Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 141. szám ARA: 1982. június 18., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden az 1981. évi költségvetés végrehajtása Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk tanácskozásán megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban foglalt helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülésszakot Apró Antal az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A törvényhozó testület tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak- óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A tanácskozás napirendje: 1. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A belkereskedelmi miniszter beszámolója a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről; 3. Interpellációk. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg beszédét. Hetényi István expozéja Az 1981. évi zárszámadás alkalmat ad arra, hogy alkotó módon megtárgyaljuk a népgazdaság eredményeit, gondjait, az állami gazdálkodás tapasztalatait — mondotta elöljáróban Hetényi István. — 1981-ben alapjában teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített azon több éves gazdasági irányvonal követelményeit. amelynek legközvetlenebb célja a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítása, a gazdaság intenzív fejlődésének előmozdítása, és mindezekhez csatlakozva — az életszínvonal elért eredményeinek megőrzése, az élet- körülmények javítása. Eredménynek tekinthetjük, hogy 1981-ben teljesítettük a. nemzetközi szerződésekben vállalt gazdasági kötelezettségeinket. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban egyensúlyt értünk el. Emelkedett a lakosság fogyasztása. Javult a szociális, kulturális ellátás. A nemzeti jövede- delem 2 százalékkal lett magasabb az előző évinél. Mindez arra mutat, hogy a társadalom növekvő felelősségérzettel, cselekvőkészséggel vesz részt a munkában, a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények vezetői jobban szervezik munkájukat. Ha megvizsgáljuk azokat a feltételeket, amelyek között ma és a közeljövőben gazdálkodnunk kell, azt látjuk, hogy a múlt évi eredmények ellenére további új és nem kis feladatok állnak előttünk. Egyfelől azért, mert a tavalyi eredmények nem mindenben kielégítőek. Egyáltalán nem ringathatjuk magunkat illúziókban a világpolitika, a világ- gazdaság várható alakulását illetően. A világpolitikában erősödtek a szocialista országokkal konfrontáló erők, és ennek káros . hatásai a gazdasági kapcsolatokban is érvényesülnek. A tőkés világgazdaság tartós válságban van. Ez a válság különösen kiterjed néhány olyan ágazatra — mint például a kohászat vagy a műanyagipar —, amely közvetlenül érinti exportlehetőségeinket, exportunk feltételeit. Ilyen helyzetben kell értékelnünk azt, hogy mit értünk el, és melyek az elkövetkező teendőink. Az 1981. évi költségvetés 472,6 milliárd forint bevétellel, és 482,1 milliárd forint kiadással zárult. A bevételek 5,6 százalékkal, a kiadások viszont 6,6 százalékkal nőttek. l()y a hiány nagyobb, mint amit terveztünk. Kedvező, hogy a kiadások növekedési üteme mérséklődött a korábbi évekhez képest. Csökkent a költségvetés szerepe a felhalmozás finanszírozásában, és a tervezett keretek között tartottuk a nem kis tételt jelentő állami támogatásokat. Tovább nőtt a költségvetés szerepe a fogyasztásban, az életkörülmények alakításában. Az egészségügyi-szociális kiadások 10,4 százalékkal, a kulturális és oktatási kiadások 9,4 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások pedig 8 százalékkal nőttek. örvendetes, hogy a tanácsi gazdálkodásban mind jobban érvényesül a társadalmi, az ágazati és a területi érdekek összhangja. Jobban kibontakozik az ön- tevékenység, eredményes a lakosság erőinek bevonása a közös érdekű feladatok megoldásába. Arányosabbá válik a településhálózat fejlesztése. A szabályozás és a tanácsok jobban figyelembe veszik a központi szerepet nem játszó, kis települések Hetényi István pénzügyminiszter expozéját tartja igényeit is, ahol a lakosságnak mintegy egyhatoda él. Többször, nyomatékosan rámutattunk arra, hogy egyrészt a hatékonyság, a versenyképesség javítása, az ebből származó jövedelemnövekedés, másfelől az életszínvonal megtartásának célja kölcsönösen ösz- szefüggő célok és egymást kiegészítő feltételek. A külső feltételek folyamatos romlását csak a gazdaság teljesítőképességének gyorsabb javításával lehet ellensúlyozni. Ez a korábbinál nagyobb feladat elé állít bennünket. Így például ma már nem elég a külkereskedelmi forgalom egyensúlyban tartása, hanem az exportnak a külföldről felvett hitelek törlesztésére, a kamatok fizetésére is fedezetet kell teremtenie. Ezért oly drága — a kiviteli többlet elérésében — idehaza a késedelem, és ezért fordítunk e kérdésre megkülönböztetett figyelmet. Aktívabb külkereskedelmi törekvéseinkhez versenyképesebb és növekvő exportra, ésszerűbb importfelhasználásra van szükség. A terv szerinti előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szigorúan betartsuk a termelés és elosztás között tervezett arányt. Ettől eltérni egyszerűen nincs módunk. Sajnos, az év eleji tapasztalatok szerint eddig a termelés az egész évre tervezettnél valamelyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor több jel a belföldi felhasználásnak a tervben megalapozottnál gyorsabb növekedésére hívja föl a figyelmet. A vállalati beruházások például az első öt hónapban nyolc és fél százalékkal nőttek. Az átlagbérek is gyorsabban nőttek több ágazatban a tervezett színvonalnál. A kormány az 1982. évi gazdálkodás eddigi tapasztalatait áttekintve évközi intézkedéseket is hozott a gyorsan változó feltételekhez való jobb alkalmazkodás, így a terv sikeresebb végrehajtása érdekében. E változtatások, módosítások azt a célt szolgálják, hogy meg tudjunk felelni a terv követelményeinek, céljainak. A célunk az, hogy a vállalatok újabb erőfeszítéseket tegyenek külpiaci munkájuk javítására. A rendelkezésre álló többletforrásokat minél nagyobb mértékben rendeljék hozzá — a széles értelemben vett — újítási, innovációs tartalékaik nagymértékű felhasználásához, és a fejlesztéseket szorosabban kössék a valós piaci igényekhez. Lehetőleg ne új beruházásokat kezdjenek, hanem a folyamatban levőket fejezzék be. Figyelmeztető jellegű intézkedést hoztunk az esetleges megalapozatlan bérfejlesztések megakadályozása érdekében (Folytatás a 3. oldalon.) Történelem és közgondolkodás Őszinte és tisztességes szembenézés A tanácskozás második napjának délelőttje vitával kezdődött. A történelmi tudatot meghatározó társadalmi tényezők szerepéről beszélgettek a résztvevők, olyan kérdésekről, amelyeket szerdán előadások sora próbált tisztázni. Néhány gondot rendkívül élesen fogalmaztak meg a hozzászólók. Mint előző napon már érzékelhető volt a jelenlévő írók adták meg az alaphangot. Kunszabó Ferenc egy Forrásban megjelenő írásából idézett hosszan, melyben hangsúlyozta a nemzeti múlt megismerésének fontosságát, és az „önostorozó”, „öndicsérő” gesztusokon túli reális értékítélet jelentőségét. Véleménye szerint a „honi bűnök hangsúlyozása” helyett talppontot kell találnunk, hogy tovább haladhassunk. Ezután Páskándi Géza következett Arról beszélt, hogy a népek maguk orcájára alakítják az eszméket, s a történettudománynak rendkívül nagy szerepe van egy ország életében. Ügy fogalmazta meg, hogy a legmélyebb erőtartalék, mellyel kapcsolatban „álobjektivitást” nem szabad megengedni. Az írók szenvedélyes igazságkeresése a történészekre is átragadt, Ránki György megköszönve a szaktudományának tulajdonított értéket, túlzónak tartotta az elismerést. Kiemelte, hogy olyan időszakokban válik döntővé, a történettudomány, amikor más területek háttérbe szorulnak, éppen a jelen problémái miatt, s a gondolkodók a múltban keresnek föloldozást. Magyarország elmaradottsága az elmúlt évszázadban olyan történelmi tény, amelyet értelmezni sokféleképpen lehet, de kétségbevonni nem. öt követően Hajdú Tibor és Hanák Péter történészek valamivel árnyaltabban közelítették meg a felvetett problémákat, s megpróbálták értelmezni és saját szakterületük nyelvére lefordítani az írók által elmondottakat. Felhívták a figyelmet arra, hogy Bánki György valóban létezik egyfajta nemzeti érzékenység és meg- bántottság, amelyet tudomásul kell venni. Hanák a következőképpen fogalmazta meg ennek okait: Nem tudtunk szembenézni a nacionalizmus minden vonatkozásával, egyrészt azért, mert egy időben összefonódott bírálata a dogmatizmussal, károsnak minősítettek olyan jelenségeket, melyek nem voltak azok másrészt nem küzdött minden környező nép a nacionalizmus ellen. Nehezen csitultak a vita által keltett indulatok, de haladni kellett tovább, s Köpeczi Béla, akadémikus vette át a szót, a következő témakör elnöke. Előadások következtek a közelmúlt né(Folytatás a 4. oldalon.) Losonczi Pál Burmában Losonczi Pál, a Elnöki Tanács elnöke csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Burmába érkezett. A burmai főváros, Rangoon repülőterén a magyar államfőt és feleségét, valamint kíséretét U San Tu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke és felesége, az államtanács tagjai — közöttük U Maung Maung Kha miniszterelnök —, a kormány tagjai és a diplomáciai képviseletek vezetői köszöntötték. Lázár György fogadta Nyikolaj Bajbakovot Lózár György, a Miniszter- tanács elnöke, csütörtökön a Parlamentben fogadta a baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Nyikolaj Bajbakovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Faluvégi Lajos miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Hazánkba érkezett a Tunéziai KP első titkára Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Mohamed Harmel, a Tunéziai Kommunista Párt első titkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Befejeződött a magyar-finn barátsági hét A magyar—finn barátsági hét befejeztével Kaarina Suo. nio oktatási miniszterasszony a politikai delegáció vezetője sajtóértekezleten számolt be a látogatás tapasztalatairól, csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Emlékeztetett rá, csaknem fél évszázad telt el az első magyar—finn kulturális egyezmény megkötése óta. Az 1937-es szerződést azóta újabbak követték, s ezek egyre bővülő keretét adják a két ország sokoldalú együttműködésének. A miniszterasszony hangsúlyozottan szólt arról a pozitív szerepről, amelyet a két ország az enyhülési folyamat továbbvitelében játszhat. A különféle delegációk cseréje, a kulturális együttműködés mind része a finn szóhasználattal „népi diplomáciának” nevezett kapcsolatrendszernek, amit semmilyen más csatorna nem helyettesíthet.