Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Országos ifjúsági parlament Az ipari szövetkezetek fiataljainak helyzete Százhetven küldött részvé­telével, pénteken tartották az ipari szövetkezetek ifjú­sági parlamentjét. Rév La­jos, az OKISZ elnöke, be­számolójában az ipari szö­vetkezetekben dolgozó, több mint 120 ezer, 30 éven alu­li fiatal helyzetéről, gondjai­ról szólt. Elmondta, hogy a dolgozó fiatalok nagymérték­ben járultak hozzá gazdasá­gi eredményeikhez. A 7500 szocialista brigád közül 640 ifjúsági. Egyre több 30 éven alulit választanak vezető tisztségbe, jelenleg 17 szá­zalék ez az arány. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt év során sokat tet­tek a fiatalok munkahelyi, pihenési körülményeinek ja­vításáért, ez idő alatt több mint 18 ezer 30 éven aluli ment el más területre dolgoz­ni. Rév Lajos legfőbb meg­oldásként azt ajánlotta a szövetkezeteknek, hogy a munkafeltételek további ja­vításával vegyék elejét az elvándorlásnak. A beszámolót követő vi­tában több felszólaló java­solta, hogy szélesebb körben terjesszék el az úgynevezett védnökségi rendszert, mert ezzel nemcsak fontos nép- gazdasági feladatok teljesí­tését segítik, hanem ennek a fiatalok szakmai fejlődése szempontjából is nagy a je­lentősége. Felülbírál és ajánl Hogy kevesebb fogyjon az energiából Egy újabb bizottság ala­kult, amelynek azonban na­gyon is gyakorlati feladatot kell végrehajtania: a megye üzemeiben fogyasztott ener­gia mennyiségét és szüksé­gességét vizsgálja meg. A té­nyek megállapításán túl azon­ban ajánlásokat is megfogal­maz, amelyeknek egyetlen célja, hogy a szükséges, ész­szerű takarékosságot bizto­sítsa. Az Ipari Minisztérium és a megyei pártbizottság szor­galmazta a területi energia- ipari bizottságok megalaku­lását, amelynek összesen 13 tagja van. Elnöke: Bódi Bé­la, a Gagarin Hőerőmű Vál­lalat vezérigazgatója. A bi­zottság átfogja az energiater­melő és szolgáltató ipari váL latotokat, többek között a Gagarint, a Mátraalji Szén­bányákat, a TIGÁZ-t, az ÉMÁSZ-t, az ÁFOR-t, a TÜZÉP-et. A megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tálya segíti a munkát. Tá­mogatást kap a MTESZ kü­lönböző szervezeteitől. A legközelebbi feladatuk a megye múlt évi energiafel­használásának értékelése, kü­lönös tekintettel a takarékos^ sági program végrehajtásá­ra. A bizottság az ülését Eger_ ben, az ÉMÁSZ-nál tartja meg. MAGYAR SZABADALOM Olajszűrő kocsi Füzesabonyban Magyar szabadalom alap­ján a Füzesabonyi Vegyes­ipari Szövetkezetben gyártott olajszűrő kocsit mutatták be működés közben pénteken Békéscsabán, a Generál Szol­gáltató • Ipari Szövetkezet­ben. A B—3 jelű olajszűrő kocsi a felhasználás helyén tisztítja meg a motorok és más gépek működtetésénél használt olajat. A berendezés rendszeres használatával az üzemekben, szállító vállalatoknál az olaj­felhasználás mintegy 50 szá­zalékkal csökkenthető, külö­nösen a nagy teljesítményű szerszámgépeknél. A lakás Pártunk Központi Bízott, ságának ülései, az azokról kiadott közlemények min­dig nagy érdeklődést vál­tanak ki közvéleményünk­ben. Természetes ez, hi­szen pártunk vezető testü­leté a legaktuálisabb kér­déseket tűzi napirendre, egyrészt felmérve- az ered­ményeket, másrészt pedig meghatározva a közelebbi vagy távolabbi jövő felada­tait. A Központi Bizottság idei április 7-i ülésén más napirendek mellett olyan témát tárgyalt, ami szinte az ország egész lakosságát érinti és érdekli: a testület Faluvégi Lajosnak, a KB tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének előter­jesztése alapján megvitatta. és jóváhagyta a lakásépí­tés és -fenntartás, a lakás­gazdálkodás és -elosztás irányelveit, amely a továb­bi munka alapjául szolgál. Az irányelvek jóváhagyását megelőzően — pártunk már jól bevált gyakorlata sze­rint — mód nyílt az erre felkért társadalmi, állatni szerveknek és tudományos testületeknek is véleményt alkotni az irányelvek ter­vezetéről, felvetni ötletei- két, javaslataikat. A Központi Bizottság közleménye leszögezi, hogy az elmúlt két évtized folya­mán történelmi jelentőségű előrelépést tettünk a lakás­viszonyok javításában. S ez természetesen vonatko­zik megyénkre is. Húsz év alatt hazánkban 1 millió 600 ezer lakás épült, s nem csupán erre lehetünk mél­tán büszkék, hanem arra is, hogy az építéssel párhu­zamosan a lakások minősé­ge is javult. A jelentős eredmények ellenére azonban ma sem mondhatjuk, hogy a lakás- helyzet teljesen megoldott hazánkban. További erőfe­szítésekre van szükség, hogy az indokolt lakásigénylők, közöttük igen nagy szám­ban a fiatalok mielőbb la­káshoz jussanak. A most elfogadott irányelvek ép­pen azt célozzák, hogy a 15 éves lakásépítési prog­ramot teljesítsük, nem utol­sósorban úgy, hogy a sze­mélyi tulajdonú lakásépí­tés fokozódjon. Az állami pénzeszközök szűkössége megköveteli ezt. Természetesen nem csu­pán az új lakások, magán­házak építése segíthet, eny­híthet a gondokon, hanem a meglevő lakásállomány. nyal való jobb gazdálkodás is. Éppen ezért fogalmazza meg a közlemény, hogy a meglevő lakások használati értékének megóvásával, sőt növelésével is kulturáltabb körülményeket lehet terem­teni. Gyorsabbá és hatéko. nyabbá szükséges tenni a lakáscseréket is. Különösen örvendetes, hogy a Központi Bizottság és a Minisztertanács fon­tosnak tartja, hogy a lakás­hoz való jutás esélyei vál­janak kiegyenlítettebbé és azt is, hogy a fiatal házas­párok az eddigi gyakorlat­nál rövidebb időn belül jussanak lakáshoz. Mint ahogy az is indokolt, hogy a munkáltatók széles köre is bekapcsolódjon a gon­dok megoldásába. Kaposi Levente Az első termékek — nadrágszoknyák — NSZK-beli megrendelőknek készülnek Hajdú Mihályné keze nyomán KIÉ LESZ A VISONTAI BÁNYAFOLD? Megállapodások, levelek — kevés eredménnyel A Mátraalji Szénbányák Thorez külszíni fejtésénél, röviden és köznyelven szólva Visontán régóta visszatérő téma, hogy mi lesz a med­dőhányók sorsa. A terméket­len területek újra művel- hetővé tételével tudományos alapossággal és módszeres­séggel foglalkoznak a Tho- rez bányánál. Eddig azonban jobbára csak papíron szület­tek eredmények azzal kap­csolatban, hogy miként le­hetne ismét nagyüzemi gaz­dálkodást folytatni ezeken a földeken. A VI. ötéves terv végére több száz hektárra rúg majd a szaknyelven szól­va úgynevezett „technikailag rekultivált”' terület. Ez any- nyit jelent, hogy eltüntetik a domborzat nagyobb egye­netlenségeit, simára planf- rozzák a felszínt. Az új rá művelésbe vonás második szakasza a biológiai rekulti­váció, amikor helyreállítják a talaj szerves életét. Az így ismét termőre vált hektárokon megindulhatna a nagyüzemi mezőgazdasági termelés. A feltételes mód, a ha azért érvényes, mert ugyan 1981. február 3-án a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezet­ben született egy hivatalos megállapodás, melynek ér­telmében még 1981-ben a detki termelőszövetkezet 40 hektárt, az abasári termelő- szövetkezet pedig 20 hek­tárt átvesz a volt bánya­földekből, de az idei év ja­nuárjában a megyei tanács mezőgazdasági osztálya még Megindulhatna a nagyüzemi mezőgazdasági termelés. levélben kereste meg a Tho­rez bányaüzemet és tájékoz­tatást kért, miért késik a 60 hektárnyi földterület át­adása. Mikor kerülhet arra sor? A válaszlevél arról adott tájékoztatást, hogy a föld­hivatal 1981. december 30- án keltezett határozatával a Gödöllői Agrártudományi Egyeteín gyöngyösi főiskolai - karát jelölte ki újrahaszno­sító gazdának, a 263 hektár­nyi területre. A Mátraalji Szénbányáktól kapott tájékoztatás szerint az idei ősztől száz hektár nagyságú föld áll majd a főiskola rendelkezésére, hogy felhasználja azt mező- gazdasági célokra. Ami már most biztos és kézzelfogható eredmény, hogy 320 hobbitelket kiosz­tottak, az ismét művelésbe vont részeken mintegy 40 hektár nagyságnyi területen. És az ősszel újabb száz tel­ket parcelláznak e helyen. Továbbra is bizonytalan azonban, hogy a környező termelőszövetkezetek meg­indítják-e a rendszeres mezőgazdasági munkákat a volt meddőhányókon. A kü­lönböző levelekből, jegyző­könyvekből, megállapodások­ból nem tűnik ki ugyanis egyértelműen, hogy milyen nagyságrendben és milyen minőségben áll rendelkezés­re újrahasznosítható föld. A kérdés megnyugtató ren dezése úgy tűnik még mir dig várat magára. (Sz. A.) A szabászat egész termet kapott az üzem­házban; Pillér Lajosné munkáját új szabász­gép is könnyíti AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 84. szám ARA: 1982. április 10., szombat 1,80 FORINT A tágas épület új dolgozók felvételét is lehetővé teszi. Kréti Sándorné sza­lagvezető Tóth Gábornénak mutatja meg a munkát könnyítő fogásokat. Ugyancsak a megnövekedett termelőterületnek köszönhető, hogy a vasaló­sort kétszeres teljesítményűre növelhették új termékek Mintegy tizenkétmilliós beruházással új keziet, konfekgióüzeme számára. Az ép>ü Ietet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom