Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-16 / 165. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 16., péntek 3. A cégtáblán ez áll: szerződéses üzlet... Másfél év — száztíz vállalkozó önállóság és költségcsökkentés - Bennfen­tesek licitje - Bérlőkre váró iparcikkbóftok — Újabb lehetőségek Emlékeztes, mennyire fog­lalkoztatta a közvéleményt másfél évvel ezelőtt az első üzleti versenytárgyalások hí­re és visszhangja. Akkor számos kereskedelmi és ven­déglátó vállalat hirdette meg éttermét, üzletét, pavilonját, zöldségesboltját: átadná szer­ződéses vagy bérleti üzemel­tetésre. Jelentkezők akadtak, s amint lezajlottak az első versenytárgyalások, reális számvetések és tévhitek kel­tek szárnyra. Érdemes, nem érdemes belevágni — hang­zott pro és kontra a szak­mai berkekben, mert jószeri­vel csak a bennfentesek li­citjére került sor 1981 ele­jén. A felhívásokra még ma is inkább ők reagálnak, s ez máris egy újabb feladat elé állítja az új üzemeltetési for­mák bevezetésén, elterjesz­tésén munkálkodó szakembe­reket: szélesebb körben meg­ismertetni a vállalkozó szel­lemű embereket a korszerű, az érdekeltségi rendszeren alapuló kereskedelmi és ven­déglátó tevékenységgel. Vállalkozó másfél évvel ezelőtt is akadt, igaz keve­sebb, mint amennyire szá­mítottak. A kezdet kezdetén ugyanis 260 vendéglőt, üzle­tet, boltot kínáltak a válla­latok és a szövetkezetek, s mindössze száztízen vágtak neki az ösvénytaposásnak. Az elsők között volt a Pa­noráma, amelynek 64 üzleté­ből 49 hamarosan új „gazdá­ra” talált. Szintén a kezde­ményezők között volt az élel­miszer kisker., valamint tíz áfész, s a ZÖLDÉRT is „áru­ba bocsátott” nyolc üzletet. A szövetkezeti boltok közül sok még ma sem kelt el: a füzesabonyak 28 üzletéből mindössze négyre akadt je­lentkező, míg a GYÖNGY- SZÖV a 31-ből tizenhetet azonnal át tudott adni az új. szerződéses vezetőknek. És ami még a tényékhez tarto­zik: a szerződéses üzletek 72 százalékát a vendéglátó egy­ségek teszik ki, utánuk kö­vetkeznek az élelmiszer-kis­kereskedelmi boltok, majd a dohányboltok. Sajnos, kevés vegyes-iparcikküzlet iránt érdeklődtek, ezeket még most is felajánlják — ősz­szel az iparcikk kisker. in­dít akciót — a vállalkozók­nak. Ezek az adatok azon a ta­nácskozáson hangzottak el, amelyen a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya meghí­vására a kereskedelmi szak­ma vezetői, irányítói, tapasz­talt képviselői vettek részt, ök állapították meg. hogy az új üzemelési formák el­terjedése új típusú vállalko­zói magatartást követel. Az üzletvezetői önállóság és az anyagi érdekeltség növeke­dett, a költségek és a fog­lalkoztatott létszám csökken­tésére való törekvés számot­tevően előretört. Az új for­mában működő egységek zö­mében érezhető a jobb el­látásra való törekvés, javult a vendéglátás színvonala, változatosabbak az üzleti szolgáltatások, a lakosság igényeihez jobban alkalmaz­kodik a nyitva tartás. Jel­lemző: a vendéglátás, az áru­szállítás körülményei, s az üzleti színvonal még akkor is számottevően javult, ami­kor — szerződéses üzemelte­tésre, mondhatni ,.saját sza- kállra” — a régi vezető nyerte meg a versenytárgya­lást ... A tapasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy napjainkban még egy kissé akadozik az árubeszerzői, el­látói rendszer. Ahogy a szak­emberek fogalmaztak: „hi­ányzik a hátország...” Még nem tartanak lépést minden esetben a megrendeléseket teljesítő szállítók, a pénz­ügyi kapcsolatok rendszere sem mindenütt azonos — készpénzfizetés legyen-e, vagy elfogadható a lakossá­gi csekk az áruért, alapanya­gokért —, s nem megoldott még a helyettesítések, illet­ve a szabadságolások kérdé­se sem. Egy azonban biz­tos: megyénk számos ven­déglátó és kereskedelmi vál­lalata, szövetkezete és irá­nyító szervezete az új üzleti formák bevezetésében elis­merésre méltó, színvonalas munkát végzett. Szilvás István Tíznapos a kiesés Kedvezőbb gyümölcsfajok Készül a szedési ütemterv Az elmúlt napok viharai, jégverései jelentős károkat okoztak ugyan a gyümölcsö­sökben, a kiesés nagyobb ré­szét azonban kedvező időjá­rás esetén behozhatják a nö­vények — állapították meg a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium illeté­kesei a megyéből befutó elő­zetes termésbecslésekből. Eh­hez azonban elengedhetet­len, hogy a gazdaságok erő­teljesen segítsék a folyama­tot. Mindenekelőtt fokozott permetezésre van szükség. A mostani meleg, esős, magas páratartalommal párosuló idő ugyanis nemcsak a gyü­mölcsök gyarapodásának kedvez, hanem a gombás be­tegségek terjedésének is, ezért elengedhetetlen a foko­zott megelőző munka. Az elmúlt évek tervszerű telepítései nyomán, az idén már kedvezőbb a gyümölcs­fajok összetétele, a korábbi aránytalanságok csökkennek, így az alma mellett több csonthéjas gyümölcs kerül­het a kereskedelemhez. Je­lenleg már a minél jobb mi­nőség elérése a fő feladat, annál is inkább, mert a gyü­mölcstermesztés költségei mindinkább csak a legjobb minőség mellett térülnek meg, s a külpiac isi az első osztályú árut igényli. A gazdaságok mindeneset­re készülnek a nagy gyü­mölcsszüretre. Kidolgozták a szedési ütemtervet. A vár­ható termés alapján bizto­sítják a göngyöleget, a sze­dési és a szállítási kapaci­tást, hogy minél zökkenő- mentesebb legyen a szüreti munka. A gyümölcsösök többsége a tavaszi kedvezőtlen időjá­rás miatt egyhetes, tíznapos késéssel érik. Jelenleg még tart a meggyszezon, szedik már a kajszibarackot, s in­dul a korai érésű őszibarack szüretelése. (MTI) Helyreigazítás A Népújság 1982. január 21-i számában „Nagyapák kamaszkorban” címmel meg­jelent cikk tényállításai közül Valótlan, hogy a Heves me­gyei Malomipari és Gabona- forgalmi Vállalat igazgatója éjszakánként gyakran fel­hívta telefonon és felelősség­re vonta Sz. Ferencet.” AZ IDEN 18 EZREN ÜDÜLHETNEK SZOT-beutalóval külföldön A vállalatok, intézmények, gyárak dolgozói, illetve a szakszervezeti tagok általá­ban ismerik a belföldi SZOT- üdültetés rendszerét. Kevés­bé köztudottak azonban a külföldi beutalást lehetősé­gek. A januártól érvényes új üdülési szabályzat alap­ján minden szakszervezeti tag az alapszervezetében 3 évenként igényelhet kül­földi beutalót, beleértve a hajóüdültetést is. Az igényeket nehéz ki­elégíteni, mivel sokkal több a jelentkező, mint a beutaló. A kiválasztásnál a szakszer­vezeti bizottságoknak körül­tekintően kell eljárniuk. Szociális vagy egészségügyi indok nem jöhet számítás­ba, mint a belföldi üdülés­nél. Az elbírálás alapja a hosszabb időn át végzett ki­emelkedő gazdasági vagy közösségi munka. Tehát ju­talomnak számít, épp ezért helytelenül járnak el ott, ahol már a 2—3 éves tag­sággal rendelkezők is kap­nak külföldi beutalót, mivel mások hosszú esztendők óta várnáik erre. A beutalók odaítélése előtt szükséges a szakszervezeti bizalmi javas­lata és a kollektíva előtt hozzák nyilvánosságra, hogy kit részesítenek a kedvez­ményes külföldi útban. A nyugati utaknál figyelembe kell venn i azt az útlevél- korlátozást is, hogy minden magyar állampolgár naptári évenként csak egy alkalom­mal mehet nyugati orszá­gokba magánjellegű egyéni, vagy társasútra. Évenként csak annyi szak- szervezeti tag kaphat kül­földi SZOT-beutalót, mint ahányan a fogadó országok­ból hazánkba érkeznek. A létszámot, az útvonalakat és a szolgáltatásokat az éven­ként kötött megállapodások tartalmazzák. Idén a tava­lyival azonosan 18 ezren üdülhetnek S ZOT-beutaló­val külföldön, a jegyeket mintegy 8 ezer a lápszervezet között kell elosztani. így nem jut mindenhová kül­földi beutaló. Az idén 11 országiba, 32 útvonalra küldhetők el a szakszervezeti tagok: Auszt­riába, Bulgáriába, Cseh­szlovákiába, Finnországba, Jugoszláviába, Lengyelor­szágba, Mongóliába, NDK- ba, Olaszországba és a Szov­jetunióba. A finn és a mon­gol utat mindössze hatva­nam vehetik igénybe. Az ár az időtartamtól, az ország­tól, az úttípustól és az uta­zás módjától függ. A szocia­lista országokba érvényes kéthetes beutalók ára álta­lában 3000—4000 forint. A 6 napos pozsonyi haijóút 1100 forintba kerül, de a legdrágább 10 napos olasz- országi repülősét is csak 7200 forint költségű — köl­tőpénz nélkül. A 18 ezer külföldi beuta­Beszállásra várva. Űtra készen a SZOT- üdülőhajók lóból 10 ezer darab hajó- üdülésre érvényes, májustól —október végéig tartó 6 na­pos turnusokban. A pozso­nyi hajóút egyik állomása a szlovák főváros, a prog­ramban szerepel egy egész napos autóbusz-kirándulás is, Pöstyénfüidőre. A má­sik igen kedvelt haijóút: Bratislava—Wien; 1 napos pozsonyi és 3 napos bécsi tartózkodással. A hajóutakon kívül a 'leg­többen — csaknem 3 ezren — a szomszédos Csehszlová­kiáiba utazhatnak: az Ala­csony- és a Magas-Tátrába, a gyógyvizéről ismert Ma- riamske-Lazneba, a morva- országbeli — gyógyüdülő­ként nyilvántartott — Lu- hacovicéba, valamint Prá­gába. A Szovjetunió szebbnél szebb tájaira 2 ezren utazhat­nak el. A Fekete-tenger melletti üdüléseken kívül igen népszerűek az öt város — Kijev—Minszk—Lenimg- rád— Tallinn — Moszkva — utak is. Az NDK-ba 1300-am kap­hatnak beutalót. Két hetet tölthetnek a Keleti-tenger mellett Rügen-szigeten, a Berlinhez közeli tóvidéken: Buckovbam, szásasvájci ré­szen: Hohnsteinben, a thü- ringiai Tabarzban és télen Oberhoiflban. Kisebb létszámban vehet­nek részt a vendégek ju­goszláviai, romániai és bul­gáriai tengerparti nyaralá­son; valamint a lengyelor­szági üdülésen a Beszkidek egyik legszebb klimatikus gyógyhelyén, Krymicán. Ausztria festői szépségű hegyvidéki üdülői 1500 beu­taltat fogadnak 10 napos turnusokban. H ötszázan ugyancsak 10 napon át Itália szépségeivel ismerkedhetnek meg: Róma —Firenze—Rimini—Velence — útvonalon. A Szovjetunióiba vala­mennyi üdülésnél és a há­romféle hajóútra csak annyi a házaspári jegy, mint a kétágyas szobák száma; így kizárólagosan csak a házas­pári beutalóval rendelkező­ket tudja a csoportvezető együttesen elhelyezni. A többi üdülésben nincs korlá­tozva a kétágyas szobák igénybevétele. (B.J.) Hivatal és hatalom avagy: a gazdászból lett párttitkár vallomása Több mint tíz esztendeje ismerjük egymást, így az­tán a portréírásnál nélkülöz­hetetlen jelzők nem sablono­sak, nem kliséízűek, nem közhelyszerűek. Régóta tu­dom róla, hogy hivatásérzet vezérli, hogy ezer szállal kö­tődik napjaink valóságához. Nemcsak kitartóan munkál­kodott a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezet állattenyé- szetenek eredményeiért, ha­nem a pillanatnyi gondokat sem leplezte soha. Hányszor füstölgött fülem hallatára az olyan hiák mi­att, amelyeket el lehetett volna kerülni. Vagy neheze ményezte korábban, hogy az akkor dívó, általános szem­lélet miatt a közvetlenül pénzt hozó árugabona ter­mesztése több előnyt' élvez, mint mondjuk a szarvas­marha-állomány fajtavál­tása. De ugyanakkor meny­nyiszer lelkesedett az új, á korábbiaknál jobbnak tűnő ötletekért, mennyit kardos­kodott kivitelezésükért. Vágó József egyéniségének legmegnyerőbb vonása az egészséges türelmetlenség, a köz érdekének, a szövetkezet javának — a kettő össze­függ! — következetes kép­viselete. Ezt az örökséget otthonról hozta. Ám az értékes útra- valóval nem elégedett meg, hanem lehetőségeihez képest tovább fejlesztette. — Értelmiségi gyerekként is vonzott a mezőgazdaság — mondja, miközben mö­göttünk először harapnak a kombájnok az idei kenyér­gabona-táblákba. — És ez á vonzódás nem véletlen, hi­szen édesapám állatorvos­ként dolgozott. Ez magyaráz­za igazán pályaválasztáso­mat, az állattenyésztő hiva­tást. A felsőfokú mezőgaz­dasági technikumot egyéb­ként Debrecenben végez­tem, a közös gazdaság ösz­töndíjasaként. Ilyenformán ifjú szakemberként is itt rajtoltam, hogy ez a kötődés azóta se szakadjon meg. A fogadtatás? Örömömre mind­járt felelősségteljes teendők ellátásával bíztak meg, vagy­is rögvest bizonyíthattam, mire vagyok képes. A legna­(Fotó: Szabó Sándor) gyobb próbatétel természe­tesen a szakosított szarvas­marhatelep létrehozása, il­letve az 1973-ban indított keresztezési terv kimunká­lása, folyamatos megvalósí­tása volt. Tetszett az erő­próba, és most, új tisztem­ben, a pártvezetőség titkára­ként is megkülönböztetett fi­gyelmet fordítok rá. Közben főiskolai kiegészítőt végez­tem Hódmezővásárhelyen, vallván, hogy az ismeret- gyarapításra minden szak­embernek szüksége van ... o Vágó Józsefet az is meg­nyugvással töltötte el, hogy környezetében vele egyet akaró, a szarvasmarhatartás gazdaságosságában, szüksé­gében hivő kollégákra lelt. — Mire szövetkeztünk vol­taképpen? Növelnünk kell a tejhozamot, amihez nem­csak a genetikai háttér meg­változtatása, a fajtakereszte­zés útján juthatunk el. Leg­alább ilyen fontos az ok­szerű takarmányozás, a szel­lemi erők összpontosítása, vagy éppen az érdekeltség tudatának betáplálása vala­mennyiünkbe. Szerencsére mindenki megértette a szarvasmarhatelepen, hogy áldozatuk nyomán nemcsak a szövetkezet bevétele nő, hanem az ő jövedelmük is. Ezért aztán a több eszten­dős szorgalom meghozta a maga gyümölcsét. Három évvel a keresztezési terv­ciklus vége előtt tehenésze­tünk a 4500 literes átlag­hozamnál tart, Ilyenformán bízhatunk a megcélzott 5500 —6000 literben. A pártveze­tőségi titkárság? Eredeti hi­vatásom változatlanul közel áll hozzám. Sőt, meggyőző­désem, hogy ezen a poszton csak akkor boldogulhatok igazán, ha közvetlen kapcso­latban maradok a termelés minden ágával. Mi több: új tisztem lehetővé teszi, hogy a gazdaság egészét lássam, ismerjem, és ezen tapaszta­latok birtokában még cél­szerűbben, még több külső­belső szigorral használjak a nagy közösségnek. e Hogyan készült erre Vági József? És milyen feladato­kat lát maga előtt a párt­munkában? — Természetesen igyekez­tem bővíteni politikai tájé­kozottságomat, ezért jelent­keztem a marxista egyetem­re, ezért végeztem el éppen a napokban a szakosítót po­litikai gazdaságtanból. Meg­győződésem, hogy ezt a tu­dásanyagot bőven kamatoz­tatni tudom majd. Ami pe­dig mostani tennivalóimat illeti, szeretném például, ha pártmunkánk igényesebbé válna, ami többféleképpen érhető el. Igen lényeges a taglétszám mennyiségi és mi­nőségi növelése. Azután élőbbé tesszük a személyek­re méretezett megbízatáso­kat, figyelemmel kísérve a kirótt feladatok teljesítését. Szeretném gyakorlattá tenni, miként a termelésben csele­kedtem, a folytonos vissza­kérdezést! Mert ez az egész­séges fegyelem, az alkotó te­vékenység alapja. De az ér­tékelésé, a megbecsülésé is... Persze ez nem járhat vala­miféle merevséggel, értel­metlen szigorral. Mindössze a valós igyekezet méltatásá­ra törekszünk, ami másokat is helytállásra ösztönöz. o A szakmérnök megválto­zott hivatala hatalom is, ami könnyen megszédíti a gyen­gét. Netán szakadékot te­remt vezető és vezetettek, szakma és politika között. — Ahogyan most itt ta­láltak rám, a betakarítás kellős közepén, a búzaföldön, úgy tekintem mindennapos dolgomnak, hogy a reggel valamelyik állattenyésztő telepen köszöntsön rám. És nemcsak a fontosabb beosz­tású embereket keresem meg, hanem a tagokat is, légyen bárminő dolguk. Mert hi­szek abban, hogy a kötetlen diskurzus, a közvetlen, jó légkör, a feszélyezetlenség felszínre hoz minden leküz­désre váró nehézséget. A lakkozással, az elhallgatással, véleményem szerint, csak a vezető jár rosszul. A bizal­matlanság ugyanígy hatvá­nyozhatja a kisebb-nagyobb bajokat. És a szakma, a po­litika különválásától sem tartok, mert hiszen az eddig elmondottakból Is egyértel­műen kicsendülhet, hogy én a kettőt csak együtt, egy­másra hatással képzelem el, ennek a gyakorlatnak kívá­nok érvényt szerezni mun­kámban. o Palkó-tanya, egy nappal később. Csésze kávé mellett még felidézzük beszélgeté­sünk néhány témakörét, majd Vágó József családi életére terelődik a szó. — Megvallom, otthon na­pirendre került, hogy az új funkció talán jobban meg­rabolja a feleségemnek, kis­lányomnak szánt szabad időt. De aztán kiegyeztünk abban, hogy közösen igyek­szünk megőrizni az otthon harmóniáját. Illetve mind­azt, ami eddig kikerekítette, teljesebbé tette az életünket. Mire gondolok? Arra példá­ul, hogy változatlanul hódo­lok hobbimnak, a kertész­kedésnek, amihez kollégáim­tól szereztem némi szakér­telmet. Nagyon szeretünk autózni, kirándulni, kedv­derítő előadásokra járni. Ebben a hónapban például feliratkoztunk a galériabusz vásárhelyi, szegedi útjára, hogy ott lelhessünk a hatvani művészek kiállításának meg­nyitóján, láthassuk a Háry János szabadtéri előadását. De nyár végén elmegyünk Harkányba, a szövetkezetek üdülőjébe is! Mert azért elég strapás volt az év első fele, meg aztán az „átállás” is többletmunkával járt. És szeretem a könyveket! Köz­gazdaság, politika, szépiro­dalom. Hitem, hogy a párt­titkári székben ennek éppen úgy értelmét találom, mint a következetes szervező munkának, a szigornak, a közösségi érdek tisztakezű szolgálatának. Moldvay Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom