Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-06 / 80. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 6., kedd 3. Tej és kenyér minden mennyiségben — Négyva- gannyi füstölt hús — Tortakarika az igények szerint — Húsvéti nyuszi és tojás — Akár a megyén túlról is Jó ellátást ígér a kereskedelem Ez már így van: á húsvét csakugyan olyan ünnep, amikor roskadásig terített asztalok várják nálunk a vendégeket. Ha van mit feltenni a damasztabroszra. Lesz-e? Ezt kérdeztük Szabó Lászlótól, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától. — Nemcsak a húsvét, hanem a felszabadulásunk ünnepi évfordulója is fokozottabb felkészülést követel meg tőlünk, aminek igyekszünk megfelelni — hallottuk a summás választ. — Például a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat már március közepétől kezdve folyamatosan juttatja el á boltjainkba a füstölt húsféleségeket. összesen 390 mázsát kapunk. De szállítunk még füstölt tarját, csülköt, körmöt és kötözött sonkát Jászszentandrásról, Jászapátiból és a Füzesabonyi Állami Gazdaságból is. — Nincs húsvét csokoládéból készült nyuszi és tojás nélkül. — A területileg illetékes Mátra nagykereskedelmi vállalat ezekből a „figurális termékekből” már időben elkezdte a kiszállítást, amit március végéig be is fejezett. A tavalyi mennyiséget kaptuk tőlük. Sikerült Debrecenből több száz karton- nyi csokoládéból készült húsvéti árut megvennünk. Szeretnénk, ha a vevőink igényét ki tudnánk elégíteni ezekből. — Mennyi főzni és sütni való húsra számíthatunk? — Köztudott: keretgazdálkodást folytatunk, tőkehúsból tehát csak annyit kínálhatunk, amennyit a megyei szervek kiutalnak. Tekintettel az ünnepekre, az illetékesek lehetővé teszik, hogy a vevő elégedetten távozzék a hentespulttól. — Kenyérből, tejből lesz-e elegendő? — A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalattal egyeztettük az ünnepi tennivalóinkat. Azt az ígéretet kaptuk, hogy minden megrendelésünknek eleget tesznek. A tejjel kapcsolatban is ezt mondhatom. Van még a tortának való karika, amiből szintén elegendő meny- nyiséget tudunk kínálni. Kértük a Panoráma Vendéglátó Vállalatot, a Felső- magyarországi Uzemélelme- zési Vállalatot, valamint az Alföldi Vendéglátó ’ Vállalatot, hogy . ők is készítsenek tortakarikát. — Miért van szükség a megye fiatárain túlra is elmenniük áruért? — Nekünk elsőrendű feladatunk a vevőink igényeinek a kielégítése. Ha Szolnokon, Vácott, Esztergomban vagy Békéscsabán tudunk kedvező feltételekkel árut kapni, akkor oda vagyunk kénytelenek menni. Nem tesszük ezt nagy örömmel, hiszen a fuvarköltség mindenképpen pénz. Jó volna, ha a Mátra nagykereskedelmi vállalat tudna nyújtani nekünk mindent. De nehogy a valóság kicsorbuljon, tavaly a megyei FÜ- SZÉRT-től majdnem négy- százmillió forintért vásároltunk árut, máshonnan pedig csak negyvenmillión felül. Az ünnepekre való felkészülésben is csak akkor fordulunk más üzemekhez, ha ezzel a kínálatunkat tudjuk növelni. — Mit ígér tehát a kiskereskedelem az ünnepekre? — Általában jó vásárlási lehetőséget enni- és innivalóból. (gmf) Permeteznek, javítják a támberendezéseket Befejeződött a metszés borvidékeinken Az évszaknak megfelelően, a hosszúra nyúlt tél ellenére is időben befejeződött a metszés Heves megye történelmi borvidékein. Eger környékén, valamint a Mátra- alján huszonnyolc nagyüzemi gazdaságban, a háztájiban, és a kiskertekben is elvégezték a nagy szakértelmet igénylő és az idei termést megalapozó munkát. Cseh, József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kertészeti szakfelügyelője ■ elmondta, hogy csupán január közepén, a kemény fagyok miatt voltak kénytelenek abbahagyni a metszést az üzemekben. Ahogy enyhült az időjárás, teljes erővel folytatták a munkát. Azokban a gazdaságokban, ahol nagy a szőlőterület, mint például az Egri Csillagok vagy a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezetben, illetve a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban, ott már nem sokkal a szüret befejezése után hozzáláttak a metszéshez. Miután az idei- termést megalapozó munkát befejezték, a szőlőkben tovább folytatják a tennivalókat, a tám- berendezések megerősítésével, a termőkarok, illetve a szálvesszők lekötözésével. A levágott és felhalmozódott nagy mennyiségű venyigét kihúzzák a sorokból és elégetik. Borvidékeinken az enyhébb idő beköszöntésével a vegyszeres gyomirtáshoz is hozzákezdenek. Végeztek a metszéssel Heves megye háromezer hektárnyi nagyüzemi és kiskerti gyümölcsöseiben is, főleg az almásokban, a cseresznyésekben és a meggyesekben. Most az első lemosó permetezés a fő teendő, amelyet hamarosan be is fejeznek. Kicserélik az öreg autóbuszokat (Tudósítónktól) Az eszközök vásárlására fordítható pénzének legnagyobb részét új autóbuszok vásárlására költi az idén a VOLÁN 4-es számú Vállalat. A régi típusú Ikarus autóbuszokat, amelyek jócskán el is használódtak már, korszerűbb, nagyobb befogadó- képességű kocsikkal cserélik fel. A gyorsan növekvő forgalom is indokolja, hogy amint arra lehetőség adódik, korszerűsítsék az autóbuszparkot. Az idén öt I'karus 280 típusú csuklós autóbuszt kapott a megyei közlekedési vállalat és 44 új Ikarus 266- ost állítottak a helyközi forgalomba is. A régi kocsikat ezzel egy időben kiselejtezték Az év hátralevő részében még 12 új autóbuszt kap majd a vállalat. Jeszenszky István HITEL - EXPORTRA IV/1. Ösztönzés élelmiszer-kivitelre • • • Napjainkban az ár- és a jövedelemszabályozás a népgazdaság számos területén jelentős változásokat indított el. Ezért érdemes felidézni azt a pénzügyi-gazdasági akciót, amely a hetvenes évek második felében „45 milliárd forintos exportfejlesztő hitel” nevet kapta. A kormány megbízása alapján a Magyar Nemzeti Bank új feltételek között hitelpályázatot hirdetett a vállalatok körében. A cél a fizetési mérleg javítása volt olyan kölcsönnel, amely gyorsan megtérül és a tőkés exportot növelő beruházásokra, illetve import csökkentésére irányul. Ennek kedvező eredményeiről kérdeztük Borosznói Vincét, a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságának élelmiszer-gazdasági osztályvezetőjét. — A VI. ötéves tervben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segíti továbbra is az exportfejlesztő hitel, melyhez azok a mező- gazdasági és élelmiszeripari vállalatok juthatnak, melyek a gazdaságos tőkés kivitelre vállalkoznak. — Milyen feltételekkel nyújt hitelt a bank exportfejlesztésre? — Jelenleg gazdasági helyzetünkben nehezebben juthatnak hozzá a vállalatok ehhez a hitelhez, mint a korábbi években. Miután az üzemeknek elsődlegesen az a céljuk, hogy a termelés bővítésére feltárják belső tartalékaikat, így ha azok kimerülnek, csak akkor indokolt az új beruházás. A bank tehát válogat az igények között. Ehhez a legfontosabb követelmény, hogy az új létesítménnyel' előállított termékek 70—80 százalékát a tőkés piacokon gazdaságosan értékesítsék. Az is fontos, hogy a devizahozamból a beruházás, a megkezdésétől számítva négy, illetve az állattenyésztésben öt év alatt megtérüljön. Ez utóbbi azt a célt szolgálja, hogy a termék előállítási költsége a világpiaci árak alatt legyen, és lehetőleg kevés tőkés importot igényeljen. Hitelhez tehát azok a vállalatok juthatnak, amelyek a legkedvezőbb ajánlatokat teszik és megvalósulásukra reálisan számítani lehet. A feltételek tehát szigorúak, ha viszont teljesülnek, a bank a kamatból 33 százalékot visszatérít a vállalatoknak. — Heves megyében milyen tapasztalatokat szereztek a nagyüzemeknek nyújtott exportfejlesztési hitelről? — A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában az élelmiszertermelő üzemeknek megyénkben is fontos szerep jut. A lakosság kiegyensúlyozott ellátása mellett a nyolcvanas években arra kell törekedniük, hogy gyorsabb ütemben fokozzák a külpiacokon értékesíthető termékeik exportját. Az élelmiszer-termelés a népgazdaság jelentős devizatermelő ágazata, a mézőgazdasági termékek külpiaci értékesítése az átlagosnál kedvezőbb! 1974 óta folyamatosan nagy súlyt fektettünk arra, hogy az exportfejlesztő hitelből Heves megye gazdaságai is minél nagyobb számban részesüljenek. Visszatekintve az elmúlt időszakra, csaknem hatszázmillió forint hitelt vettek igénybe, melyből a mezőgazdasági nagyüzemek több mint fele részesült. Ezt főleg az iparszerű termelési rendszerek által irányított búza-, kukorica-, árpa- és napraforgó-termeléshez szükséges gépek beszerzésére, valamint szárítók és tárolók építésére fordították. Kiemelkedően sikeres vállalkozás volt a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet napraforgó-termelést fejlesztő programja, mellyel az öt évre vállalt többletexportot két év alatt teljesitette. Komoly sikert hozott a nagy- rédei Szőlőskert Termelő- szövetkezet hűtőtároló építése, illetve bővítése is. Az üzem dollárbevétele ugyanis minden évben túlszárnyalta az elképzeléseket. Az idén .például újabb bővítéssel kétmillió dollárt meghaladó árbevételt terveztek, amely reális és teljesíthető. Kevés üzem vállalkozott viszont arra, hogy az állati termékek, illetve vágóállatok tőkés exportját növelje és ehhez hitelt vegyen fel. Ez ugyanis kevésbé gazdaságos, mint például a gabonatermelés. A pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet juhtelep építésére 24 millió forintot költött, melyhez hitelt is kapott. Az eddigi tapasztalatok azonban nem a legjobbak, így a közös gazdaságnak további erőfeszítésekre lesz szüksége ahhoz, hogy többletexport-vállalását teljesítse. Ugyanakkor mintaszerű gyorsasággal valósult meg csaknem 20 millió forintos költséggel a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezetben a baromfitelep létesítése, amely 1982 helyett már tavaly megkezdte termelését. Ezzel többlet exportkötele- lezettségét is biztosítja. — Megyénk élelmiszer- ipari vállalatai mennyiben éltek a hitelfelvétellel? — Helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy először a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére helyeztük a fő súlyt, és ezt követte az élelmiszeripari vállalatok fejlesztésének ösztönzése. A Hatvani Konzervgyárban például 180 millió forintos hitellel segítettük az új paradicsomfeldolgozó-rendszer kialakítását, amely közel 300 millió forintos költséggel valósult meg. A változó világpiaci helyzet miatt viszont a termelés és a feldolgozás között feszültség keletkezett. Az idén január 1- ével a gyár önállóvá vált és javultak a paradicsomkon- zerv-eladási lehetőségek is. Az érdekeltségi rendszer kedvező változása és a külpiaci helyzet javulása együttesen jobb feltételeket teremthet a gyárban a tőkés export gazdaságosságához. A közeljövőben két jelentős élelmiszeripari fejlesztés valósul meg megyénkben, melyhez exportfejlesztő hitelt adott a bank. Az egyik az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát egri Ár- nyékszala utcai kékszőlő-feldolgozójának építése, amelyet a bikavérprogram keretében létesítenek. A másik pedig a Mátravidéki Cukorgyárak hatvani és selypi gyárának termelését bővítő fejlesztés. A következő években mindkettő számottevően javítja majd Heves megye tőkés exportját. — Milyen lehetőségeket lát élelmiszer-termelésünk külpiaci értékesítésének további növelésére? (Fotó: Szabó Sándor) — Kedvezőek a kilátások, mivel a világ élelmiszerfogyasztása a 80-as években tovább növekszik. Az exportfejlesztő hitellel támogatott búza-, árpa- és kukoricatermelés növelése a legtöbb gazdaságban elérhető. Ezenkívül más termékek exportjára is kínálkozik lehetőség Heves megyéből, ilyenek például a vetőmagvak, a bogyós gyümölcsök, a kisállatok, mint például a nyúl vagy a galamb. Fontos azonban, hogy új termék előállítására és hitelfelvételre csak azok az üzemek vállalkozzanak, melynek jövedelmezősége garanciát nyújt a hitel eredményes megtérülésére. összességében Heves megye élelmiszertermelő gazdaságai eddig eleget tettek az exporthitel szerződésben vállalt kötelezettségüknek, és tőkés kivitelüket túlteljesítették. 1980-ban például 32, 81-ben pedig három százalékkal. A hitelnyújtás tehát eredményesnek bizonyult. Ennek ellenére nagy a különbség a gazdaságok között. Egyesek már eddig is túlteljesítették exportkötelezettségeiket, mások viszont lemaradtak! Ez is jelzi, hogy önmagában az új beruházás még nem jelenti a termelés növelését, vagy annak gazdaságosságát. Ehhez ugyanis megfelelő szervezésre és irányításra is szükség van! Tehát amellett, hogy az üzemek többletexportra törekszenek, annák gazdaságosságát is tartsák szem előtt. Csakis így válthatják valóra az élelmiszer-termelés VI. ötéves tervi elképzeléseit... (Folytatjuk) Mentusz Károly A hét öröme-gondja Gyöngyöshalászon A „betonosok” kártalanítják a községet — Intézményesítik a szemét- szállítást — Megújul a tüzoltószertár Ez a hétfő reggel egy városkörnyéki községé. És az első kérdésem mindjárt, az, Gyöngyöshalász tanácselnökéhez, Lévai Lászlóhoz: mit nyújtott ez a státusz a településnek, mit jelent a testületi munka szempontjából? — Változatlanul önállóan gazdálkodunk, a fejlesztési tervet is magunk készítjük el. Ami a „városkörnyéki” státuszt jelenti, ez inkább a . foglalkoztatottság, az egészségügy, a kulturális és kereskedelmi szolgáltatás szempontjából jelent előnyt számunkra, mivel ezeket a munkafelada tokait összehangolt terv alapján bonyolítjuk le. Feltétlenül előnyös a státusz, mind a tanácstestület, mind a 2700 polgár ellátása szempontjából. — Milyen fontosabb feladat előtt áll a tanácsvezetés ezen a héten? — A település szempontjából igen fontos az M—3-as autópálya építése, mivel a munkálatok lassan elérik községünket. Éppen ilyen okból ülünk össze szerdán Hatvanban, a Betonútépítő Vállalatnál tisztázandó a pálya nyomvonalát, illetve a bennünket érintő egyéb kérdéseket. A vállalat 74 ezer négyzetméternyi termőterületet von ki a kezünkből, aminek az árát majd a Győzelem Termelőszövetkezetnek kártérítésnél kifizetik. Ahogy tudom, Tusnádi József tsz-elnökék e pénzből elsősorban gépparkjukat kívánják korszerűsíteni, bővíteni. — Idejövet láttam, hogy a lakosság meglehetősen önkényesen bánik a portákról kikerülő hulladékkal, nem a közös gyűjtőhelyre hordják a szemetet. Ez nem valami jó fényt vet a községre. Mit tesznek ellene? — Visszatérő akció Gyöngyöshalászon, hogy tavasz- tájt felhívással fordulunk a lakossághoz* hozza rendbe portáját, annak környékét, a felgyülemlett hulladékot pedig szállítsa el a gyűjtőhelyre, amely a község Vámos- gyünk felé eső szélén van. Ilyenkor a „Győzelem,, is besegít, teherkocsival gyűjti össze, szállítja el a nagyobb hulladékmennyiséget. A napokban is ilyen akcióra készülünk. Egyébként e kérdésben a szemétszállítás intézményesítése jelent majd tökéletes megoldást. Az erre vonatkozó intézkedéseket már megtettük és csak a gyöngyösi városgondozási üzemen, valamint a megyei tanács ÉKV osztályán múlik, hogy júliusban beinduljon a vállalkozás. — Rázós, tengelytörő az út, amelyen a tanácsházig jutottam. Mi erről a véleménye? — Valóban csehül állunk közutak dolgában, hat kilométernyi szakasz vár sürgős felújításra, amihez elegendő anyagi erőnk nincs. De ez nem jelenti azt, hogy lemondanánk a probléma rendezéséről. És itt elsősorban a lakosság példás hozzáállására utalok. Nemrég a Dózsa, Viola és Ady Endre utakat hozták rendbe az ott lakók, úgy, hogy mi csak anyaggal támogattuk a mozgalmat. Tervünkben ez idén a Rózsa, a Szív és Temető utcák hasonló korszerűsítése szerepel. Biztos vagyok benne, hogy az elgondolásunk egyetértésre talál’ a lakosság körében, így esztendő végéig a feladattal is végzünk majd. — Láttam, roggyant állapotban van a községi tűzoltószertár! — Valóban nem henceghetünk vele, és azt is hozzá kell tennem, hogy 42 tagú Zay László vezette önkéntes testület megérdemelne rrár egy olyan épületet, ahol nemcsak a felszerelés talál otthonra, hanem a mozgalmi élet, a továbbképzés is fedélhez jut. Űj szertárra anyagiak hiányában nem gondolhatunk, annyi pénzünk azonban lesz, hogy társadalmi erő hozzáadásával ez év folyamán átépítsük, illetve kicsinosítsuk a régi épületet. — Milyen a kulturálódási lehetőség? Hová járhatnak a fiatalok? — Van művelődési házunk, jó ifjúsági klubbal, amelyet Csépány Edit vezet. Nincs viszont függetlenített, szakképzett igazgatónk, holott megfelelő bérrel tudnánk honorálni. Ez régi gondunk, Bányai Géza párttitkárral törjük is a fejünket, mit lehetne tenni a kulturális élet föllendítésére. Most van egy' ígéretünk, Konc László, városi osztályvezető biztosított bennünket arról, hogy őszre megfelelő munkatársat, igazgatót irányít hozzánk —, fejezi be az interjút Gyöngyöshalász tanácselnöke. (moldvay)
