Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1982. május 16., vasárnap Külpolitikai összefoglalónk A HÉT 3 KÉRDÉSE Hogyan reagált a világ Reagan, amerikai elnök új javaslatára? Meglepetést semmi esetre sem okozott az a hír, hogy a washingtoni Fehér Házban új javaslatot fogalmaztak meg ai stratégiai fegyverzet csökkentésére: politikusok és diplomaták, katonai szakértők és publicisták Keleten és Nyugaton egyaránt számíthattak arra, hogy első nagy, nyugat-európai körútja előtt Ronald Reagan „a tárgyalások emberének” kíván majd mutatkozni. Egyébként is már hónapok óta ismert volt, hogy a SALT helyett egy új, rövidítést fognak emlegetni Amerikában: a START-ot. Ez a betűszó a hadászati, tehát a legnagyobb hatótávolságú ballisztikai fegyverek („ST” és „A”) csökkentését („R”) célzó tárgyalások („T”) megjelölésére szolgálna. Reagan vasárnap az Illinois állambeli egykori iskolájában, Eureka College-ban. elmondott beszédében, majd a hét folyamán egy sajtó- konferencián részletezte a főleg a szárazföldi indítású interkontinentális rakéták csökkentését célzó javaslatát. A Szovjetunióban súlyos kifogásokat hangoztattak az első hírmagyarázatok, mondván, hogy az amerikai javas. Iáit egyoldalú és nem vonatkozik a levegőből és a tengerről indítható rakétákra, amelyeknél köztudomás sze. rint amerikai fölény mutatható ki. Az elnök sajtókonferenciáján már valamelyest módosított álláspontján, mondván, hogy semmi sincs kizárva az általa javasolt START során megtárgyalha. tó témák közül. Mint várható volt, az USA szövetségesei siettek üdvözölni a washingtoni kezdeményezést. Az NSZK alkan- cellárja és külügyminisztere, a szabaddemokrata Genscher azt hangoztatta, hogy ez a javaslat megmutatja az Egyesült Államok készségét az enyhülési politikára... A római kormány biztosítékot lát abban, hogy Washington „új lendületet akar adni a ke. let—nyugati párbeszédnek”, brüsszeli hivatalos körökben pedig úgy nyilatkoztak, hogy kedvező lélektani hatása lesz az új amerikai javaslatnak még a genfi „eurostratégiai rakétatárgyalásokra” is. A svájci városban a jövő héten folytatódnak a tárgyalások a közép-hatótávolságú nukleáris rakétákról, Bécsben viszont már most csütörtökön ülitek össze újra az európai haderőcsökkentésről tárgyaló küldöttségek. ök a 304. ülésnél tartanak, a 27. fordulónál — 1973. októbere óta. (Forduló, nak neveznek egy-egy tárgyalássorozatot, amely után hosszabb-rövidebb szünet áll be. A genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalásnál így most a harmadik forduló kezdődik, de a szovjet sajtó úgy tudja, hogy tavaly november óta még tulajdonképpen nem is kerültek az asztalra amerikai részről konkrét javaslatok.) A START akkor vehet júniusban eredményes startot, ha az USA szép szavak helyett részleltes és tényleges tárgyalási javaslatokat tér. jeszt elő. Hogyan alakulnak az angol és az argentin követelések a Falkland. (Malvin-) szigetek dolgában? Amíg a világközvélemény a hadijelentéseket várja és arra figyel, vajon melyik fél közöl híreket bombázásokról, hadihajók elleni támadásokról, repülőgépek és helikopterek lelövéséről, addig a diplomáciai alkudozás több színhelyen is folyik a Falk- land-válságban. Mindenekelőtt New Yorkban, az ENSZ székhelyén, a főtitkár, Javier Perez de Cuellar irodájában, ahol angol és argentin diplomaták egymásnak adják a kilincset. A két fél már elmozdult eredeti álláspontjáról. A londoni kormány például kezdetben egyforma erővel kö. vetelte:. 1. minden argentin erő haladéktalan kivonását a szigetekről, 2. oft a brit közigazgatás helyreáll!, tását, 3. a szigetek jövőjének az 1800 brit szigetlakó akarata szerinti biztosítását. Most már csak a 9000 főnyi, re becsült argentin katona, ság kivonását sürgetik Londonban, azt sem egyszerre és azonnal. Argentína változatlan igényt tart a szigetekre — a jövőben. Buenos Aires egyre nagyobb nyomatékkai hangsúlyozza a Malvin-szigetek argentin jövőjét, de úgy, hogy Anglia számára is „méltányos megoldást” keressenek. A tárgyalások „nem húzódhatnak el további 149 évig” — mondta Galtieri argentin elnök, arra célozva, hogy amióta az argentinoktól az angolok elragadták a szige. teket, mindig voltak alkudozások azok hovatartozásáról. Az utolsó „forduló” 17 évvel (!) ezelőtt kezdődött, a legutóbbi angol—argentin „esz. mecsere” az áprilisi „Mal- vin-akció” előtt öt -héttel volt. Akkor vesztette el tü. relmét a Buenos Aires-i katonai vezetés. Kérdés, hogy egy tűzszünet után az újabb tárgyalásokhoz kinek és meddig lesz türelme. Mi magyarázza az újabb megmozdulásokat Lengyelországban? Minden hónap 13. napját a külföldi reakció és a lengyel belső ellenzék maradványa láthatóan fel akarja használni egyfajta „hónapforduló” megrendezésére: •tiltakozó akciókra, tüntetésekre, sztrájkok szervezésére. Így volt ez ezen a héten is, de — amint a PAP lengyel hírszolgálati iroda jelentéseiből kitűnik —, a december 13-án meghirdetett szükségállapot „ötödik hónapfordulóján” csak kisebb csoportok hagyták abba egy negyedórára a munkát, és csupán Varsó egy-egy utcakereszteződésében próbálták megmegzavarni a forgalmat, és a gépkocsikürtök koncertjével felhívni magukra a figyelmet. A lengyel hírügynökség úgy értékelte, hogy a társadalom kifejezésre juttatta érettségét, és' nem hagyta magát belevinni újabb provokációkba. Megfigyelték ugyanakkor, hogy a külföldi rádióadók és az országba becsempészett készülékekkel működtetett illegális kis, helyi rádióállomások főként a lengyel ifjúságot próbálják a kormány és a párt ellen uszítani. Viszont még Józef Glemp, a lengyel katolikus egyház prímása is azt hangsúlyozta Krakkóban, hogy „az ifjúságnak bölcsnek kell lennie és hazafisá- gában a távolabbi jövőt, a lengyel hazát és a benne játszott szerepét kell figyelembe vennie. Ellenkező esetben csak játékszer lehet olyan manipulációban, amelyet nagyon felelőtlen emberek kezdeményezhetnek”. A lengyel ügyekbe való beavatkozás címén két lengyelországi amerikai diplomatát kiutasítottak, az USA hatóságai megtorlásként két lengyel diplomatát szólítottak fel távozásra. Pálfy József Elérte a maga elé tűzött célt a világvallások békekonferenciája Szombaton Moszkvából ha. zautaztak a világvallások békekonferenciáján részt vett magyar egyházi személyiségek. A repülőtéren a konferencia elnökségének képviselői és a magyar nagy- követség felelős munkatársai búcsúztatták őket. Dr. Tóth Károly református püspök, aki a nagyszabású nemzetközi konferencia előkészítésében is részt vett és a tanácskozás egyik alel- nöke volt, az MTI tudósítójának kijelentette: a világvallások békekonferenciája minden tekintetben elérte a maga elé tűzött célt és jelentős állásfoglalásokkal zárult: a világ csaknem száz országából érkezett küldöttek egyhangúan foglaltak állást a nukleáris háború fenyegetése ellen, az élet védelmében. — A moszkvai tanácskozásnak igen nagy jelentősége van vallástörténeti, egyháztörténeti szempontból azzal, hogy valóban a világvallások közös tanácskozása, egyetértése kialakításának fóruma volt. A la carte étkezés az űrkomplexumon Viszonylag kevés feladatot irányzott elő a program szombatra, az új szovjet űrkomplexumon töltött első teljes napra a kéttagú személyzetnek. Anatolij Berezo- voj és Valentyin Lebegyev az űrállomás különböző berendezéseit és műszereit helyezte fokozatosan üzembe. Mivel az első napokban szervezetük számára fokozott megterhelést jelent az .átállás a tartós súlytalanságra, több pihenőidőt kaptak. A Szojuz T—5 űrhajó, mint jelentettük, pénteken délután kapcsolódott össze sikeresen az új szovjet űrállomással, a Szaljut 7-tel. Ez az űrállomás a „második nemzedék” korszerűsített változata. Külsőleg hasonló jelenleg is keringő elődjéhez, a Szaljut 6-hoz, belsejében azonban szinte minden újszerű, korszerűsített. Az űrhajók kikötésére szolgáló kapcsolószerkezet alkalmas az eddigieknél nagyobb terhei lésre, másfajta űrhajók kikötésére is — bár az űrállomásra továbbra is a T-típusú személyszállító és a Progressz típusú teherűrhajók juttatják el az utánpótlást. Anatoli j Berezovoj, a személyzet parancsnoka még a rajt előtt elmondotta, az űrállomáson nem kell majd takarékoskodni a vízzel: a „Rodnyik” (Forrás) vízellátó rendszer Berezovoj szerint „szinte úgy működik, mint a városi lakások vízvezetéke.” Az új expedíció űrhajósai az eddigi kötelező menü helyett áttérnek az a la carte étkezésre: szabadon választhatják ki, hogy aznap éppen milyen menüt akarnak elfogyasztani és a választék is sokkal gazdagabb lesz. Az egyetlen feladat ezzel kapcsolatban az, hogy rendszeresen közöljék, mi van fogytán az „éléskamrában” — a Földről a legközelebbi Prog- resszal elküldik az utánpótlást. Mint Berezovoj eL mondotta, a szakács ő lesz, mivel Lebegyev igencsak édesszájú és ez esetleg „aránytalanságokat” okozna a napi menü megválasztásában. Mitterrand a keleti politikáról Pszichológiai háború „Ha azt mondják nekünk, hogy helytelen kereskednünk a Szovjetunióval, mi és a (nyugat-) németek azt válaszoljuk, hogy nem vagyunk velük hadiállapotban. Miért kellene úgy reagálnunk, mintha háborúban lennénk? A gazdasági blokád háborús cselekmény” — mondotta a hamburgi kereskedelmi kamara előtt Francois Mitterrand francia elnök, aki ez alkalommal talán a legélesebb formában utasította vissza az Egyesült Államok politikai diktátumát, amely- lyel szovjetellenes gazdasági szankcióihoz szeretné felsorakoztatni az európai szövetségeseket. Lev Tolkunovnak, az APN szovjet sajtóügynökség elnökének a Kommunylszt márciusi számában megjelent tanulmánya érdekesen elemzi azt a jobbratolódást. ami az Imperialista nagyhatalmak uralkodó köreinek a 80-as évek fordulóján folytatott politikájában bekövetkezett. Az Imperializmus stratégiájának elválaszthatatlan eleme ez a „pszichológiai háború”, amely arra Irányul, hogy megpróbáljon politikai-érzelmi nyomást gyakorolni a Szovjetunióra és a szocialista közösségre. Az alábbiakban rövidítve közöljük Írását. A NYUGATI TÖMEGPROPAGANDA és információs eszközök igyekeznek meggyőzni országaik közvéleményét, hogy „jogosak” a Washington által megvalósítandó stratégiai koncepciók az új típusú tömegpusztító fegyverek telepítésére, az első atomcsapás mérésének lehetőségére, a „korlátozott” nukleáris háború elvének hirdetésére. E propaganda minden eszközt felhasznál, hogy meghazudtolja a Szovjetunió békeszerető külpolitikáját. Rágalomkampányt indítottak, hogy kompromittálják a háborúellenes mozgalmat, amelynek résztvevőit vagy azzal vádolják, hogy „a kommunizmus hívei,” vagy azzal, hogy „talajtalan picifis- ták.” Változatlanul kitartanak a „szovjet fenyegetés” mítosza mellett is. Korántsem új az a nyugati tömegtájékoztató eszközök által terjesztett szovjetellenes vád sem, mi szerint a Szovjetuniónak „köze van” a „nemzetközi terrorizmus” felkészítéséhez és pénzügyi támogatásához. Ám az amerikai kormány eddig még nem volt képes a világ közvéleménye elé tárni ennek valamennyire is meggyőző bizonyítékát. A kampány szervezői el akarták terelni a figyelmet arról a tényről, hogy épp az imperializmusé a végső felelősség a számtalan nemzetközi terrorista akcióért, amelyeket egyébként nemcsak társadalmi, politikai mozgalmak és közéleti személyiségek, hanem egész népek ellen is elkövettek. Az USA uralkodó köreinek jelenlegi álláspontját jellemezve még G. Kennan, az USA volt moszkvai nagykövete is aggódva írt a „szovjet—amerikai viszonnyal kapcsolatos gondolkodás és nyilatkozatok csaknem teljes militarizálódásáról, amely- lyel áthatott a jelenlegi washingtoni légkör és tömeg- hírközlő eszközeink jelentős része.” Az „intellektuális primitivizmus jegyeinek” nevezi ezen körök olyan ténykedését, mint „a torzítások és túlzott leegyszerűsítések végtelen sorozata.” „Moszkva katonai erejének és feltételezett rossz szándékának szokásos felnagyítása.” A SZOCIALISTA ORSZÁGOK elleni „pszichológiai háborút” a legszélesebb fronton, az eszközök változatos fegyvertárának felhasználásával folytatják. A szovjet- és szocialistaellenes propagandában jelentékeny helyet foglal el a „nem katonai” problémákkal való spekuláció, többek között a szocialista gazdasági élet gondjainak felnagyítása. Fontos ideológiai „fronttá” vált így napjainkra például Lengyel- ország. A „Szabad Európa” és az „Amerika Hangja” rádióadók lengyel nyelvű adásidejét csaknem 24 órára növelték. Fokozott erőfeszítéseket tettek és tesznek a lengyel értelmiség képviselőinek fhegnyeréséért. összegezve tehát: a „pszichológiai háború” jelenlegi fordulóját az a törekvés jellemzi, hogy mélyebben és sokoldalúbban hatoljanak be a szocialista országok gazdasági és társadalmi életébe. Ennek érdekében a „pszichológiai háború” intenzívebbé tételére hivatott amerikai intézmény- rendszerben az utóbbi időben számos új intézkedést hoztak. Átszervezték például az USA Nemzetközi Kapcsolatok Intézetét, amelynek kb. 200 képviselete működik a világ 126 országában, s több mint hétezer munkatársa van. Az újjászervezés valódi célja az, hogy még szorosabban kapcsolják össze a külföldön folytatott fellazító tevékenységet a hivatalos Washington politikai-stratégiai számításaival. Igen aktívan tevékenykednek a különböző rádióállomások. A CIA annak idején nyilvánosan lemondott ugyan a „Szabadság” és a „Szabad Európa” adók ellenőrzéséről, ám továbbra is irányítja tevékenységüket az 1973-ban létrehozott Nemzetközi Rádióhírközlési Tanácson keresztül, amely ^ teli van a CIA „volt” munkatársaival. Az amerikai adminisztráció jelenleg nemcsak e rádióállomásoknak nyújtott anyagi támogatást hajlandó növelni, de meg kívánja változtatni munkaformájukat és stílusukat is. Az Amerika Hangja új igazgatóhelyettese, F. Nicolaides például arra hív fel, hogy a továbbiakban mondjanak le a „szentimentális zagyvaságok” sugárzásáról és „hatékony” propagandával foglalkozzanak. „Igyekeznünk kell destabilizálni a Szovjetuniót és szövetségeseit, elősegítve a népek és a vezetők közötti egyet nem értést...” — hirdette elképzeléseit. S valóban: az USA és bizonyos mértékben egyes nyugateurópai NATO-országok külpolitikai propagandaszervei felhagytak az enyhülés éveire jellemző polemikus visszafogottsággal, s eluralkodott a „kemény hangvétel.” A BURZSOÁ POLITIKUSOK a fellazító politikát úgy tekintik, mint a tömeges ráhatás olyan sajátos fegyverét, amelyhez hatékony és nagy erejű tömeghírközlő eszközök szükségesek. Nem sajnálják tehát a pénzt ezekre az eszközökre. Az amerikai adminisztráció propagandacélokra fordított kiadásai évente 2,5 milliárd dollárt tesznek ki. 10 évvel ezelőtt a „Szabadság” és a „Szabad Európa” rádióállomások költségvetése például 35 millió dollár volt, jelenleg a tevékenységükre fordított összeg ennek háromszorosa. A Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének költségvetése 1973-ban 200 millió dollár volt, ma 561 millió dollár. Nem mondhatjuk persze, hogy ne volna különbség a militarista propaganda között az USA-ban és Nyugat- Európában. A két régió külpolitikai irányvonalában a „pszichológiai háború” másként aránylik az enyhülés megítéléséhez. Míg Washingtonban nyíltan az enyhülés elutasítása és „felszámolása” mellett foglaltak állást, addig a nyugat-európai fővárosokban nyilvánvaló az a törekvés, hogy megőrizzék a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködésnek az enyhülés "által elért vívmányait, mindenekelőtt gazdasági téren. Azoknak a propagandafo. gásoknak a rendszere, amelyet napjainkban az amerikai imperializmus használ, másodlagosnak tűnhet a katonai fölényszerzés próbálkozásaihoz képest, veszélye mégsem elhanyagolható. Céljainak, formáinak, módszereinek, ideológiai vagy „intellektuális” fegyvertárának elemzése és — ami a legfontosabb — a Fehér Ház katonapolitikai döntéseire gyakorolt hatása azt mutatja, hogy a „pszichológiai háború” az enyhülés aláásásának önálló tényezőjévé, a feszültség fo- kozójává válhat. A SZOVJETUNIÓ ÉS A szocialista közösség más országai ellen irányuló éle veszélyes az egész világra, képes kárt okozni valameny- nyi kontinensen, ezért különösen éberen kell figyelni rá valamennyi népnek. L. Ny. Tolkunov T e/evízio- vásár A FÜZESABONYI ÁFÉSZ-ÁRUHÁZBAN ÉS A POROSZLÓI IPARCIKK KISÁRUHÁZBAN, 1982. MÁJUS 20-TÓL JÚNIUS 12-IG. A megvásárolt színes és fekete-fehér, nagy képernyős készülékekhez 1000 Ft-os ajándékutalványt adunk! ön már nyert, ha nálunk vásárolt új tv-n nézi a MUNDIALT! Jó vásárlást kívánunk!' VASVILL Kereskedelmi Vállalat Füzesabonyi ÁFÉSZ
