Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-29 / 124. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott az Elnöki Tanács Június 17-re összehívta az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést június 11-én, csütörtök dél­előtt 10 órára összehívta. Az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és válasz­tásáról döntött, valamint egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. MÁTÓL: Ünnepi könyvhét A Minisztertanács javasolja az országgyűlésnek, hogy tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköz- társaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, valamint a belkereskedelmi miniszter beszámolóját a belkereskedelem és az Ide­genforgalom helyzetéről. Hasznos eszmecsere volt Befejeződött a KB Politikai Főiskolán rendezett tanácskozás Sőt... Történt pedig a közel­múltban. írásos fegyelmi­ben részesítették megyénk egyik gépipari üzemének köztiszteletben álló lakato­sát, mert — ahogyan a jegyzőkönyvben is olvasha­tó — „munkaidőben és a gyár tulajdonát képező anyagból és gépekkel” te­levíziós antennát készített családja számára az üzem­ben. Sokáig úgy tűnt, hogy ezzel az ügy el is van in­tézve, mert a tényt— vagy­is, hogy „munkaidőben és a gyár tulajdonát képező anyagból és gépekkel” ké­szült az antenna — maga a megbüntetett lakatos sem vitatta. Nyelt ugyan egyet- kettőt rá, aztán elfelejtet­te... Hogy a dolog mégsem került véglegesen a feledés homályába, annak kizáró­lag az az oka, hogy a szó­ban forgó köztiszteletnek ör­vendő lakatosmestert a na­pokban ismét behívatta iro­dájába az üzemvezető és a következőket kérte — erről „természetesen” már nem készült jegyzőkönyv — tő­le: „Tizenhét darab dísz- tőrre, nyolc pár szalonna­sütő nyársra és négy fflek- kensütő rostra lenne mie­lőbb szükség. Az utóbbi vasból, a többi acélból le­gyen” — hangzott a főnöki utasítás, illetve kérés. Az üzemvezető utolsó mondata pedig eképpen szólt: „Egyébként azt az írásos fegyelmit ne vedd komo­lyan, valamivel be kellett fogni a sugdosódzók szá­ját.” Aztán jött a legutol­só főnöki intelem: „Tudod, hogy tőlünk is elvárják ezeket a „kis” ajándékokat, nálad pedig senki sem tud­ja jobban megcsinálni. Szó­val, érted...?” A mester „persze,” hogy megértette. Néhány pilla­natig morgott ugyan magá­ban, de aztán elballagott az anyagraktároshoz, majd előkereste a megrendelt „áruk” tervdokumentációit és nekikezdett. Mondani is felesleges, hogy „munkaidő­ben és a gyár tulajdonát képező anyagból és gépek­kel ..Még a másnapi műszak fele is ráment, de végül is dél körül átadta szeretett főnökének a tőrö­ket, a nyársakat és a ros­tokat. Azt a bizonyos fegyelmit azonban még a kedves sza­I vak, a meleg kézfogások ellenére sem tudta teljesen elfelejteni. Csák akkor „bökte ki” magából a „fe­nébe az egészet,” amikor kijött aiz üzemi ebédlőből és meglátta a „vezérkari” iroda előtt felsorakozó ven­dég gépkocsikat. Hogy honnan, kik és miért jöttek, ma sem tud­ja. Csak annyit hallott, hogy az általa készített dísztőrök különösen nagy sikert arattak az ünnepel­tek között. Igazából azon­ban akkor simultak ki rán­cai, amikor négy nap múl­va újabb levelet topott a központi irodaházból, amelyben azt közölték ve­le, „hogy az újabb vizsgá­latok tényeinek ismereté­ben az írásos fegyelmijét tekintse semmisnek.” Ez aztán végképp megnyugtat­ta. Sőt... Koós József A május 28. és június 4. közötti fővárosi megnyitó ünnepségét péntek délután tartották a belváros köz­pontjában, a Vörösmarty té­ren. Több száz érdeklődő gyűlt össze a könyvvásár kezdetét Is jelentő esemény­re, amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Politir kai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Tóth Dezső művelődési mi­niszterhelyettes is. Szűcs Istvánná üdvözölte a megjelenteket, majd Hubay Miklós író, a Magyar írók Szövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet. ★ Az 52. ünnepi könyvhét megyei rendezvénysorozatát péntek délután 4 órakor nyi­tották meg Egerben. A né­pes közönség a könyvtéren, előbb egy szavalatot hallgat­hatott meg, majd a Hámán Kató Űttörőház fúvószene­karának programja követke­zett. Nagy sikere volt a Dobó Gimnázium színpada által bemutatott mulatsá­gos játékának is; Moliére Gömböc úr című darabjá­nak. Persze az igazi irodalom­barátok már napok óta a könyvek lázában égnek, így nem csoda, hogy a csemegék a sátrak nyitásának pillana­tában péntek reggel meg­fogyatkoztak. A slágerek: Moldova György: Égi sze­kér, Gyurkó László: Arcgép- vázlat történelmi háttéréi, Sütő András: Gyermekkorom tükörcserepei, Capote: Mo­zart és a kaméleonok Ver­Mondhatnánk: ez itt a kér­dés, de hozzátartozik az igaz­sághoz, hogy városainkra, je­lentősebb településeikre alig­ha panaszkodunk. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban — három városunkban — hosz- szú évek óta megszokhatta már a lakosság, valamint az oda látogató vendégek és turisták, népes serege, hogy a „városgazdák,” a tanács, a népfront és a különböző tár­sadalmi szervek képviselőd jelentős erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy amint erre az idő lehetőséget ad — hozzálássanak a par­kok, kertek, ligetek csinosí­tásához, virágok ültetéséhez, örökzöldek kihelyezéséhez. Az eredmény: többnyire na­gyon szép, művészi kivitele­zésű parkok, nagy zöldfelü­letek, kellemes, jó levegő. Egerben minderre hatmil­lió forint körüli összeget fordítanak évenként. A gond „mindössze” annyi, hogy a virágosításra, parkosításra méltó és érdemes területek egyre növekednek, az erre fordítható anyagiak viszont már nem. Minden esetre, az utóbbi évtizedben mintegy négyszeresére emelkedett a megyeszékhely parkjainak területe, és ma már megha­ladja a 600 ezer négyzetmé­tert. Ez tulajdonképpen nem is lenne rossz, de tény az is, hogy a külterületek szépítés, csinosítás területén alaposan lemaradtak a belváros mö­gött. Ezen több helyen úgy igyekeznek segíteni, hogy vagy szervezett vagy egyéni „akciók” keretében virágosa Fiatalok as egri könyvtéren cors: Farkascsapda című alkotása. Válogatni azért még lesz miből az egy hét során. A jóízű böngészéshez kí­nálnak programot Egerben minden nap 5 órától a szer­vezők a helyszínen. A ren­dezvények sorából kiemelke­dik az a találkozó, melyre június 3-án, 5-kor kerül sor a Megyei Könyvtár olvasó­termében. Az érdeklődők kertet alakítanak ki a házuk előtt. Jó és dicséretes szán­dékot tükröznek ezek, de azt sem hallgathatjuk el, hogy egyben megmutatják az „ahány ház annyi szokás” negatívumait is: külön-kölön ízlés szerint készültek, ren­dező összhang így e téren nem érvényesülhet. Ez lenne a kisebb gond. A nagyobb az, hogy növekszik a városban a virágletépők, parkrongálók, a pihenőpadok tördelőinek száma. Tavaly összesen húsz ilyen ügyben indítottak szabálysértési el­járást Egerben, idén pedig már több mint harmincat. Igaz, fokozódott a rendőri el­lenőrzés is, és az elcsípette­ket jelentős pénzbüntetésre kötelezik. (Legutóbb egy fér­fi négy szál tulipán letépé- séért kétezer forintot fize­tett!) Nem csoda ezek után, hogy az illetékes szakemberek minduntalan kérik, hangsú­lyozzák : óvjuk, vigyázzuk, ne pedig rongáljuk a nehéz és drága munkával kialakított parkokat! Sajnos ez nem csak egri vagy Heves megyei téma, hanem sokak szerint országos méretű. Gyöngyösön minden esetre hasonló a Bárczy Jánossal, a Vádindít­vány, a Zuhanóugrás és az Egy m. kis. százados bizal­mas feljegyzései szerzőjével beszélgethetnek. Természetesen e napokban egész Hevesben megemlé­keznek a jeles ünnepről. Szokás szerint ankétokon, kiállításokon, előadásokon, szabadtéri vásárokon nép­szerűsítik az írókat, a köl­tőket, s a nemes irodalmat helyzet: hiába kezdték el .és fejezték be kellő időben a virágok kihelyezését, a par­kok rendbehozásót néhány helyen alaposan megrongál­ták, sok kárt tettek a szép parkokban, amelyek összte­rülete a Mátra városában meglehetősen tetemes és tisz­teletet parancsoló: 615 ezer négyzetméter. A kertészek­Korreferátumokkal foly­tatódott, illetve fejeződött be pénteken az MSZMP Köz­ponti Bizottságának Politikai Főiskoláján az a kétnapos tudományos ülés, amelyet a főiskola az MSZMP KB Párttörténeti Intézetével és az MSZMP KB Társadalom­tudományi Intézetével közö­sen rendezett az MSZMP 1957. júniusi országos érte­kezletének negyedszázados évfordulója alkalmából. A csütörtöki, első napi előadásokhoz kapcsolódó korreferátumok azokat a társadalmi és politikai folya­matokat elemezték, amelyek alapgondolatként a Központi Bizottság 1956 decemberi ülésének dokumentumaiban fogalmazódtak meg. Részle­tesen szóltak az országos ér­tekezletnek a nemzeti egy­ség megteremtését, kibonta­kozását célzó — napjainkban is érvényes — törekvéseiről. Foglalkoztak a pártmunka és a társadalmi fejlődés fontos kérdéseivel, á pártélet lenini normáinak helyreállításával, a párt és a munkásosztály kapcsolatainak megszilárdí­tásával. Ebben a szellemben szóltak az üzemi demokrácia fejlődéséről, a szövetségi po­litika, az eszmei tisztázódás, az ideológiai élet és a köz­nek, parkgazdáknak 40 ezer egynyári palánta, valamint 2500 díszbokor és cserje ki­ültetése jutott feladatul, és ók vigyázzák, ápolják a vál­tós belterületén lévő 46 ját­szóteret is. A lakosság részé­re húszezer szál virágpalán­tát biztosítottak díjmentesen, és a lakosok ezeket szépen ki is ültették a .házak elé. gondolkodás fő kérdéseiről, a demokratikus közélet fej­lődéséről. Két korreferátum elemezte az iparirányítás és az akkor megújuló agrárpo­litika kialakításának és meg­valósításának folyamatait. Az előadások és a korreferátu­mok értékelték a pártérte­kezlet óta eltelt negyedszá­zad történelmi tanulságait, és érintették a szocialista építés jelenlegi feladatait is. Az ünnepi ülésszakot Ne­mes Dezső, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója zárta be. Hangoz­tatta, hogy a tanácskozás hasznos munkát végzett, méltóan emlékezett meg az MSZMP 1957-es pártértekez­letéről, a közeledő 25. évfor­duló alkalmából. Az elhang­zott előadások szükségsze­rűen magukban foglalták a kongresszus előtti küzdelmes hónapok és negyedszázados fejlődésünk rendkívül tanul­ságos tapasztalatait, ezek számos fontos részletét, s így a tanácskozás anyagát eredménnyel hasznosíthat­ják majd a felvilágosító propagandamunka részvevői. A korszakkal foglalkozó tör­ténészek számára is hozott mérlegelni- és hasznosítani- valót a tudományos ülés — mondotta Nemes Dezső. Sajnálatos, hogy néhány rom­bolókedvű ember ezeket is megcsúfítja, megtépázza, sa­játos módon: elsősorban hét­végeken. Amit ók tönkre­tesznek, azt igyekeznek a következő hét kezdetén új kiültetésekkel, fáradságos munkával rendbehozni. Hatvanban a feladatok és a gondok hasonlatosak az Egerben és Gyöngyösön ta­pasztaltakéhoz: 168 ezer négyzetméter belterjes és 30 ezer négyzetméter külterjes zöldterület, valamint 21 ját­szótér fenntartásáról gondos­kodnak. Minderre nem egé­szen 2,4 millió forint áll rendelkezésükre. Igen sok energiát fordítanak — és természetesen anyagiakat is — a parkok, padok, berende­zési tárgyak pótlására és felújítására. Ezekre az ak­ciókra tavasszal kerül sor. Az elmúlt évben ennek so­rán 1600 fát, 1500 tő rózsát és 5500 vegyes cserjét ültet­tek ki közterületekre. A la­kosság ugyancsak megfelelő ellátásit top — fákat, cserjé­ket, virágpalántákat, és eze­ket szépen, rendben ki is ül­tetik. Akadnak persze hatvani „széplelkek" is, akik a par­kokban szerzett virágokkal akarnak tündökölni. Meg­lehet, ez sikerülhet, de mint már mondottuk fentebb: na­gyon nem szép dolog ez, a ráadásul drága. Jobb és fennköltebb, ha építjük, ápoljuk, nem pedig tönkretesszük kertjeinket. (Fotó: Köhidi Imre) Óvjuk, vigyázzunk, ne bántsukI Városok, virágok, porkok...(?)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom