlati vizsgálat visszahat az alapkutatásra, ráadásul egy másik tudományágban hoz új eredményeket- És ez a lényeg: a tudomány és a gyakorlat komplexitása révén egyszerre több területen is előre lehet lépni — erre példa az ATOMKI munkája is. Szatmári Jenő István A tudomány termelőerővé válik Az ATOMKI és az ipar kapcsolatai A MEDICOR-Iégzésvizsgáló ATOMKI-ban készült prototípusa kipróbálás közben 16. Felvételre keres nyári szünidő tartamára életévüket betöltött diákokat a Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat. Foglalkoztatásuk az építőipari szakmunkások és a távfűtési üzem gáz- és vízvezeték-szerelő, valamint karbantartási munkát végző szakmunkások melletti segédmunkára terjed ki. Leányokat házfelügyelő-helyettesi munkakörben foglalkoztatunk. Bérezés: 2000—2500 Ft/hó között, a végzett munkától füg-1 gően. Jelentkezés: Gyöngyös, Katona József u. 1. sz. alatt, a munkaügyi vezetőnél.
