Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 140. szám ÁRA: 1982. június 17., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nem szégyen Mármint az nem szégyen, ha nálunk, Magyarországon valaki magyarul beszél. Pedig sokan úgy tesznek, mintha attól félnének a legjobban, hogy mondata­ik közérthetőek, egyszerű­ek, világosak. Nem, ne tessék megijedni, eszem ágában sincs valamiféle tit­kos nyelvészkedést be­csempészni csendes perceik meghitt nyugalmába. Bár, az sem lenne újsze­rű és meglepő, hiszen be­szédünk, írásunk palléro­zása nemcsak jogunk, ha­nem kötelességünk is mindannyiunknak. Külöl nősképpen azoknak, akik­nek munkájához a nyelv élő szövete nélkülözhetet­len anyag. De most nem erről sze­retnék néhány mondatot megfogalmazni. Hanem arról hogy mennyire elke­serítő, ha különböző veze­tők olyan módon öltik egymásba szavaikat, amely sok mindent lehetővé tesz, csak azt nem, hogy. gon­dolataikat azonnal felfog­hassa mindenki, aki hallja őket. Fura dolog ez. Minden szó, amit kimondanak — magyar, önmagában vilá­gos, érthető, kifogástalan. De egymáshoz fűzve olya­nok ezek a szavak, mint­ha valamiféle labirintust alkotnának. Se elejük, se végük. Nem lehet tudni, hol kezdődtek és nem le­het látni, hol érnek véget. Áradnak, csak áradnak egymás után mint az eső­zéstől megduzzadt hegyi patak, amely zavaros ár­jával mindent magával so­dor parttalan, kiismerhe­tetlen és veszedelmes is. Mondják, a stílus maga az ember. Ez így igaz. Az a vezető tehát, aki nem tud közérthetően fogalmaz­ni, képtelen megértetni magát a beosztottjaival. Abban sem vagyok biz­tos, hogy nem tudnának közérthetően fogalmazni. Dehogynem. Elképzelhető, hogy otthon ugyanúgy teke­rik ki mondataikat, mint a munkahelyükön? Mond­juk: „Irányt vesznek kaló­riaszükségletük kivitele­zésére”? Aligha. Egyszerű­en: esznek. Mi történik mégis ezek­kel a személyekkel, ha be­osztásuk helyzetéből kell megszólalniuk? Átalakul­nak. Rájuk sem lehet is­merni : olyan nyakatekert módon csűrik-csavarják a mondataikat. Márpedig szóból ért a magyar. Magyar szóból. Le­nézi munkatársait az, aki nem törekszik arra hogy megértsék. És mivel mind­ez nem a Balaton partján zajlik le a békés nyaralás lustálkodásai közepette, nem is lehet az egészet egy kézlegyintéssel elintézni. Nem az a lényeg ugyan­is, hogy az emlegetett be­szédmód mennyire utal a használója ilyen-olyan tu­lajdonságaira, hanem az, hogy messze esik mindat­tól, amit demokráciának hívunk. Mert nincs de­mokrácia közérthetőség nélkül. Magyarul beszélni nem szégyen. Nálunk — politi­kai követelmény. G. Molnár Ferenc Történelem és közgondolkodás A múlt ismerete és a jövő Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára a ven dégiátók nevében köszönti a kongresszus résztvevőit Országos tanácskozásnak ad otthont Eger. A történe­lemről és a közgondolkodás­ról beszélgetnek a megye- székhelyen írók, történészek, pedagógusok, politikusok. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának Agitációs Propaganda Osztálya, az MTA Történet- tudományi Intézete, és az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága rendezte ezt az összejövetelt. Hogy miért? Közös dol­gainkról esik itt szó, s ahogy elnöki megnyitójában Boros Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese hang­súlyozta : a vita célja az, hogy különböző területek képviselői eltérő következ­tetéseiket megismerjék, együtt gondolkodjanak. Vé­leményét úgy summázta, hogy akkor lehetünk nyitot­tak a jövőre, ha nyitottak vagyunk a múltra. Olyan erkölcsi erőforrás lehet a társadalom számára a tör­ténelmi műveltség, amelyet nem lehet nélkülözni. Ilyen értelemben az ismeretek ter­jesztését nem szabad pusz­tán propagandának tekin­teni. A megjelenteket a ven­déglátók nevében Vaskó Mihály, a megyei pártbizott­ság első titkára köszöntötte, bemutatva szűkebb pátrián­kat. Ezután köyetkezett Pach Zsigmond Pál akadé­mikusnak, az MTA Törté­nelemtudományi Intézet igazgatójának bevezetője. Mondandójának lényegét a következőképpen lehetne megfogalmazni: a „histori- záló” múltszemlélet helyett meg kell találni a valódi történelmi látásmódot. Vá­zolta a sajátos magyar fej­lődésből adódó ellentmon­dásokat: a fejlett nyugati országok úgy érezhették, hogy nemcsak az események fősodrában vannak, de urai sorsuknak, a történelemnek. Európa fejletlenebb részén viszont a nemzeti állam csonkán jött létre, egy sok- nemzetiségű birodalom ke­retei között. így nem csoda, hogy nem a história valódi folyamatait látták a kelet­(Folytatás a 3. oldalon.) Az országgyűlés napirendjén A vendégvárás és háttere Heves megye az ország harmadik leglátogatot­tabb idegenforgalmi körzete, évente két és fél­millió látogatóval, — akiknek közel fele Egert is felkeresi. Ahhoz, hogy ez a több mint évi kétmillió vendég valóban úgy érezze: várják a megyében, több kell, mint vendégváró érzelmek. A vendégvárás: komplexipar, amely éppúgy feltételezi az építészek, a kereskedők jó mun­káját, mint a vendéglátóiparét, vagy a kertésze­két. Az, hogy a megye ma ilyen képét mutatja vendégeinek, egy összehangolt erőfeszítés ered­ménye. A múlt építőművészei magasra tették a mércét a jelen építészeinek is — az egri Botos Barna tervezte vadonatúj Eger Szálló megfelel e várakozásnak is (Kőhidi Imre képriportja) A tömbfelújításokat — az épfiletkarbantartás legfejlet­tebb szervezési megoldása­ként — épp Egerben alkal­mazták először Az évi egymillió ember vásárol is Egerben: a belváros új kereskedelmi központja a Bel' városi ABC-vel, a Mágnes és Duett Áruházzal is őket várja Losonczi Pál Délkelet-Ázsiába utazott Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, szerda dél­előtt, Budapestről elutazott két délkelet-ázsiai országban teendő hivatalos, baráti lá­togatására. Ütjának első ál­lomása, Burma, ahová ü San Yu, a Burmái Unió Szo_ cialista Köztársaság elnöke hívta meg, majd a Fülöp- szigeteki Köztársaságba Fer­dinand E. Marcos elnök meg­hívására látogat az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pált, útjára elkí­sérte felesége. Az Elnöki Ta­nács elnökének kíséretében van Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke, Házi Vencel külügy­miniszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Kovács István, az ipari miniszter tanácsadója. A Ferihegyi repülőtéren — ahonnan néhány perccel 8 óra után emelkedett magas­ba a különgép — a búcsúz­tatásra megjelent Trautmann Rezső. az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint az Elnöki Tanács több tagja, és állami életünk számos más vezető személyi­sége. (MTI) Lázár György fogadta G. I. Marcsukot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, szerdán, a Parlamentben fogadta Gurij Ivanovics Marcsukot, a Szov­jetunió Tudományos és Mű­szaki Állami Bizottságának elnökét, aki Aczél György­nek, a Minisztertanács el­nökhelyettesének meghívá­sára tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Aczél György, Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Tétényi Pál, a tudománypolitikai bi­zottság titkára. Részt vett Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és Olimp Alekszeje- vics Csukanov, az SZKP KB osztályvezető-helyette­se. (MTI) Az Ipari Minisztérium és megyénk vezetőinek tanácskozása Tervek, igények, lehetőségek Tegnap, június 16-án ke­rült sor Egerben, az Ipari Minisztérium és Heves me­gye párt. és állami vezetői­nek hagyományos terv- és feladategyeztető tanácskozá­sára. Az esemény résztvevőit — közöttük Gábor András mi­niszterhelyettest, Somodi Lajost, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osz­tályvezetőjét, Schmidt Re­zsőt, az MSZMP Eger vá­rosi Bizottságának első tit­kárát, Nagy Sándort, az SZMT osztályvezetőjét — Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke köszöntötte, majd a tárca és megyénk vezetői az egy év- zel ezelőtti közös program eredményeit értékelték. Ezt követően került sor az idei fontosabb tennivalók egyeztetésére. A tervek, s főképpen az igények között hangzott el a Mátraalji Szénbányák az egri öntöde, a Mátravidéki Fémművek műszaki fejlesztése, az egri transzformátor-állomás kor­szerűsítése, Heves nagyköz­ség vezetékes gázzal történő ellátása, Gyöngyös, valamint a város környéki települések vízellátásának javítása. A megbeszélés témája volt továbbá az egercsehi szén-, és a gyöngyösoroszi ércbánya munkája, a leendő Recski Rézművek megvaló­sításának lehetőségei, vala­mint a visontai rekultiváció körüli helyi és országos vi­ták. Véleményt cseréltek a szakemberek a megye ipará­ban dolgozó munkaerő még hatékonyabb foglalkoztatá­sáról, a Detk—Heves—Kis­köre körzetének jobb ener­giaellátásáról, a bélapátfalvi több szintes lakások fűtésé­nek korszerűsítéséről, az ólom és cinkszínporok érté­kesítéséről. A megye kéréseinek több­ségét a minisztérium vezetői indokoltnak tartják, ugyan­akkor azt is őszintén el­mondották, hogy az ágazat, valamint a népgazdaság anyagi lehetőségei igen szi­gorú szabályokat szabnak — még a legjobb szándék mel­lett is — az igények meg­valósításának. Ami mindenképpen biztató — hangsúlyozta többek kö­zött a miniszterhelyettes is — hogy rendkívül korrekt, őszinte a minisztérium és a megye vezetőinek kapcsolata, és ugyancsak elismerően szólt a miniszterhelyettes • Heves megye ipari üzemeinek, vál­lalatainak ez éves munkájá­ról is. Ugyancsak ez csendült ki Somodi Lajos szavaiból is, aki konkrét számokkal, té­nyekkel bizonyította, hogy megyénk ipari egységei gyorsan, és rugalmasan al­kalmazkodtak a korábbinál is nehezebb gazdasági és gazdálkodási körülmények­hez. Különösen a nehéz- és a gépiparban születtek fi­gyelemre méltó eredmények az elmúlt öt hónapban. Könnyűiparunk ugyanakkor — eddig legalábbis — nem tudta teljesíteni célkitűzé­seit. A megyei tanács szék­házában tartott megbeszélés Markovics Ferenc zárszavá­val ért véget. Délután a minisztérium szakemberei a megyei és a városi vezetők kíséretében, előbb a VILATI egri gyá­rával, majd a KAEV egri kollektívájának munkájával ismerkedtek meg. Kubai pártküldöttség hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására, június 11—16. között Lienel Sotó- nak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkársága tagjának vezeté­sével kubai pártküldöttség tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A delegációval meg­beszélést folytatott Ballai László, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetője. A Lionel Soto vezette ku­bai pártküldöttség szerdán elutazott hazánkból. A re­pülőtéri búcsúztatásán jelen volt J. A. Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom