Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

\ 'S* ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 166. szám ARA: 1982. július 17., szombat 1,8« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vizitkártya nélkül Az utóbbi fél esztendő­ben szinte a megye min­den sarkában megfordul­tam, és igen sok népmű­velővel akadt dolgom. Heves, Vámosgyörk gond­jairól ilyenformán éppen : úgy tudok mint a kiskö- ! rei, szihalmi, gyöngyösi problémákról. Érdekes mó- j dón újabban mindinkább I háttérbe szorulnak a tár­gyi, anyagi feltételek; a I személyi jellegű nehézsé- ■- gek. A tanácsok ugyanis j szinte minden efféle igényt j igyekeznek kielégíteni. ' Amit népművelőink me- gyeszerte felpanaszolnak, az inkább a megcsappant érdeklődés a rendezvénye­ken. Persze, nem a disz­kóról beszélünk! Nehezen megy a közön- I ségszervezés egy-egy tar­talmas irodalmi estre, 1 klubfoglalkozásra, kitűnő koncertre, rangos kiállítás­ra, nem is beszélve a tu- j dományos előadásokról. És ez nem csak most, az úgy­nevezett nyári uborkasze- j zon idején van így. Nőtt* | növekedett a közöny a té­li, a tavaszi hónapokban egyaránt. És növekszik majd, ha beköszönt az ősz, erjedő must illatával, rö­vidülő estéivel. Persze, keresik az ok és okozat összefüggését, hi­szen a pálya megszállott jaj nehezen adják meg magukat. És ahol figyel­mes vizsgálódás kíséri a jelenséget, ott előbb-utóbb javul a helyzet, a rendez­vények látogatottsági mu­tatója mind biztatóbb. Am többségben azok vannak, akik megnyugszanak a külső tényezők tudomásul vételében, és onnan köve­telik a segítő kart, az utol­só, az életmentő szalma­szálat, ahol az ügyben a legkevesebbet tehetnek. Sokan például a megyei sajtó hírverését hiányol­ják. Mások az anyagiak hajszolásába merült szá­zak és ezrek kontójára ír­ják valaminő kezdeménye­zésük balsikerét. De szo­morúan népes tábor le­ledzik ama téves rögesz­mében, hogy a falvak vá­rosok vezetőinek példamu­tató jelenléte, az így le­adott „vizitkártya” hiánya veti vissza útjában a kul­túra szekerét. Hogy igazuk van-e? Kötve hiszem. A helyi, a jó értelemben vett pro­pagandát nem pótolhatja semmilyen sajtótermék. A műsorok, kiállítások, kon­certek esetleg, ízetlen voltáért is kár lenne a kiskertek, hétvégi házak gondozóit, élvezőit hi­báztatni. És a holmi ldku- nyerált vezetői névjegyek sem mentenek meg a bu­kástól egyetlen vállalko­zást sem, ha rossz a tánc­rend, az ünnepi vacsora menüje. Most ez inkább csak arra jó, hogy te- hetségtelenséget palástol­jon, netán önigazolásul szolgáljon. Vagyis: a lehetőségek, az adottságok kihasználá­sának felelőssége nem osztható meg. Az a szer­vező munka első pillana­tától a függöny lehulltáig a népművelőké. Lelkűk tehát rajta. Mármint a telt házakon.. N A minőség: minősít! Ha elmennek az építők... ... akkor bizony sokszor vissza is jönnek újra. Hiszen azok az apróbb fi­gyelmetlenségek, fegyelmezetlenségek, amelyek építés közben talán fel sem tűnnek, a lakott lakásban már hibává nőnek. Vetemedik a beépített szekrény, a bejárati ajtó, nem zár a nyílászáró, levált a tapéta, foltosodik a mennyezet — és máris újabb munkára gyűlnek a garanciális javítók. Az építők munkája a ga­ranciális javítás után minő­sül igazán. És ez a minősí­tés — amint azt Demkó Já­nos garanciális építésvezető­től megtudtuk — igenis hí­zelgő a Heves megyei Taná­csi Építőipari Vállalat két és fél ezer dolgozójára nézve! Fél százalék ... A számok már sejtetik a lényeget : a tanácsi építők kö­zül csak minden századik foglalkozik átadás utáni ja­vításokkal. A garanciális költség pedig a maga 3,5 millió forintjával még ennél is kisebb arányt, alig fél szá­zalékot képvisel a 700 mil­liós termelési értékhez ké­pest Mindez sokkal jobb az országos aránynál; és az elemzések szerint még to­vább csökken jelenleg is. Mindez nem elsősorban el­határozás kérdése: termelési fegyelemé, jól szervezett in­formációs rendszeré. Az épí­tők lelkiismeretesebb mun­kája a javulás egyik fő ösz- szetevője. A brigádok asze­rint kapják teljesítménybé­rüket egy-egy elvégzett munkájuk után, hogy azt mi­lyen minőségűnek ítélte az utólagos ellenőrzés.. Ezenkí­vül a garanciális költségek elemzését is megkapják az egyes építésvezetők, így a vétkesek még akkor sem érezhetik magukat teljes biz­tonságban, ha az első ellen­őrzés még átsiklott nem egé­szen tökéletesre sikerült munkájuk felett. Új módszerekkel A javulás másik fontos összetevője a beépített anya­gok és eljárások hibalehető­ségeinek csökkentése, a mun­kamódszerek tökéletesítése. Kezdetben volt például a fa nyílászáró: akármilyen töké­letességgel állították elő — nem így tették egyébként a kooperációs partnerek —, a nedvesség hatására a fa ön­álló életre kelt. Amióta a ta­nácsi építők csak saját mű­anyag nyílászáróikat építik be, ez a panasz megszűnt Igaz, a megoldás drágább; csaknem kétszeresen. De csak a fűtési energia megtakarí­tásából ez a különbözet öt fűtési szezon alatt eltűnik. És utána a drágább az ol­csóbb, ráadásul festeni sem kell. Most, kísérletileg a be­járati ajtók is műanyagból készülnek. Ugyanúgy új -«nyag „bevezetése” oldotta meg a beépített szekrények típushibáját, az ajtók vete­medését, A különleges fa­rostlemez, amelyet zongora­párt tart, végképp megszün­teti e hibát. A költség 15 százalékkal több ugyan, de ezt már egyetlen ajtó vete­medése „megemésztené” a hagyományos beépített szek­rényeknél. És az új: szebb is, igazi bútor. A legutoljára maradt gya­kori hiba, az ajtók és az ön­tött beton szerkezet közötti rések tömítetlensége épp e napokban nyeri el orvossá­gát Sajóbábonyi szigetelő- anyag kerül nagynyomású pisztolyból a résekbe, hogy ott habosodva, kitöltse az utolsó hézagot is — Poro- mix-Frott az eljárás neve, első haszonélvezői pedig Egerben a Csiky—Beloian­nisz utcai sarokház lakói lesznek az új, minden eddi­ginél tökéletesebb módszer­nek. Egyetlen oldalra ... A garanciális munkák mindig a technológiai fej­lesztés fölé ösztökölték tehát a tanácsi építőket. A hibát így egyre kevésbé lehet meg­magyarázni — de nem is igen kell. A Petőfibányán épült 20 lakás összes hibája például ráfért egyetlen gépelt oldal­ra; de hasonlóan jól sikerült a közelmúlt egri épületei közül a Vörösmarty úti 12 lakásos, a Sertekapu utcai 15 lakásos, és a MESZÖV- székház is. És ahogy már említettük: a minőség minősítés! Kőhidi Imre AZ EGERBEN KÖZLEKEDŐK FIGYELMÉBE: Útlezárás az Eger-híd és a Szarvas tér között Új útvonalon az autóbuszjáratok Amit a háztulajdonosoknak tudniuk kell Hétfőn reggel szerteágazó építési munkálaitok kezdőd­nek Egerben a Kossuth út Egészségház utcai szakaszá­tól a Szarvas téri elágazá­sig. Mint a városi tanács il­letékes szakembereitől meg­tudtuk, ezúttal kerül sor a tervekben szereplő felújítási munkálatokra az Almagyar utca és a Kossuth Lajos út körzetében. A járda-, az üt­és a gázvezeték korszerűsí­tésére az érintett vállalatok november 7-ig kaptak ha­táridőt. Eddig kell elvégez­niük a Kossuth út, valamint az Almagyar utca út- és járdakorszerűsítését, illetve a gázvezeték Dózsa tér felé haladó szakaszának lefekte­tését. Az építési, felújítási mun­kálatok miatt az említett időszakban lezárják a város e forgalmas részét, s a köz­lekedést más utakra terelik. Erről a járművezetők a szükséges helyen felállított jelzőtáblákról kaphatnak majd információkat. A munkálatok idejére más út­vonalon közlekednek az au­tóbuszok is. Az 5. számú helyijárat útvonala a követ­kezőképpen alakul: Kossuth út—Egészségház utca—Klap­ka u.—Kertész utca. A Szarvas téri megálló helyett az uszoda melletti téren alakítanak ki egy-egy meg­állóhelyet. Az 5/A. jelű autóbusz út­vonala : Kossuth út—Egész­ségház u.—Klapka u.—Lenin út. Megállója az Egészségház utcában, illetve a színház előtt lesz. Az Ostoros, Novaj és Andornaktálya felől ér­kező autóbuszok a Szarvas téri megálló helyett a Had­nagy úti Szuperettel szem­ben és a Kertész utca 70. szám előtt állnak meg. Az útvonal: Kertész utca—Had­nagy út—Dr. Münnich Fe­renc utca—Lenin út. ANosz- vaij és Bogács felől érkező autóbuszok útvonala a kö­vetkezőképpen módosul: Vécsey-völgy u.—Tetemvár —Malom u.—Vörösmarty ut­ca—autóbusz-pályaudvar. Üj megállóhelyet a Malom utca és a Zalka Máté út sar­kán alakítanak ki. Érdeklődésre számottartó információ az isi, hogy a Kossuth út és az Almagyar utca' közötti tömbben lévő üzleteket, boltokat csak az áruszállító gépkocsik közelít­hetik meg. A célfuvar útvo­nala: Kertész u.—Frank T. u.—Petőfi tér—Gólya u.— Almagyar köz. A jövő hét elejétől kezdő­dő útfelújítással, gázvezeték­hálózat bővítésével kapcso­latban jó tudniuk a körzet­ben élő háztulajdonosoknak, hogy hozzá kell járulniuk a közműfejlesztés költségeihez. A másik teendő pedig az, hogy mielőbb rendeljék meg az érdekeltek a TIGÁZ-tól a gázbeköttetés terveit, illet­ve a vezeték lefektetését, mert a tanács a következő tíz évben nem ad engedélyt a most elkészülő út felbon­tására. Dinttif elcsen Moldvay Győző „Julcsa, ha kimegyen a piacra...” Régesrégi kedves kis nóta, hangszerelve — napjainkra. — Asszonyom, mit gondol, mennyiért kap ma dinnyét, paradicsomot, paprikát, ha mondjuk „hajnali” hatkor ki­megy a piacra...? Nem tudja? — sebaj, segítünk, mi ugyanis éppen most vol­tunk zöldségfronton, dinnye­lessen. ★ Alig múlt valamivel az említett hat óra, de már szin­te nyüzsög az egri piac. Híd­végi István, a ZÖLDÉRT igazgatóhelyettese örül en­nek. — Netán a, bevétel miatt? — tesszük fel az első, kissé tapintatlan kérdést? — Az sem mindegy, de nekünk mégis, mindenek­előtt az a fontos, hogy ele­gendő árunk legyen. Kilenc kis bolttal vagyunk jelen az egri piacon, a tizedik eláru­sítóhelyünk pedig kívül ta­lálható. Egyáltalán nem mindegy, hogy mit, és meny­nyiért tudunk kínálni a há­ziasszonyoknak . Szétnézünk. A nyár leges- legközepénél tartunk, mond­hatni: van minden. Paprika, paradicsom, káposzta, kara­lábé, újkrumpli, hagyma — minden. És dinnye is. Most elsősorban erre va­gyunk kíváncsiak. A hevesi tájegység nagy központja a káli telephely. Azt mondja Birgenstok Ist­ván kirendeltségvezető: — A kezdeti aszály, most meg a hűvös idő, főleg ami a dinnyén látszik meg, gyen­ge a termés. Különösebb aggodalomra nincs azonban ok. sárgából száz, görögdiny. nyéből 85 mázsát kaptunk ma, holnap pedig további 110 mázsa érkezik a feldeb- rői Rákóczi Tsz-ből, éppen­séggel lesz mit piacra vinni. Ha Feldebrő, legyen Fel- debrő. Már itt is vagyunk a dinnyeföldön, Kürti Istvá- néknál. Tanult mesterségére nézve bútorasztalos a fia­talember, de átnyergelt a dinnyére — igencsak több fantáziát — netán pénzt lá­tott benne. Batki József, a Zöld istállóban fekete lo­vak piros szénát esznek. A dinnyés fia pedig „szénástól, lovastól” — az egészet régi zöldértes, most nyugdí­jasként exportszervező, elé­gedett az itt látottakkal. — Ha a megyében 150 mázsa most a hektáronkén­ti átlag, akkor itt megvan a 300 mázsa, igaz-e Pista? — Remélem — mondja a fiatalember —, a végén majd meglátjuk. És kedvelve nézi a fiát, Attilát, aki olyan, mint egy kis indián és — fáradha­tatlan dinnyeevő. — Jóska bácsi, miért jobb itt a dinnye, mint más he­lyeken? — kérdezi Hídvégi István az öreget. — Mert itt csak öt éve csinálják, máshol meg már ötven. Nem elég a hűvös idő, de fellépett a talajunt- ság is. Ez viszont ha jó időt A dinnyés család, meg a zöldértes Hídvégi István. Eb­ből a találkozóból igencsak üzlet lesz kap, nagyon jó lesz. Hang­ja, szára, színe, mindene megfelelő. ★ — És a csányi dinnye? — Sok kiesés lesz — ' leli Rai György, a Búzr lász elnöke. Hiába, az i ' — Bizony, bizony - > lint rá az éppen if Józsa Sándor, a ré' nyes. — Pedig d rajta lennénk. Nf gán, az nagyon ' nye, képlékeny, csibe, máris v csak hozzáér a görögdinni , ra 62 csalá Váltóikor tehát hib/ * leg kellf jón vé Sárgadinnye, min' a kiscsibe törékeny, Perl Márton) "’■'ik, várni öngyö- ;s. /•fj? •Q\

Next

/
Oldalképek
Tartalom