Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. május 19., szerda

Leonyid Brezsnyev: Megbízható módon el kell zárni a fegyverkezési verseny folytatásának minden csatornáját, minden formáját

Megnyílt a Komszomol XIX. kongresszusa

Leonyid Brezsnyev és ai SZKP, a szovjet állam más vezetői jelenlétében kedden délelőtt Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában ünnepélyes keretek között nyílt meg a Szovjetunió lenini kommunista ifjúsági szövetsége, a Komszomol XIX. kongresszusa.

A küldöttek nagy lelkesedéssel köszöntötték Leonyid Brezsnyevet és a meghívott díszvendégeket. A kongresz- szust Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára nyitotta meg. A többi között elmondotta: a világ ifjúságának képviseletében hat nemzetközi ifjúsági szervezet, 110 ország 140 kommunista, szocialista, demokratikus ifjúsági szervezete is elküldte képviselőit a szovjet fiatalok tanácskozására. Köztük van a KISZ küldöttsége is, Fejti György, a KISZ KB első titkára a kongresszus elnökségében foglal helyet.

Az elnökség, a titkárság, a szerkesztő bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása után Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondott be- szádét.

Az SZKP KB főtitkára a Komszomol XIX. kongresz- szusán kifejtette a Szovjetunió álláspontját arról, hogy milyen tárgyalások lehetségesek a hadászati támadó- fegyverekről, értékelést adott Reagan amerikai elnök ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, az Egyesült Államok célkitűzéseiről.

— A háború és a béke sorsa sokban függ attól, hogy lesz-e szovjet—amerikai megállapodás a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről, mégpedig becsületes, igazságos, senki érdekeinek nem ártó megállapodás — mondotta. A Szovjetunió következetesen amellett foglal állást, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül kezdjenek tárgyalásokat az ilyen megállapodás kidolgozására. Álláspontunkat nemegyszer — nyilvánosan és diplomáciai csatornákon át — eljuttattuk az amerikai félhez.

— Most Reagan elnök is kijelentette a maga részéről, hogy az Egyesült Államok kész a tárgyalások felújítására. Ez megítélésünk szerint a helyes irányba tett lépés. Ugyanakkor azonban az is fontos, hogy a tárgyalásokat mindjárt a helyes hangfekvésben kezdjük meg.

Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt arra van szükség, hogy a tárgyalások céljául valóban a hadászati fegyverzet korlátozását és csökkentését tűzzék ki, ne pedig azt, hogy azok takaróul szolgáljanak a fegyverkezési hajsza folytatásához, a létrejött paritás megbontásához. — Másodsorban arra van szükség, hogy a tárgyalásokat mindkét fél a másik jogos biztonsági érdekeinek számításba vételével, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorúan megfelelő módon folytassa. — Végül meg kell őrizni mindazt a pozitívumot, amit korábban elértünk. Már nagy, és korántsem felesleges munkát végeztünk el. Erről nem lenne szabad megfeledkezni.

— Meggyőződésünk, hogy csak ilyen megközelítés mellett lehet arra számítani, hogy a tárgyalásokon megállapodást érnek el a két fél hadászati fegyverzetének lényeges csökkentését eredményező konkrét intézkedésekről.

— Rendkívül fontos

ugyanakkor, hogy megbízható módon zárják el a hadászati fegyverkezési verseny folytatásának minden csatornáját, minden formáját. Ez azt jelenti, hogy vagy meg kell tiltani, vagy a lehető legnagyobb mértékben, meghatározott keretek között kell korlátozni új típusú hadászati fegyverek létrehozását.

— És van még egy javaslatunk.

— Készek vagyunk egy olyan megállapodásra, hogy már most, a tárgyalások megindulásának pillanatában befagyasszák a Szovjetunió és az Egyesült Államok

hadászati rendeltetésű fegyvereit. Ez a befagyasztás a fegyverek számára vonatkozna, és arra is, hogy a maximális mértékben korlátozza azok korszerűsítését.

— Feltétlenül szükség van arra is, hogy sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió ne tegyen olyan lépéseket, amelyek a hadászati helyzet stabilitásának megbontását eredményezné. Az ilyen befagyasztás, ami önmagában is jelentős lépés, megkönnyítené egyúttal azt is, hogy előrehaladjunk a hadászati fegyverzet gyökeres korlátozásához és csökkentéséhez.

Leonyid Brezsnyev szólt a közepes hatótávolságú európai nukleáris rakétákról folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokról is, azzal kapcsolatban, hogy Genfben a naRpkban újítják fel a munkát.

— A szovjet javaslatok erről a kérdésről ismeretesek. Amellett foglaltunk állást, hogy Európában számoljanak fel mindén közepes hatótávolságú nukleáris eszközt Nyugaton erre azt a kifogást hozták fel, hogy ez túlságosan messzemenő lépés lenne. Javasoltuk, hogy csökkentsük az ilyen eszközöket egyhar- maddai — erre viszont azt mondják, hogy ez túlságosan is kevés. Nos hát, keressük meg akkor a közösen elfogadható nagyságot — mi készen állunk a nagyobb arányú csökkentésre is, természetesen a kölcsönösség alapján.

Az SZKP KB főtitkára beszéde jelentős részében a Komszomol munkásságával, feladataival foglalkozott. Tolmácsolta a kongresszusnak az SZKP Központi Bizottsága üdvözletét, jókívánságait, méltatta azt a nagyszabású munkát, amelyet a komszomol isták az elmúlt évtizedek során és napjainkban is az építés feladatainak munkájában végeztek.

Az elmúlt időszakban pár. tunk több olyan fontos határozatot hozott, amelyek meghatározzák egész nénpgazda- ságunk munkája, hatékony-; sága növelésének, a nép élet- feltételei további javításának útját. A közeli napokban kerül sor az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésére, amelyen megvizsgálják és jóváhagyják majd az élelmiszerprogram alapvető mutatóit, — mondotta a többi között Brezsnyev.

Az SZKP KB főtitkára kijelentette: a program megvalósításában fontos szerep vár az ifjúsági szervezet tagjaira. Javasolta a Kom- szomolnak azt is, hogy a fiatalok segítsék elő a kereskedelem és a szolgáltatások munkájának megjavítását, amely ma még számos kívánnivalót hagy maga után.

A Komszomol Központi Bizottságának beszámolóját kedden a kongresszuson Borisz Pasztuhov, a Központi Bizottság első titkára ismertette a küldöttekkel.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a komszomolisták, a szovjet fiatalok egyhangúlag elfogadják és támogatják a Szovjetunió Kommunist Pártjának bel. és külpolitikáját.

A szónok megállapította, hogy a szovjet ifjúság jelentős szerepet játszik az ország gazdasági, tudományos és kulturális, életében.

A Komszomol KB első titkára beszédében részletesen szólt a Komszomol nemzetközi tevékenységéről is.

Az amerikai ajánlat támogatásával

Véget ért a NATO tanácsülése

Reagan amerikai elnök tárgyalási ajánlatának teljes támogatásával ért véget kedden a NATO-külügyminisz- terek tavaszi tanácsülése, amelyen a szövetségesek „minden lényeges kérdésben egyetértettek” Luns főtitkár és Haig amerikai külügyminiszter állítása szerint.

A kiadott közlemény a NATO ismert alapállását fogalmazza meg számos kér. désben: a béke fenntartásához a NATO szerint „kellő szintű elrettentő erőre, a fegyverzetek széles, hagyó, mányos és atomfegyvereket felölelő körére van szükség". Ahhoz, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokat tartósan szilárd alapra helyezzék, á NATO szerint Szovjetuniónak „önmérsékletet kell ta. násítania” a nemzetközi szintéren (értsd: lemondani az imperialistaellenes nemzeti mozgalmak támogatásáról a fejlődő országokban). A Nyugatnak át kell gondolnia és új alapokra kell helyeznié gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait a szocialista országokkal, különösen a hitelek nyújtása és a fejlett műszaki eljárások átadása terén.

A NATO változatlanul elítéli a Szovjetuniót az afganisztáni segítségnyújtás miatt és a szovjet csapotok kivonását sürgeti. Elítéli továbbá a lengyelországi szükségállapotot, amely véleménye szerint „megsérti az ENSZ alapokmányát és a helsinki záróokmány ajánld. sait”.

Mindezek után azonban a NATO szükségesnek mondja, hogy „új javaslatok alapján” előrelépés történjék a kelet—nyugati tárgyalások minden frontján. Tehát Madridban az európai biztonsági és együttműködési találkozón — amelynek folytatását most már nem kötik össze a lengyel helyzet alakulásával —, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon, ahol Washington új javaslatokat készül előterjeszteni, s végül Genfben, ahol folytatódnak a középhatótávolságú rakéták korlátozásáról szóló tárgyalások.

«•■«TELEX ,

BUDAPEST

A Bolgár Kommunista Párt szófiai bizottságának meghívására kedden, budapesti pártküldöttség utazott a bolgár fővárosba. A delegációt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára vezeti.

PRÁGA

Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő hétfőn Prágában fogadta Stefan Andrei román külügyminisztert, aki előző nap érkezett az ország.: ha hivatalos baráti látogatásra.

BUDAPEST

Dobri Dzsurov hadsereg, tábornoknak, a Bolgár Nép- köztársaság nemzetvédelmi miniszterének meghívására Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezetésével kedden katonai küldöttség utazott hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba.

TOKIÓ

Japán északi és északkeleti részén kedd reggel törzsvezetési hadgyakorlatok kezdődtek, amelyeket összevont szárazföldi, haditengerészeti, légi és partraszállás* manőverek egészítenek ki.

TEL AVIV

Menahem Begin izraeli miniszterelnök pártja, a Li- kud-tömb kedden elvesztette parlamenti többségét a knesszetben, az izraeli parlamentben, miután két képviselője bejelentette, hogy az ellenzéki izraeli munkapárthoz csatlakozik.

GENF

Paul Nitze, a szovjet— amerikai tárgyalásokon

részt vevő amerikai küldöttség vezetője kedden, Génibe érkezett. Az európai középhatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokat kéthónapos, szünet után csütörtökön újítják fel a svájci konferenciavárosban.

PEKING

A kínai központi sajtó még mindig hallgat a délkínai Kuangtung tartományban romboló árvízről, a hongkongi lapok azonban a kantom rádióra és szemtanúkra hivatkozva arról számolnak be, hogy a halálos áldozatok száma már a négyszázat is megközelíti, a kiömlő víz félmillió embert veszélyeztet és eddig 115 ezer hektár termőföldet öntött el.

—( Külpolitikai kommentárunk )—

„Reagan helyett napsugár”

MÁR ÖNMAGÁBAN A DAL ClME IS SOKATMONDÓ: „Reagan helyett napsugár”. Két nyugatnémet televíziós adó sugározta az indulót, amely ezekben a napokban született, s az EMI cég jóvoltából egy héten belül a lemezboltokba kerül. Lesz hát idő megtanulni, hogy pattogó ritmusára június 10-én ezrek — tízezrek? — vonuljanak föl, tüntetve az amerikai elnök politikája ellen a nyugatnémet fővárosban.

Ronald Reagan tervezett bonni látogatását néhány héttel megelőzve — s éppen a NATO brüsszeli tavaszi miniszteri tanácsülésének időpontjában — az NSZK-ból más, fontos jelzés is érkezett. Mégpedig a tekintélyes Spiegel hasábjain, amelyeken nem most először lát napvilágot olyan okmány, amely eredetileg nem a nyilvánosság számára készült. Ügy tűnik, a Der Spiegel szerkesztői mesterei a kiszivárogtatásnak, amihez persze — kitűnő összeköttetéseik révén — az informátorok tudják: mit, mikor ildomos az olvasók tudomására hozni?

Most éppen a Der Spiegel legfrissebb számában, Helmut Schmidt kancellári hivatalának berkeiből egy tanulmány jelent meg. A nyugatnémet kancellár munkatársai ebben élesen bírálják az amerikai és a brit kormányzat konzervatív, az enyhülést ellenző politikáját. Nem kevesébbet állítanak, mint azt, hogy az USA-ban és Nagy-Britanniában rendkívül befolyásos csoportok az enyhülés fölszámolására törekednek. Ez pedig óhatatlanul a hidegháború visszatérését jelentené, ami az NSZK számára sem külpolitikai, sem gazdasági okokból, sem pedig az NDK-hoz fűződő kapcsolatai miatt el nem fogadható.

NEM KÍNÁLKOZIK MÁS MEGOLDÁS, olvasható a tanulmányban, mint az, hogy Bonn „politikai offen- zívát” indítson e törekvésekkel szemben, de közben „változatlanul tartson ki” az Egyesült Államokhoz fűződő alapvető — mindenekelőtt katonai — szövetség mellett. Jóllehet felemás ez a megoldás, nem hagy kétséget afelől, hogy a Rajna partján másként értelmezik a kelet—nyugati kapcsolatokat, mint az óceánon túl. S ami nagyon fontos: olyan aggodalom csendül ki a tanulmányból, amely nemcsak a nyugatnémet kancellári hivatal munkatársait, hanem kontinensünk valamennyi polgárát áthatja.

Nevezetesen: az amerikaiak azt szeretnék, ha a nyugati szövetségi rendszer Washington eszközévé válnék, s az európai tőkés országok alapvető érdekei háttérbe szorulnának az USA világpolitikai ambíciói mögött. A tanulmány viszont síkraszáll a kölcsönös gazdasági előnyökön alapuló kapcsolatrendszer mellett — ilyen fűzi napjainkban az NSZK-t a szocialista országokhoz — elutasítja a szankciók politikáját, és védelmébe veszi a két német állam viszonyában az utóbbi évtizedben bekövetkezett fejlődést.

EGÉSZ EURÓPA ÉS TÁN AZ EGÉSZ VILÁG ÖRÖMÉRE SZOLGÁLNA, ha Washingtonban a felelősségteljes politikusok észrevennék, hogy a „Reagan helyett napsugár” című induló és a Spiegelben közölt tanulmány szerzői mennyire azonos érzelmeket fejeznek ki. Gyapay Dénes

Argentína „utolsó esélye”

Margaret Thatcher miniszterelnök hétfőn „utolsó esélyt” adott Argentínának arra, hogy a britek által megszabott feltételek mellett kiürítse a Falkland-(Malvin). szigeteket. Ha ezzel az esély- lyel nem él, kényszeríteni fogják rá — adta értésre a brit kormányfő.

Nyilatkozatában, amelyet az egyik londoni rádióállomásnak adott, Thatcher asz- szony kérlelhetetlen modorban jelentette ki, hogy az, amiben az argentinok reménykednek — a Falkland(Malvin)-szigetek visszaszerzése — csakis a szigetlakók egyetértésével lehetséges. Más szóval az ő kormánya tisztelni fogja a falklandiak „vétójogát”. A nyilatkozat nem sok teret hagy a megi egyezésnek.

Michael Foot, a Munkáspárt vezére levelet intézett a kormányfőhöz, kérve őt, hogy ha a diplomáciai csatornák eldugulnának, ne határozzon a katonai eszkalációról a parlament egyetértése nélkül. Foot 48 órás fegyvemyugvást kért a „diplomácia utáni" szakaszban.

Zita ismét osztrák földön

Zita, az utolsó osztrák császárné és magyar királyné — 63 évig tartó száműzetés után — vasárnap ismét osztrák földre lépett. A Svájcban élő 90 éves Zita — spanyol útlevéllel — egynapos látogatásra érkezett Ausztriába, felkereste első leányának, Adelheidnak a sírját az Innsbruck közelében levő Tulfesban, majd még aznap az NSZK határon keresztül

elutazott az országból. A hírt hétfőn jelentette'be az osztrák belügyiminisztérium szóvivője.

A volt császár, és királyné, mint a Habsburg-dinasz. tia valamennyi száműzött tagja, a monarchia összeom. lása után hozott osztrák törvények szerint csak akkor térhet vissza Ausztriába, ha lemond uralkodói jogairól és címeiről. Ezt Zita mindmáig megtagadta.

A Komszomol XIX. kongresszusának elnöksége

(Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KSj