Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-08 / 82. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. április 8., csütörtök A Warnemünde hajó Rostock kikötőjében, Warnemündében (Fotók: ADN (ZB—KS) hattyúi . NDK A Keleti-tenger A Skandináviába tartó magyar turisták is gyakran utaznak az NDK-ból Dániába, illetve Svédországba tengeri komppal. Az utas Budapesten beül a vagonba és a svédországi Malmö városáig ki sem kell szállnia. Menetrend szerint, percnyi pontossággal futnak be naponta többször is Warnemünde és Sassnitz, illetve a dán Gedser és a svéd Trelleborg kompkikötőjébe a hófehér tengeri motoros hajók. A hajók elején és hátulján hatalmas nyílás, amelyen — milliméteres pontossággal összekapcsolt síneken — jutnak el a vonatok a hajó belsejébe. A vonat nyomában egyéb szállítójárművek, autóbuszok és személygépkocsik haladnak. Érdemes visszatekinteni e komphajózás történetére. Az egyik rostocki újságban 1846. április 11-én, a következő híradás jelent meg: „Gőzhajó-közlekedés Rostock és Koppenhága között. A Själland a szép, minden kényelemmel ellátott dán gőzhajó hetenként egyszer jár az említett két város között. A személyek és az áru szállítása nem kerül sokba...” A Keleti-tenger e keskeny szakaszán akkoi kezdődött meg a menetrend- szerű gőzhajó-forgalom, amikor még vitorlások uralták a tengereket, és amikor még maguk mögött hagyták a lapátkerekes postahajókat. 1873-tól kezdve már naponta indult a Rostock nevű csavargőzös egyik kikötőből a másikba. A Berlin —Warnemünde vasútvonal kiépítése után, 1886*tól tovább sűrítették a járatokat, mert az áruszállítás annyira megnövekedett, hogy naponta két dán és két német hajót indítottak. 1900-ban kezdték meg a vasúti kompok építését. Három évig tartott, amíg elkészült a hidraulikusan szabályozható síncsatlakozás, s nem utolsó sorban az első speciális vasúti komphajó, amelynek hossza 85 méter volt. 1903. szeptember 30-án indult el Wamemündéből az első vasúti komp. Nem sokkal később, 1904-ben már két-két (német és dán) komphajó járt. A második világháborút követően 1947. májusában a dán Danmark indította el újra a kompforgalmat. Hamarosan új hajókat állított be mind a két ország. 1963- ban állították szolgálatba a Wamemündét egy másik hajóval és két dán komppal együtt. A fehér hajókat a „Keleti-tenger hattyúinak” becézik. LAOSZ A titokzatos dobok Laosz évszázadokon át a titokzatosság földje volt. Az ország területének túlnyomó részét szinte hozzáférhetetlen dzsungelek, vagy megközelíthetetlen sziklás hegyvidékek alkották. Utak alig voltak, az egyes tisztásokon vagy völgyekben lakó törzsek alig-alig érintkeztek egymással. Csak a fennsíkokon alakultak ki nagyobb városok, ahol a buddhista pagodák komor falai és szobrai szinte áthatották az életet. S bár az élet a laoszi nép felszabadító harca nyomán alapjában megváltozott, s a régi törzsi társadalomból szorgos munkával halad a szocializmus felé- egyes hagyományok még mindig élnek Amikor a hajnali napsugarak feltűnnek a szent hegy, a Phousi felett, az egykori laoszi fővárosban, Luang Prabangban megszólalnak a pagodák dobjai. Minden templomnak megvan a maga dobja, amit Kong Vat- nak neveznek. Óra híján ezek a dobok szabályozzák az élet ritmusát. A hagyományok szerint minden dobnak lelke van és készítésükét ősi előírások szabályozzák. Mindenekelőtt a megfelelő fát választják ki. Lehetőleg a medufát használják. Azt mondják, hogy az ebből készült dob értékesebb a gyémántnál. Persze a méreteknek is nagy a jelentősége. Így például a 3 kam átmérőjű és 2 kam magas dob szerencsét hoz. A kam 4 hüvelyket, mintegy 12 centimétert jelent. A legnagyobb dobot Uttamo-nak nevezik és 8 kam átmérőjű. Ha a • dobkészítésnél nem sikerül a megfelelő méreteket elérni, a dobot ellenségnek tekintik és megsemmisítik. És csak akkor, ha minden feltételnek megfelel, költözhet be a dob ünnepélyesen á pagodákba, s töltheti be hivatását: jelzi az időt, ébreszt, ebédre, imádságra hívja a falu lakóit. S este, amikor a nap lenyugszik, a dobok mély hangjai töltik be a völgyeket, hogy nyugodalmas és békés éjszakát kívánjanak. —ti SZOVJETUNIÓ Hegyvidéki traktor A tizenegyedik ötéves 'terv (1981—1985) végére ezrével gyártanak majd traktorokat és a hozzájuk szükséges munkaeszközöket a grúziai Kutaisziben, a Szovjet Alkotmány elnevezésű törpetraktorgyárban. A kutaiszi gépgyártók az idén megkezdték az 5—7 lóerős motorokkal felszerelt motorblokkok, a 10—11 lóerős motorokkal felszerelt törpetraktorok sorozatgyártását. Ezek a gépek a legkülönfélébb mezőgazdasági munkákat végzik majd: szántanak, vetnek, betakarítják a termést, szénát kaszálnak, növényvédő munkákat végeznek. Ezek a könnyű gépek kiváló vontatási tulajdonságokkal rendelkeznek. eredményesen használhatók hegyvidéki terepeken, kis parcellákon. Befejeződtek az ,,MT—12” márkajelzésű új kisméretű traktor (képünkön) üzemi próbái. A szakemberek elismerően értékelték ezt az univerzális gépet, amely bármely mezőgazdasági munka elvégzésére alkalmas. CSEHSZLOVÁKIA A továbblépés gondjai BULGÁRIA Vitathatatlan érdeklődés kíséri mostanában északi szomszédaink gazdaságát, amely a továbblépés gondjaival birkózik. Csehország- nak 34 évvel ezelőtt a szomszédos szocialista országokénál jóval fejlettebb ipara volt, azóta pedig Szlovákia — a gazdagabb társköztársaság segítségével igyekszik felzárkózni a cseh színvonalhoz. Mindenképpen tény — s ezt kevesen tudják —, hogy például az egy főre jutó acéltermelésben Csehszlovákia jó évtizede a világ5- ranglista első három helyének egyikén van, Japánnal és Belgiummal. Lassú alkalmazkodás A múlt héten a figyelmet külön ráirányította Csehszlovákia gazdaságára a parlament ülése, amelyen Gustav Husák, a CSKP főtitkára is megjelent. Lubomír Strougal kormányfő expozéjából megtudtuk, — hogy a kormányfő fő célja: fordulatot elérni a népgazdaság intenzifikálásában. Részleges eredmények születtek. A tervezettnél többet sikerült eladni a nem szocialista országokban, tavalyhoz képest 5,1 százalékkal nőtt — az anyagárat nem számolva — a termelési érték, s 1,1 százalékkal csökkent a termelés anyagköltsége. Rossz volt viszont a tavalyi termés, az építőipar elmaradt a tervtől, s így a nemzeti jövedelem sem érte el a tervezett mértéket. A kormányfő szólt a télutón elrendelt áremelésről, amelynek fő célja a kereslet szabályozása volt. Tény, hogy azóta a minőségi húsáruból aránylag jó a kínálat, ai egy főre eső húsfogyasztás meghaladta az évi 85 kilót. Az iparcikk-kínálat teljes, bár a választék nem kielégítő. Szóba került az expozéban a csehszlovák gazdaság legnagyobb kérdése: az irányítás reformja. Erről Lubomír Strougal azt mondta, hogy: „a gazdasági szervezetek többségénél nem tudták kellően átültetni a gyakorlatba annak új elveit és intézkedéseit, a népgazdaság még mindig csak lassan alkalmazkodik a piaci változásokhoz és igényekhez ... A kormány az eddigi lépéseket csak kezdetnek tekinti és további intézkedéseket tervez, hogy... a termelői árak reálisak, értékarányosak legyenek, jobban serkentsenek az anyagtakarékosságra ... Fokozatosan megszűnik az exporttermékek egész sorának dotálása.” Az értéktörvény hat E szavakból világos, hogy Csehszlovákia számára a továbblépés záloga a gazdasági irányítás reformja. A téma nálunk sokszoros érdeklődésre tarthat számot. Ne feledjük, mi már másfél évtizede hasonló feladatok megoldásán fáradozunk, s hogy északi szomszédaink fontos, hagyományos gazdasági partnereink. Sok ember képzeli úgy — említette Lubomír Strougal —, hogy az új gazdasági irányelveket majd csak kijátssza valahogy, hogy ez csak valamiféle konjunkturális dolog. Ezzel szemben határozottan kijelentette: „Nem a kommunizmusban, hanem a szocializmusban élünk, ahol az értéktörvény hat. Az érték- viszonyokat különféle módon, tervszerűen befolyásoltuk, de lényegében a dolgok kárára gyakran el is nyomtuk.” Rámutatott továbbá, hogy a központi szerveket túlterhelik az operatív döntések olyan ügyekben, amelyekben képtelenek objektiven állást foglalni, s hogy e döntéseket át kell adni a gazdaságirányítás alacso-* nyabb szintjére, s ott majd közvetlenül érzékelik a döntések következményeit is. A központ — mondotta — csak azt tartsa meg, amit a szocialista állam tervszerű gazdasága tőle feltétlenül megkövetel. A megszokás: bilincs A rendkívüli horderejű döntések szubjektív akadályárról külön szólt a kormányfő. A többi között ezt mondta: „A (gazdaságirányítási reform) megvalósításának persze összhangban kell lennie az emberek politikai és szakmai fejlődésével, hogy azt megértsék és támogassák. Nem szabad elfelednünk, hogy vezető kádereink többsége — középszinten csakúgy, mint a minisztériumokban — az 1948—50-es években lépett hivatalába, hogy hosszú éveken át dolgozott az irányítás megszokott, bejáratott modelljében, s hogy a megszokás bilincs.” A Magyarországhoz oly sok mindenben hasonló északi szomszédország azonban, akárcsak mi, elindult ezen az úton, s bízunk benne, hogy a tőlük megszokott következetességgel, szívóssággal végighalad rajta, hiszen ez kölcsönös érdekünk, a szocialista közösség érdeke. Firon András Szófiában a Villamos- és Motorostargonca Tervezőintézetében megalkották az első bolgár elektromos buszt. Szép kivitelű, formatervezése egyszerű. Karosszériája műanyag, 22 utas számára van ülőhely benne. Az elektromos busz országúton 60 kilométeres távolságot tud megtenni a 22 kilowatt teljesítményű akkumulátorának újratöltése nélkül, városi közlekedésben pedig 45 kilométert. Teljes megterheléssel 37 kilométeres óránkénti sebességgel halad, és kitűnik jó manőverezési tulajdonságaival. Zajtalan és nem szennyezi a levegőt. Szófiában a Szeptember 6-ról elnevezett üzemben az elektromos busz öt változatának sorozatgyártását készítik elő. Ezek közül az egyiket idegenforgalmi központokban használják majd. Ennek a karosszériája nyitott, és pótkocsi kapcsolható hozzá. (Képünkön.) összeállította: Gyurkó Géza ...Anyuuu! a boltokban április 10-ig cukorkavásár van! ...és még a rágó is olcsóbb! Egy viantiane-i emplom bejá•ata. Elektromos busz
