Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-17 / 166. szám
\ 'S* ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 166. szám ARA: 1982. július 17., szombat 1,8« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vizitkártya nélkül Az utóbbi fél esztendőben szinte a megye minden sarkában megfordultam, és igen sok népművelővel akadt dolgom. Heves, Vámosgyörk gondjairól ilyenformán éppen : úgy tudok mint a kiskö- ! rei, szihalmi, gyöngyösi problémákról. Érdekes mó- j dón újabban mindinkább I háttérbe szorulnak a tárgyi, anyagi feltételek; a I személyi jellegű nehézsé- ■- gek. A tanácsok ugyanis j szinte minden efféle igényt j igyekeznek kielégíteni. ' Amit népművelőink me- gyeszerte felpanaszolnak, az inkább a megcsappant érdeklődés a rendezvényeken. Persze, nem a diszkóról beszélünk! Nehezen megy a közön- I ségszervezés egy-egy tartalmas irodalmi estre, 1 klubfoglalkozásra, kitűnő koncertre, rangos kiállításra, nem is beszélve a tu- j dományos előadásokról. És ez nem csak most, az úgynevezett nyári uborkasze- j zon idején van így. Nőtt* | növekedett a közöny a téli, a tavaszi hónapokban egyaránt. És növekszik majd, ha beköszönt az ősz, erjedő must illatával, rövidülő estéivel. Persze, keresik az ok és okozat összefüggését, hiszen a pálya megszállott jaj nehezen adják meg magukat. És ahol figyelmes vizsgálódás kíséri a jelenséget, ott előbb-utóbb javul a helyzet, a rendezvények látogatottsági mutatója mind biztatóbb. Am többségben azok vannak, akik megnyugszanak a külső tényezők tudomásul vételében, és onnan követelik a segítő kart, az utolsó, az életmentő szalmaszálat, ahol az ügyben a legkevesebbet tehetnek. Sokan például a megyei sajtó hírverését hiányolják. Mások az anyagiak hajszolásába merült százak és ezrek kontójára írják valaminő kezdeményezésük balsikerét. De szomorúan népes tábor leledzik ama téves rögeszmében, hogy a falvak városok vezetőinek példamutató jelenléte, az így leadott „vizitkártya” hiánya veti vissza útjában a kultúra szekerét. Hogy igazuk van-e? Kötve hiszem. A helyi, a jó értelemben vett propagandát nem pótolhatja semmilyen sajtótermék. A műsorok, kiállítások, koncertek esetleg, ízetlen voltáért is kár lenne a kiskertek, hétvégi házak gondozóit, élvezőit hibáztatni. És a holmi ldku- nyerált vezetői névjegyek sem mentenek meg a bukástól egyetlen vállalkozást sem, ha rossz a táncrend, az ünnepi vacsora menüje. Most ez inkább csak arra jó, hogy te- hetségtelenséget palástoljon, netán önigazolásul szolgáljon. Vagyis: a lehetőségek, az adottságok kihasználásának felelőssége nem osztható meg. Az a szervező munka első pillanatától a függöny lehulltáig a népművelőké. Lelkűk tehát rajta. Mármint a telt házakon.. N A minőség: minősít! Ha elmennek az építők... ... akkor bizony sokszor vissza is jönnek újra. Hiszen azok az apróbb figyelmetlenségek, fegyelmezetlenségek, amelyek építés közben talán fel sem tűnnek, a lakott lakásban már hibává nőnek. Vetemedik a beépített szekrény, a bejárati ajtó, nem zár a nyílászáró, levált a tapéta, foltosodik a mennyezet — és máris újabb munkára gyűlnek a garanciális javítók. Az építők munkája a garanciális javítás után minősül igazán. És ez a minősítés — amint azt Demkó János garanciális építésvezetőtől megtudtuk — igenis hízelgő a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat két és fél ezer dolgozójára nézve! Fél százalék ... A számok már sejtetik a lényeget : a tanácsi építők közül csak minden századik foglalkozik átadás utáni javításokkal. A garanciális költség pedig a maga 3,5 millió forintjával még ennél is kisebb arányt, alig fél százalékot képvisel a 700 milliós termelési értékhez képest Mindez sokkal jobb az országos aránynál; és az elemzések szerint még tovább csökken jelenleg is. Mindez nem elsősorban elhatározás kérdése: termelési fegyelemé, jól szervezett információs rendszeré. Az építők lelkiismeretesebb munkája a javulás egyik fő ösz- szetevője. A brigádok aszerint kapják teljesítménybérüket egy-egy elvégzett munkájuk után, hogy azt milyen minőségűnek ítélte az utólagos ellenőrzés.. Ezenkívül a garanciális költségek elemzését is megkapják az egyes építésvezetők, így a vétkesek még akkor sem érezhetik magukat teljes biztonságban, ha az első ellenőrzés még átsiklott nem egészen tökéletesre sikerült munkájuk felett. Új módszerekkel A javulás másik fontos összetevője a beépített anyagok és eljárások hibalehetőségeinek csökkentése, a munkamódszerek tökéletesítése. Kezdetben volt például a fa nyílászáró: akármilyen tökéletességgel állították elő — nem így tették egyébként a kooperációs partnerek —, a nedvesség hatására a fa önálló életre kelt. Amióta a tanácsi építők csak saját műanyag nyílászáróikat építik be, ez a panasz megszűnt Igaz, a megoldás drágább; csaknem kétszeresen. De csak a fűtési energia megtakarításából ez a különbözet öt fűtési szezon alatt eltűnik. És utána a drágább az olcsóbb, ráadásul festeni sem kell. Most, kísérletileg a bejárati ajtók is műanyagból készülnek. Ugyanúgy új -«nyag „bevezetése” oldotta meg a beépített szekrények típushibáját, az ajtók vetemedését, A különleges farostlemez, amelyet zongorapárt tart, végképp megszünteti e hibát. A költség 15 százalékkal több ugyan, de ezt már egyetlen ajtó vetemedése „megemésztené” a hagyományos beépített szekrényeknél. És az új: szebb is, igazi bútor. A legutoljára maradt gyakori hiba, az ajtók és az öntött beton szerkezet közötti rések tömítetlensége épp e napokban nyeri el orvosságát Sajóbábonyi szigetelő- anyag kerül nagynyomású pisztolyból a résekbe, hogy ott habosodva, kitöltse az utolsó hézagot is — Poro- mix-Frott az eljárás neve, első haszonélvezői pedig Egerben a Csiky—Beloiannisz utcai sarokház lakói lesznek az új, minden eddiginél tökéletesebb módszernek. Egyetlen oldalra ... A garanciális munkák mindig a technológiai fejlesztés fölé ösztökölték tehát a tanácsi építőket. A hibát így egyre kevésbé lehet megmagyarázni — de nem is igen kell. A Petőfibányán épült 20 lakás összes hibája például ráfért egyetlen gépelt oldalra; de hasonlóan jól sikerült a közelmúlt egri épületei közül a Vörösmarty úti 12 lakásos, a Sertekapu utcai 15 lakásos, és a MESZÖV- székház is. És ahogy már említettük: a minőség minősítés! Kőhidi Imre AZ EGERBEN KÖZLEKEDŐK FIGYELMÉBE: Útlezárás az Eger-híd és a Szarvas tér között Új útvonalon az autóbuszjáratok Amit a háztulajdonosoknak tudniuk kell Hétfőn reggel szerteágazó építési munkálaitok kezdődnek Egerben a Kossuth út Egészségház utcai szakaszától a Szarvas téri elágazásig. Mint a városi tanács illetékes szakembereitől megtudtuk, ezúttal kerül sor a tervekben szereplő felújítási munkálatokra az Almagyar utca és a Kossuth Lajos út körzetében. A járda-, az ütés a gázvezeték korszerűsítésére az érintett vállalatok november 7-ig kaptak határidőt. Eddig kell elvégezniük a Kossuth út, valamint az Almagyar utca út- és járdakorszerűsítését, illetve a gázvezeték Dózsa tér felé haladó szakaszának lefektetését. Az építési, felújítási munkálatok miatt az említett időszakban lezárják a város e forgalmas részét, s a közlekedést más utakra terelik. Erről a járművezetők a szükséges helyen felállított jelzőtáblákról kaphatnak majd információkat. A munkálatok idejére más útvonalon közlekednek az autóbuszok is. Az 5. számú helyijárat útvonala a következőképpen alakul: Kossuth út—Egészségház utca—Klapka u.—Kertész utca. A Szarvas téri megálló helyett az uszoda melletti téren alakítanak ki egy-egy megállóhelyet. Az 5/A. jelű autóbusz útvonala : Kossuth út—Egészségház u.—Klapka u.—Lenin út. Megállója az Egészségház utcában, illetve a színház előtt lesz. Az Ostoros, Novaj és Andornaktálya felől érkező autóbuszok a Szarvas téri megálló helyett a Hadnagy úti Szuperettel szemben és a Kertész utca 70. szám előtt állnak meg. Az útvonal: Kertész utca—Hadnagy út—Dr. Münnich Ferenc utca—Lenin út. ANosz- vaij és Bogács felől érkező autóbuszok útvonala a következőképpen módosul: Vécsey-völgy u.—Tetemvár —Malom u.—Vörösmarty utca—autóbusz-pályaudvar. Üj megállóhelyet a Malom utca és a Zalka Máté út sarkán alakítanak ki. Érdeklődésre számottartó információ az isi, hogy a Kossuth út és az Almagyar utca' közötti tömbben lévő üzleteket, boltokat csak az áruszállító gépkocsik közelíthetik meg. A célfuvar útvonala: Kertész u.—Frank T. u.—Petőfi tér—Gólya u.— Almagyar köz. A jövő hét elejétől kezdődő útfelújítással, gázvezetékhálózat bővítésével kapcsolatban jó tudniuk a körzetben élő háztulajdonosoknak, hogy hozzá kell járulniuk a közműfejlesztés költségeihez. A másik teendő pedig az, hogy mielőbb rendeljék meg az érdekeltek a TIGÁZ-tól a gázbeköttetés terveit, illetve a vezeték lefektetését, mert a tanács a következő tíz évben nem ad engedélyt a most elkészülő út felbontására. Dinttif elcsen Moldvay Győző „Julcsa, ha kimegyen a piacra...” Régesrégi kedves kis nóta, hangszerelve — napjainkra. — Asszonyom, mit gondol, mennyiért kap ma dinnyét, paradicsomot, paprikát, ha mondjuk „hajnali” hatkor kimegy a piacra...? Nem tudja? — sebaj, segítünk, mi ugyanis éppen most voltunk zöldségfronton, dinnyelessen. ★ Alig múlt valamivel az említett hat óra, de már szinte nyüzsög az egri piac. Hídvégi István, a ZÖLDÉRT igazgatóhelyettese örül ennek. — Netán a, bevétel miatt? — tesszük fel az első, kissé tapintatlan kérdést? — Az sem mindegy, de nekünk mégis, mindenekelőtt az a fontos, hogy elegendő árunk legyen. Kilenc kis bolttal vagyunk jelen az egri piacon, a tizedik elárusítóhelyünk pedig kívül található. Egyáltalán nem mindegy, hogy mit, és menynyiért tudunk kínálni a háziasszonyoknak . Szétnézünk. A nyár leges- legközepénél tartunk, mondhatni: van minden. Paprika, paradicsom, káposzta, karalábé, újkrumpli, hagyma — minden. És dinnye is. Most elsősorban erre vagyunk kíváncsiak. A hevesi tájegység nagy központja a káli telephely. Azt mondja Birgenstok István kirendeltségvezető: — A kezdeti aszály, most meg a hűvös idő, főleg ami a dinnyén látszik meg, gyenge a termés. Különösebb aggodalomra nincs azonban ok. sárgából száz, görögdiny. nyéből 85 mázsát kaptunk ma, holnap pedig további 110 mázsa érkezik a feldeb- rői Rákóczi Tsz-ből, éppenséggel lesz mit piacra vinni. Ha Feldebrő, legyen Fel- debrő. Már itt is vagyunk a dinnyeföldön, Kürti Istvá- néknál. Tanult mesterségére nézve bútorasztalos a fiatalember, de átnyergelt a dinnyére — igencsak több fantáziát — netán pénzt látott benne. Batki József, a Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek. A dinnyés fia pedig „szénástól, lovastól” — az egészet régi zöldértes, most nyugdíjasként exportszervező, elégedett az itt látottakkal. — Ha a megyében 150 mázsa most a hektáronkénti átlag, akkor itt megvan a 300 mázsa, igaz-e Pista? — Remélem — mondja a fiatalember —, a végén majd meglátjuk. És kedvelve nézi a fiát, Attilát, aki olyan, mint egy kis indián és — fáradhatatlan dinnyeevő. — Jóska bácsi, miért jobb itt a dinnye, mint más helyeken? — kérdezi Hídvégi István az öreget. — Mert itt csak öt éve csinálják, máshol meg már ötven. Nem elég a hűvös idő, de fellépett a talajunt- ság is. Ez viszont ha jó időt A dinnyés család, meg a zöldértes Hídvégi István. Ebből a találkozóból igencsak üzlet lesz kap, nagyon jó lesz. Hangja, szára, színe, mindene megfelelő. ★ — És a csányi dinnye? — Sok kiesés lesz — ' leli Rai György, a Búzr lász elnöke. Hiába, az i ' — Bizony, bizony - > lint rá az éppen if Józsa Sándor, a ré' nyes. — Pedig d rajta lennénk. Nf gán, az nagyon ' nye, képlékeny, csibe, máris v csak hozzáér a görögdinni , ra 62 csalá Váltóikor tehát hib/ * leg kellf jón vé Sárgadinnye, min' a kiscsibe törékeny, Perl Márton) "’■'ik, várni öngyö- ;s. /•fj? •Q\
