Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BNV ’82 XXXIII. évfolyam, 119. szám ÄRA: 1982. május 23., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „Gyerekek, vezetek” Gondolom, kevés olyan felnőtt ember lakik honunkban — legyen ifjabb, legyen vénebb, legyen nő avagy férfi —, aki ne hallotta volna a címben szereplő két szót emlegetni. Ebben a sorrendben, de megfordítva is egyértelműen arra utal, hogy kijelentője — jóllehet, nagyon sajnálja — nem ihat egy korty szeszes italt sem, mert vezet. Mármint autót. Hogy tiltakozó kijelentéséhez mennyire tartja magát az ember, az már saját jelleme erejének, valamint az őt ivásra noszogató társaság hangulatának, esetleg erőszakoskodásának függvénye. Mert bár örvendetes, de tény, hogy sok esetben az inni vagy nem inni kérdés egy ilyen tiltakozó kijelentéssel még nincs lezárva. Ezt többnyire a kapacitálások követik, miszerint: „ihatsz nyugodtan, egy pohárkával nem árthat meg, ezt még a szonda sem mutatja ki (de igen!), errefelé ilyenkor sosincs ellenőrzés, haver a kmb.s, legfeljebb itthagyod a kocsit" és így tovább, és így tovább, egészen a végtelenségig. Mármost: akadnak, akik beadják a derekukat, és olyanok is akik nem. Talán mondani sem kell, hogy az utóbbiaknak van igazuk. Hogy mennyire, azt a baleseti krónikák tömkelegé mutatja. Ezekből tudjuk, mennyi balesetet, mennyi tragédiát okozott már az ittas vezetés. Aki ittasan, lelassult reflexekkel, netán alkoholtól felkorbácsolt agresszivitással ül volánhoz, az önmagát, utasait és sajnos, az ügyben teljesen vétlen, a számára ismeretlen közlekedőket is veszélyezteti. A következmény ismeretes: a kis koccanástól a jelentős anyagi káron, személyi sérüléseken át az emberi épséget veszélyeztető és életeket követelő variációig minded lehetséges. Arról nem is beszélve, hogy az ittasan balesetet okozókat szigorúan büntetik — ha nem okoz balesetet, de egy ellenőrzésnél „elkapják”, akkor is —, és bizony a nóta vége még börtön is lehet. Ez annál szomorúbb, mert olyan emberek kerülhetnek rács mögé, akik egyébként nagyon rendesek, a törvénynyel soha, „csupán” egy másik autóval, villanyoszloppal, vagy netán vonattal — ütköztek. Mármost nyilvánvaló, legjobb, ha az autós megmarad a „gyerekek, nem iszom, mert vezetek" álláspontnál, és ha a kapatos társaság nem akarja őt erről lebeszélni. Minderről unos untiglan hallgathatunk híreket, olvashatunk eseteket tömegkommunikációs eszközeink jóvoltából. Embere válogatja, ki hogyan reagál rá. De egy bizonyos: jó, ha a nyári, megnövekedett forgalmat lebonyolító utakon legalább annyira tartjuk magunkat a „gyerekek, nem iszom, vezetek” elvhez, mint télen, hóban, sárban, latyakban. Mert ezeken is el lehet csúszni, méghozzá nagyon. B. Kun Tibor Tovább gyarapszik az Eger Szálló, fejlesztik a megyeszékhely kemping jét és Sástót - Új panziók nyílnak - Változatosabb programot kínál nak a vendégeknek ^ y jjj J a növekvő idegenforgalomra Egerben az idegenforgalmi főszezon kezdetére nemcsak az új 25. út készült el, beköltözhettek az első vendégek az Eger Szálló új szárnyába is (Kőhidi Imre felvétele) „Szűkebb hazánkban" jó ideje készülődnek már az idei fő szezonra. Minden bizonnyal kellemes meglepetés lesz a kirándulók, a városiba látogatók számára a még tavalyi év végén megnyitott új Vörös Rák vendéglátó üzletház, vagy a 102 szobás, 204 férőhelyes impozáns épülettel bővített Eger Szálló. Ez utóbbi annál is inkább, mivel napokon belül 100— 120 személyes nyilvános étteremmel, sokáig nélkülözött fürdővel, szaunával, teniszpályával tovább gyarapszik. Ugyanekkor a megyeszékhely — mint ismeretes — a közelmúltban, a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat jóvoltából* elegáns, han_ gulatos sörbárral is színesedett, s „Várkapitány” néven számos egészséges, vonzó öt_ lettel megnyílt a belváros első magánkezelésű étterme. A népszerű Dobos cukrászda tovább növelte az Egerben is megkedvelt utcai teraszok számát, ami há nem is pótolja a nyáridőben any- nyira hiányzó kerthelyiségeket, mindenesetre sokat enyhít a gondokon. Vendégek és kivitelezők egyszerre élénkítik az egri autós kempinget — megyénk legnagyobb, legkorszerűbb ilyen szálláshelyét —, ugyan, is finiséhez érkezett itt az újabb fejlesztés, amelynek során további kis nyaralóházakat s egyéb kiszolgáló léte. sítményeket adnak át rendeltetésüknek. Gazdagodik a pavílontömb, pincemulatók nyílnak a falatozók szomszédságában, romantikus „panoráma-sétány” születik a vadregényes domboldalon rövidesen. Kísérletképpen hagy óbb sátrakat is berendeznek majd itt ágyakkal, s így az „üzemeltető” Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal csupán az ősi városban több mint félezer ember pihenését biztosíthatja saját fedele alatt Az idei tavasszal külföldi vendégekkel is „felavatták” már a szépasszony_ völgyi pincemúzeumot — amely a kezdeti tapasztalatok alapján biztosan nagy látogatottságnak örvend majd, s már csak hetek kérdése a Szarvas Fogadóban kialakítás alatt álló idegenforgalmi klub megnyitása. Ugyancsak júniusra 194- re bővül az épületekben levő férőhelyek száma a sástói kempingben, ahol egyébként ezekben a hetekben a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat szintén buzgólko- dik. Teljesen újjáépítteti a korábbi ideiglenes kis éttermet ahol a korszerűsítés után 70 turistát ültethet asztalhoz, a kisvendéglő elé kerülő fedett teraszon pedig további negyvenet S a már téli-nyári vendéglő — előre láthatóan: június közepi — átadásáig sem kell a kirándulóknak reménytelenül várakozniuk, mivel az úttörőtábor konyhája — átmenetileg — kiszolgálja őket. A parádi áfész is mind job. ban kíván osztozni a mátrai idegenforgalmon. Többi között a terasz megnagyobbító, sával és új emyős asztalok felállításával százra növelte az ülőhelyek számát a pa- rádfürdői önkiszolgáló étteremben. Felújította, tatarozta a közelben levő turistaházát, ahol átutazó vendége- két is kiszolgál konyhájáról. A már említett magánkiskereskedelem ötre gyarapodott vendéglője mellett változást jelent a panziók megjelenése is. Az egri szépasz- szony-völgyin kívül rövidesen a város más helyén, az Egri csillagok utcában, illetve a megye más részén, Mát- rafüreden találhat majd a turista hasonló fogadásra. Változatosabb időtöltést ígérnek a tervezett programok is. A falvak sok szépet megőrző hangulatával próbál kedveskedni a turistáknak az andomaktályai tsz, Egerben és Gyöngyösön a lovas szórakoztatás bevezetéséről is szó van. SZEMLE A NEMZETI PARKBAN Tudósok a Bükk védelméről Mind nagyobb értékű nemzeti kincsünk az erdő. Szűkebb hazánkban, a Mátra, a Bükk hegyvonulatain szemet gyönyörködtető látvány, turisták százezreit vonzza a gazdag természet. E gazdagságot kellő szakértelemmel lehet gyarapítani, ám sokhelyütt éppen az értékek megmentése a sürgető feladat. Ezeket a célokat szolgálta a Magyar Tudományos Akadémia és a MÉM erdészeti hivatalának a hét végén rendezett tudományos munkaértekezlete, amelyet természetesen nem íróasztalok mellett, hanem a helyszínen, a Bükk hegyeit járva tartottak. A szemle első napján a borsodi erdőkben tartott szemlét a tudóscsoport, amelynek vezetője Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettese volt. A második nap reggelén Szilvásváradon találkoztak a tanácskozás résztvevői, innen indultak a Bükk-fennsíkra dr. Kovács Jenőnek, a Mátrai Erdő- és * Fafeldolgozó Gazdaság igazgatójának és munkatársainak kalauzolásával. A Bükki Nemzeti Parkban Sztregova Sándor, a park igazgatója volt a vendéglátó. A táj, az erdők védelméért felelős és az itt gazdálkodó szakemberek igen sok kérdést kaptak az ökológusoktól, botanikusoktól, s a vitában ugyancsak részt vevő Rakonczay Zoltántól, az Országos Környezetvédelmi Hivatal elnökhelyettesétől. Az erdőművelés, a táj értékeinek hosszú időre megőrzése volt a fő téma. Értéu kelték ezzel kapcsolatban az erdőgazdaság munkáját, javaslatokat tettek a jövőben végrehajtandó tájvédelmi feladatokra. Megfogalmazódott az a kérdés is: vajon a gazdasági szabályozás figyelembe veszi-e a munka nehezebb feltételeit azoknál a gazdálkodóknál, amelyeknek természetvédelmi területeken kell dolgozniuk. Mint Láng István összegzésként elmondta, a minisztériummal közösen tesznek ajánlásokat a védett területek erdőgazdálkodására, s program készül arról is, hogyan segíthetik a nemzeti parik munkáját a tudományos kutatók. Verseny — magas mércével... Képünkön: a VILATI által bemutatott kis számítógépet örökítették meg, melyben „benne van” az egri gyár munkája is (Fotó: Kőhidi Imre) Harminc ország és Nyugat- Berlin több mint 1900 kiállítója mutatkozik be a szakembereknek és a nagyközönségnek az idei jubileumi 75. Budapesti Nemzetközi Vásáron. A nemzetek, közöttük hazánk gazdaságának a világgazdasági korszakváltáshoz való alkalmazkodóképessége méretik meg ezen a bemutatón. Verseny ez a javából, és magas mércével. Erről tudósítanak munkatársaink a 3-as oldalon. Hétvégi zsúfoltság — Kilépett 17 dolgozó - Örülnek a kéthetenkénti háromnapos pihenőnek - Többlet túlórát igényelnek — Nehézséget okoz a befizetés - Holt idő napközben Öt nap a pult mellett Az ötnapos munkahétre való átállás óta most már eltelt néhány hónap, s ez az időszak lehetővé tette, hogy a felgyülemlett tapasztalatokat összegezni lehessen, ahogy tette ezt megyénk élet miszer-kiskeraskedelmi vállalata is. Ahogy Szabó Lászlótól, a vállalat igazgatójától megtudtuk, jól sikerült az átáL> lásra való előkészítés, amiben közreműködtek az érdekelt tanácsok és a szállító partnerek is. Az ellátás és a nyitva tartás általában megfelelő, egyezik a lakosság igényeivel. Ügy tetszett, hogy a kereskedők a meghosszabbított hétfői és szombati mű- saak miatt aggályoskodnak majd, a gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a gondot közmegelégedésre fel lehetett oldani. Az idén január 1-től a vállalat 172 üzletében vezették be a 42 órás munkahetet. Ez a változás több mint 800 dolgozót érintett. Megváltozott a vásárlói szokások <*> egy része is. Bár igyekeztek széles körű felvilágosító munkát végezni, a hét végi bevásárlások zsúfoltsága nem enyhült. A péntek és a szombati nap együttes forgalma nemcsak megegyezik a korábbi mértékkel, hanem bizonyos fokig még növekedett is. Az is jellemzője például a szombati vásárlásnak, hogy délig tart a zsúfoltság, 12 óra után pedig már csak a visszatérő vevők fordulnak meg a boltokban. Megállapították, hogy a csü_ törtök délutáni órák is egyre több vásárlót vonzanak. A hét első munkanapján a reggeli órákban tapasztalható bizonyos „roham” a friss, napi élelmiszerek beszerzése végett. A kereskedőknek az a véleményük, , hogy az eddigi gyakorlat _ értékelése nyomán érdemes lenne fontolóra venni a szombati nyitva tartás lerövidítését, főként a nagy energiaigényű ABC- áruházak esetében. Célszerűnek látszik városonként egy_ egy bolt ügyeletének megszervezése ezekre az órákra A 42 órás munkahétre való áttérés következtében nem emelkedett meg a munkaerőmozgás a vállalatinál jelentős mértékben összesen 17-en nyújtották be felmondásukat a? új munkaidő-beosztás miatt. Nem volt szükség nagyobb létszámátcsoportosításra, ezt azonban a nyári hónapokban várhatóan meg kell majd tenni. összesen nyolc dolgozó beállítását igényli néhány nagyobb árudában az új munkarend. Valamelyest nőtt a szabadnapok száma, amelynek következtében helyettesítésre nyugdíjasokat vonnak be. Csupán az egykét személyes boltokban kénytelenek az éves szabadsághoz csatolni a heti pihenőnapokat is. Természetesen bérkihatása is van a változott munkaidő,beosztás, nak, amelynek összege nagyjából 350 ezer forintot tesz ki. A nagyobb létszámú ABC- áruházakban a pihenőnapokat ú£jy tudják kiadni, hogy szombaton és hétfőn egész nap egy műszak áll a vásárlók igényeinek kielégítésére. Mint kiderült, a tizenkét órás műszak egyhuzamban ugyan eléggé nehéz, de a dolgozók megszokták és örömmel veszik a kéthetenként ismétlődő háromnapos pihenést. A kisebb boltokban most hetenként tartanak szünnapot. Ehhez a helyi tanácsok egyetértését is elnyerték. Ugyanakkor a hét más napjain bővítették a nyitva tartást. A mátrai üdülőterületen csak úgy tudják megoldani a 42 órás munkaidőt, hogy az éves szabadságot bővítik a pihenőnapokkal. Gond, hogy a vidéki postahivatalok pénteken már három órától hétfő reggelig zárva tartanak, emiatt a napi bevétel befizetése lehetetlen. Kihat ez a pénz átfutási idejére is. A bejáró dolgozóknál a» reggel 6 órai munkakezdés okoz nehézséget, mert a böl, csődéi és az óvodai nyitva tartás nem igazodik ehhez az időponthoz. Az eddig eltelt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szombati nyitva tartás szűkítése, valamint, az úgynevezett „holt időszak” miatt, az üzemelési órák átcsoportosítása tovább csökkentené a kereskedelmi dolgozók mostani leterheltségét A kiskereskedelemben bevezetett ötnapos munkahét semmiféle kellemetlenséget nenj- okozott a vevőknek, ami nagyon fontos körülmény. (gmf)
