Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-27 / 149. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. június 27., vasárnap Játsszék velünk! Szerzők, színészek, szerepek Elérkeztünk a negyedik fordulóhoz. Köszöntjük játszótár­sainkat, s azokat is, akik esetleg most kapcsolódnak be ve­télkedőnkbe. ök is szert tehetnek jutalomra: minden héten az Agria Játékszín idei bemutatóira sorsolunk ki ingyenes jegyeket a megfejtések beküldői között. Mindenekelőtt men­tegetőzéssel kezdjük: első fordulónk totójában — mint több levélírónk jelezte — az egyik számot elírtuk. A megoldás helyesen a 12-es kérdésnél: 2-es: A június 20-i számban megjelent rejtvény helyes meg­fejtése: 1-es számú rejtvény, a mű címe: Gyilkosok, szerző neve: Száraz György, rendezője: Valló Péter, s a képen Kertész Péter, Szombathy Gyula és Végvári Tamás látható. A 2-es számú rejtvény, állás: Bertolt Brecht: Koldusopera, Molnár Ferenc: Liliom, Dürrenmatt: Az öreg hölgy látoga­tása. Ruházat: Madách: Az ember tragédiája, Zuckmayer: A köpenicki kapitány. Oktatás: Shaw: Pygmalion. Házasság: Heltai: A néma levente, Moliére: A fösvény, Shakespeare: A makrancos hölgy. Vegyes: Shakespeare: III. Richard, Euripidész: Iphigeneia a Tauroszok között (Goethe művét is elfogadtuk), Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek• Megjegy­zés: többen az első kérdésnél Mark Twain: Koldus és ki­rályfi című művére tippeltek. Némi vita után ezt is elfo­gadtuk, azzal a hozzátétellel, hogy a mű eredetileg regény, csak színpadra alkalmazták. Ezzel együtt megfelel a köve­telményeknek. Lássuk a mai feladványokat! 1-es számú rejtvény: Emlékpróba. Egy furcsa jelenetet ábrázoló képet közlünk. Azzal a darabbal indult az Agria Játékszín, melyen a felvétel készült. Melyik évben, milyen darabbal, s kinek a főszereplésével? Ha magyarázatot tud adni egy mondatban erre a különös „párra”, plusz két pon­tot kap! MINDENNAPI NYELVÜNK Drehások...? A címbeli szóalak lapunk hasábjaink jutott nyelvi sze­rephez. Egy olvasónk szóvá is tette, miért használt az újságíró idegen szót, amikor van helyette jó magyar meg­felelő is. Először lássuk, milyen szövegkörnyezetben olvasha­tó a rostára tett nyelvi for­ma: „Neki rangot jelentett a régi drehások nyomdokain járni” (Népújság, 1982. jan. 26.). — „Lehet jó keresetet eredményező nagyoláson, vagy a drehást megizziaszitó szaporátlan, éppen ezért nem eléggé kifizetődő pre­cíziós munkadarabon dol­gozni” (Népújság, 1982. máj. 5.). Az alábbi szövegrészletből az olvasó azt is megtudhat­ta, mi a jelentése és hasz­nálati értéke szavunknak: „A családfő esztergályos, az apát még drehásnak szólí­tották” (Népújság, 1982 jan. 26.). Mindkét elnevezés jö­vevényszó. A közismert és közhasználatúvá vált eszter­gályos a szláv nyelvből ke­rült a magyarba A drehus, drehás szóalakok pedig né­met jövevények. A német vulgáris szaknyelvi drehál (esztergályoz) szóból alakul­tak bizalmas üzemi foglal­kozásnévvé. Ma inkább csak a családias beszédhelyzetek- ben a beszélt nyelv szavai. De hibázott-e az idézett szövegrészietek megfogalma­zója, amikor írásos közlemé­nyében is felhasználta a dre. hus szóalakot A válasz egyérterműen nemleges. Az igaz, hogy a drehás, drehus megnevezések nem közismertek, nem közszavak, de a műhelyzsargon világá­ban még nem is olyan régen közhasználatúak voltak. Az idősebb „szakik” szóhaszná­latában még napjainkban is megelevenednek, sőt ragasz­kodnak hozzájuk. Elsősorban azért, mert sajátos hangula­ti töltésükkel idézik fel régi foglalkozásuk nehézségeit és szépségeit Éppen ezért jutott az új­ságíró tollára is a drehás szóalak. Ugyanakkor nemze­dékek nyelvhasználatának eltérő voltára is utalt vele. Környezet felidéző szerepe miatt is méltán jutott nyel­vi szerephez: a régi műhe­lyekben a szakmai nyelv a német volt A szaktársak jól megértették ä német szakmai zsargon szavait. Ma már a fiatalok számára ér­telmezni kell azokat. Aho­gyan pl. az alábbi szöveg- részlet is tanúsítja: „Ablé- zom, magyarul váltótársam arca, alakja már köddé foszlott („Napjaink, 1982. máj. 5.). Éppen egy öreg drehás szavait idéztük. Dr. Bakos József 2-es számú rejtvény: Szín­házi ez-az. a) Egy bonviván átnyújtott az igazgatójának egy névkár­tyát, a kővetkező rejtélyes szö­veggel: Rí CSILLAGOK — Mit jelent ez? — kérdezte a direktor. A színész készséggel szolgált a megfejtéssel: — Elől „eg” kell. Vagyis elő­leg kell! — Pompás rejtvény! — ismer­te el az Igazgató. — Annyira tökéletes, hogy egyúttal a vá­laszt is tartalmazza ... (Milyen válasz fejthető meg a rejtvényből? Megoldása két pontot ér.) b) Egy társaság tagjai szín­házi élményeiket mesélik egy­másnak. A darabok tartalmából ki kell találni, mit láttak. b) 1. „Nem csekély dologra vállalkozik az erélyes athéni szépasszony. Elhatározza, hogy az egymás ellen háborúskodó görög városok asszonyaival összefogva véget vet a testvér­harcnak, s békét szerez Hellasz- nak. Vállakózása nagy tetszés­re talál az ország minden ré­széből Athénbe sereglett nők körében. A békét azonban népi adják ingyen. Ara: asszonyi „sztrájkkal” kell a férfiakat békére kényszeríteni. Amig a férfiak a háborúnak véget nem vetnek, meg kell tagadniuk férjüktől — és maguktól is — a szerelem gyönyöreit...” b) 2. „Csudakov munkás-fel­találó és Biciklisztov komszo- molista három társukkal együtt megkonstruálták az időgépet. (A szimbólum az Író szerint az ötéves terveket jelképezi.) A gép indulásra készen áll, de Diadalszkijnak, az Érdekegyez­tető Főigazgatóság főnökének engedélye késik, egyre késik. Annál jobban érdekli viszont a találmány dr. Pont Keatch-t, a szaglászó amerikait, aki „kész­séggel belenő akármilyen szo­cializmusba, feltéve, ha neki jövedelmező”. Biciklisztov alig bírja őt kitessékelni. Az enge­dély viszont már nagyon sür­gős, annál is inkább, mert más­nap estére jelezte érkezését a 2030-as év küldötte, s a kataszt­rófa elkerülése érdekében a kísérleteket a legmagasabb ré­giókban kellene lefolytatni.. . ” A dráma szerzőjéért, s a da­rab címéért két pont jár! c) Keresse a drámát! Az alábbi történetben népsze­rű és kevésbé ismert drá­mák ismert címeit rejtettük el. írja meg, melyeket! Minden öt helyes megfejté­sért ajánlunk önnek egy egy pontot. Sikeres vadásza­tát! Optimista tragédia Miről álmodnak a lányok? — így sóhajtott föl napkel­te előtt cseresznyéskertjé­ben a fösvény Mukányi, majd azon mód meg is vá­laszolta magának a kér­dést: sosem lehet, tudni... — Kényeskedők. Békák. Mákvirágok. — Aztán így folytatta elmélkedését: — pedig a szerelem nem tréfa! És valószínűleg egy makran­cos hölgy helyett legjobb a hallgatag asszony. Vigyázat, szó se lehet valami szóki­mondó asszonyságról, mert akkor rögtön következik a nőuralom• Csakis olyanról, aki azonnal meglátja a cif­ra nyomorúságról'; olyan szép, hogy nem is lehet igaz. Aki tudja, mi lehet a piros bugyellárisban. Nem akarom, hogy csaló­dások érjenek! Szépek szépe: Nóra, ő lenne az igazi, ö aztán fe­jébe véste Kurázsi mama tanítását: légy jó mindhalá­lig. Ez az, amit úgy hívnak, parasztbecsület. Kár, hogy ez az egész nősülés olyany- nyira pénzkérés. Kellene va­lamilyen jövedelmező állás. Aztán már lehetne menni háztűznézőbe még naple­mente előtt. Háromszoros vivát! Dön­töttem. Ma éjjel megnősü­lök. Mint minden héten, most is három egyéni pályá­zót és egy szocialista brigádot kisorsoltunk a megfejtések beküldői közül. Ingyenes belépőt kapott: Barna Lajos Gyöngyös, Mar­kó Katalin Eger, Fodor Er­zsébet Eger. Meghívást kap egy előadásra a MÄV kité' térőgyártó üzem Kállai Éva brigádja, Gyöngyös. A mai rejtvény beküldési határideje: 1982. július 2. Gyulán Eszperantó nyári egyetem Gyulán az idén huszadik alkalommal rendezik meg az eszperantó nyári egyete­met. A július 4-én, vasár­nap kezdődő egyhetes szá- badegyetemre tucatnyi or­szágból másfél száz vendé­get várnak. Az eszperantó világmozgalomban jelentős szerepet betöltő gyulai nyá­ri egyetemen egyebek között Kodály Zoltánról, Munkácsy Mihályról, az eszperantó- irodalomról, s a mai Ma­gyarországról tartanak elő­adásokat. A pedagógiai tagozat munkájában részt vevő nyelvtanárok megismerked­hetnek a nyelvoktatás és nyelvgyakorlás módszertani újdonságaival. A Gyulán már hagyományos kiscso­portos szakmai foglalkozá­sok idei tárgya a számítás- technika lesz. A szövetke­zeti eszperantisták nemzet­közi tanácskozását most el­ső ízben a nyári egyetem keretében rendezik meg, a tervek szerint itt javaslatot dolgoznak ki a nemzetközi szövetkezeti eszperantószö­vetség alapítására, s ezt előterjesztik az Eszperantó Világszövetségnek. (MTI) Párizsi siker Szép sikereket értek el a magyar bélyeggyűjtők a június 11. és 21. között Pá­rizsban megrendezett nem­zetközi bélyegkiállításon. Két gyűjtő az „Osztrák pos­ta Magyarországon” gyűjte­ményével kis aranyérmet nyert. A tiszteleti osztályban a bélyegmúzeum első ma­gyar bélyegekből összeállí­tott gyűjteménye aranyérem kitüntetésben részesült. Emléktábla­avatás A magyar nevelésügy ki­emelkedő alakja, Nagy Lász­ló születésének 125. évfor­dulója alkalmából rende­zett ünnepségsorozat zá­róaktusaként szombaton Bu­dapesten emléktáblát avat­tak a pedagógus egykori, Üllői út 16./B. alatti lakó­házának falán. Nagy László 1904-től haláláig, 1931-ig élt itt, ahol családján kívül otthont kapott a Gyermek­tanulmányozási Társaság el­nöksége is, s itt szerkesztet­te 22 éven keresztül a Gyer­mek című folyóiratot. 2. számú rejtvény: Agria-mozaik. Cjabb kép­részletet közlünk, ugyan­úgy, ahogy az előzőeket, ezt is őrizze meg, s illesz- sze a többihez! A végén összeáll a teljes kép. A GÖDÖR Az egyik legutóbbi kultu­rális vetélkedőn nagy feltű­nést keltett az az újdonsült asszonykórus, amely nem­csak kiváló képességgel, de furcsa nevével is kitűnt a többi résztvevő közül. A Mártonhely utca lakosaiból verbuválódott dalárda a Gö­dör nevet választotta magá­nak. Vajon honnan ered ez a szokatlan névválasztás? — kérdeztük az együttes veze­tőjét. — Kórusunk története ab­ba az időbe nyúlik vissza, amikor utcánk lakói még szinte meg sem ismerték egymást, ha találkoztak va­lahol. Akkortájt bontottak fel egy csatornát az utcában, s a munkálatok után elfe­lejtették betömni a jókora üreget. Mondanom sem kell, nagyon bosszantott bennün­ket a dolog. Panaszkodtunk fünek-fának, de a gödröt csak nem akarták betemet­ni. Az autóval rendelkező lakótársak például csak úgy tudtak átkelni a mélyedésen, hogy kis segédszárnyat erő­sítettek a kocsihoz, és pár métert repültek. A férjem így lett aranykoszorús vi­torlázórepülő. Sajnos, az egyik ugrása nagyobbra si­került a kelleténél, és átre­pülte az Alpokat. Azóta Münchenben várakozik a Trabantunkkal, mert kifo­gyott a benzin. A fiam is kétszer kitörte a bal lábát a gödörugró versenyen, igaz, harmadjára megjavította az ifjúsági távolugró csúcsot. Aztán a harmadik szom­széd megtudta, hogy új rendszerű aluljárót építenek az utcában, amelynek csak egy lejárata lesz, így felére csökkenthetők a költségek, örültünk, hogy a népgazda- ságilag nagy hasznot hajtó újításnak a mi utcánk ad­hat otthont. A hír azonban valótlannak bizonyult, mert kiderült, hogy olajat talál­tak. Mondanom sem kell, hogy kollektívánk olajra ál­líttatta át a fűtést. Ezúttal is bakot lőttünk, mert azok az arab egyetemisták, akiket olajfúróknak hittünk, haza­mentek nyári szünetre, és feléje se néztek többet a gö­dörnek. — Mással nem is próbál­koztak? — Dehogynem. Megren­deztük a gödörnapokat, hogy felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét a tarthatatlan álla­potokra. A különböző társa­dalmi szervek is megígérték támogatásukat, ha pozitív mondandójú műsort állítunk össze. így kerültek a prog­ramba a „Buktatók azért vannak, hogy kikerüljük őket”, és a „Gödör mint ne­gatív domb" című tudomá­nyos előadások. A helyi bú­várok bemutató lemerülé­seket tartottak, ü meteoroló­gusok mélylégköri mérése­ket végeztek. Meghívott ven­dégeink végül is nagyon elégedetten távoztak a gö­dörnapokról, és tervbe vet­ték, hogy a város más ut­cáiban is fúratnak kisebb lyukakat, amelyeket társa­dalmi összefogással gödrökké lehetne bővíteni a művelő­dés fellendítése érdekében. Ekkor határoztuk el, hogy világgá kürtöljük bajunkat, összegyűltünk a gödör mel­lett, és elkezdtünk kiabálni. — Gondolom, ezt már az illetékesek is meghallották? — Nem, de nem is hibáz­tatom őket. Felőlük fújt a szél, és úgy látszik, a má­sik irányba vitte el a han­got. Egyébként sem bántuk már a gödröt, mert rájöt­tünk, hogy egész szépen tu­dunk énekelni. Így alakítot­tuk meg a Gödör Kórust, amely sikert sikerre halmo­zott a kerületi kulturális vetélkedőkön. — Akkor végül is elége­dettek lehetnek. — Nem egészen. Három fahangú lakótársunk ugyan­is, akiket sorozatos félre- éneklés miatt kizártunk a kórusból, panaszos levelet írt az újságnak. A lap pén­tek reggeli száma közölte levelüket, délre két nyugdí­jas kútásó már be is temette próbahelyiségünket. Nem tehettünk mást, feloszlattuk magunkat, és átalakultunk kertbarátegyletté. — Hogyhogy? • — Az utcánkat teljes szé­lességben kitűnő termőtalaj borítja. Az autók úgysem tudnak átvergődni rajta, ideje, hogy más módon hasznosítsuk.. A szakembe­rek szerint ezen a homokon a borszőlő terem meg leg­inkább. — Nem félnek attól, hogy megint valami hiba csúszik a számításukba? — Mitől félnénk? A bort mindnyájan szeretjük ... T. Szűcs József TÁNCOSNŐK: A debreceni születésű Józsa Lajos szobrász- művész a kisplasztikák, érmék és plakettek kiváló mestere. Közismert alkotása a Kánkántáncosnők (MTI Fotó — Oláh Tibor felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom