Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 9., vasárnap 3. FEKETE DOSSZIÉ Miért sok az üzemi baleset? Ötévi adó — büntetéssel megtoldva Vita a hétvégi telkek körül Tavaly április 6-án Dudás János és négy munkatársa — az • Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat gyöngyösi üzemigazgatósága hatvani kirendeltségének dolgozói elindultak, hogy kicseréljék a megrongálódott villanyoszlopot Miután a 28 éves fiatalember felmászott az oszlopra, az kidőlt. A gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni életét, kiskorú gyermeke árván maradt. A baleset oka: a technológiai előírások megsértése, gondatlan munkavégzés. Ugyanannál a vállalatnál, csak éppen a recski kirendeltségen is történt egy hasonló szerencsétlenség. Az elmúlt év december elején bejelentették, hogy egy 20 kilovoltos oszlopon műszaki hiba van, szikrázik a vezeték. A 29 éves Kiss László főnökével érkezett a helyszínre, hogy elhárítsa a hibát Az alapvető balesetelhárítási szabályzatot megszegve — áramtalanítás nélkül — látott mindehhez hozzá, s halálos áramütés érte. Szintén egy kiskorú gyermek maradt árván a gondatlan munkavégzés miatt. Folytathatnánk a sort, a fekete dossziék összegyűjtötte adatok sorát. Sajnos, számuk egyre nő. A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége a közelmúltban tárgyalt erről a cseppet sem kedvező helyzetről. Dr. Gö- czö Gézával, a megyei munkavédelmi főfelügyelővel az okokat kerestük: — Sajnos, nem tudunk eleget beszélni a témáról. A legsúlyosabb esetekben — amelyek halállal végződnek — első helyen szerepel az okok közül a nem megfelelő munkaszervezés, s az irányítás hiánya. A legutóbbi elnökségi ülésünkön az 1981- es tapasztalatokat tárgyal_ tűk, s ebben az időszakban két esetben az ital is főszerepet játszott. Sokak előtt ismert a sajnálatos két baleset — az egri szálloda épít, kezésénél, illetve a selypi cukorgyárban követelt emberéletet a felelőtlenség. S ami még súlyosbítja a történteket: az áldozatok környezete, munkatársai legalább olyan felelősek. — A „fekete dosszié” szerint mely szakmák a legveszélyesebbek? — Az elmúlt évben a legtöbb baleset a vasaságazatban volt, de sajnos, az építőiparban is elég gyakori. Ami meglepő, hogy a nem termelő munkahelyeken is kedvezőtlenül alakult a statisztika. Hogy mást ne említsek: az egészségügyi intézményeknél tavaly 112 üzemi baleset történt, ami 36- tal több az előző évinél, a táppénzen töltött napok száma pedig meghaladta a háromezret. — Az egészségügyben mi volt a baj forrása? — Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a fapapucs, ami pedig az előírásnak nem megfelelő viselet, ugyanis csak zárt cipőt lehetne használni. — Mit tud tenni a munka- védelmi főfelügyelőség? — Az 1981. évi államigazgatásról szóló módosított tör_ vény a munkavédelmi főfelügyelő hatáskörébe helyezte a kiszabható bírságok elbírálását. Ez már több tízezer forint is lehet. A megfelelő megelőző munkát követően tehát büntetünk. Ez viszont nem lehet egyetlen eszközünk. összefogva a társszer_ vekkel, próbálunk az értelemre hatni. Elnökségi ülésünkön például az ÉDOSZ megyebizottságának titkára — hallva a szomorú tényeket —, minden szakmára kiterjedő vetélkedő megrendezését javasolta, amit elfogadtunk, s az év második felében el is kezdjük ezt az új, munkavédelmi jogszabályok megismertetését célzó akciónkat. — Foglalkoznak-e a munkahelyi ártalmak vizsgálatával is? — Ellenőrzéseink elsősorban a munkakörülményeket vizsgálják. Tavaly összesen 267 megbetegedésnek körülményeit vizsgáltuk ki, smeg_ állapítottuk, hogy ezek többségében a festőműhelyekben használatos oldószerek — a toluol, a xilol és a benzol — okozzák a dolgozók rosszul- létét. Meglepő viszont az is, hogy az esetek többségében nem használták a védőfelszereléseket. A Ganz Kapcsoló- és Készülékek Gyárának káli gyáregységénél megállapítottuk, hogy a festőüzem elavult, korszerűtlen. Mintegy példát mutatva, azóta már elkezdték az új festőrészleg építését, a veszélyes vegyszerek helyett pedig vizes oldatot használnak. El_ maradtak a vezetői intézkedések, ennek „köszönhetően” emelkedett a balesetek száma a Mátravidéki Cukorgyárak hatvani gyárában, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál, az Egyesült Izzólámpa és* Villamossági, Rt. Félvezető és Gépgyárában, de sajnos, hosszú lenne a felsorolás, ha a teljességre törekednénk. A megannyi előadás, vetélkedő, s a megelőzést szolgáló akció ellenére a munkavédelmi főfelügyelő fekete dossziéja nőttön nő. Igaz, most csak az elmúlt év fekete krónikájáról szóltunk. S hogy miért? Mert már az idén is kilencen váltak munkavégzés közben áldozatokká, árván, özvegyen hagyva családjukat. Akiknek még céljaik, terveik lettek volna. .. Kis Szabó Ervin A gép- és vegyiparban a legkiterjedtebb Növekvő kivitel a KGST-szakosítás alapján Magyarország exportjában 1982-ben tovább nő a KGST- tagországokkal a szakosítási és kooperációs megállapo_ dások, szerződések alapján gyártott termékek részaránya. Amíg az idén a tervek szerint a népgazdaság rubel- elszámolású kivitele 8,9 százalékkal emelkedik, addig a két_ és sokoldalú együttműködésben gyártott termékek exportja meghaladja a 13 százalékot. Jelenleg több mint 90 sokoldalú és 150 kétoldalú megállapodás, illetve szerződés van érvényben. A gazdasági együttműködés a gép. és vegyiparban a legkiterjedtebb. A szakosított gyártmányok forgalmában a gépipari termékek nészesedé_ se meghaladja a 75 százalékot. A magyar szakosított gépexportban a legjelentősebb forgalmat a közúti járműgyártással, híradástechni_ kával, számítástechnikával foglalkozó vállalatok bonyolítják le. A közelmúltban a híradástechnikai, vegyipari, környezetvédelmi együttműködés további fejlesztése érdekében új, sokoldalú szakosítási és kooperációs szerződéseket is kötöttek a KGST-tagálla- mok képviselői. A hazai vállalatok elsősorban a vezeték_ nélküli adatátviteli berendezések, ellenőrző és mérőműszerek, professzionális rádió- technikai termékek, vegyipa ri adalékanyagok, színezőanyagok, környezetvédelmi berendezések nemzetközi gyártásának megszervezése terén érdekeltek. Adót fizetni * nem nagy gyönyörűség. Még ha tudja is az ember, ezek a bevételek nélkülözhetetlenek a városfejlesztéshez, a mindannyiunk hasznát szolgáló építkezésekhez. Különösen nem nagy gyönyörűség azonban hirtelenjében, visszamenőleg adót fizetni, megtoldva még bírsággal is. Ráadásul olyankor, amikor kedvezményezettnek hiszi magát az állampolgár. így történt ez az Eger környéki kisgazdaságok, hétvégi telkek tulajdonosaival, . bérlőivél is. Több mint kétezer ilyen parcella van már a város körül, főleg a nagyüzemi művelésre nem alkalmas területen; sokakat érintett tehát a döntés, amit a közelmúltban a hatóság hozott. Sokan is reklamáltak miatta. Miről is van szó tulajdonképpen? Oda fordultunk kérdésünkkel, ahol a fellebbezéseket is elbírálják: a megyei tanács pénzügyi osztályához. — A kisgazdaságok szervezése 1970—72-ben kezdődött; itt a megyeszékhelyen akkor az egri áfész végezte a munkát, vett részt a szerződéskötésekben — tá- \ jékoztatott Kántor Imre osztályvezető. — A cél az volt, hogy minél többet parcellázzanak ki a nagyüzemi művelésbe be nem vonható területekből, kevesebb legyen a parlagföld. Később, amikor már nem személyi tulajdonba kerültek a telkek, hanem bérelni lehetett azokat, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya lett a szerződő fél. Korábban nemigen esett szó az adókötelezettségről, de a tanáccsal kötött szerződések 3. pontjában mindenütt szerepel, hogy adót kell fizetni. Tudhattak tehát az ügyfelek erről a kötelezettségről. Egyébként éppen a fellebbezéseknél el is kértünk néhány ilyen szerződést, s valóban ott szerepel az adókötelezettségről szóló megjegyzés. — Külön értesítést, hogy adót kell fizetni, tehát ezért nem kaptak korábban a kertek művelői... — Nem kaptak, illetve, amikor 1977-ben az új jogszabályok léptek életbe a földhasználattal kapcsolatban, akkor falragaszokon adtunk tájékoztatást. Itt leírtuk azt is, mikortól meddig kell adóbevallást tenni, melyek a tudnivalók az adófizetéssel kapcsolatban. — Hogy történt hát, hogy most mégis, egyszerre, ráadásul bírsággal együtt küldték ki a fizetési felhívásokat? S egyúttal hadd kérdezzük meg: csupán Egerben okoz ez gondot? — Korábban nem volt rend a földek nyilvántartásában. Sokfelé osztottak területet, a folyamatot nehéz volt követni. Igen nagy volt az érdeklődés és ez egyezett is a népgazdasági célokkal: szélesedjen a kisgazdaságok köre. Az adóbevallás önkéntes, s mivel ez nem történt meg, az adócsoport sem kapott információt, ki, hol, milyen nagyságú területet művel. Azt is el kell mondani, a „birtokosok” munkája egyáltalán nem volt könnyű, különösen az első esztendőkben, amikor termővé tették az elgazosodott, elhagyott területeket. — A pontos felmérések 1978-tól kezdődtek. Nyilvántartásba vették a parcellákat, helyszíni szemléken gyűjtötték az adatokat. A megyei tanács pénzügyi osztályának felügyeleti vizsgálata után fejeződött be Egerben is a kertek, földek fel- térképezése. A pontos adatok alapján ezután tavaly, év végén kezdték el kiküldeni az adófizetési felhívásokat. öt évre visszamenőleg, mivel korábbi elmaradást az elévülés miatt már nem lehet behajtani. Bírságot is kiszabhatnak ilyenkor, ennek mértékét az illető tanács száz százalékon belül, a körülményeket elbírálva határozza meg. Emiatt kaphattak tehát egyszerre sokan fizetési felhívást, s kaptunk mi is sok fellebbezést. Eddig 110-en fellebbeztek, különösen márciusban volt sok ilyen ügyünk. A számuk most már kevesebb. Aki egyébként részletfizetést kért, azt meg is kapta. A megye többi városa környékén egyébként nincs ennyi kisgazdaság, ezért érződik ez Egerben nagyobb gondnak. Meg itt előbb is fejeződött be a nyilvántartások rendezése. Tehát — mint megtudtuk — az adót fizetni kell. Előírják a szabályok. Van magyarázat arra is, hogy miért ilyen hirtelen és ilyen nagy tömegben adták postára a felhívásokat. Annyit azonban még el kell mondanunk: az adóigazgatási eljárás szabályai lehetőséget adnak a méltányosságra, s erre a méltányosságra most, úgy érezzük, szükség lett volna. Hogy ne érezzék büntetésnek az ügyfelek a hatóság döntését. Különösen akkor, ha ösztönözni akarjuk a kistermelőket: töltsék el munkával a szabad idejüket, műveljék az elhagyott földeket, termeljenek élelmiszert minél többet ... Mert ez közös érdek! Hekeli Sándor Japánból érkezett Az alumínium nyersanyag, illetve félkész gyártmányok világpiaci ára csökken. Ezért a székesfehérvári Könnyűfémműben megváltoztatják a termékszerkezetet. Az idén már növekszik a munkaigényesebb, finomabb kidolgozású alumínium termékek gyártása. A hónap végén megkezdi a munkát a japán gyártmányú alumíniumszalag- gyártó sor, és júliusban már dolgozik az eloxáló mű. A képen: Próbaüzem az alumí- niumszalag-gyártó gépsoron (MTI Fotó — Tóth Gyula felvétele — KSj Még nincs neve, de...! Új utca, új lakásépítkezési formák Hatvanban Hatvan város Tanácsa kiemelt társadalompolitikai célként kezeli a korszerű, csoportos és kislakásépítési feladatok megoldását, az ehhez nyújtandó segítséget. Ezt tükrözi például, hogy a végrehajtó bizottság februári ülése megvitatta a magánerős építés helyzetét, és ebből fakadóan új tennivalókat bízott a műszaki osztályra. Takács Péter osztályvezető ezeket a következőkben summázta. — A tervciklusban 410 magánlakás építését irányoztuk elő, aminek elsődleges feltétele a telekbiztosítás. Nos, ilyen célra 180 telket adunk tartós használatba az érdeklődőknek. hagyományos családi házakról van szó, amelyeket a Kölcsey és Esze Tamás utcák határolta területen, az állami tartalék terhére osztunk ki, éspedig még az idei esztendő őszén — mondotta Takács Péter. — Meg kell említenem, hogy itt a villany már biztosított, egyéb közművesítésről azonban az építtetőknek kell gondoskodniuk, mert erre nincs fedezetünk. A téma kapcsán osztályunk elvégezte a „foghíjak” felmérését is, aminek eredményeként további negyven telek áll a lakosság rendelkezésére. Új kezdeményezés Megtudtuk később, hogy jelenleg Üj-Hatvan területén folyik a korábbi években játszóterek és egyéb célokra visszatartott közterületek felülvizsgálata. A tanácsnak ezzel is az a szándéka, hogy amennyiben a fenntartásuk indokolatlan, ezeket szintén tartós használatba adja, beépíthető telekként. Á téma kapcsán különben azt tapasztalni, hogy sem az építőipari anyagáremelkedés, sem a telkek „csupán” tartós használatba adása nem befolyásolja a hatvani polgárok építkezési szándékát. Bizonyság erre, hogy pillanatnyilag is hatvannál több telekigénylést tart nyilván a műszaki osztály. — Mi egyébként az elmúlt évben megkezdtük Ó-Hatvan területén a különböző tömbbelsők feltárását, elsőként a Bajza és Dembinsky utcák közötti részt nyitván meg — folytatta közérdeklődésre számot tartó beszámolóját Takács Péter. — Vagyis Hatvan új utcával gyarapodott, aminek nincs még ugyan neve, de mindkét oldalán még az idén beindulhat a más városokban már igen elterjedt, népszerű, csoportos csa- ládiház-építkezés. Ebben az utcában 102 ilyen ház építésére alkalmas területet nyertünk, és nagy előnye a teljes közművesítettség. Voltaképpen 60—90 négyszög- öles lakótelkek lesznek itt, beépítésük pedig lánc- és sorházak, 10—16 lakásos tömbök kialakítása formájában történik. Szerkezetkész otthonok E tömbök építésével kapcsolatban tudomásunkra hozta az osztályvezető, hogy engedélyezési tervüket leszállította már a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat, és az osztály — az építőipari szövetkezettel karöltve — jelenleg a költségvetések elkészítésével foglalkozik. Június végéig várhatóan az első két tömb építőit is kijelölik a jelentkezettek köréből. De foglalkoznak mellesleg azzal a gondolattal, hogy meghonosodjék Hatvanban a szerkezetkész otthonok építkezési formája is! Ez jószerint any- nyit jelent, hogy a kivitelező elvégzi az alapozást, felhúzza a falakat, tetőt készít, külső homlokzatot vakol, az egyéb belső munkák végzéséről pedig maguk az építtetők gondoskodnak, leleményességükhöz, ügyességükhöz, zsebükhöz mérten. — Itt kívánom megjegyezni, mintegy kiegészítésként, hogy az előbb említett kommunális munkákat a Közműépítő Vállalat már megkezdte az új utcarészen. Ennek az ötmillió forintos költség- kihatását az OTP biztosítja, de azt áthárítja az építtetőiére, illetve benne lesz a telek használati díjában — informált bennünket az osztályvezető. Szolgálat a lakosságért A két vonalon is futó, magánerős építkezés föllendítése természetesen fokozott figyelmet igényel a tanácsiaktól. Ilyen megfontolásból tavaly ősszel már létesítettek egy információs irodát, amely minden pénteken, reggel nyolctól este hatig a lakosságot szolgálja. Az érdeklődés egyelőre mérsékelt, amit az elhúzódó télies időjárás okozhatott. Holott az ügyfél- szolgálat szakembereitől minden építkezni akaró sokoldalú támogatást kaphat ügyéhez. Tájékoztatják az OTP hitelfeltételeiről, a TÜZÉP anyagbeszerzési lehetőségéről, sőt keretszerződést is köthet bárki, a legkülönbözőbb építőanyagokra. Elintézheti továbbá a munkálatokhoz szükséges gépek, eszközök kölcsönbe vételét, sőt az osztály munkatársai szakmai tanácsokkal látják el őket, vagy éppen felülvizsgálják a kisiparosok által készített költség- vetések realitását. Amit azonban hangsúlyoznunk kell: az információs iroda nem vesz át hatósági jogköröket! Annál inkább azon igyekszik, hogy a magánépíttetők gondjainak könnyítésével segítse elő Hatvanban a VI. ötéves tervi lakásprogram megvalósítását. -» Moldvay Győző
