Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-03 / 128. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 3., csütörtök S. BULGÁRIA Csilowal egy akácfa alatt Avagy: targovistei színházi pillanatok ügyet túlontúl költséges proNikolai Csilov (Ivan) és Ilia Cankov (A pap) a „Nőuralom" második felvonásában Harmadik emeleti hotelszobánkból, szemközt, éppen a targovistei színház bordó burkolatú timpanonjára látni. Szökőkút hús harmatfelhője, lombok zöldje mögül kelleti maigát. De nincs szerencsénk. Ezen a héten „tájol” a társulat, néhány napra a cottbusi német színház Shakesipeare-produkciójának engedve át otthonát. Dimi- ter Petkov, a megyei párt- bizottság osztályvezetője viszont szívesen hajlik egy kis történeti visszapillantásra. Teheti, hiszen kezdettől fogva mozgatója, segítője a színház létrejöttének a száznál több települést és 174 ezer lakos számláló megye művelődésügyének. Végül is hogyan született színiház Tar- govistében? A Bolgár Kommunista Párt irányelveiből fakadt. — Talán tíz esztendeje, hogy központi bizottságunk döntése nyomán csaknem valamennyi megyeszékhely színházat, illetve önálló társulatot kapott, megfelelő működési költségfedezettel — kezdi visszaemlékezését Di- miter Petkov. — így jött létre 1974-ben Targoviste színháza is, amely nem csak a negyvenezer lakosú megyeszékhelyen játszik, hanem sorra látogatja előadásaival községeinket, olykor pedig szomszéd megyékben szerepel. Mi tudjuk, látjuk, hogy 'nem versenyezhetünk minőségben Szófia, vagy éppen Plovdiv színházi kultúrájával. E nagyvárosok inkább vonzzák a befutott színészt, de még a színművészi főiskoláról kikerült ifjú tehetséget is. Segítségünkre van azonban a fővárosban levő színházi központ, amely igyekszik műsorpolitika, szakember-utánpótlás, illetve a társulatépítés dolgában a lehetőségeket javunkra kiaknázni. Végsőben ennek köszönhető, hogy a klasszikus és modern bolgár dráma mindmáig jelen van színpadunkon, amit nemzeti kultúránk szempontjából elengedhetetlennek tartok. De ugyancsak a szófiai központ támogatása révén kapunk darabjainkhoz gyakorta országosan elismert vendégművészeket, amilyen legutóbb Szokfa Atanaszova volt a „Teodóra királynőéiben. Ám arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy negyventagú társulatunk az évek során remekül összekovácsolódott, és a jó közösségi szellemből eredően azért mind színvonalasabb bemutatókra képes. Amire egyébként a televízió nép6Zierűsége is kényszerít minden bolgár színészt, mert azzal versenyezve kell dolgoznia a társulatért, valamint önmaga megélhetéséért. — A pártkongresszus irányelvei valóban beleszóltak a művészet, a kultúra életébe is! Ilyenformán valamennyi színháznak az a feladata, hogy igyekezzék többet profitálni, de anélkül, hogy ez a művészi teljesítmény rovására menne. Arról szó sincs, hogy netán csökkentenék a színházak számát, hiszen az eredmények köteleznek. És a párt, a kormányzat is fontos eszköznek tekinti a művészet minden területét . a szocialista embertípus formálásában. Jobb eredményre az a munkás képes, amelyik kulturáltabb. Szakmai vezetésüknek azonban be kell látnia,' hogy az dukciók, nem feltétlenül szükséges technikai fejlesztések nélkül is jól szolgálhatja a színház. Ha pedig mindehhez szervezettebb, magasabb szinten megoldott bemutatók járulnak, akkor meg lehet küzdeni az állami támogatás csökkenéséből adódó gondokkal. És még csak az sem szükséges, hogy az olcsó, a sekélye6 műfajoknak engedjük át a színpadot, lemondva e kultúra társadalmi funkciójáról — mondotta a megyei pártbizottság osztályvezetője. Vele történt beszélgetésünket követő napon, e témakörben, sikerült aztán egy újabb randevúnk. Éspedig Targoviste színházának talán legtehetségesebb, országosan jegyzett művészével. A markáns arcú, szívélyes férfi neve? — Nikolai Csilov vagyok, szófiai születésű, ott is végeztem el a színművészeti főiskolát, aminek immár nyolcadik esztendeje — áll meg rövid szóváltásra egy illatozó akácfánál a fiatal színész. — Egyébként azóta dolgozom itt, és egyáltalán nem értek egyet azon kollégáimmal, akik csak a fővárosban képzelik el az életüket, leélvén majdan évtizedeket, hogy csak ácsingózzák a hírnevet, a dicsőséget, de a tolongásban nem jutnak igazi szerephez. Számomra a színpad nem valamiféle extra világ, nem föld feletti lebegés, hanem gyakorlatias tett. Ha úgy tetszik: szolgálat, minden talmi külsőség és romantika nélkül. Egyébként alkotni is csak így lehet! És én ezért tartom például oly fontosnak a vidéki utazgatást. Csiszolja az embert. Többre és többre serkenti. Mert más a közönség, mások a színpadi adottságok mindenütt. Azokat legyőzve kell megformálnom az író álltai körvonalazott figurákat, kibontanom jellemüket. Hogy mit tartok jelentékenyebbnek eddigi pályámon? Bevallom, erre a legnehezebb válaszolni. Mert akinek a maszkjában jól érzem magamat, azt a maszkot talán épp a néző érzi annyira hitelesnek. Amit mégis elmondhatok: mindig nagy kedvvel játszottam a bolgár komédia mestere, Kosztov „Nőunalom” című darabjában. Avagy az éles társada- lomkrifikára hangolt „Kar- rieristá”-ban, amelynek a szerzője Golemanov. Egyáltalán a bolgár drámát tekintem munkám igazán értékes részének, mert e területen különösen sokat kell behoznunk a több évszázados oszmán- uralom miatt, amely nem kedvezett annyi mással együtt irodalmunk, kultúránk folyamatosságának. ., Moldvay Győző Az NSZEP 1981. áprilisában megtartott X. kongresszusa megállapította, hogy az elmúlt öt évben Jelentős mértékben növekedett az NDK gazdasági potenciálja, emelkedett a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. A számottevő eredmények csaknem kizárólag a munkatermelékenység növekedésének köszönhetőek. A nemzeti Jövedelem növekedésének 90 százaléka a munka termelékenységéből adódott. Ezer márka értékű nemzeti Jövedelem előállítása az anyagi termelésben dolgozóknak 1915-ben 82, 1980-ban 66 munkaórájába került. A népgazdaság fejlődése döntő mértékben az ipar magas fejlődési ütemén alapszik, a nemzeti Jövedelemből való részesedése 1980- ban elérte a 63 százalékot. Az Ipari tárcák területén az árutermelés 1976— 1980. években elért 30 százalékos növekedését úgy biztosították, hogy eközben a népgazdasági szempontból fontos energia-, nyersanyag- és segéd- anyagfajták 1 százalékkal növekedtek, felhasználásuk viszont 3,9 százalékkal csökkent. A fajlagos és primer energiafelhasználás népgazdasági szinten évente átlagosan 2,3 százalékkal csökkent. Jelenesen növekedett a szekunder nyersanyagok (ócskavas, makulatúra és üveg) hasznosítása. Folytatódott az NDK energia- és tüzelőanyag-iparának bővítése és műszaki rekonstrukciója. A villamos erőművek teljesítménye 1976 óta 4300 megawattal növekedett, és az ország összes villamos erőművének beépített teljesítménye meghaladta a 20 000 megawattot. Az atomenergia részesedése a teljes villa- mosenergla-termelésben az 1970-es alig 1 százalékról 1980-ban 2 százalékra emelkedett. A barnaszén termelése 1980-ban 258 millió tonna volt, 11 millió tonnával több, mint 1975-ben. Bővült a barnaszén- bányák kapacitása és több új bányát kapcsoltak be a termelésbe. A Jelenlegi ipari fejlődés jellemzője a termékminőség növekedése és a termelés hatékonysága. A szocialista mezőgazdaság fejlődésére az elmúlt öt évben a további szocialista intenzlfikálás és az Iparszerű mezőgazdasági módszerekre történő fokozatos áttérés volt a Jellemző. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság legfontosabb élelmiszerekkel való állandó ellátását. Az NSZEP VIII. és IX. kongresszusán elfogadott társadalqmpolltikal program megvalósítása érdekében Jelentős mértékben bővültek a beruházások a lakásépitétkezés, az egészségügy és szociális ellátás, az oktatásügy és a kultúra területén. 1971—1975. években ez 27,7 milliárd márka volt, míg 1976—1980. években 40,3 milliárd márka volt. Központi feladat a lakásépítési program; új lakások építése és a már meglevők korszerűsítése. Ennek eredménye, hogy Jelentősen Javultak a munkások, a sokgyermekes családok és a fiatal házasok életkörülményei (az 1971—1975. években 1,8 millió állampolgáré az 1976—1980. években 2,4 millió állampolgáré). Folyamatosan növekedett a lakosság pénzjövedelme, 1980-ban 20 százalékkal haladta meg az 1975-ös szintet. Az NSZEP IX. kongresszusán elfogadott határozatok értelmében tovább folytatódnak a gazdasági- és társadalompolitikai célkitűzések, amelyek a társadalom és minden egyes tagjának további fejlődését segíti elő. ROMÁNIA A területi önellátás programja Románia mezőgazdaságának továbbfejlesztése most különösen előtérben áll. A párt és az állami határozatok a fokozatosság figyelem- bevételével, de nagy lépések révén igyekeznek elérni, hogy a meghirdetett agrár- forradalom testet öltsön. A legfontosabb feladatnak tekintik a lakosság területi önigazgatási és önellátáisi programjának megvalósítását. A beruházásokban a mezőgazdaság elmaradt az ipartól, ezért már az idén a költségvetés nagyobb összeget szán a fejlesztésre. Állatösszeírás Februárban állatösszeírást rendeltek el az egész országban. Kiderült, hogy az előző évhez viszonyítva, majdnem valamennyi fajtánál növekedett az állomány, ám a szarvasmarháknál lemaradás mutatkozik. Tavaly óta 182 ezerrel csökkent az állomány, ami szemmel is látható, mert a boltokban kevés a marhahús. A helyzet ezen a téren nem változik egyhamar, mivel — a kiegyensúlyozott fejlesztés érdekében — az idén rátértek a növendékmarhák átlagos vágósúlyának növelésére. A falusi^ lakosság körében meghirdették: minden gazdaságban tenyésszenek állatot és szárnyast. Meglepően sok a házinyúl is, egy év alatt 400 ezerrel növekedett a ma 725 ezres állomány. A húsfogyasztás Az 1982—1985 közötti években az egy főre számított fogyasztás a jelenlegi szinten marad, de módosul a húsfogyasztás szerkezete. Marhahúsból az eredeti terv 337 ezer tonnáit irányoz elő közfogyasztásra, a módosított program 210 _ ezret engedélyez, sértésiből viszont 701 ezer tonna helyett 781 ezer tonna kerül a boltokba, baromfiból 376 ezer tonna helyett 426 ezer tonnát mérnek ki. A marhahúsfogyasztás terve jövőre 275 ezer tonna, 1984-ben 320 ezer tonna, 1985-ben pedig 380 ezer tonna. Távlati ugrásként : sertéshúsból 494 ezer tonnára számítanak. Juh-húsból is több lesz: az —ifién 86 900 tonnát, 1985-ben 7pedig már 154 ezer tonnányit vásárolhat a lakosság. A városiak ütemes ellátássá érdekében egy-másfél hónapnak megfelelően tarta- lék-húsmennyiséget tárolnak. A parasztságot ösztönző módszerekkel serkentik a többtermelésre. Idén tavasszal csaknem egymillió malacot adtak él a személyi gazdaságoknak, s kibontakozóban van egy másik nagy akció: a takarmány biztosítására. Beruházások A román mezőgazdaság fejlesztési terve előírja, hogy 1985-ig a művelés alatt álló szántóterület elérje a 10 millió hektárt. Ezenkívül a mostani ötéves tervben a mezőgazdaságot 86 ezer traktorral, 15 800 önjáró kombájnnal látják el; csaknem 600 ezer hektárt rendeznek be öntözésre. (1985-ig az öntözött terület megközelíti a hárommillió hektárt); folytatják a lecsapolásit: öt év alatt 940 ezer hektárt hódítanak vissza a mezőgazdaságnak. Egyúttal jelentősen növekszik a mezőgazdasági beruházás: 1981—1985 között 180 milliárd leit tesz ki. Elsősorban a gépesítésre, a talajjavításra, új cukor-, olaj-, és söripari gyárakra szánják. Úgy tervezik, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben 1980-hoz képest 1985- ben a termelési költségek 12.5 százalékkal, a gépállomásoknál pedig 11 százalékkal csökkennek. Az élelmiszeripar fejlesztése elsőrendű ügy. Mit jelent ez? A mezőgazdaság évi átlagos fejlődése 4,5—5 százalékkal emelkedik évi átlagban. Húsból például — élősúlyban — négymillió tonna az előirányzat, s úgy vélik, hogy 1985 végére az állatállomány már elégséges lesz: szarvasmarhából 7,3 millióval, sertésből 15 millióval, juhból és kecskéből 21,5 millióval számolnak. A lakosság tehát a tervek megvalósításánál állami "készletből előreláthatóan 79 százalékkal több húst vásárolhat 1985-ben, mint 1980- ban. Kiegészül ez majd húskonzervvel, vajjal (68 ezer tonnával), sajttal és túróval (200 ezer tonnával), cukorral (1,2 millió tonnával), s étolajjal (620 ezer tonnával). Oltványi Ottó----------------------------------r jb ö sszeállította: Gyurkó Géza A NÉPGAZDASÁG FŐBB MUTATÓI NEMZETI JÖVEDELEM TERMELÉSE (ezer márka értékű nemzeti jövedelem előállítása az anyag* termelésben dolgozók munkaórájában)
