Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1982. május 1., szombat Hagyomány­őrzés- kezekben Három éve alakult Kaiban az a kézimunka­szakkör, amelynek több mint húsz tagja nemes célt tűzött maga elé: sorra megismerkednek a magar tájegységek hím­zésmintáival, és ki is varrják azok motívum­kincsét. Elsőként a palóc, majd a. matyó, és a me- zőgi minták kerültek sor­ra. Az első három év „termését” a közelmúlt kiállításán már be is mutatták, és készülnek a Kisjankó Bori országos pályázatra is. A népi ha­gyományokat ily módon a káli asszonykezek őrzik tovább. Szilvási Borbála vezeté­sével heti három órát töltenek közös munkával a káli asszonyok, (fent) Egy szép palóc minta a legújabbakból A tájegységek hímzés­mintái mellett a szövés­technikai megoldásokat is tanulmányozták a Hevesi Háziipari Szövetkezet­ben tett üzemlátogatáson (Kőhidi Imre képriportja) TANFOLYAMI VERSENYEK Tanévzárás előtt, jubileumra készülve Az MSZBT Központi Gor­kij Nyelviskolájának Heves megyei tagozata hamarosan 15. tanévét zárja. Az eltelt másfél évtized alatt több mint tízezer hallgatót ok­tattak az orosz nyelvre. A tanfolyamokon többségben vannak az általános iskolá­sok, de bővült a középisko­lai tanulók létszáma is. A felnőttek az idén hat cso­portban készülhettek fel az alap-, közép, és felsőfokú nyelvvizsgákra. Az iskola történetében ebben az esztendőben sike­rült először az orosz nyel­vet az óvoda nagycsoportjai­ban is oktatni. Ezt Egerben és Gyöngyösön vezették be. A múlt évi tarnamérai orosz nyelvi úttörőtábor sikerein felbuzdulva a nyáron majd még több Heves, megyei kis­iskolásnak biztosítják az orosz nyelv játékos elsajátí­tását a felsőtárkányi tábor­ban, ahová szovjet pioníro­kat is meghívnak. A felnőtthallgatók a nyelv­vizsgákon, a diákok pedig az év vége előtti versenye­ken bizonyítják jártasságu­kat a nyelvben. Hatvanban, a Bajza József Gimnáziumban, csütörtökön, a felsőfokú tanfolyami ver­senyben első helyezést ért el Ragó László, a hevesi gimnázium negyedik osztá­lyos tanulója. A középfokú kategóriában Fazekas And­rea, a hatvani Bajza József Gimnázium második osztá­lyosa bizonyult a legjobb­nak. Az úttörők versenyében kimagasló teljesítményt nyújtottak a bélapátfalvi, valamint az egri 3. sz. Ál­talános Iskola tanulói, de szép eredményt értek el még a verpeléti, az ecsédi és a parádi úttörők is. A győztesek a Szovjet­unióba, illetve a hazai orosz nyelvi táborokba utazhatnak. A Gorkij nyelviskola He­ves megyei tagozata egyéb­ként május 21—22-én ren­dezi meg a jubileumi, 15. éves ünnepségek kapcsán az orosz nyelvoktatási konfe­renciát, amelyen megyénk orosz szakos pedagógusain kívül hazánk minden tájáról érkeznek majd tanárvendé­gek. — De ha gimnázium he­lyett technikumba mentél, volna, akkor nem ismerked­tél volna meg vele, és azon­kívül most többet is keres­nél. — Lehet. Akkor nem vol­tam nagyon előrelátó. — Ez így van, csak ne mentegetőzzél. Válaszolj nyíl­tan: jobban szeretted az el­ső feleségedet, mint engem, vagy engem szeretsz job­ban? — Mennyit kell még ma­gyarázkodnom, hogy olyan dolgokról van szó, amelye­ket nem lehet összehasonlí­tani. Hát össze lehet hason­lítani például a narancsot, a sárgabarackot és a krump­lit? — De akkor ki a narancs, ki a sárgabarack és ki a krumpli ? — De hiszen ez csak pél­da, úgyszólván analógia ... — Értem! A krumpli nyilván én vagyok! — De hát, drága szívem... — Ha engem jobban sze­retsz, mint az első felesége­det — mondta az asszony már egészen sírós hangon —, és kevésbé szeretsz mint a második feleségedet, ak­kor legalább azt ígérd meg, hogy jobban fogsz szeretni, mint a negyedik feleségedet! Ezt már fenntartás nélkül, bátran megígérhettem. (Ford.: Gellér György) Kétszáz kötet egy évben Gazdag ünnepi választék Klasszikus zsebkönyvtár címmel új sorozatot indít a Szépirodalmi Könyvkiadó. A papírkötésű, fűzött könyvek­ből álló sorozat célja, hogy igényes kivitelben, de olcsó áron tegye hozzáférhetővé azokat a klasszikus műve­ket, melyek iránt állandó az olvasói-vásárlói érdeklődés. Magas példányszámban meg­jelennek olyan kötelező ol­vasmányok is, amelyeket eddig csak nehezen vagy igen drágán lehetett besze­rezni. Az első két kötet Ma­dách Imre Az ember tragé­diája, és Arany János Csaba- trilógiája az ünnepi könyv­hétre jelenik meg. Még eb­ben az évben várható Vö­rösmarty Mihály Csongor és Tünde, valamint Madách Imre Mózes című művének megjelenése. Előkészületben vannak Arany János Toldi- trilógia, Katona József Bánk bán, Kisfaludy Sándor A ke­sergő szerelem című kötete. A másik új, hiánypótló sorozat Magyar ritkaságok címmel jelentkezik. A ki­adó elképzelése szerint első­sorban régi, elfelejtett írók, művek kapnak helyet a so­rozatban. Elsők között adják ki Gyöngyösi Gergely Arcok a magyar középkorból, a Pajkos énekek, és a Tarr Lőrincz pokoljárása című köteteket. A Szépirodalmi Könyv­kiadó a könyvhétre huszon­hat művet jelentet meg, többek között Ferenczy Béni bal kézzel rajzolt albumát, Hegedűs Géza önéletrajzi regényét, a József Attila franciaországi tartózkodását bemutató képeskönyvet, amelynek borítóján a költő eddig ismeretlen fotóját mu­tatják be. Közkívánatra ki­adják 100 ezer példányban Szabó Magda Abigél című regényét is. Folytatódik a Nagy Lajos, Zelk Zoltán, Darvas, József, Örkény István, Krúdy Gyu­la, Déry Tibor műveit be­mutató sorozat. Illyés Gyula 80. születésnapjára életmű­válogatást jelentetnek meg. A nagy klasszikusok sorozat két újabb kötete: Radnóti Miklós és Vajda János ösz- szes művei. — Szeretsz? — kérdi a harmadik feleségem. — Persze, drágám — fele­lem, ahogyan illik. — Jobban szeretsz, mint a második feleségedet? — fag­gat az asszony. — Téged egészen másként szeretlek — mondom neki — Akkor az valamiféle őrü­let, valami olthatatlan má­mor volt. Veled biztonság­ban, nyugodtan érzem ma­gam. Te örökre az én nyu­galmas révem vagy, drágám. — Tehát engem jobban sze­retsz? — Az érzéseket nem lehet mér­ni, drágám. — Nem akarod bevallani, hogy a második fe­leségedet job­ban szereted? — De hiszen ez képtelenség! Hát lehet-e ösz- szeegyeztethe- tetlen dolgo­kat össze­hasonlítani? A második fele­ségem nagyszerű asszony volt, de a te tulajdonságaid • hiányoztak belőle. Szeret­tem őt, de most csak téged szeretlek. — Jobban szeretsz, mint az első feleségedet? De hi­szen őt bizonyára őrülten szeretted? — Hát persze, ö volt az első szerelmem. Még a ne­gyedik osztályban ismerked­tem meg vele. A KÓRHÁZ, A GYERMEKINTÉZMÉNYEK MUNKÁJÁT SEGÍTIK Édesanyák ötlete volt... Követőkre vár a VILATI-brigád akciója A VILATI egri gyárának Gárdonyi Géza szocialista brigádjáé volt az ötlet. Gay Istvánné brigádvezető és né­hány munkatársa jelentke­zett az egri megyei kórház gyermekosztályán a kollek­tíva ajánlatával: szívesen vállalkoznának társadalmi munkára, Jiogy szebbé, ba­rátságosabbá tegyék a kór­termeket. Hiszen, ha a kör­nyezet fölvidítja az aprósá­gokat, elmúlik a szorongásuk és gyorsabb a gyógyulás is: — A brigádunkban 23 nő dolgozik, mindannyian édes­anyák vagyunk — mondja Gay Istvánné. — Hallottunk arról, hogy az országban másutt is kezdtek hasonló munkát, s szívesen jön kö­zülünk is mindenki. Felhív­tuk a város többi szocialista brigádját, fogjuiík össze, s tegyük valóban szebbé, a gyermekeknek kedvesebbé a kórházi osztályt és a hozzá tartozó rendelőintézeteket. Kis Csabáné tervezővel mi már jártunk is a kórházban, előzetesen felmérve, mire is lesz szükség, mit is kell tennünk. Az egri városi pártbizott­ság, mivel várhatóan sok közösség jelentkezik majd felajánlásaival e nagyszerű ötlet nyomán, akciót indí­tott. Mutatkozzék meg az összefogás ereje ott, ahol a legtöbb szükség van rá! Ed­dig is sok létesítmény átadá­sát gyorsították meg, segítet­tek szebbé tenni a várost társadalmi munkákkal. A szervezők rövid megbeszélé­sen a napokban vitatták meg a feladatokat. Dr. Kovács Zoltán, a me­gyei kórház gyermekosztá­lyának főorvosa: — Bennünket is lelkesít ez a felajánlás, hiszen az intézmény megbecsülését érezzük. Járnak az osztályra főiskolai hallgatók, foglal­koztatunk óvónőt, tehát már meglevő alapokra jönne ez a segítség. Felújításra a kór­házi osztályon és a gyermek- orvosi rendelőkben egyaránt szükség van. Mennyivel könnyebben telnek majd a várakozás nehéz percei, ha kedves, vidám képeket né­zegethet a kisgyermek, s szép környezetben fogadjuk! Kalmár Péter, az egri vá­rosi tanács általános elnök- helyettese: — A Gárdonyi-óvoda épü­lete életveszélyessé vált, be kellett zárni. A városrészben azonban nagy szükség van óvodára, a régit már fel­újítani nem lehet, újat kell építeni. A Gárdonyi-kerthez közel találtunk szabad terü­letet. Csak az üzemi, válla­lati brigádok és a környék­beliek összefogásával való­sulhat meg, hiszen terven felüli munkáról van szó. Az ott lakók egyébként már aláírásokat is gyűjtöttek, és felajánlották társadalmi munkájukat. Tompos József, az Egri Gyermekváros pszichológusa: — Az intézet most épülő sportpályája az itt gondozott gyermekek zárt életét igyek­szik majd megváltoztatni, de sportolási lehetőséget te­remt a város többi iskolájá­ba járó gyermeknek is. Az építkezésen már eddig is megmutatkozott az összefo­gás ereje: a tanácsi építők, az egri közúti építők, a Fi- nomszerelvénygyár, a KAEV- gyár brigádjai dolgoztak itt többek között. A hátralevő munkákhoz még szükség van újabb segítő kezekre. Az akcióban tehát e fel­adatokhoz várnak jelentke­zőket. Női és férfibrigádokat, szocialista közösségeket, akik munkájukat vagy esetleg anyagi támogatásukat ajánl­ják fel. A városi pártbizott­ság kérésére az egri szakma­közi bizottság vállalkozott a szervezésre, a munka irányí­tására: a jelentkezéseket még az idén elvégzendő fel­adatokra május 30-ig a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának egri szak­maközi bizottsága címére várják. A részletekről, az elvégzendő munkákról is itt kapnak tájékoztatást, akik felajánlják segítségüket. Lapunkban pedig termé­szetesen beszámolunk arról, milyen eredménnyel járt az összefogás. — hekeli — Fiatalok veszélyben A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet közös rendezésé­ben szerdán volt Egerben a szülők III. megyei parlamentje. Kik is azok a veszélyezte­tett fiatalok? Televízió- és rádióműsorok, újságcikkek sora foglalkozik mostanság egyre többet a témával. Megkérdeznek csavargó ti­zenéveseket, unatkozó és kalandot kereső lányokat, fiúkat, intézetben nevelke­dett gyerekeket. Hazánkban mintegy százezer veszélyez­tetett fiatalt tartanak szá­mon, ám a velük való fog­lalkozás valahogy mégis és mindig mintha ugyanazt is­mételgetné. Hogy foglalkozni kell velük is, de a szülők­kel is! A parlamenten is — ame­lyet kétévenként rendeznek meg — számos kérdés vető­dött föl, ám e tanácskozás­nak, mint általában a ha­sonlóknak, megvolt az a hi­bája, hogy pontosan nem azok a szülők vettek részt rajta, akik a legérdekelteb- bek lennének. De talán a szülői munkaközösségek ve­zetői tovább tudják vinni la­kóhelyükre, iskoláikba a par­lamenten átfogóan vizsgált kérdéseket és a tapasztala­tokat. Előttük Nemes Péter, az MSZMP KB ifjúsági bizott­ságának titkára tartott vita­indító előadást, amelynek lé­nyege a szülők felelősségé­ről, a szülői munkaközössé­gek nagyobb lehetőségeiről és a megelőzésben végzendő feladatokról szólt. Antal Ist­ván a megyei rendőr-főkapi­tányság képviseletében az if­júságvédelmi csoport mun­kájáról, tapasztalatairól szá­molt be. Adatokkal támasztotta alá, hogy a fiatalok „program- nélkülisége”, az unatkozás hamarosan a bűnözésbe té­rítheti a gyerekeket. Fontos, hogy az olyan családoknál, ahol már a szülők is bű­nözők, a gyerekek valahogy meg tudjanak szabadulni az otthonról hozott, vagy épp irányított hajlamokkal. Csehné Varga Gabriella megyei helyettes-főügyész az ifjak hét végi programjának megszervezéséről beszélt. Szerinte is az a legfőbb gond, hogy nagyon sok fia­tal unatkozik, s a szülők sem tudnak megfelelő elfbg- lalatságot találni gyermeke­iknek. Fodor Lajos, az Egri Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet igazgatója arról szólt, hogy szükséges a nevelőszü­lői hálózat bővítése, hiszen a legjobb intézet sem tudja azt adni a fiataloknak, amit a család. Bár ma már ta­pasztalható az is, hogy a ha­gyományos családkeret meg. változik: a szülőknek ma­gukra sincs elég idejük, hát még a gyerekekre! Az egri 3-as iskola, a gyöngyössolymosi, vagy a tamaleleszi szülői munka- közösségek elnökei fölvetet­ték a cigánygyerekekkel va­ló foglalkozás problémáját is. Be kellene vonni a szü­lőket is a különféle progra­mokba, kirándulásokba és a pedagógusokkal közösen a tanulást segítő foglalkozások körét kell szélesíteni. Hasz­nos lehetne továbbá a mun­kaközösségek gyakoribb csa­ládlátogatása, a konkrétabb nevelési tanácsok rendszere­sebbé tétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom