Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
10 NÉPÚJSÁG, 1982. június 19., szombat Az egészségügyi felvilágosító munkának — éppen az ártalmak, a veszélyeztetettség miatt — egyre nagyobb szerepe van. A tájékozatlanságnak, nemtörődömségnek előbb-utóbb legnagyobb kincsünk, az egészségünk lehet az ára. Ezért szenteltük mai összeállításunkat az egészségügynek, s többek között a gyógyszerek szedésével járó veszélyekről szólunk. Izotópok a gyógyításban Izotópvlzsgálat a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája lipcsei Izotóp Intézetében. (MTI) Külföldi Képszolgálat — KS) Már 1910-ben megállapították, hogy a legtöbb elem olyan atomokból áll, amelyeknek rendszáma azonos, kémiailag tehát azonosak, de atomsúlyuk különböző. Ezek az atomok a kémiai periódusos rendszerben azonos helyre kerülnek, innen ered elnevezésük : izotópok. A Cu- rie-házaspár jött rá 1934-ben, hogy mesterséges úton is előállíthatok radioaktív elemek. A magfizika fejlődésével lehetővé vált, hogy bármely elem radioaktív izotópját előállítsák. Ez magával hozza, hogy mindazokat a radioizotópokat, amelyeknek a felezési, ideje nem rendkívül rövid, mint elemet vagy mint vegyület alkatrészét az iparban, a mezőgazdaságban és az orvostudományban, illetve biológiában nyomjelzőként felhasználhatjuk. A radioizotópokat napjainkban, de különösen a közeljövő orvostudományában sem diagnosztikai, sem kutatási feladatok megoldásában nem nélkülözhetjük. Az anyagcsere, a hormonháztartás bizonyos kérdései éppúgy, mint a szervezetbe vitt gyógyszerek, károsító anyagok, például jelzett baktériumok, vírusok sorsa, kiválasztódása, kiürülése, térbeli eloszlása izotópokkal viszonylag könnyen és pontosan vizsgálható. A fejlődést elősegítették az új műszerek, elsősorban az ún. szcintillációs detektor és az automatikus számlálók. Az izotópok az orvostudományban azért terjedtek el olyan gyorsan, s azért törnek be egyre újabb területekre, mert olyan érzékeny mérőműszerek állnak rendelkezésünkre, amelyek mellett a legfinomabb analitikai mérleg is eltörpül. Izotópokkal ugyanis a vizsgált szervezet tömegéhez képest elhanyagolható mennyiségű anyagot lehet nyomon követni anélkül, hogy a szervezet normális funkcióiban részt vevő egyéb anyagokat bármilyen irányban befolyásolnánk. Az orvosi izotópdiagnosztika az ún. nyomjelző módszerből fejlődött ki, amelyet biológiai kísérletben 1937- ben a magyar Hevesy alkalmazott először, amikor ólomizotópot használt vörösvér- sejtek jelölésére. Nagy utat tett meg a tudomány ettől kezdve napjainkig, amikor az izotópdiagnosztika mindennapos vizsgálati módszerré váll Asztma—portól A könyvespolcokon, az ágyak és a szekrények alatt összegyűlő házi porról kimutatták, hogy allergiát okozhat Megállapították, hogy a házi porban a Der- matophagoides nevű atkák találhatók, s hogy az allergiás asztmában szenvedőknek, csaknem a fele érzékeny rájuk. A legújabb kutatások szerint ezeknek az atkáknak allergiás rohamot okozó anyaga — jele Pt — az atkák testében és ürülékében fordul elő, alakja nagyjában gömb, átmérője 10— 400 mikrométer, vagyis mérete és fizikai tulajdonságai hasonlítanak az ugyancsak asztmát okozó virágporéhoz. A Pi csak akkor okoz asztmát, ha ismételten a tüdőbe jut, s ott az ellene képződd ellenanyagokkal összekapcsolódik. Ennek hatására ugyanis olyan — hisztamin nevű — anyagok válnak szabaddá, amelyektől a hörgő izmai görcsösen összehúzódnak. Ez a hörgői asztma fő tünete. Az izom- görcs miatt nem jut levegő az érintett hörgőkbe, s kialakul a betegek jellegzetes asztmás zihálása. A P, ellen még nincs kellő közvetlen védelem, általában azonban az atkaallergia többféle módon és véglegesen meggyógyítható. Mitegyünk, mit igyunk? II gyógyszerek és a táplálkozás Az orvosok már a gyógyítás őskorában megfigyelték, hogy a táplálék a gyógyszerek hatását befolyásolja. Valószínű ez az oka annak is, hogy már Avicenna (980— 1037) előírta, hogy a gyógyszereket naponta háromszor evés előtt közben, vagy után kell alkalmazni. Napjainkban újabb és egyre hatásosabb gyógyszerek kerülnek, forgalomba. A túlzott és indokolatlan gyógyszerfogyasztás következtében pedig a lakosság körében fokozott gyógyszer- hatásokkal kell számolni! Megnövekedett az egészség- ügyi szakemberek felelőssége a lakosság egészségvédelmében. A mai táplálkozásban — a mezőgazdasági és élelmi- szeripari kemizáció miatt — egyre több az idegen anyag. A kemizációs ártalmak jelentős részben táplálkozási úton alakulnak ki, s a kemizációs hatást a gyógyszerek is erősítik. Kevésbé ismeretes, hogy az élelmiszerek is gátolhatják vagy fokozhatják egyes gyógyszerek hatását azáltal, hogy a szervezetben élelmiszergyógyszer kölcsönhatás jön létre. Éhgyomorra? Az emésztőrendszer közege és teltségi állapota nagyban befolyásolja a gyógyszerek felszívódását és ezáltal hatását. Ha a gyógyszereket éhgyomorra és hideg folyadékkal vesszük be, akkor gyorsan felszívódnak, ezzel szemben a meleg, „nehéz ételek” lényegesen lassítják a gyomor ürülését, s így a gyógyszer felszívódásának mértékét is. A szájon át szedhető antibiotikumok nagy részét ezért a jobb felszívódás érdekében, éhgyomorra kell bevenni, étkezés előtt 1 órával: például Maripen, Vegacillin, Erythromicin, Semicillin, Tetran B. A vaskészítmények (vérképző szerek) közül Fercupár, Ferroplex drazsét célszerű ugyancsak étkezés előtt alkalmazni. Egyes gyógyszerek a gyomor-, bélrendszerben nem kívánatos helyi, izgató hatást fejtenek ki, amelyet gyulladások, apró vérzések jellemeznek változóan súlyos következményekkel. Az ilyen gyógyszereket célszerű közvetlenül étkezés után bevenni. Például Istopyrin, Kalmopyrin, Colfarit, Indometacin, Diphedan, Rheo- pyrin, Nitrofurantoin, Naprosyn tabletta. A Kalmopyrin alkalmazásáról tudni kell még, hogy ha folyadékban oldva vesz- szük be, úgy gyógy hatása jobb, az esetleges káros mellékhatás lehetősége kisebb. Vannak gyógyszerek — például Dipankrin, Cotazym forte — amelyeket étkezés közben tanácsos bevenni. Gyógyszerek — élelmiszerek A táplálékokban járulékos alkotórészek is lehetnek: konzerváló szerek, színező anyagok, aromásítók és konzisztenciajavítók. A gyógyszerre gyakorolt hatásban azonban többnyire az élelmiszerek eredeti, természetes anyagai játszanak szerepet. A tej és tejtermékek olyan különösen kalciumdús élelmiszereknek számítanak, amelyek nem adhatók Tetran-készítményekkel együtt pl. Tetran B, Tetra- olean kapszula és szirup, Oletetrin, Tetrinfan por. A Tetran ugyanis a tejtermékek kalcium ionjaival rosszul oldódó vegyületet képez s így a Tetran felszívódása és hatása korlátozott. A Tetran B-hez tehát nem szabad tejet, joghurtot fogyasztani! A szájon át alkalmazott penicillin-készítmények (Maripen, Vegacillin, Oxybion) hatását a vele együtt adott sajt, tej, tejtermékek ugyancsak csökkentik. Ezeket az élelmiszereket is helyesebb a gyógyszer bevételét követően 2—3 órával adni, s a gyógyszerek szedése alatt a fogyasztásuk mértékét is csökkenteni. Vaskészítményeket — Ferroplex, Fercupár drazsé és szirup, Conferon — amelyeket vérszegénység ellen adunk, csertartalmú főzetekkel mint a kávé, erős tea, bevenni nem ajánlatos. A csersav ugyanis megköti a vasat, s ezáltal nagymértékben gátolja annak felszívódását. Ezért nem célszerű ilyenkor a vörös borfogyasztása sem. Az alkaloida tartalmú gyógyszerek sem szedhetők kávéval, teával együtt, mert a cseranyagok az alkaloidok felszívódását is gátolják. Ilyen készítmények pl. Er- pozid, Rausedyl, Devincan tabletta. A fertőzések elleni gyógyszerek legnagyobb csoportját — az antibiotikumok után — szulfonamid-készít- mények alkotják. Ide tartoznak pl. Sumetrolim tabletta és szirup, Bayrena, Potesept, s a régebbiek közül Superseptyl, Triaseptyl, Salvoseptyl. Ezeket a gyógyszereket, valamint a véralvadásgátló szereket pl. Syncumar és a szívre ható készítmények közül a digito- xint (Acigoxin) nem szabad fehérjetartalmú élelmiszerekkel együtt szedni: tej, tejtermék, hal, tojás, hús. A nagy fehérjetartalmú ételek albuminja következtében lassan szívódnak fel. A szulfonamidok alkalmazásakor nem célszerű a kéntartalmú ásványvizek fogyasztása sem, sőt a hashajtók közül a keserűsó, károlysó, glaubersó használata sem ajánlatos. A kén ugyanis a szulfonamiddal kénhidrogént képez, amely a szervezet vérképzőrendszerét károsítja. Még egy hasznos tanács a szulfonamidok- kal kapcsolatban, hogy alkalmazásuk során fontos a sok folyadék: főként gyümölcslevet igyunk. Azok az élelmiszerek és élvezeti cikkek, amelyek előállításuk során hosszabb érési folyamatokon mennek keresztül, mint a sajt és a bor, magas tiramin-tarta- lommal rendelkeznek, amely emeli a vérnyomást. Normális körülmények között ezeket az aminokat a szervezetben a monoamino- oxidáz (MAO) enzim átalakítja és vérnyomás emelő hatásuk megszűnik. Ha azonban a MAO-enzim működése gyógyszeresen gátolt, például a ma már ritkán alkalmazott Nuredál tabletta szedésekor, akkor a szervezetben a biogén aminok felszaporodnak és többé-kevés- bé súlyos tüneteket okozhatnak. Hogyan hatnak a vitaminok? A közelmúltban megállapították, hogy a fogamzás- gátlók befolyásolják a szervezet vitaminháztartását, különösen az A, B/6, B12 és C-vitamin esetében. A szájon át szedett fogamzásgátló szerek (Bisecu- rin, Ovidon, Rigevidon, Pos- tinor) az élelmiszerekből a folsav hiányos felszívódását okozhatják. Ugyanis hatástalanítják a hydrozale-enzi- met, amely a folsav felszívódását elősegíti, s ezzel a szervezet folsavháztartásá- ban zavarok keletkezhetnek, végszegénység következhet be. A Diphedan is hasonló hatást fejt ki. Az élelmiszer-gyógyszer kölcsönhatással kapcsolatban fontos tudnunk: gyógyszerszedéskor mindenképpen kerülendő az alkohol tartalmú italok fogyasztása! Láthatjuk tehát), milyen fontos a betegeket és hozzátartozóikat kellően felvilágosítsuk a gyógyszerek helyes adagolásáról és alkalmazásáról. Nemcsak a pontos bevétel idejét kell közölni hanem azt is, hogy milyen italokkal, ételekkel nem szedhető együtt a gyógyszer, s melyek azok az élelmiszerek, amelyek egyidejű fogyasztását célszerű csökkenteni, vagy elkerülni. Igen fontos, hogy minden gyógyszer szedésének megkezdése előtt kérjük az orvos és a gyógyszerész tanácsát. Még fontosabb: fogadjuk is meg ezeket a tanácsokat Sipos Jenő toxikológus szakgyógyszerész Az ásítás mindennapi életjelenségeink közé tartozik, már a csecsemőnél is megfigyelhető, legkorábban a születést követő ötödik napon. Az ásítás és a vele összefüggő nyújtózkodás feltétele a testi fáradtság, az ébredés utáni állapot, az éhség és az unalom, de keletkezhet ásítás például nagy vérveszteség következtében is. Meglepő, hogy a tudomány még ma sem ismeri teljesen az ásítás élettani alapjait. A közelmúltban érdekes dologra figyeltek fel a kuGyógyító ásítás? tatók. Észrevették, hogy az egyik oldalukon megbénult betegek mozdulatlanságra kárhoztatott végtagjai ásítás közben önkéntelen mozgásokat végeznek. Hogyan értelmezhető ez a különleges jelenség? A tudomány még nemadott kielégítő választ e kérdésre, tény azonban, hogy a béna kar ásításkor kinyújtózkodik, és, újra begörbül, majd az újjak is szétnyílnak. Így vetődött fel az a gondolat, hogy nem lehetne-e mesterségesen előidézett rendszeres ásításokkal mozgásgyakorlatra késztetni a bénult végtagokat. Érdekes és sokat ígérő mozgásterápiái módszer bevezetéséhez kaptak ezzel indítékot az orvosok. Gyógyítás légnyomáskamrában Egy szovjet hiperbárikus sebészeti műtő egymásba nyíló két helyiségébe nyerhetünk betekintést a jókora acélajtón keresztül Egy holland tudós 1956- ban kísérletével bámulatba ejtette a tudományos világot. Nagy belső túlnyomással rendelkező kamrába olyan kísérleti állatot helyezett el, amelynek vérét — bizonyos időtartamra — a dextran nevű szintetikus vérpótlóval helyettesítette. A halál nem állt be, mégpedig azért, mivel néhány atmoszféra nyomás közepette az élő szervezetben erősen megnövekszik az oxigéntartalom, s mi több, a testnek azok a részei kapnak oxigént, amelyek a szokásos feltételek mellett hozzáférhetetlenek a vörösvér- testek számára, amik ennek az „életelixímek” a természetes hordozói. Gyakorlatilag minden betegség oxigénelégtelenséggel jár együtt, sokak számára ez a fő veszély. Éppen ezért e veszély nyou más alatt való megszüntetésének lehetősége napjainkban sok baj orvoslásának útjává vált. Jelenleg a nyomáskamrában már sikeresen végezhetők sebészeti műtétek a 70—80. életévükön túl járó betegeken is. Visszaadhatók az életnek olyan emberek, akik rendkívül sok vért veszítettek. De sikeres«! gyógyíthatók e módon égések, szemelváltozások és bizonyos fogászati megbetegedések is. A hiperbárikus gyógyítás számára több országban légnyomáskamrák egész sorából álló komplexumokat létesítettek már, ahol sebészeti műtők éppúgy megtalálhatók, mint belgyógyászati — főként szívgyógyászati — kezelőhelyiségek vagy újraélesztő légnyomáskamrák. Hiperbárikus kamrában nemegyszer már olyan csecsemők is világra jöttek, akik még a méhben átélték az anyag klinikai halálát. A stabilan telepített légnyomáskamrákon kívül készítenek olyan nyomás alá helyezhető hordozható berendezéseket is, amelyek mentőautóban helikopterben kaphatnak helyet. összeállította: Hekeli Sándor Azonnali belépéssel felveszünk CSANYI telephellyel a keverőüzem állományába raktárost és adminisztrátort. Személyi alapbér megállapítása a 16/1976. (XII. 11.) Mü. M. sz. rendelet szerint A munkakörök betöltéséhez középiskolai végzettség szükséges. JELENTKEZNI LEHET . a Heves megyei Gabonaforgalmi és Mátófnipari Vállalat ul* Munkaügyi osztályvezetőjénél „ oi'rir: v r n GYÖNGYÖS, Április 4. útja 4. Termelőszövetkezetünk két műszakban üzemelő bőr- és szőrmeüzeméhez teljesitménybérezésü, betanított gépi és kézi műveletek elvégzésére női és férfi munkavállalókat keres felvételre. KÖNNYŰ MUNKA, ÖTNAPOS MUNKAHÉT, Jö BEJÁRÁSI LEHETŐSÉG! Jelentkezni lehet személyesen: munkanapokon 8—14 óráig, az üzem vezetőjénél. „Egervőlgye” MGTSZ, Andornaktálya, Rákóczi út 160.
