Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
: 'S -iV yuy Sil . éJLLj NÉPÚJSÁG, 1982. május 9., vasárnap Kép az Opera belsejéről, az építkezés megkezdése előtt MINDENNAPI NYELVÜNK Null vagy nulla? Mindkét címbeli nyelvi formát hallhatjuk és olvashatjuk mindennapi nyelvhasználatunkban. Szinte következetlenül hol nullpont, hol nullapont jelentkezik szóban és írásban egyaránt. Ritkábban jut nyelvi szerephez a nullaszéria összetétel mellett a nullaszéria változat. Az olvasók méltán kérdezhetik, melyiket tartjuk helyesebbnek, használhatóbbnak. A megfelelő válaszként, kísérjük végig a két változat nyelvünkbeli életútját. A latin nyelvből átvett jövevényszavak közé sorolhatjuk a teljesebb nulla nyelvi formát. A megrövidült null német átvétel. Sokan — köztük Kodály Zoltán is — a nullpont összetételt „felemás német—magyar makaróniszónak” minősítik. Ugyanezt tartják a latinból átvett kultúra megrövidült kultúr változatáról, s azt ajánlják, mellőzzük nyelvhasználatunkban ezeket a nyelvi képleteket: kultúrtörténet, kultúrember, kultúrest stb. Mintha meg is fogadtuk volna tanácsukat, s ma már helyettük ezek a magyar változatok jelentkeznek: művelődéstörténet, művelt ember, műsoros est stb. Kodály az Egerben megrendezett kiejtési konferencián nem véletlenül mondta el a null és a nulla használatával kapcsolatban ezt a ma is időszerű megjegyzését: „A legjobban az bosszant engem, ha a sporttudósítók azt mondják be, hogy null—null. A null — magyarul nulla. Ezt az a-t nem szabad leharapni”. Ezt a kodályi intést a televíziós sportriporterek komolyan vették, és következetesen használták is a teljesebb nulla formát. Ugyanakkor a rádióban továbbra is a null volt a kedvenc szóhasználat. Ebben is versengtek a sporttudósítók. Sajnos, ma mintha megfeledkeztünk volna minderről. A Népsport hasábjain is ezt olvashattuk: „A szomorítóan alacsony színvonalú összecsapásnak más nem is lehetett a vége mint a sivár null— null” (1982. ápr. 22.). A televízió adásaiban ma is gyakrabban hallhatjuk a nulla szóalakot: „Az eredmény nulla—nulla”. Kitűnő nyelvérzékű és igényes nyelvi műveltségű költőink is ezt illesztik kulcsszóként verseikbe. Csak egy példát ennek bizonyítására: „Magános nulla mit sem ér, / Ezer se több a semminél, / Ha szám hozzája nem tapad, / Semmi az egész nullahad, / De sok nulla, mit szám előz, / mint a nagy szám olyan erős, / S mikor előtte sok a szám, / egy nulla is hatalmas ám!” (Horváth Imre: Sorsjegy). A vers melódiája és ritmikája is megsérülne a csonkított null használatával. Dr. Bakos József Az Operaház homlokfalán hatalmas tábla mutatja, ki a gazdája és felelőse azoknak az átépítési munkálatoknak, amelyek pár évig eltartanak még, hogy azután a lehető legideálisabb körülményeket kialakítva újból megnyithassa kapuit az újjávarázsolt Operaház. Mi újság az Operában? Milyen ütemben folynak a belső átalakítások, s vajon ebben a kényszeredett helyzetben hogyan dolgozik az Opera társulata? — ezzel a kérdéssel fordultam a Magyar Állami Operaház igazgatójához, Mihály Andráshoz. — Mi most „száműzetésben” élünk. Hiszen az Erkel Színházban hosszú-hosszú évek óta játszunk, de mindig ez volt a mellékágunk, s a főágunk az Operaház. Az Erkel Színházban nagyon nehéz körülmények között kell dolgozniuk a művészeknek. Nemcsak a jelenlegi okok miatt, hanem azért is, ahogy a színházat annak idején építették. Minden szűk, ügyetlenül megépített, ennek ellenére nagy lelkesedéssel remek munkát kapok társulatomtól. — De milyen lesz új otthonuk, az Opera? — A tervek gyönyörűek. Hogy a valóságban minden súrlódásmentesen, jól fog-e működni, az nagyon sok tényezőn múlik majd. Csak egy példa. A színházakban ma általában úgy oldják meg a színpad működtetését, hogy egy külső területen dolgoztatják a motort, és különböző áttételekkel kapcsolják be a színpadtérre. Ezt itt a mi Operánkban nem lehet megoldani, mert sokat kellett volna rombolni, az ösz- szes házat, ami a színház körül épült. A színház maga megbonthatatlan, és ennek következtében vadonatúj megoldást kell kipróbálni. Olyan megoldást, ahol a motorok bent működnek a szín pad téren. — Ez régebben is így volt? — Régebben hidraulikát használtak. Ez Yblek idejében a legmodernebb megoldásnak számított. Nagyszerűen működött. Sajnos az egész világon már sehol nem gyártják. Lehetetlen az eredeti módon helyreállítani. Szükséges tehát a mostani műszaki megoldások közül újat kitalálni. Az összes tárgyalás e körül a „zajprobléma” körül mozog. Az Operában ugyanis nyilvánvalóan rendkívül fontos, hogy a nyíltszíni változás zaj nélkül történjék. — A terveket már elfogadták? — Természetesen, sőt már azok alapján gyártják is a gépezetet. Hogy másról is szót ejtsünk: az öltözők bősége és nagysága, a kiszolgáló helyiségek is nagyszerű megoldást nyernek majd az új színházban. Az építkezéstől eltekintve, mondhatom, minden a régi kerék- vágásiban folyik. Hihetetlen bőségében vagyunk a tehetségeknek, akikkel könnyű jó előadásokat produkálni. — Milyen művészi felada. tok várnak még ebben a szezonban az Opera társulatára? — A Lohengrin-premier után még két fontos előadás következik. Lesz egy balettestünk, amely — miután ebben a pillanatban még nem működik nálunk díszletműhely — izgalmasnak ígérkezik. Előreláthatólag csak júniusban nyílik meg az új díszletkészítő műhelyünk. Ez a produkció addig is több intézmény ösz- szefogásával valósul meg. A Magyar Televízió az előadás felvétele érdekében legyártja a díszleteket. A Hanglemezgyár lemezen hozza a zenét. Fodor Antal egész estét betöltő balettjéről van szó, amely Nikosz Kazant- szakisz, Akinek meg kell halnia című regénye alapötlete után készült, és amelyben egy reális történet és egy passióeljátszás ötvöződik. A reális történethez a rockzenét Presser Gábor írja, a passió pedig J. S. Bach-ze- nére készül. Az említett premier június 4-én lesz. Nagy izgalommal és az újdonságnak kijáró idegességgel várom, hiszen nálunk az Operában ez az első alkalom, amikor popzene szólal meg baletthez. Ezután egy Trubadúr-felújítás következik, ami abból a szempontból egyedülálló, hogy díszletműhely nélkül, vetített díszletekkel valósul majd meg Mikó András rendezésében, Med- veczky Ádám vezényletével, és csak két nevet említenék az első szereposztásból: To- kody Ilona és Nagy János. — Engedjen meg egy személyes kérdést is. Ebben az évadban annyi szép koncertet dirigált már a Zeneakadémián és a rádióban. Még milyen zenei élményt várhatunk öntől 1982-ben? — Még két hangversenyt dirigálok. Egyet májusban, a Filharmóniai Társaság zenekara élén; Rossini-, Csaj- kovszkij-művek és egy saját kompozícióm, a Fantázia fúvósötösre és vonószenekarra kerül előadásra. Azután pedig Debrecenben lesz a szerzői estem, ahol a Hegedűversenyem Perényi Eszterrel, a Fantázia és a Gordonkaversenyem Perényi Miklóssal kerül előadásra. Bodor Éva A hároméves Kolja füle hallatára veszekedtek a szü_ lei. — Csak a gyerek miatt vettelek feleségül! — üvöltötte az apja. — Csak a gyerek miatt mentem hozzád! — üvöltötte az anyja. — Csak a gyerek miatt kínlódom veled — üvöltötte az apja. ' — Csak a gyerek miatt visellek el — üvöltötte az anyja. — Elmegyek, hogy ezt ne kelljen a gyereknek hallgatnia — üvöltötte az apja. — Elmegyek, hogy ne zaklassa fel ez a gyereket — így az anyja. A gyerek apja bevágta az ajtót. Utána dobták a bőröndjét. Újból bevágták az ajtót — a kis Kolját elvitték a nagymamájához. — Elhagyta a családját — panaszkodik a gyerek anyja, és munkatársainak ökölbe szorul a keze. — Kidobott — panaszkodik a gyerek apja, és munkatársainak ökölbe szorul a keze. Koljá anyja keresetet adott be tartásdíjért. Kolja apja válókeresetet adott be. Kolja anyja elsősegélynyújtó tanfolyamra iratkozott, hátha ez javára szolgál, és neki ítélik a gyereket, hisz baleset érheti, és akkor nagy előny, ha ért valaki az elsősegélynyújtáshoz. Az apja abbahagyta a dohányzást — egy nem dohányzó atya nagyszerű példaképe a gyereknek. Kolja még két év múlva is a nagymamánál volt. Az apjáról azt mondta, hogy kiküldetésben, az anyjáról meg, hogy Afrikában van. Kolja anyja bundát vett, hogy bosszantsa a gyerek apját. Kolja apja kölcsönökből autót vett. hogy borsot törjön volt felesége orra alá. Kolja anyja délre utazott a tengerpartra, hiszen egy lebarnult anya ... Kolja apja utolsó filléreiből befizetett egy jugoszláviai utazásra, hiszen egy világot járt apa... ... Kolja apja és anyja a Hawaii-szigeteken találkozott. — A gyerek miatt szedtem össze ezt a madárijesztőt — bökött a gyerek apja a közelében levő papagájo- san felcicomázott milliomos özvegyre. — A gyerek miatt szedtem össze ezt a vízilovat — bökött a gyerek anyja a közelében levő potrohos milliomosra. Kolja szülei akkor elhatározták, hogy együtt felhívják telefonon a nagymamát és a gyermeket. — Halló, te vagy az... öööö... Petya? Vászka?, Miska? ... ööö Szása? ... — kiáltott boldogan Kolja apja a telefonba. Szép kis apa az ilyen — gondolta közben Kolja anyja magában —, még azt sem tudja, hogy Zsorzsinak ööö Ivánnak hívják a fiunkat. 'Fordította: • Bratka László Olvasómozgalmi kezdeményezések Előnyös szolgáltatások a könyvbarátoknak Szervezett lehetőséget kell teremteni az igényes olvasók számára könyvtáruk tervszerű gyarapítására, segítve az új szépirodalmi művek, a széles érdeklődésre számot tartó kiadványok, könyvritkaságok megszerzését, s alkalmat kínálva a művelődő közösségek létrejöttére, rendszeres eszmecseréjére — hangsúlyozták a Hazafias Népfront olvasáspolitikai munkabizottságának nemrég tartott tanácskozásán. Kezdeményezték, hogy e feladatok ellátására hozzanak létre országos szervezetet, könyvklubhálózatot. Az elképzelések szerint a könyvbarátmozgalom e szervezett formája — a külföldön régóta működő, hasonló egyesületek tapasztalatait hasznosítva — tagjainak előnyös szolgáltatásokat nyújthatna. Elsősorban arra adna garanciát, hogy a rendszeres könyvvásárlók hozzájussanak keresett művekhez, új kiadványokhoz. így például, a tagság minden évben bizonyos számú, úgynevezett illetménykötetet vásárolhatna olyan könyveket, amelyek egyébként nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. E, csak a könyvbarátok számára hozzáférhető kiadványok között újabb megjelenésre régóta váró művek, a hazai közönség által kevésbé ismert, ám figyelemre méltó magyar vagy külföldi alkotások, s egyéb, könyvpiaci csemegének számító, értékes szépirodalmi, esetleg tudományos művek egyaránt szerepelhetnének. Az egyesület, amelynek bárki tagja lehetne — részletes tájékoztatást advá a kiadói tervekről — a többi, újonnan napvilágot látó magyar könyv megvásárlására is elővételi jogot biztosítana. Az elképzelések közé tartozik az is, hogy a forgalomban levő kötetek bizonyos körét — köztük a művelt olvasó alapkönyvtárába feltétlenül kívánkozó műveket — kedvezményes áron kínálnák a könyvbarát- egyesület tagjainak. A Hazafias Népfront olvasáspolitikai munkacsoportjának véleménye szerint e szervezet eredményesen hozzájárulhatna az „Olvasó népért" mozgalom társadalmi bázisának szélesítéséhez, ahhoz, hogy mind többen váljanak az irodalom értő befogadóivá, s lehetőséget nyújthatna az ízlésformáló tevékenységre, az értékes alkotások népszerűsítésére is. A már v meglevő művelődő közösségek fejlődését, újak szerveződését is segíthetik majd a könyvklubok rendezvényei: könyvpremierek, író—olvasó találkozók, műsoros irodalmi estek, kiállítások, művészeti vitafórumok, vetélkedők. (MTI) Emlékmű épül Péterkén? Sokaknak Tatlin Intema- cionálé emlékművét juttatja eszébe, másoknak az épül- gető egri patakhidat. A rosszabb májúak pedig azt terjesztik szerte a megyében, hogy az egész csak az idegenforgalmi manőver: a pétervásáriak és az IBUSZ így akarja a tájat és a községet meglátogató kül- és belföldi vendégek számát szaporítani. Egyik csoportnak sincs igaza a községben égbemeredő vázfalak egy régóta épülő tornaterem pillérei. Ahogy arról már beszámoltunk sok-sok (6) esztendővel ezelőtt a Mezőgazda- sági Minisztérium elhatározta: a péterkei szakiskola tanulói egészségesebb testi fejlődése és nevelése érdekében tornatermet épít. Az ügy azért is még áldásosabbnak tűnt, mert a falu más oktatási intézményeinek gyerekei is igénybe vehették volna a létesítményt. Ezen indok alapján kérte a MÉM, a megyei tanács segítségét és anyagi hozzájárulását a munkálatokhoz amelyet meg is kapott. Megindulhatott az építkezés... És teltek, múltak a napok, a hetek, a hónapok ... Ügy látszott, minden a legnagyobb rendben megy. Lassan kibontakozott a helybéliek előtt az impozáns épület váza, amikor hirtelen kiapadtak az áldásos, pénzügyi források. Ez történt három évvel •ezelőtt. Azóta sokak bosszúságára semmi szemmel látható változás nem történt a betonkolosszus háza táján. Mentek a levelek, jöttek a levelek, csak pénz nem volt. Az álom, úgy látszott, szertefoszlik, míg idén -végre a MÉM újra lépett. (A megyei tanács egyéb és fontosabb feladatai — iskolaprogram — miatt nem tudott.) Tehát a MÉM lépett, és hárommillió forintot küldött a munkálatok folytatásához. Ez a pénz ugyan nem elég a teljes befejezéshez, de ahhoz a szakvélemények szerint mindenesetre igen, hogy a meredező vázszerkezetet zárhatóvá tegyék és a további rongálódástól megkímélhessék. Az újságíró tehát tolla után kap, hogy ha nem is maradéktalan a hír keltette öröme, de ezt a kicsit is megossza az olvasóival. Ám mielőtt még írni kezdene felhívja az illetékeseket. A pénz megvan — közük a minisztériumban; így igaz — bólintanak rá a megyei tanácsnál. Az AGROBER Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Tervező, Beruházó Vállalat megyei kirendeltségén is megerősítik a hírt, sőt meg is toldják: idén be is „építik" az összeget. Már nincs más hátra, csak az építők — a Heves megyei Építőipari Vállalat — telefonja, ekkor a kis ördög... Az újságíró azt hallja a vonal másik végéről, hogy „nem addig a ... Üjabb szerződéseket kell készíteni, és más fontosabb dolgok is vannak, egyébként is a beruházó azt hisz, amit akar, de ez, mint tudjuk, nem elsősorban hit kérdése...” Az újságíró leteszi a telefont és elmereng. Tatlin Internacionálé emlékművének körvonalait látja maga előtt. (szilágyi) Fotók, cikkek, kéziratok Kodály-emlékalbum Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző életét és munkásságát bemutató fotóalbumot jelentetett meg születésének 100. évfordulója alkalmából a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A száznál több fénykép, újságkivágás, kézirat és kotta reprodukcióját tartalmazó kiadvány nagyrészt eredeti dokumentumok felhasználásával készült. Az album megvásárolható a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében, a VIII., Szabó Ervin tér 1. szám alatt.
