Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. május 22,, szombat ; S| fi* Ajándék készül gyermeknapra A Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ központi irodájának KISZ-es fiataljai színes programot állítanak össze a dolgozók gyer­mekeinek. Saját maguk készítette bábokkal és babákkal ked­veskednek a kicsinyeknek. Felvételünkön Muzsik Gabriella és Papp Józsefné hulladékrongyból játékokat készítenek (Fotó: Szabó Sándor) Versenyben a gyermek „kegyeiért” Hogyan ismerkedjünk? talán a jövőre kiható komo­Az elvált, vagy válófélben lévő szülők gyermekei hát­rányosabb helyzetbe kerül­nek azokkal a gyermekekkel szemben, akik nem csonka családban nőnek fel. A vá­lás mindig lelki traumát okoz a gyermeknek. Még akkor is, ha a szülők fel tudják mér­ni a válás utáni új helyzet Jgyermeklélekre nehezedő, nemegyszer lelki meghason- lást okozó súlyát. A gyermek lába alól kicsúszik a bizton­ságot jelentő otthon talaja, s a szokatlan helyzet félel­mekkel tölti el. Sok szülő átérzi, hogy gyermeke lelki élete kritikus helyzetbe került. Szeretné jóvátenni, hogy hibájából vagy önhibáján kívül nem tudja az ideális családi élet­minta szerint nevelni gyer­mekét, ezért elhalmozza anyagi javai szerint min­dennel (ajándék, utazás, di­vatos holmik, mozijegy stb.). Ezekkel szeretné kárpótolni. A gyermeküket nem oko­san szerető szülők a gyer­mekelhelyezési per előtt vagy válás után — valósággal versenyre kelnek a gyermek „kegyeiért,” hogy szeretetét még jobban maguk felé for­dítsák, és a másik szülő iránt érzett érzelmeit mér­sékeljék. Ez a legnagyobb hiba, amelyet a gyermek lelki egészségének, személyi­ségének zavartalan fejlődé­se ellen elkövethetnek. A gyermeket sokszor hangula­tai befolyásolják, s egy-egy ajándék hatására olyan mér­tékű szeretetmegnyilvánulás- sal „jutalmazza” az ajándé­kot adó szülőt, amelyet va­lójában inkább az ajándék által kiváltott öröm diktált, és nem az erősebb szeretetér- zés. Ilyenkor a szülő úgy könyveli el magában az örömteli kitörést, hogy ez személyének szól, és a gyer­mek őt jobban szereti, mint a másik szülőt. Ez nagyon súlyos hiba, és a gyermek személyiségének torzulásához vezethet. A gyermeknek nincs kialakult értékítélete, csak hallatlanul éles igazságérzete, amely azt diktálja neki, hogy egyfor­mán szeresse szüleit. Akkor is, ha nem értették meg egy­mást és elváltak. A termé­szetes szereteti génye pedig azt, hogy mind a két szülő­je őt egyformán szeresse (most nem érintem azt a helyzetet, ha az egyik szülő részeges vagy más elítélendő magatartást tanúsít, gorom­ba stb.). A szeretet mértékét azon­ban nem az ajándékok és luxusholmik mennyiségén és értékén lehet lemérni, ha­nem a gyermekkel való tö­rődésen. Elgondolkoztató, hogy bi­zonyos fokú hátrányban van az a szülő, akinél a gyermek nevelődik. A „vasárnapi apuka” (anyuka) tevékenysé­ge igen sokszor abban merül ki, hogy teletömi a gyermeket édességggel, elviszi szórakozni, formálisan érdeklődik, hogy megy a tanulás, jó színben tünteti fel magát a gyermek előtt. A legrosszabb, ha a gyermeket nevelő szülőt igazságtalanul kritizálja, le­szólja stb. Ezzel elérheti, hogy gyermeke lelkületét a következő találkozásig felka­varja (s talán egész életre is). Egy gyermek-ideggondozó intézet folyosóján ezt olvas­tam: „A gyermeknek nem tartásdíjra, hanem szü­leire van szüksége.” Meny­nyi döbbenetes igazság fér bele ebbe az egy mon­datba. A „vasárnapi szülő” akkor cselekszik helyesen, ha segít nevelni, és nem fél­reneveli gyermekét. Ha va­lami hibát vél felfedezni a gyermek nevelésében, akkor észrevételét a gyermeket ne­velő szülőnek mondja el, de feltétlenül segítőkészen, ba­rátságos formában. Próbál­jon tanácsot adni, ha meg­felelő formában adja elő, ak_ kor biztosan meghallgatásra talál a gyermeket nevelő szülőnél. Hiszen mind a ket­ten egyet akarnak, hogy testben és lélekben egészsé­ges utódjuk legyen. Ehhez azonban le kell ül­ni a „tárgyalóasztalhoz,” és békésen, fegyelmezetten meg kell beszélni a gyermekneve­léssel kapcsolatos^ dolgokat. Mindkét szülőnek joga van a gyermekét nevelni. Ez csak úgy lehetséges, ha válás utón is tiszteletben tartják a másik szülő személyét és jogait. Fási Katalin A magány oldása nem könnyű. Sokan szenvednek ebben a szívszorító érzelmi „börtönben.” Szeretnének ki­szabadulni, de gátlások, csa­lódások, sikertelenségek, kapcsolatteremtési gyakorlat, lanság és még számos nega­tív érzés fogva tartja a ma­gányos embert. Pedig szíve­sen kilépne magányából. De hogyan ismerkedjen? A fiatalok magányának felszámolása könnyebbnek tűnik, mint az idősebbeké. De csak látszólag. Ha kike­rülve az iskolából elszakad­nak az ottani barátaiktól, ne. hezen találnak újra baráti biztonságot jelentő talajt, ér­tékes kapcsolatot. Inkább felszínes barátságok szövőd­nek, amelyek nem elégítik ki az őszinte és mély érzésekre vágyó fiatalok-igényeit. A fiatalok ismerkedési le­hetőségei mégis ma sokkal nagyobbak, mint régebben, amikor különböző illemsza­bályok korlátozták a kezde­ményezést. A mai életformák könnyebbek, de azt ma is tudomásul kell venni, hogy az ismerkedési forma, mint „élő névjegy” bemutatja a feleket egymásnak, és ez a később kialakuló kapcsolat minőségére is utaló lehet. Egy pozitív és negatív pél­da erre. Ha egy fiatalember­nek az utcán megtetszik egy lány, és szeretne vele meg­ismerkedni, kulturált formá­ban megszólíthatja: — Ne haragudj, hogy zavarlak, szí­vesen elkísérnélek, ha meg­engeded. — Ha igenlő választ kap, és elindulnak együtt to­vább, két kulturált fiatal nem -kifogásolható ismerke­dési formája. Ez a közeledés VÍZSZINTES: 1. Nagy né­met zeneszerző, egyik zongo­ramüve a Holdfényszonáta. 9. Szobrot készít. 14. Fény­képtartó. 15. Falióra része. 17. Tollparány. 18. Hossz bor. 19. A görög hitregék baljóslatú holdistennője. 21. Dunántúli borvidék központja. 22. Ká­vékeverék. 23. Kicsinyítő képző. 24. Az egyik lágy hangsor. 26. Érem egynemű hangzói. 27. Louis d’...; ré­gi francia aranypénz. 28. Zsírkő. 30. Sors, végzet. 32. Ügyeletes. 34. A rádium vegyjele. 36. Ügy, ahogy megilleti. 37. Telefon, rövi­dítve. 38. Az északi égbolt legfényesebb csillaga. 40. Ko- rallsziget a Csendes-óceán­ban. 42. Francia zeneszerző, zongoraművész, híres zongo­radarabja a Holdfény. 44. Űttörők köszöntése. 47. Hint. 48. Kocsisülés. 50. Változta­tás, újítás. 51. Saját kezűleg. 52. Kifelé omlik a fal. 54. Francia folyó. 56. Növényevő hal. 58. Szólmizációs hang. 59. ... Ahram; egyiptomi napi­lap. 60. Olasz férfinév. 63. Lágy, szürke fém. 64. Azon a helyen. 65. Hozzám. 67. Ókori római tartomány a mai Franciaország területén. 69. Testrész, névelővel. 70. .. .me tangere; ne nyúlj hozzám (NOLI). 72. Kikötőváros az NSZK-ban. 73. Az Utazás a Holdba című regény írója (Jules). 74. Idei. 75. Ameri­kai regényíró Lement a Hold című antifasiszta műve szín­padról is ismert (John). FÜGGŐLEGES: 1. Lég­gömb. 2. Rendeletileg szabá­lyoztak 3. Zaragoza folyója. 4. Tű, táviratilag. 5. Egyik minisztériumonk betűjele. 6. Francia élet (VIE). 7. Ismert külföldi műszálmárka. 8. Af­rikai tó a Kalahári peremvi­dékén. 10. Amerikai hírügy­nökség. 11. Nem feltétlenül szükséges a vershez. 12. Iszo­nyat, névelővel. 13. Kelet­kutató tudós, nyelvész, A fél­hold fakó fényében című re­gény írója (Gyula, 1884— 1979). 16. Lamartine verse. lyabb -kapcsolat kezdő lépé­se is lehet. De, ha a fiatal­ember „kikezd” a neki tet­sző lánnyal, és „jó vagy ná­lam” vagy hasonló szöveg­gel mutatja be magát, akkor ez arra utal, hogy a fiatal­ember kalandot keres, vagy pillanatnyi szabad idejét sze­retné -kitölteni a kapcsolat­teremtési kísérlettel Ebben az esetben a lányon múlik, hogyan fogadja ezt a köze­ledést. A fiatalok kapcsolatában nagy összetartó erő a közös érdeklődési terület, ezért aki tartalmasabb baráti kapcso­latra vágyik, az őt érdeklő területen belül próbálja meg az ismerkedést (sport, ter­mészetjárás, könyvtár, nyelv- tanulás, zene, utazás, barká­csolás, tánc stb.). Az idősebbek ismerkedése már nehezebben valósítható meg, mert koruknál fogva szűkül a kapcsolatteremtési lehetőség. Ezt tükrözi a sok házassági hirdetés, amelyek­ben igen gyakori kitétel 'a „társaság hiányában” ... Van­nak ugyan nagyon jó társa­dalmi kezdeményezések, ezek enyhítik a -magányosok gondjait, de még van tenni­való -bőven. Valaki arról pa­naszkodott, hogy a magányo­sok klubjában azért nem ér­zi jól magát, mert a -régi idők báljai jutnak. eszébe, ahol a lányok várták, hogy felkérjék őket. Most is a fér­fiak választanak, a nők vár­ják, hogy felkérjék. S ha valakit nem kért fel senki, rossz szájízzel megy haza-. Miért nincs mindig „vegyes válasz”, hogy a nők egyenlő joggal választhassanak a ma. 19. Vízi állat. 20. Lelkileg át­élt esemény. 23. Borítókosár. 25. Szerep a Parasztbecsület című operában. 28. Nyom. 29. Nobel-díjas angol bioké­mikus. 31. Sic ...astra; így jutunk a csillagokig (ITUR AD). 33. „Szelőűzött felhők között / merengve jár a hold­sugár” — Melyik magyar költőtől idézünk? 35. Szal­mából font kötél, névelővel. 38. Határozórag. 39. Indiai király, államvallássá tette a buddhizmust. 41. „Fehér a hold, remegve kél / az ág dalolt, szólt a levél” — Me­lyik francia szimbolista köl­tőtől Származik e két sor? (Paul). 42. Pirkad. 43. A stroncium vegyjele. 45. Fel­kötözött tárgyat leemel. 46. Németalföldi zeneszerző. 48. Képes rá. 49. Például a kóló. 52. IV. László magyar király mellékneve. 53. A Szov­jetunióban élő finnugor nép. 55. Dunántúli hegy­ség, egyik völgye a Hold­világ-árok, kedvelt ki­rándulóhely. 57. Kihalt óri­gányosok klubjában és má­sutt? Az ismerkedés elfogadott formája: a házassági apró- hirdetés. A baj. az, hogy a szépen megfogalmazott sorok mögött sokszor -bújik meg valótlanság. Ezért nem árt kellő óvatossággal kezelni a jelentkezőket. A magányosság felszámo­lásában az érintett személy hozzátartozói. ismerősed, munkatársai sokat segíthet­nek, például azzal, hogy -két magányos embert egymásnak bemutatnak. Sokan azért ide­genkednek ettől, mert nem akarják vállalni azért a fe­lelősséget, ha esetleg az is­meretség nem az elképzelé­seknek megfelelően formáló­dik. Pedig a bemutatás után már a két egyedülálló em­berre tartozik a „hogyan to­vább”. S ez már az ő felelős­ségük. Az ismerkedés idősebb korban is történhet nyilvá­nos helyen (strandon, mú­zeumban, csoportos kirándu­láson, pihenőparkokban, üdü­léseken stb.),. de mindig a kulturált közeledés határain ásmadár. 61. Részesrag és község. 62. Pecunia non ...; a pénznek nincs szaga (ÖLET). 64. Az Elba mellék­folyója Csehszlovákiában. 66. Az orrához. 68. ... de France. 69. A fordítottja női név. 71. Hajlat. 73. A vanádium és a nitrogén vegyjele. N. B. Beküldendő: a vízszintes 1., 19., 42., 73., 75., valamint a függőleges 13., 33., 41. és 55. számú sorok megfejtése. Május 13-i rejtvényünk helyes megfejtésé: A pásztor­tűz — Keleti újságot — Ma. gyár karaván Itálián keresz­tül — Áprily Lajos — Tó­parti könyörgés. A helyes megfejtést bekül­dők közül sorsolással egy- egy könyvet nyertek: Űjvári- né Kladiva Mária, Füzes­abony, Szegedy Lajosné, Po­roszló, Kozma György, Kál, Szecskó László, Eger, Szeke­res Ernőné, Hatvan. A könyveket postán küld­jük el. A gyermek nevelés joga Az ismerős házaspár a szomszédból válik. Pedig aki együtt látta őket, azt gondol­hatta, ennél összeillőbb pár aligha akad. Mindig kedve­sek, szeretetteljesek voltak egymáshoz. A férfi udvarias, szolgálatkész, az . asszony kedves, igyekvő. Szemmellát- hatóan szerették egymást. A -körülményeik is ideáli­sak voltak. A lány szülei szép lakást, kocsit vásárol­tak, a fiú szülei kis nyara- lót.A házaspár mindkét tag­ja jól kereső, diplomás. Utaztak, nyaraltak, jól öltöz­ködtek. Aztán megszületett a gye­rek, szemük fénye. S a férfi egyre ingerültebben vette tu­domásul, hogy az asszony a szoptatás miatt nem mehet színházba, vendégségbe. A pelenkamosás, a gyermekne­velés tölti be életét. Le kel­lett mondani a közös nyara­lásról, az utazásról. A férj szemére hányta asz- szonyának, hogy már nem lesd minden gondolatát. Reg­gel nem csókokkal ébreszti, hanem a gyerek etetésével, öltöztetésével van elfoglalva, A kisfiú már kikerült a pó­lyából, de az anyuka még mindig vele törődik, lesi minden mozdulatát. Időközben a férj munka­helyén az .egyik kolléganő egyre többet törődött a jóké­pű, unatkozó férfival. Meg­hivatta magát egy italra, moziba, vacsorára. Aztán ő is vendégül látta a férfit. Aki most már egyre későb­ben jár haza, egyre keveseb­bet törődik családjával. Az asszonynak sók a dol­ga. Hivatása mellett háztar­tást vezet, mos, főz, a gye­rekkel foglalkozik, viszi, hozza az óvodából. Most már szeretné, ha a férj is bekapcsolódna a gyereknevelésbe, ha néha el­vinné sétálni, ha játszana, foglalkozna a gyerekkel. De az apuka hivatali elfoglalt­ságára hivatkozik, sok az ügyelet, a munkaidőn túli kötelezettsége. És most válnak. Titokban mindketten a gyereket érzik részesnek házasságuk válsá­gának elmélyülésében. Ebben a házasságban a gyerek valóban nem összekö­tő kapocs a házasfelek kö­zött. Nem összefűzte, hanem elválasztotta a férjet és a feleséget. De mindennek oka, előidézője valójában nem a gyerek születése -körül kere­sendő. Taktikai, nevelési hi­ba vezetett a házasság fel­bomlásához. Ha a férj a gyerek születé­sekor -bekapcsolódik — be­kapcsolódhat — a nevelésbe, jobban kötődik családjához, gyerekéhez. Ha -konkrét fel­adatai vannak az ifjú apá­nak a gyerek ellátásban, gondozásában, bizonyára nem alakul ki benne a feles, legesség érzése. És akkor bi­zonyára több ideje, energiá­ja marad az asszonynak is, hogy betöltse feleségszere­pét, s ne foglalja le érzelmi­leg, lelkileg és testileg telje­sen a gyereknevelés gondja. A családban mindkét -há­zastársinak joga és köteles­sége is a gyereknevelés. Az apa, ha kezdetben nehezeb­ben is. tanul bele a gyerek­kel való foglalkozás forté­lyaiba, ugyanúgy felelős gyermeke testi, szellemi gya­rapításáért, mint az anya. A legtöbb apa szívesen, gyakran büszkén osztja meg feleségével a -gyereknevelés gondjait. S ma már nem rit­ka látvány a -kicsivel sétáló, játszó apa. De sok családban a fürdetés, s ha keik a pe- lenkázás is a férfi dolga. Ezáltal a teendők ellátása mellett érzelmileg is köze­lebb kerülnek az apák gyer­mekeikhez, s gyermekeik anyjához. s—e. összeállította: Deák Rózsi Holdfényben

Next

/
Oldalképek
Tartalom