Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 117. szám ARA:­1982. május 21., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA .Láttuk: miként élnek, dolgoznak itt az emberek”. A francia pártdelegáció Detken A delegáció tagjai a termelőszövetkezetről szóló tájékoztatót hallgatják Fiatalok a ranglétrán Jó, nagyon jól tudom, hogy az idősebb nemzedé­kekből erre sokan felkap­ják a fejüket: „Mit akar­nak már megint a fiatalok a ranglétrával?! Várják ki a sorukat, és kész!” Tisztában vagyok azzal is, hogy — miként azt gyakran fejükhöz vágják — az ifjabb korosztály tagjai időnként túlságosan türel­metlenek, esetenként pedig egyenesen követelőzők. Anélkül persze, hogy vala­miképpen is bizonyították volna az adott munkaterü­leten valódi szakértelmüket, tudásukat, rátermettségü­ket. Olykor azonban joggal tör ki belőlük az elégedet­lenség, miként csak az alábbi — sajnos, általáno­sítható — esetekben. Előre kell bocsátanom, hogy két szélsőséges történetről van szó. * ­Az egyik éppen azt pél­dázza, mennyire helytelen, ha a túlzott (vagy talán kényszer?) módon igyekez­nek elejét venni a türel­metlenségnek. Az egyik üzemben öt éve lelkiisme­retes munkát végző fiatal panaszolta: a vállalatnál megüresedett osztályvezető­helyettesi állást nem neki, az esztendők óta jól dolgo­zó, megfelelő képesítéssel rendelkező művezetőnek, hanem az alig pár hónapos gyakorlattal bíró beosztott­jának kínálták fel, akinek ráadásul nincs is hasonló képzettsége. Érthető tehát, ha mostanában azon töri a fejét, hol találhatna magá­nak olyan munkahelyet, ahol jobban megbecsülik... A másik esetben viszont egy államtitkári rendelke­zés állta útját a fiatalok előrehaladásának. A tanács­nál dolgozó, Államigazgatási Főiskolát elvégzett ifjú szakemberekről van szó. A rendelkezés értelmében meghatározott időszakon­ként léphetnek egy-egy fokkal feljebb a ranglétrán. Eddig a dolog rendjén is lenne. A plafon azonban — amelyet tíz-tizenöt eszten­dő után elérhetnek — pre­cízen megszabott: egy váro­si tanácsnál osztályvezető­helyettesi beosztásnál ma­gasabbra semmiképpen sem juthatnak... Az igazgatásban tevé­kenykedő fiatalok ezt nem hagyták annyiban: ifjúsági parlamenteken mondták el észrevételüket, mellette ja­vaslatukat. Azokat pedig figyelembe is vették, hama­rosan módosítják az emlí­tett rendelkezést. Ez az eset tehát végül is kedvező megoldást nyer, ám koránt­sem ez az általános. Na­gyon sok helyen ugyanis az írás elején idézett vul­gáris szemlélet is gátja a fiatalok megfelelő előreha­ladásának. Pedig nem ke­vés azoknak az ifjú szak­embereknek, dolgozóknak a száma, akik nem hosszú idő alatt végzett munká­jukkal is megérdemlik a ranglétra magasabb lépcső­fokait. Szalay Zoltán Megyénk francia vendé­gei, az FKP Központi Bi­zottsága delegációjának tag­jai hevesi ismerkedő prog­ramjuk második napján Detkre látogattak. Joseph Sanguedolcét, a KB tagját és kíséretét — valamint a vendéglátókat, Virág Ká­rolyt, a megyei pártbizott­ság titkárát és a gyöngyösi járás párt-, állami vezetőit — a település központjában Koncsos István, a közös köz­ségi tanács elnöke, illetve Bortnyák Dezső, a helyi népfrontbizottság titkára kö­szöntötte. Ezt követően a tanácsházán került sor arra a beszélgetésre, amelynek során a Francia Kommu­nista Párt küldöttségének tagjai megismerkedtek a községi testület népképvi­seleti, önkormányzati és igazgatási feladataival, majd pedig azokkal a teendőkkel, amelyek a tanácstagokra várnak a telpülés fejleszté­sét, a szolgáltatás színvona­lának bővítését, a lakosság szociális, kommunális ellá­tottságának növelését illető­en. Szó esett a továbbiakban a népfront és a tanácsi tes­tület együttműködésének eredményeiről, napi munka- megosztásáról. A tanácsi eszmecserét kö­vetően keresték fel a dele­gáció tagjai és kísérőik a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetet — itt találkoztak ismét vendégeink Vaskó Mihállyal, az MSZMP KEB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával, országgyűlési képviselővel —, ahol Szabó Imre elnök, or­szággyűlési képviselő és Kiss Ferencné termelőszö­vetkezeti párttitkár fogadta őket. Mint a közös gazdaság életéről, tagságának munká­járól szóló tájékoztatóból megtudhatták a vendégek: a termelőszövetkezet négy község lakosságának ad mun­kát, teremt megélhetési le-' hetőséget. A tagság 1200 fő, ebből hétszáz nyugdíjas, az ötszáz aktív dolgozó közül csaknem kétszáz a harminc éven aluli. Ez is jelzi, hogy a gépesített gazdálkodás, a modern mezőgazdaság ma már egyre jobban vonzza a fiatalokat, nincs különösebb gond az utánpótlással. Ér­deklődéssel- hallgatták a de­legáció tagjai, hogy a szö­vetkezet az állam által adott 200 ezer forintos lakásépítési kölcsönt ugyan­ekkora összeggel megtoldja, lehetőséget teremtve az ifjú szakemberek letelepedésére. Ami a gazdálkodást illeti, elhangzott: a detki tsz tag­jai hétezer hektárt művel­nek meg, gondoznak szorga­lommal és hozzáértéssel. Hektáronként 50—60 mázsa búzát takarítanak be, jelen­tős a takarmánynövények hozama is. Erre szükség is van, mert több mint hatezer állatot tartanak, gondoznak az istállókban, ólakban, ho- dályokban. A pecsenyebá­rányból egyebek között Franciaországba is szállít a szövetkezet, mint ahogy sok más országba eljutnak a termékei: o zölSség, a gyü­mölcs, a szőlő, a bor... Mindezt természetesen az­után exportálják, miután eleget tettek a hazai piac ellátási igényeinek, a lakos­sági kereskedelmi követel­mények teljesítésének. Ezzel a helyi lakossági ellátással kapcsolatban esett szó a háztáji gazdaságok jelentősé­géről: minden második ser­tés innen kerül például a fogyasztók asztalára, de a zöldség-gyümölcs egy részét is a kiskertekből, a napi munka után művelt földek­ről szállítják a felvásárlók­nak. A baráti hangulatú beszél­getés további részében Sza­bó Imre, mint országgyűlési képviselő válaszolt a kérdé­sekre: elmondotta, hogy 12 község lakóit képviseli az ország házában, fogadónapo­kon, beszámolókon rendsze­resen találkozik a választói­val, akiknek az érdekében szólalt fel az elmúlt év őszén a parlamenti üléssza­kon. „A feladatunk — mon­dotta a képviselői munká­ról — az, hogy ügyeljünk az általunk hozott törvények betartására, s a legjobb tu­dásunk szerint képviseljük a választókerületben élő ál­lampolgárodat.” A szövetkezetben tett lá­togatás — s a tízezer hekto­literes tárolóképességű bor­pincészet megtekintése — után, a megyében tett ismer­kedő körút befejezésekor kérdeztük meg a delegáció vezetőjét, Joseph Sangue­dolcét: mi volt az, ami a legjobban felkeltette az ér­deklődésüket szűkebb ha­zánkban? — Mindenütt azt tapasz­taltuk, hogy barátok között vagyunk — mondotta. — Sok-sok tájékoztatót hallgat­tunk végig, s ezek után, most már látjuk: miként él­nek, dolgoznak itt az embe­rek ... Az eredményeikből az tűnik ki, hogy a magyar nép céljai reálisak, megva­lósíthatóak. Külön tetszett, hogy kellemesen csalódtunk az egriekben, kezdetben ugyanis ' túlzott lokálpatrio­tizmust éreztünk ki a sza­vaikból. Ám, amikor végig­jártuk a patinás belvárost, amelyet olyan hangulatosan öveznek az új lakónegyedek, rájöttünk, hogy ilyen élet­teret, ilyen szép emberi kör­nyezetet csak a szülőföld mélységes szeretetével lehet teremteni... Szilvás István Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a KB székházában fogadta a Francia Kommunista Párt küldöttségét, amely Joseph Sanguedolce, a párt központi bizottsága tagjának ve­zetésével tartózkodik hazánkban Séta a közös gazdaságban (Fotó: Perl Márton) Az első szakmai nap és üzletkötés a BNV-n Csütörtökön délelőtt a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron megkezdődött a szakmai rendezvények ese­ménysorozata. Már kora reggel telt ház volt a tár­gyalókban. Üzletkötésekről folytattak megbeszéléseket a kereskedők. A vásár első szerződését a Chemokomp- lex Külkereskedelmi Vállalat írta alá a szovjet Mashino- expőrt külkereskedelmi egye­süléssel. Az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt megrendelésére egymillió rubel értékben olajipari be­rendezéseket, elsősorban fú­rókat és tartozékokat szállít a szovjet partner. Az utóbbi időben a magyar ipar mind több szovjet olajbányászati felszerelést vásárol; a mos­tani szerződés terven felüli szállítást irányoz elő. Ezen a napon több tízezer szakmai jeggyel érkező lá­togatót fogadtak a BNV-n, legtöbben a jövő autóbuszait és az elektronikus vezérlésű fémmegmunkáló berendezé­seket vették szemügyre. So-, kan látogattak a műszeripari és híradástechnikai kiállítás­ra is. Számos hazai és külföldi kiállító tájékoztatta az új­ságírókat BNV-n való rész­vételükről és a vásár üzleti lehetőségeiről. Pénteken folytatódnak a szakmai rendezvények, ismét több hazai és külföldi ki­állító tart sajtótájékoztatót, illetve termékbemutatót. Dél­után 14 órától, akárcsak csü­törtökön, a nagyközönség előtt is megnyitják a vásár­kapukat. Ülést tartott az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága Csütörtökön Pap Jánosnak, a bizottság elnökének, a Veszprém megyei pártbizott­ság első titkárának elnökleté, vei — az egyik dunántúli alakulatnál — ülést tartott az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága. A bizottság tag­jai megtekintették a katonák felkészültségét bizonyító gya­korlatot is. Paprika, paradicsom, uborka és a „többiek”. Primőr - a fóliák alatt Javában tombol a „pri­mőrfront”. A piacra járók nem kis örömére, most már nem lehet panaszunk a zöldségellátásra. Igaz, a ta­vasz mostoha időjárása e területen is éreztette hatá­sát, így a várva várt vita­minhordozók csak két-há- romhetes késéssel jelentek meg az árusok asztalain, ezért a tavalyihoz képest jelentősen magasabb árakon. De májusban már bőven ke­rülhetett friss tavaszi étek a vásárlók asztalára, ha va­laki pénztárcával is bírta,, konyhája nem szenvedett hiányt, sem uborkából, sem pedig sárgarépából!) Milyen kilátások várhatók a továbbiakban? E kérdés­re kértünk választ a MÉ­SZÖV illetékesétől, Nagy La­jostól. — Tizenhét szakcsopor­tunkban 1750 kistermelő lát­ja el a megye lakosságát kora tavasztól nyárelőig zöldségfélékkel 810 ezer négyzetméternyi területet fednek be fóliákkal, hogy kedvező hőmérsékletet biz­tosítsanak növényeiknek. Legnagyobb körzeteink a hatvani, a kápolnai, a he­vesi és a tarnamérai áfészek felügyelete alá tartoznak, míg az egri fogyasztókat el­sősorban a makiári és a nagytályai gazdák kertjei elégítik ki. Erre az eszten­dőre jelentősen megnöveke­dett a „termelői kedv” kö­rükben, így az elmúlt esz­tendőhöz képest 50 ezer négyzetméterrel több a meg­művelt és az ápolt föld nagysága is. Idén 2800—3000 tonna salátát, retket, pap­rikát, paradicsomot és ubor­kát várunk a szerződések értelmében a fóliák melege alól. Ez a mennyiség oly­annyira elegendő, hogy még más vidékek (Budapest, Miskolc, Űzd, Salgótarján) üzleteibe is kerül belőle. — Mégis sokszor „láb­ujjhegyre” kell állnunk, hogy a magas árakat elér­jük ... — Az árak szerintem el­fogadhatóak. A tavalyihoz képest kétségtelen megálla­pítható emelkedés, de itt több tényezőt kell figyelem­be vennünk és ismernünk. Az egyiket a bőrünkön ta­pasztalhatjuk: az időjárást. A szokatlanul hideg tavasz késleltette a növények -piac­ra kerülését: szinte kurió­zum volt a zöldség tavasz elején. A másik: időközben megemelkedtek az olajárak is. A kettő külön-külön is jelentős ok lenne, de idén ezek még egybe is estek és ez jelentősen megnövelte hatásukat. Külön meg kiéli azt is említenünk, hogy ta­valy óta a megye nagy gazdaságai, termelőszövet­kezetei, ugyancsak az ár­emelkedés következtében, nem foglalkoznak a primő­rök termesztésével. Külön magyarázatot igényel a sár­garépa, a gyökér és a ká­poszta árának sohasem látott „szökése”. Ezekbő1 1981-ben olyan kevés termett, hogy télen, kis híján a hiány­cikk-listára kerültek. Hosszú évek óta ugyanis a termelőknek nem volt kifi­zetődő az ezekkel való fog­lalkozás, — lassan mindenki lemondott róluk. Ez a titok nyitja... Előreláthatólag a késés miatt az ez évi fóliás nö­vények találkoznak majd szántóföldi, nagyüzemi mó­don termelt „testvéreikkel”. Amikor a „nagytermelők” a hevesi Rákóczi, az erdőtelki Szabadság a tarnamérai Lenin Tsz és a többiek is megjelennek a piacon, még mindig lesznek fóliás termé­kek is. Napirenden: a lucernanemesítés KGST-szalcértői értekezlet Kompolton A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem kompolti kuta­tóintézetében május 18—20. között KGST-szakértők ta­nácskozást tartottak hét szocialista ország képviselői! nek részvételével. A szak­emberek a lucerna és a vö­röshere főbb betegségeiről és az ellenük való ellenálló­ságra nemesítés teendőiről tanácskoztak. A konferenciát dr. Szalai György kandidátus, az inté­zet igazgatója nyitotta meg. Három előadás hangzott el a magyar delegáció részéről. Dr. Bócsa Iván, a mezőgaz­dasági tudományok doktora, dr. Halász Éva kandidátus és Manninger Sándorné tudo­mányos munkatárs, a kom­polti intézet dolgozói beszél, tek a lucerna- és a vöröshe- re-nemesítési eredményekről. A tanácskozás jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön este zárult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom