Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-08 / 132. szám
a. NÉPÚJSÁG, 1982. június 8., kedd Megnyílt az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka A fegyverkezési hajsza további folytatásának rendkívüli vesszélyességére hívta fel a világközvélemény figyelmét hétfőn New Yorkban Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. A főtitkár az ENSZ második, rendkívüli leszerelési ülésszakának megnyitó ülésén mondott beszédet. A falklandi háborúra és Izrael Libanon elleni újabb agressziójára utalva hangsúlyozta: a szűnni nem akaró konfliktusok tovább nehezítik a fegyverzetcsökkentés amúgy is rendkívül bonyolult feladatát. Az ülésszak, amelyen 14 állam- és kormányfő is beszédet mond, július 9-én fejeződik be. A tanácskozás egy hónapja alatt mintegy száz ENSZ-tagország kormányának képviselői fejtik ki álláspontjukat a nemzetközi biztonság növelésének legsürgetőbb feladatairól, a leszerelés és a fegyverzetcsökkentés időszerű kérdéseiről. Magyarország álláspontját a már New Yorkban tartózkodó Púja Frigyes külügyminiszter ismerteti, aki hétfőn látogatást tett az ENSZ- főtitkáránáL Versailles-i nyilatkozatok „Kivételes egyetértés” „Nehéz tanácskozás”... NEW YORK Az amerikai sajtó érezhető bizonytalansággal számol be a vezető tőkés hatalmak Versailles-i találkozójáról, aláhúzva azott elért megállapodások „korlátozott értékét.” A The New York Times hétfői száma egymás mellett idézi Thatcher brit miniszterelnöknőt, aki a csúcson tapasztalt „kivételes egyetértésről,” s Trudeau kanadai kormányfőt, aki viszont „nehéz tanácskozásról” beszélt a gazdasági csúcs befejeztével. A Reagan-kormányzat — állapítja meg a The New York Times — feltehetően a kelet—nyugati kereskedelem kérdését tekinti a Versailles-i csúcs legfontosabb napirendi pontjának. A zárónyilatkozatnak az a megállapítása, amely szerint a résztvevők a továbbiakban nem nyújtanak államilag támogatott hiteleket a Szovjetuniónak, az amerikai hivatalos vélemény szerint „csaA Versailles-i tőkés csúcs- találkozó befejező aktusaként sajtó- konferenciát tartottak. A képen: világos ruhában középen Mitterrand francia elnök, mellette balról a japán, a brit, az amerikai, jobbról az NSZK, a kanadai és az olasz miniszterelnök pást mért” a szovjet gazdaságra. A nyugat-európai országok azonban — ismeri el a New York_i lap — „lényegesen szerényebben ítélik meg ezt az eredményt.” A Versailles-i nyilatkozat ugyanakkor propaganda szempontból megfelel az amerikai érdekeknek. Ezért jelentette ki, ugyancsak egy vasárnap elhangzott televíziós nyilatkozatában Donald Regan pénzügyminiszter, hogy „több mint elégedett” a nyilatkozat szövegével, amely „összhangba hozta a Nyugat gazdasági és pénzügyi politikáját a diplomáciai és katonai pozíciókkal.” A tőkés ipari hatalmak egymás közötti kereskedelmével és pénzügyi ellentéteivel kapcsolatos nézetkülönbségeket Versaillesban nem sikerült eloszlatni. Izraeli invázió Dél-Libanon ellen BEJRÜT Folytatódott hétfőre virradóra az izraeli hadsereg vasárnap megkezdett dél-libanoni inváziója, amely valamennyi frontszakaszon heves ellenállásiba ütközik a Palesztinái Felszabadítási Moz- galom & a vele szövetséges libanoni haladó erők részéről. Palesztin források szerint 20 000 izraeli katona és több száz harckocsi vesz részt a három irányban kibontakozott offenzívában, amely a légierő, a nehéztüzérség és a haditengerészet összehangolt támogatását élvezi. A legsúlyosabb harcokról Tyr, Nabatijeh, a Beaufort-cita- della és Szidon térségéből érkeztek jelentések. Az izraeli hadsereg 41 órás, 40 településre kiterjedő légi és tüzérségi előkészítés után kezdte meg Dél-Libanon elözönlését. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bizottság mély megdöbbenéssel és felháborodással értesült a libanoni területek, s az ott élő palesztinok elleni újabb, súlyos izraeli agresszióról, amelynek során az izraeli légirő barbár módon bombázta Dél-Libanont, a libanoni fővárost, a palesztin menekült táborokat, és Izraeli csapatok törtek be Libanon déli részébe — hangoztatja a bizottság hétfőn közzétett nyilatkozata. Az izraeli támadásnak már eddig is sok halottja és sebesültje van, az anyagi károk jelentősek. A Libanon szuverenitását súlyosan sértő izraeli agresszív támadás is mutatja, hogy az izraeli vezetés nem hagyott fel ag- ressziós, területrabló politikájával, amely súlyosan veszélyezteti a térség békéjét és biztonságát, s nem mondott le a haladó, antiimpe- rialista arab erők, a Palesztina! nemzeti mozgalom felszámolására irányuló törekvéseiről. A Magyar Szolidaritási Bizottság — a magyar közvélemény állásfoglalását kifejezve — követeli az izraeli agresszió azonnali megszüntetését, az izraeli fegyveres erők haladéktalan és feltétel nélküli kivonását Libanonból, az ország és más arab államok elleni so- > rozatos provokációk megszüntetését, a közel-keleti válság tárgyalásos úton történő átfogó igazságos rendezését. A Magyar Szolidaritási Bizottság továbbra is teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja a libanoni és a palesztin arab népet, a térség valamennyi haladó erőit igazságos harcukban, amelyet az imperializmus és az izraeli agresszió ellen a közel-keleti béke megvalósításáért, a jobb, boldogabb jövőért folytatnak — hangzik a nyilatkozat. (MTI) i—( KüJ^öötiköi kommentárunk )— Egy kérdés - három válasz VESZÉLYES VILÁGBAN ÉLÜNK. Ezt eddig is tudtuk, de a hét végén a világ újra emlékeztetőt kapott a keserű igazságból. Most már nemcsak a Falk- land-szigeteken és az irak—iráni fronton arat a halál, hanem egy Európához közelibb térségben, Dél- Libanon és Észak-Izrael régiójában Izrael a levegőből, a tengerről és a szárazföldről lecsapott Libanonra. A támadás jellegéből következik sajnos, hogy a másik két háborúnál sokkal több polgári lakos esik áldozatul ennek a véres akciónak. Azzal, ami történt és történik, tele vannak a világlapok és a rádió-, televízióállomások híradásai. (Mindenekelőtt tisztában, kell lennünk egy alapvető ténnyel. Azzal, hogy Tel Aviv, libanoni jobboldali szövetségeseivel együttműködve, már nagyon régen szeretne „meghatározó változást” kierőszakolni északi szomszédjában. Vagyis ebben a stratégiailag kulcsfontosságú kis országban szüntetné meg a palesztin és a szíriai erők katonai-politikai jelenlétét. A TASZSZ hírügynökség erre emlékeztetve fogalmaz úgy, hogy „Izrael már régóta keresi az ürügyet” az akcióra. Tudta ezt pontosan a PFSZ is és igyekezett elkerülni azt, hogy ürügyről gondoskodjék Tel Aviv számára. Sajnos, a zavaros háttér-gomolygásban akadtak rendkívül nehezen behatárolható, inkább csak sejthető erők, amelyek érdeküknek látták, hogy Izrael megkapja ezt az ürügyet. Az izraeli nagykövet elleni londoni akció gondos időzítése semmiképp sem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a PFSZ a merénylet után szinte percekkel elhatárolta magát a terrorcselekménytől. Izrael viszont mégiscsak megkapta azt, amit — egy érzelmileg felkorbácsolt közegben — ki lehetett kiáltani casus bellinek — háborús oknak — a lehető legkedvezőbbnek vélt időpontban. HOGY MIÉRT TARTJA TEL AVIV KEDVEZŐNEK a jelenlegi időpontot egy radikális libanoni „átrendezési” kísérletre? 1. Mert Mubarak Egyiptomja nem teljesen Szádat Egyiptomja és bár Kairót a jelek szerint zavarja a palesztin kérdés izraeli szabotálása, Beginék biztosak lehetnék abban, hogy a legerősebb arab hadsereg, az egyiptomi, Camp David’-i különalku miatt — és közvetlenül a Sinai kiürítése után — nem jelenthet számára veszélyt; 2. Mert az arab világot a szokásosnál iá sokkal jobban megosztja á drámai végkifejletéhez közeledő irán—iraki háború. Ez Tel Aviv számára kedvezően kószálja össze az amúgy is bonyolult arcvonalakat és megnehezíti az egységes Izrael-ellenes arab fellépést; 3. Mert Washington talán nincs tökéletes szinkronban az izraeli szándékokkal, Beginék mégis joggal számíthatnak arra, hogy a Fehér Ház a félidős amerikai választás esztendejében nem hívja ki maga ellen a nagyhatalmú Izrael-lobbyt és nem próbálja komolyan visszatartani Tel Avivot a kibontakozó véres kalandtól. HARMAT ENDRE Reagan villámlátogatása Rómában ROMA Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn délelőtt ötórás látogatásra Rómába érkezett. Reagan Giovanni Spadolini olasz kormányfővel együtt érkezett Rómába Franciaországból, ahol a vezető tőkés országok csúcs- értekezletén vettek részt. Az amerikai elnök és kísérete a római repülőtérről helikopterrel egyenesen Vatikánba ment, ahol Reagan egyórás megbeszélést folytatott II. János Pál pápával. Haig külügyminiszter közben Casaroli érsekkel, vatikáni államtitkárral tanácskozott. Reagan és II. János Pál megfigyelők szerint elsősorban a Dél-Libanon elleni izraeli invázióról és a Falk- land-(Malvin)-szigelek miatt kirobbant válságról folytatott eszmecserét. Vatikánvárosi megbeszéléseit követően Reagan az olasz köztársasági elnök rezidenciájára hajtatott, ahol Alessandro Pertini olasz köztársasági elnökkel tárgyalt. Mielőtt Reagan a délutáni órákban Londonba utazott, még egy rövid megbeszélést tartott Spadolini kormányfővel. Az amerikai elnöki külön- gépen Rómába érkező Reagan és Spadolini útközben áttekintette a libanoni fejleményeket. Mindketten súlyos aggodalmuknak adtak hangot Izrael dél-libanoni inváziója miatt. KGST Életünk számokban A statisztikai táblázat önmagában Igazán nem szórakoztató olvasmány, mégis érdemes néha elgondolkodni a számözönön. Tavaly 9420 autóbuszt szállítottunk külföldre, több mint kétmillió hektoliter bort és néhány vagon híján 600 ezer tonna gyümölcsöt. Ezek még csak száraz adatok. Az elmúlt esztendőben 7 és félmillió tonna kőolaj érkezett az országba, 18 ezer teherautó, 743 vasúti teherkocsi és közel egymillió tonna műtrágya — ez megint csak néhány szám külkereskedelmi statisztikánkból. Ám mindjárt közelebb van az élet mindennapjaihoz, ha valakinek azt mondjuk: az a tény, hogy az enérgiaszűkös világban is korlátozások nélkül — bár a kötelező takarékosság szellemében — gyújtjuk a villanyt, kapcsoljuk be a háztartási gépeket, ülünk Ladánk vagy Trabantunk kormánykerekéhez, már a nemzetközi munka- megosztás fontosságára utal. Ha pedig a konkrét példákhoz hozzátesszük, hogy népgazdaságunk nyersanyag- és energiaibehozatalában a Szovjetunió, jó néhány más területen pedig a többi KGST-tagállam szállításai a meghatározóak a statisztika egyszerre sokatmondóvá válik. Akárcsak az előző számadatok, hiszen azok az autóbuszok Rostock és Szófia, Kiev vagy Harkov utcáin is járnak, budapesti vagy kaposvári öltönyt egy berlini vagy haiphongi fiatalember is kiemelhet szekrényéből. Az apró példák mind azt mutatják, mit is jelent tulajdonképpen mind hazánk, mind testvérországaink számára az immár több mint három évtizedes szocialista gazdasági szervezet, a KGST léte és tevékenysége. Mint például az a nemrégi ülésszak, amelyen Szegeden vettek részt három napig a KGST vízügyi szakértői : vízminőség-védelmi egyezménytervezetet dolgoztak ki a csehszlovák, jugoszláv, magyar, román és szovjet szakemberek. A terv a Tisza 150 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területének megannyi adatát tartalmazza, melyből az előbbi számokat is vettük. 1982 kora nyarán, amikor világpolitika napról napra ránk zúduló hírei oly félreérthetetlen világossággal magyarázzák, milyen el- téphetetlen kapcsolat van a gazdasági és politikai kérdések között még az eddiginél is nagyobb gonddal kell őrködnünk azon, hogy a nemzetközi munkamegosztásban, s ezen belül a KGST-kapcsolatokban nemcsak jól, hanem mind jobban álljuk meg a helyünket A nehezedő külgazdasági feltételek mellett ma a szocialista országok együttműködésének különleges jelentősége van. Olyan világban élünk, amikor nem elég a tegnapi módszerekkel és a tegnapi gondolkodással színre lépni a világgazdaságban. Éppen a minap mondta a Tudományos Akadémia közgyűlésén, helyzetünk bonyolultságát elemezve Bognár József akadémikus: „Lassú gazdasági növekedés esetén a belső piac szükségletei... lassan nőnek. A múlthoz viszonyítva csökkenő tendenciát mutat a KGST-országok vásárlóerővel fedezett felvevőképességének növekedése...” Azaz nemcsak a tőkéspiaci jelenlétünk, hanem itthoni és KGST-beli feltételeink is bonyolultabbak lesznek az elkövetkező években. Aki tehát ma a gazdaság előtt álló feladatokra gondol, s ezen belül a testvérországokkal való együttműködésre, annak nagyon is gyakorlati tennivalókra kell figyelni. Gyors alkalmazkodóképesség a nemzetközi piac viszonylag rövid idő alatt átformálódó követelményeihez; rugalmasság a tervezésben, döntésben, végrehajtásban — ezek az első feltételek amelyeket mind a magunk, mind a barátaink számára fontosnak tartunk. Legalább ennyire lényeges, hogy világosan lássuk: a szocialista gazdaságban sincs más mérce az eredmény méréséhez, mint a jövedelmezőség a hatékonyság. A szocialista magyar gazdaságra és partnereire egyaránt érvényes a kor parancsa: az emberi tényezők, személyes felelősség, az erőforrások reális figyelembevételén alapuló kölcsönösen előnyös együttműködés. Gárdos Miklós Vasúti szerencsétlenség Ausztriában BECS Négy halottat — vala- ennyien osztrák állampol- irok — és 41 sebesültet ivetelt a vasárnap esti Isztriái vasúti szerencsét- nség. Az anyagi kár összege eghaladja a 35 millió schil- iget. Az azonnal megindult entési munkálatok feltehe- en még hétfőn éjjel is ilytatódnak. A forgalom — velőre csak az egyik vá- inypáron — azonban már hétfőn délután helyreállt. A szakértők véleménye szerint gondatlanság okozta a súlyos szerencsétlenséget, mivel a grazi gyors továbbhaladási jelzést kapott, noha a pálya- szakasz még foglalt volt. A gyorsvonat vezetője nagy lélekjelenlétével — gyors fékezésével — még nagyobb méretű katasztrófát akadályozott meg. A bádeni és a Wiener Neustadt-i kórházakban ápolt sebesültek egy része a hétfői nap folyamán már elhagyhatta a kórházat.
