Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-02 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 127. szám ÁRA: 1982. június 2., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma érkezik hazánkba az NDK párt- és kormányküldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével június 2-án, szerdán hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. (MTI) Kötelesség? Az jutott eszembe, hogy időnként felemlítünk egy- egy nagyon jelentős fogalmat és azt hisszük, hogy ezzel a gondjainkat sikerült a sarokba raknunk. Például. A mai fiataloknak egyéb tennivalójuk sincs, mint az, hogy tanuljanak. Nem szívességet tesznek ezzel, hanem a kötelességüket végzik. És aki nem akar tanul, •ni a középiskolában? Mi sem természetesebb, megbukik. Ugye, milyen magától értetődő ez így? Olyan támadhatatlan logikai sor, hogy az ember azt kérdezi, miért kell ezzel foglalkozni egyáltalán? Volna olyan, aki másként vélekedne? Sajnos van. Nem más, mint maga az élet Mert, ha elég lenne az erkölcsi kategória, ami esetünkben a kötelesség, akkor nagyon könnyű dolgunk lenne nekünk, mindany- nyiunfcnak. Mást sem kellene tennünk, mint kibontani a tartalmát a fiatalok előtt és ettől a pillanattól kezdve mindenki tenné a kötelességét. Hát nem? Utóvégre pontosan tudja már, mi az a kö_ telesség. Mellesleg még eszembe jutott valami egyéb is. Mármint az, hogy aki nem tanul, az megbukik így következne egyik a másikból. De itt is becsúszik valami apró hiba. Nem más, mint az, hogy mifelénk, manapság nem is* olyan könnyű valakit megbuktatni. Tudniillik ott a statisztika. Ha' ebből az derül ki, hogy valamelyik tantárgyból többen megbuknak, senki sem azt kezdi vizsgálni, hogy milyenek a diákok, hanem azt, hogy milyen a tanár, ö aztán magyarázhat, amit akar, a bukásokat az 6 nyakába varrják. Azt mondják neki, tanítsa meg a gyerekeket. A bukás... Egyszóval: mifelénk nem azt szokás felelősségre vonni, aki „elkövet” valamit, hanem — másokat. A környezetét. Az iskoláit, a tanárokat, a diá-. kokat, a szülőket, az ifjúsági szervezetet, a... bármi mást, csak nem éppen a lusta kölyköt. így tesz a szülő is. Pedig tudja az ebadta, hogy neki semmi más kötelessége nincs, mint tanulni. Megkap mindent, hogy tanuljon. Magnót, Hi-Fi-tor_ nyot, kismotort, később autót, még toronyórát aranylánccal is, csak azért, hogy eleget tegyen a kötelességének. Kialakul benne, hogy az érdemjegyek miatt nem neki kell izgulnia, hanem a szüleinek, ö csak szívességet tesz nekik, megsajnálja őket, és a toronyóráért esetleg még a matekot is bebiflázza. Kötelesség. Hányán tudják ezt a felnőttek is. Udvariasság. Figyelmesség. Kifogástalan minőség. Hatékonyság. Eredményesség. Soroljam? És... ? A fogalom ismerete — semmi. Az ember a lényeg. Veszélyes hulladékok - Sasok és cinegék - Új rendeletek, közvetlen bírságok Környezetvédelmi tanácskozás Kiskörén (Munkatársunk telexjelentése): A Tisza-parti nagyközség immáron harmadszor ad otthont környezetvédő szakemberek, társadalmi szervezetek, vállalatok és intézmények képviselői tanácskozásának. Kedden kezdődött az a kétnapos tapasztalatcsere, amelyet a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Heves és Szolnok megye, valamint a Hazafias Népfront környezetvédelmi bizottságai rendeztek a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A kiskörei szakaszmérnökség épületében dr. Hegedűs Lajos, a KÖTIVIZIG igazgatója köszöntötte a területi szervezetek környezetvédelmi bizottságainak III. országos tapasztalatcseréjén megjelent több mint száz résztvevőt. Bevezetőjében megemlítette, hogy hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítményénél, a jövőre tízéves vízlépcsőnél és a 127 négyzetkilométeres víztározónál a környezet- és vízvédelem már a ma feladata. A tanácskozáson először Takáts Attila, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal osztályvezetője tartott előadást a ve-' szélyes hulladékokról. Elmondta, hogy a mérgező, fertőző vagy a termelésből adódó megmaradt anyagok elhelyezésére az elmúlt évben minisztertanácsi határozat született. A tapasztalat- csere egyik célja az is, hogy a MTESZ, mint a műszaki értelmiségiek összefogója, segítse a határozatok átvitelét a gyakorlatba. Minél több olyan technológiát alkalmazzanak a vállalatok, gyárak, üzemek, amelyek nem járnak veszélyes hulladékokkal. Illetve, ha igen, akkor vagy tovább lehessen felhasználni az anyagokat, vagy ideiglenesen tárolni, hátha néhány évtized múlva már lesz olyan módszer, amivel ismét alkalmazni lehet azokat. Csak a végső folyamat a lerakás és az égetés. Megemlítette, hogy az Állami Tervbizottság elé került már az az elképzelés, miszerint nyolc lerakóhelyet létesítenek — ebből kettőt Pest megyében — a veszélyes hulladékok számára, valamint öt égetőt hazánk más részein. Ez mintegy 1,1 milliárd forint beruházást igényel, s ennek az összegnek a 70 százalékát az érintett termelőegységeknek kell ösz- szeadniuk. Legutóbb márciusban látott napvilágot néhány új rendelet a természetvédelemről. Keszthelyi István, az OKTH osztályvezetője előadásában elmondta, hogy a hetvenes években kezdődött meg a társadalom érdeklődése a környezetvédelem iránt. A megnövekedett szabad idő, a sűrűsödő gépkocsiforgalom, a vizek szennye-r zettsége mind-mind közvetlen hatással voltak és vannak a lakosokra. Így a társadalom nyomást is gyakorolt a szakemberekre, amikor a törvények megszülettek. Három nemzeti parkunk Vevők vagyunk — vevők lehetünk G. Molnár Ferenc Gyártók újabb hiánycikkekre J Az áprilisi „Vevők vagyunk” kiállítás óta eltelt nem egészen két hónap alatt 11 vállalattal, 40 ipari, 53 mezőgazdasági szövetkezettel, 30 kisiparossal és 19 vállalkozással folytatott tárgyalásokat a kereskedelem hiánycikknek számító termékek gyártására. Mintegy 30 millió forint értékbeli 20—25 féle termék ez évi gyártására már szerződést is kötöttek, s várható, hogy rövidesen további több mint száz hiánycikk gyártása is megoldódik. A legtöbb — mintegy húsz — termékre a VASÉRT Vállalat talált gyártót, ötmillió forint értékben rendeltek meg ez évi szállításra olcsó dugóhúzókat, ruhaszárítókat, ipari gyémánt helyett keményfém éllel készített üvegvágókat, konzervnyitót, kilincseket. Valószínűleg még az idén az üzletekbe kerül a hazai gyártású burgonyaprés, Varródoboz, műanyag gyermekolló, csontozókés és petróleumfőző is. A mezőgazdaságban — de a lósportban is — évek óta hiánycikk a lópatkó és a patkószög. A Vídia Szövetkezet most talált gyártót ennek előállítására, s az év végéig három és fél millió forint értékű patkó és szög kerül az üzletekbe, s ez a tőkés import helyettesítésére is elegendő. Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat kezdeményezésére a tokodi mező- gazdasági tsz NSZK koprodukcióban évi 25 millió ío- rint értékben gázöngyújtót készít, az idén ebből 100 ezer kerül az üzletekbe. A RAVILL Vállalat is gyártási szerződést köt rövidesen mintegy 10—12 termékre, a többi időzött elektromos kenyérpirítóra, valamint hőpárnára. Ezek a cikkek korábban az NDK- és tőkés import mellett is gyakran hiányoztak az üzletekből. A termelésszervezés elősegítésére a Termeltetők Tanácsa még ebben az évben több kiállítást szervez: kedden nyílik Győrben a háztartási gépek és eszközök szakkiállítása, a második félévben Keszthelyen rendezik a „Vevők vagyunk” országos kiállítást, Szegeden a kisipari termeltető napokat, s novemberben Budapesten a híradási és háztartási készülékek alkatrészeinek szak- kiállítását. létesült, s a természetvédelem meghatározott tájakra alakúit ki. A legújabb fogalom pedig: a fokozottan védettség. Ez azt jelenti, hogy például a Bükki Nemzeti Park nem minden része szorul ugyanolyan mértékben oltalomra. Vagy a madár- védelemnél hazánkban van öt pár sas és több millió cinege. Itt említette meg, hogy a természetkárosítás ma már bűncselekménynek számít. Az új jogszabályok szerint egyébként a védett területeken a természetvédelmi bírság hektáronként 20 ezer forint, s ha például egy védett legelőt, lápot felszántanak, akkor hektáronként százezer forintot kell fizetni. S itt az új vonás az, hogy a természetvédelmi hatóság azonnal intézkedik. Nincs bíróság, ügyvédek, pereskedés. A tanácskozás kedden kitüntetések és oklevelek átadásával zárult. A HNF Országos Titkársága, Heves megye Tanácsa, valamint az SZMT elismerő oklevelét és a Kiváló társadalmi munkáért kitüntető jelvényt 12 kollektívának és 6 magán- személynek adományozták megyénkből. A kiskörei találkozó ma folytatódik. Először a vízlépcső vízgazdálkodási feladatairól lesz szó, majd a tapasztalatcsere résztvevői megtekintik a vízi létesítményt és a tározó környékét. Józsa Péter Békemozgalmi kitüntetések megyénkben Hárman a kitüntetettek közül: Orosz Péter, a hevesi tsz képviselője, Besenyei Jánosné és Széles János (Fotó: Perl Márton) Már hagyományos, hogy a béke és barátsági hónap alkalmából kifejezésre juttatják az elismerést a békemozgalom legjobbjai iránt. Így történt az idén is, amikor a HNF Heves megyei Bizottságán a kollektív és egyéni munkasikereket ünnepelték. A kedden délelőtt sorra került bensőséges hangulatú összejövetelen, Jenei János titkárhelyettes köszöntötte a megjelenteket. Emlékeztette a résztvevőket a tavaszi nagyszabású akciósorozat eddigi eseményeire, szólt a kedvező tapasztalatokról és a további biztató kilátásokról. Majd átadta a szót dr. Végh Miklósnak, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága elnökének, aki — az eredményeket mérlegelve — kitüntetéseket adott át. Az Országos Béketanács emlékplakettjében részesült o hevesi „Rákóczi” Mezőgazdasági JTermelőszövetkezet kollektívája, kitüntető jelvényt kapott Besenyei Jánosné, a megyei pártbizottság munkatársa és Széles János, a HNF Gyöngyös városi Bizottságának titkára. Emléklappal tisztelték meg Baró- csi Istvánná füzesabonyi tanítónőt, Bárdos Ferenc aba- sári tanárt, Csele Istvánná szihalmi tanárt, Csikós Já- nosnét, a hevesi áfész párttitkárát, Csortos Béláné pa- rádi tanítót, Eperjessy Géza átányi tanárt, Gréber Lászlót, az Izzó gyöngyösi főkönyvelőjét, Hank Lászlót, a KAEV gyöngyösi lakatosát, Hornyák Istvánt, az ÄFOR egri benzinkútkezelőjét, Molnár Györgyöt, a Finomszerel- vénygyár minőségellenőrét, Pál Andrásnét, az Agria Bútorgyár betanított munkását, Pongrácz József hevesi gyógyszerészt, Rétey László- nét, a szilvásváradi öregek napközi otthonának vezetőjét, Snivó Gábor mátraszent. imrei nyugdíjast, Sárkány Ferenc gyöngyössolymosi kőműves kisiparost és Tóth István makiári esperes plébánost. A Mátrában és Detken aranyat ért Kömlőn a Medárd-napi esőt várják Ha valamikor, úgy ezekben a napokban érdemes igazán végigjárni a határt. Ismét bebizonyosodott a régi igazság: aranyat ér a májusi eső. A korábbi napok, hetek nyárra emlékeztető hősége ugyanis alaposan ráijesztett a szemre is, szakmai szempontból is nagyon szép gabonatáblákra és a kellő időben kiültetett, esőre szomjas palántákra. Ideje volt hát, és ha kissé késve is, de több helyen megérkezett az óhajtott csapadék, fellélegeztek a földek, kivirult és szép reményekre jogosít a határ. Kérdés: vajon a termelőszövetkezetek szakemberei is így látják? — Ha nem is egészen — válaszolta Szabó Imre, a det- ki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet elnöke —, de összességében nálunk jól alakultak a dolgok. A legutóbbi vasárnapi esővel együtt májusban 40 millimétert kaptunk, és ebből ötezer hektárnak jutott csapadék, de nem az egész területünknek. Mindenesetre, a fontos az, hogy ezek után a már eddig is szép búza, kukorica, szőlő, napraforgó, valamint a pillangósok legnagyobb része kapott annyi „égi öntözést”, hogy ezek után elégedetlenkedni már sziiinite illetlenség lenne. (Miközben az esőre vártunk, végeztünk az első lu- cernakaszálással, és természetesen a termést be is gyűjtöttük. A hegyekben csapadékosabb volt a május. Mátrade- recskén a Rákóczi Termelő- szövetkezet földjeire összesen 102 milliméter hullott, négy részletben. — Néha több volt, máskor kevesebb — adott erről felvilágosítást Forgó János, a gazdaság elnöke. — Mindenesetre úgy tűnik, mi most kedvezőbb helyzetben vagyunk e tekintetben, mint az alföldi gazdaságok. Az eső hatására nagyon szépen fejlődik és jelenleg jó termést ígér kétszáz hektáron a búzánk, és ha tejeséréskor, június végén megússzuk különösebb kánikula nélkül a szemszorulásf, tehát mondjuk 30—35 fok alatt marad a hőmérséklet, akkor igen jó eredményre számíthatunk. — És vajon mi újság Kömlőn, ahol 1100 hektár búzát vetettek, valamint 200—200 hektár őszi, illetve tavaszi árpát? Sajnos, nem sok jót mondhatunk — hangzott Csáti Jónás elnök válasza.— Májusban mi itt mindössze 12 milliméter esőt kaptunk, két részletben, és azt is mindjárt másnap — „elfújta a szél”. Pedig egyébként szép lenne a határ, jelen helyzetben mégis arra kényszerülünk, hogy kritikus szemmel nézzük, annál is inkább, mert a búza és az árpa mellett gondolnunk kell 300 hektár napraforgóra és 780 hektár kukoricára is, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Nem örülünk tehát a jelenlegi szikrázó napsütésnek, ami ugyan szépen beragyogja a kömlőd vidéket, hogy a kívülállók bizonyára nagyon el tudnának gyönyörködni henne, de nekünk csiak gondot okoz. — Tehát jói jönne egy kis nyári ború? — Bizony, nagyon és most már csak Medárdban reménykedünk. Mindenesetre: a jövő hét 'közepén szövetkezetünk pártós gazdasági vezetése közös haitárszemlét rendez, hogy reális kép birtokában készülhessünk fel jóra is, rosszra is — egyaránt.
