Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-20 / 143. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 20., vasárnap 3. SZÁLLODA A DÉLI PÁLYAUDVARNÁL. A Déli pályaudvar szomszédságában a terveknek megfelelő ütemben épül a Finta József, Állami-díjas, Ybl-díjas főépítész vezetésével tervezett négyszáz szobás szálloda, A kivitelezést osztrák vállalatok végzik. A huszonhat- ezer négyzetméter össz-alapterületű új szállodát várhatóan 1982 augusztusában adják át. (MTI fotó — Balaton József felvétele — KS) Módosítják a polgári perrendtartást Beszélgetés dr. Gáspárdy László kandidátussal Manapság gyakorta hallott kifogás: elárasztják életünket a jogszabályok, a paragrafusok. A túlszabályozás valóban megnehezíti szinte valamennyiünk számára az eligazodást a mindennapjainkat meghatározó, illetve befolyásoló normák között. Kétségtelen azonban az is, hogy a rendelkezéseknek elsősorban a változó életviszonyokhoz kell igazodniuk. Ebben az esetben pedig egyáltalán nem felesleges, hanem éppen szükséges a már elavulttá vált szabálygyűjtemények átalakítása. Ez megy végbe napjainkban, és még tart jó ideig az egyik legalapvetőbb törvénykönyv, a polgári perrendtartás körül. Az előbbiek figyelembe vételével is rendezte meg a Miskolci Akadémiai Bizottság és a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei Szervezetének polgári jogi szakosztálya Egerben, a polgári perjog legfontosabb kérdéseiről szóló előadását, vitáját. Dr. Gáspárdy László kandidátussal, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Intézete civilisztikai tanszékének docensével e témakörről beszélgettünk. — A magyar jogalkotás folyamatosan és tervszerűen történik — mondotta elöljáróban. — A Miniszter- tanács a jelenlegi évtized kezdetén határozta meg az 1981—85 közötti időszakra azokat a jogalkotási felada- tokát, amelyeket mindenképpen meg kellj oldani. Ennek egyik része a polgári per- rendtartás átfogó újraszabályozása. A folyamat első lépését a koncepció kialakítása jelenti, amely) már az elmúlt évben megkezdődött, s különböző, az igazságszolgáltatással kapcsolatos szervek, valamint jogászok dolgozzák ki ennek keretében elképzeléseiket. Magam is egyik résztvevője vagyok ennek a munkának, így gondolataim még nem tekinthetők hivatalos álláspontnak. Igazodni az új életviszonyokhoz — Mi teszi szükségessé ezt az átfogó újraszabályozást? — Legfőképpen az, hogy a polgári jog körébe tartozó, szerteágazó rendelkezések. a mi nyelvünkön az úgynevezett anyagi jog szabályai az elmúlt három évtizedben jelentősen megváltoztak. igazodva az új életviszonyokhoz. Köztudott, hogy a per nem más, mint a törvény életmódja, tehát az eljárási rendelkezéseknek az anyagi jogot kell kiszolgálniuk. — Milyen elképzelések születtek a polgári eljárási jog rendelkezéseinek átformálására? — Ismétlem, csak a magam elképzeléseiről szólóik. Kétféle megoldás kínálkozik: egyrészt e szabályzási rendszer fejlesztése, ez már korábban is megtörtént, mégpedig négy alkalommal. A második, hogy az egész eljárási joganyagot a maga teljességében vizsgálva kell szemlélni, formálni. Szerintem ez az utóbbi látszik helyesebb megoldásnak. — Nevezetesen: mit értsünk ez alatt? —. Mindenekelőtt! az anyagi, jogilag már szabályozott új konfliktushelyzetekhez kell alkalmazkodniuk a per- rendtartás paragrafusainak is. Például a vállalat és az alapító szerv között, vagy a vállalati vezető testületek egymás közti viszonyában a különféle döntések meghozatalánál. Szélesíteni lehetne és1 kell is a polgári perekben a bírósági utat, például a magasabb vezető állásúak bizonyos jogvitáiban. A következőt úgy fogalmaztam meg: arccal az Alkotmány felé! Közismert ugyan- is, hogy a polgári perben) fő szabály az, hogy első fokon ülnökbíráskodásnak kell lennie, s csak kivéteili az egyesbírói eljárás. Tudjuk azonban, hogy a gyakorlatban túlnyomórészt az utóbbi valósul meg. Eszerint vagy módosítani kell az Alkotmányt, vagy pedig a perrendtartásnak és a gyakorlatnak kell követnie a fő szabályt. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy elsősorban a gazdasági perekben szakülnökök működjenek közre. Eleget kell tennünk nemzetközileg vállalt kötelességünknek is, eszerint mindenkinek joga van arra, hogy polgári jellegű ügyében tárgyalást tartsanak. A gyakorlat azonban ennek is ellentéte, a bíróságokon sokszor anélkül hozzák meg a döntéseket. Az új szabályozásnak erre is mindenképpen figyelemmel kell lenni. Gyorsabb, egyszerűbb eljárást — A Minisztertanács célul tűzte ki a perek gyorsítását, egyszerűsítését. Mennyiben követik ezt majd az új szabályok? — Először is: ha a nemzetközi gyakorlatot vizsgáljuk, ebben nincs szégyellni- valónk! Kétségtelen azonban, hogy bizonyos esetekben meg kell találnunk a hatékonyabb eszközöket az eljárás gyorsítása érdekében. Egy példát említek: az alperes legkésőbb a tárgya.- láson nyilatkozik a per tárgyává tett ügyről. Ezi egyébként vagyonjogi perekben var. elsősorban így. Ily módon az első tárgyalás tulajdonképpen perfelvételi eljárás. Helyénvalóbb lenne, ha az alperesnek már a keresetlevél benyújtása után kötelessége lenne nyilatkozni. Esetleges beismerés, vagy elismerés* esetén ugyanis így megakadályozható az ügy elhúzódása. A pereskedő felek felelősségérzetének növelése érdekében az új szabályokban magasabb mércét, nagyobb követelményeket kell állítani eléjük is. Főleg azért, hogy elkerülhetők legyenek a felesleges eljárási cselekmények Még egy témakör: a perköltség mindig a per tárgyához igazodik, de teljesen érzéketlen az eljárás tartalmára, arra, hogy a felek jó-, illetve rosszhisze- műek-e, az ügy bonyolultságára, a bírák1 munkával való terhelésére. A perköltség, pontosabban viselésének! más módon történő szabályozásával ezen a helyzeten is lehet változtatni. Éppen ez a kérdéskör veti fel azt a záró gondolatot, hogy a készülő perjogi reform csak önmagában kivitelezhetetlen, szükséges tehát a hozzákapcsolódó jogszabályok átformálása ia — mondotta befejezésül dr. Gáspárdy László. Szalay Zoltán Ha jég vagy vihar nem veri... További esőre vár a határ — Rekordtermésünk lesz! mondta büszkén, boldogan az elnök, és ennek még alig múlt több mint egy hónap, ja. Ami pedig közben történt — pontosabban: nem történt —, azt jobb lenne kitörölni az emlékezetből. Ügy tűnt, hogy a sokszor fejtetőre állni látszó világban, az időjárás is idegsokkot kapott, a tél néha már- már nyarat idézett, aztán a tavasz késett. Mindezt mezőgazdasági nagyüzemeink a maguk módján nemcsak tudomásul vették, de ki is használták — beleértve a korábbi időjárási viszonyokat is! —, és szép reményekkel néztek a közelinek és szépnek látszó jövő, a betakarítás elé. Aztán elérkezett az aranyat érő esők hava ... — Május 9-től június 14- ig egy szem esőnk sem volt — mondta Horváth Lajos az egyébként többszörösen Kiváló címmel kitüntetett hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet párttitkára. — Pedig milyen jól kihasználtuk az őszi és a mezőgazdasági munkára kedvező téli napokat. Ilyen jól talán soha korábban nem sikerült a talaj-előkészítés, a vetés, sokáig úgy látszott: rekordtermést takarítunk be 1982-ben. Tegyük hozzá ehhez, hogy Heves megye legtöbb mezőgazdasági nagyüzemében hasonló volt a helyzet, amerre csak jártunk, mindenütt nagyon bizakodtak. Azután jött a korán öregedésnek indult május, és a tikkadtan száraz június: túl gyors érésnek indult az árpa, és már a legrosszabbtól lehetett tartani, hogy szem. kifejlődés előtt sárgul le a búza is, hogy teljesen befellegzik szép reményeinknek. Szerencsére, már~már az utolsó pillanatban, de legalább az arra legalkalmasabb helyen, az égbolton tűntek fel az esőhozó felhők, és végre, végre — eleredt. De addig? — Mindenki a saját baját tudja — mondta erről Horváth Lajos. — Mi úgy éreztük, különösen sújt bennünket a szárazság. Csak egy példát erre: jövünk haza Pestről, Jászapáti felől a múltkoriban. Apátinál látjuk, áll az úton, meg a földeken a viz, a kukorica alig látszik ki belőle. Na végre ... ! Aztán még néhány perces autózás, megérkezünk Heves határába — csontszáraz. Itt nem volt egy csepp eső sem, de a másik szomszédunknak, Erdőteleknek már megint jutott, Tenk szintén jó esőt kapott. (Később erre rákérdeztünk, valóban ilyen szerencsések voltak-e az erdőtelkiek? — Annyira azért nem — válaszolta Tóth Sándor, a termelőszövetkezet elnökhelyettese. — Június közepe előtt számottevő csapadékot mi sem kaptunk, de akkor 40 milliméter eső öntözte meg a földjeinket. Jó volt, azonban még ez is kevés volt és jóllehet, néhány nap múlva újabb 4—5 milli- méternyi csapadékot kaptunk, még többet szeretnénk. A jelenlegi helyzet az: az őszi árpánkon amelyből 370 hektárt vetettünk, valamicskét talán még segített — június végén kezdjük aratni —, a búzának viszont nagyon jót tett. Ebből egyébként 830 hektárunk van, és most már valóban remélni merjük, és talán nem is megalapozatlanul, hogy a hektáronként tervezett 45 mázsás termésátlagot sikerül elérni, és ez esetben egyáltalán nem leszünk majd elégedetlenek. Eső után nagyon szépen mutat Erdőtelken a 760 hektárt kitevő kukorica is, tőállománya, fejlettségi foka igen jó, valamint a 120 hektár görögdinnye, a paradicsom és a paprika, előbbi 60, utóbbi 30 hektáron. Paprikából — pritamin — további'száz hektárt termelnek a háztáji gazdaságokban, ezeknek is nagyon jól jött az eső. A korai káposzta szedését egyébként már megkezdték Erdőtelken, az erre szánt 12 hektárról, június végére be is fejezik, és az eddigi eredmények alapján 80—100 mázsa hektáronkénti termésátlagra számítanak. A cseresznyeszüret holnap, hétfőn kezdődik, ebből 500 mázsára, meggyből pedig húszvagonos termésre van kilátás.) Eme kis „szomszédolás” után nem érdektelen megtudni, mire számítanak a múlt napok esőzése után Hevesen. — Az árpán nálunk már alig-alig segített — hangzott Horváth Lajos válasza —, de a búzának még jó, ha már nem is az igazi. Pedig mutogatni lehetett volna. azaz: jó néhányan meg is csodálták — gyönyörű, 200 hektáros búzatáblák egy tagban, szépen fejlett, és mintha műkertész nyeste volna síkba a tetejét... Szóval, nagyon szép volt, és ebből összesen 1800 hektár, igaz, akad benne szikes terület is, aránylag nem kevés, azon már az eső sem segít, a laposabb partokon azonban még igen, mondhatni, az utolsó pillanatban. Így azonban reméljük, hogy a tervezett 50 mázsás termésátlagot talán elérjük. A hevesi termelőszövetkezet a megye — és részben az ország — egyik éléskamrájának számít, különösen zöldség-gyümölcs területen: idén görögdinnyéből 600, paradicsomból 300, paprikából 60 hektáron remélnek jó termést. — Ezekre már igazán nem panaszkodhatunk — hangzott a tájékoztató, —, mert ha késve is, de olyan esőt kaptak, amelynek jelentősége számokban szinte ki sem fejezhető. Csupán a másodkötéseknél volt egy kis probléma, de a harmad. és negyedkötések már hibátlanok. Hevesen jó zöldségtermés lesz. Ezek után a közeli Köm- lőn érdeklődtünk: itt mi a helyzet eső után. — Előbb 11, másodszor 5 milliméter esőt kaptunk, kicsit fellélegeztünk — mondta Csáti Jónás, a Május 1. Tsz elnöke. — Igen, levegőhöz jutottunk, felfrissültünk mi is, és a növények is. Éppen most, hét végén a termelőszövetkezet szakembereivel körbejártuk a határt, minden dűlőt megnéztünk. Búzából 1150 hektárunk van, erre voltunk leginkább kíváncsiak. Nos, ígéretesnek látszik. Jósolni nem merünk, de az már remélhető, hogy ha nem lesz valami nagy „istencsapása", jég vagy vihar vagy efféle, akkor meglesz a hektáronként tervezett 44 mázsás termésátlag. Meglehetősen jól mutat a körülményekhez képest a 200 hektár őszi árpánk is, két hét múlva aratunk, és 40 mázsa feletti termésátlagot remélünk. — Kömlőn sok kukoricát is vetettek. — Pontosan 750 hektárt. Ebből 60 mázsás hektáronkénti hoizamot terveztünk és úgy tapasztaljuk, hogy a tőszám optimális és a fejlettségi fok is kielégítő. Ha kap esőt — amit változatlanul várunk és remélünk, akkor aligha csalódunk a kukoricával kapcsolatos számításainkban. Ami fjedig a jelen helyzetet illeti: a takarmány betakarítását befejeztük, több mint százvagonos termésünk lett, ezt szépen bekazlaztuk, és elegendő lesz ahhoz, hogy a közös állatállomány egész évi szálastakarmány-ellátá- sát biztosítsa. A tagoknak, a háztáji részére szintén kiad^ tunk mintegy h úszva gon- nyit, tehát gondjuk ezzel kapcsolatban nem lehet. A mi véleményünk mellett érdemes meghallgatni, mit mondanak idős tagjaink — jegyezte meg még búcsúzóul Csáti Jónás. — Azt, hogy ilyen egységesen szép határt már régen nem láttak... Ha kapunk újabb esőt, remélhetőleg a későbbiekben is igazuk lesz. B. Kun Tibor Tájékoztató a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás második félévi díjának visszafizetéséről Az Állami Biztosító június 21-től, hétfőtől, a díjigazoló lap és a befizetési csekk felmutatása ellenében visz- szatéríti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás II. félévi díját mindazoknak, akik azt korábban befizették. A pénzt hétköznapokon az ország bármelyik biztosító fiókjánál és a takarékszövetkezeteknél — 1800 helyen —, szombatonként az ÁB központi ügyfélszolgálati irodájában, illetve a kijelölt ügyeletes egységeknél vehetik fel az ügyfelek. Lehetőség van arra is, hogy az autósok, motorosok postán küldjék be a második félévi díj befizetését igazoló csekket és a díjigazoló lapot a biztosító bármely fiókjához, s egyúttal postán kérjék a befizetett díj visszautalását. Ugyancsak visszafizeti a biztosító — a kötvény felmutatása ellenében — a második félévi díjat azoknak a segédmotorkerékpár-tulaj- donosoknak, akik önkéntes felelősségbiztosítással rendelkeznek. Az Állami Biztosító intézkedett arról is, hogy az OTP-s átutalási betétszámlákról a gépjármű-felelősségbiztosítás második félévi díját ne vonják le. A díjfizetési kötelezettséget megszüntető — július 1- től érvénybe lépő — minisztertanácsi rendelet nem mentesít az 1982. első félévi kötelező gépjármű-felelősségi díj befizetése alól. A biztosító kéri ügyfeleit, hogy az elmaradt díjakat — autósoknál 480 forint, motorkerékpárosoknál 75 forint — június 30-ig fizessék be a 218—98873—4326-os számú csekkszámlára. Azoknak, akik ezt elmulasztják, a korábbiakhoz hasonlóan — autósoknak 200, motorosoknak 100 forint — késedelmi pótlékot számolnak fel. A díjak kiegyenlítését a gépjárművek időszakos műszaki vizsgáztatásánál a KPM Autófelügyelet vizsgabiztosai továbbra is ellenőrzik, ezért egy ideig még szükséges a legutolsó díjigazoló lap és csekk megőrzése. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszere a díjfizetési kötelezettség megszűnése után változatlanul fennmarad, a biztosító továbbra is megtéríti a személyi sérülést, illetve anyagi kárt okozó autósok, motorosok helyett a károsultakat megillető összeget. (MTI)
