Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-01 / 77. szám
NÉPÚJSÁG, 1982, április 1., csütörtök 5. SZOVJETUNIÓ Egy sor a gellérthegyi márványtáblán A Csecsen-Ingus ASZSZK „Vajnah” népi táncegyüttesének szólistája, Mareta Ibragimova a világ sok országában megfordult már. A magyarországi utazást azonban különös izgalommal várta. A földnek ez a kis darabja már régóta vonzotta az egész Ibragimov családot. A budapesti hadműveletek idején. 1945 elején a kis Mareta apja itt halt hősi halált. Mareta azóta felnőtt, és titkon azt remélte, hogy egyszer megtalálja édesapja sírját. Az együttesben tudtak erről. Vele együtt várták a magyarországi vendégszereplést, segíteni akartak. Hamarosan alkalom adódott. A Csecsen-Ingus ASZSZK-ból amatőr népi táncegyüttes indult vendég- szereplésre Magyarországra. A delegációban a táncosok szakmai tanácsadójaként helyet kapott Mareta Ibragimova is. Az együttes több magyar városban járt. Mareta lé- legzetvisszafolytva rótta tekintetével a márványtáblákat, amelyekre bevésték az elesett katonák nevét. Hiába, apja nevét nem találta. .. .Budapest, Gellérthegy. A Kaukázusból jött vendégek virágcsokrokkal mennek a Felszabadulási emlékműhöz. Valamennyien olvassák a márványba vésett neveket. . .. Mareta hirtelen felkiált: a márványtáblán apja neve... Egy sor mindössze: Ibragimov Iszmail. A visszautazás előtti estén Mareta édesapjáról beszélt. A háború előtt Iszmail Ibragimov a Csecsen- Ingus Drámai Színház tagja volt. A köztársaságban az elsők között kapta meg az Érdemes Művész címet. A háború kitörésének híre egy távoli hegyi faluban, Vegvenóban érte, ahol a színház együttese vendégszerepeit. Az első önkéntesek között jelentkezett a frontra. Felderítőként. harcolt, rövidesen kitüntették. A győzelmet azonban nem érte meg — Budapest ostrománál — hősi halált halt... Mareta otthonában számos tárgy van, amely Magyar- országra emlékezteti: könyvek, albumok, emléktárgyak. Édesanyjával és fiával gyakran tér vissza gon- golatban a gellérthegyi emlékműhöz, amelynek talapzatán mindig sok a virág. V. Artyemenko NDK A „fehérarany” feltalálója A tizedik generáció. Porcelánfestőnő a Meisseni Állami Porcelángyárban. A porcelán formázása és festése ma is. teljes mértékben kézi erővel történik Az idén ünnepli a világ Johann Friedrich Böttger, az európai porcelán feltalálója születésének 300. évfordulóját. A „fehér aranyat” a szász választófejedelmek székhelyén, Drezdában sikerült Európában első, ízben előállítani. A drezdai laboratóriumban feltalált porcelán gyártásának módszereit azonnal alkalmazták a királyi dekrétummal alapított meisseni porcelánmanufaktúrában. A manufaktúra első vezetője a feltaláló, Johann Friedrich Böttger lett. Röviddel Böttger halála után Johann Gregorius Hö- roldt festékvegyésznek sikerült kikevernie az első porcelánszíneket, köztük a máz alatti kobaltkéket. A „kék kardok” 1724 óta szolgálnak a meisseni porcelán védjegyéül. Egy évtizeddel később kezdett a munkához Meissenben Johann Joachim Kaendler szobrász, aki megteremtette a porcelán formáinak ma is megcsodált alakjait. A meisseni porcelán formázása és festése ma is teljes mértékben kézi erővel történik. Az értékes örökségre támaszkodván indult új virágzásnak a harminc éve államosított porcelánmanufaktúra. Höroldt és Kaendler után a porcelán művészeinek' sok nemzedéke hagyta rá értékeit a mostani alkotókra. A manufaktúra múzeumában több mint 25 ezer formát, alakot, figurát őriznek, mint Böttger értékes hagyatékát. A világ minden tájára szállított népszerű modellek gyártásán kívül az üzem 1350 dolgozója — több mint a fele formatervem és porcelánfestő — azon fáradozik, hogy a hagyatékhoz újat is adjon és kielégítse a hagyományos és modern meisseni porcelán iránti igényeket. A manufaktúra magas képzettségű szakmunkásai közül emelkedtek ki az utóbbi évtizedekben olyan művészegyéniségek, mint Ludwig Zepner formatervező, Heinz Wemer díszítéstervező és Peter Strang szobrász, akik egész kollektívát neveltek a meisseni porcelán művészi fejlesztésére, arra, hogy új alkotásokkal gazdagítsák a hagyományos örökséget. Az NDK méltóképpen emlékezik meg a nagy feltaláló születésének 300. évfordulójáról. „Porcelán ma — meisseni újdonságok” a címe annak a kiállításnak, amelyet a drezdai Alberti- nomban nyitottak meg az utóbbi évtizedek új alkotásainak és egyedi műremekeinek bemutatására. Külön kiállítás lesz a meisseni Albrechtsburgban és a Porcelánmúzeumban „Böttger és kora — Meissen régiségei” címmel. Nemzetközi szinpo- ziumot is rendeznek „Az európai porcelán — hagyomány és jövő” címmel. A legmegtisztelőbb megemlékezés Böttgerre, az európai porcelán nagy feltalálójára, hogy működik a meisseni porcelánmanufaktúra, amelynek ő volt az első vezetője. , (0- i-) A legkisebb bolgár városba, Melnikbe látogatók gyakran találkozhatnak a város legidősebb lakosával. Az 1875-ben született Nikola Jankov bácsi kampós bottal kezében járja az utcát, vagy pedig emeletes házának erkélyéről szemléli a nyüzsgő életet. Azok közé a bolgár menekültek közé tartozott, akiknek annak idején el kellett hagyniuk az egykor Görögországhoz csatolt szülőföldjüket. ö Melnikben telepedett le. Nyolc gyermeke közül ma már csak három él. A legnagyobb fia Iván, 73 éves, a másik, Georgij 63, Elena nevű leánya pedig 59 éves. Gyakran látogatják édesapjukat. A hosszú élet titka Érdekes elbeszélgetni a több mint százéves öregemberrel. Arra a kérdésre, hogyan telt el az élete, így válaszol: „Dolgoztam, ahogy a többi ember. Voltam kondás, földműves, kapáltam, szántottam, arattam, szőlőt műveltem.” 15 évvel ezelőtt még az állami gazdaságban is tevékenykedett, de most már csak a saját szőlőjét gondozza. Csak azt sajnálja, hogy nem élnek már a kortársai, akikkel elbeszélgethetne, mert a mai fiatalok mindig sietnek, soha nincs idejük. Nikola bácsi húst alig eszik, inkább a tejet, sajtot, gyümölcsöt és zöldséget szerette mindig. Pálinkát nem iszik, de a híres melniki bort rendszeresen fogyasztja. És nem veti meg a konyakot sem. Sohasem volt súlyos A 107 éves Nikola Jankov bácsi Melnik legidősebb lakója. Rendszeresen4 fogyasztja... beteg. Most, 107 évesen is nagyszerűen érzi magát. Azt mondja, ezt a „Melniskának” köszönheti. Már a trákok is Bulgária területén már a legrégibb időkben is ismerték a szőlőművelést. Már a trákok, a szlávok és az ősbolgárok is kedvelték a jó borokat. Az ország legtöbb vidékének megvoltak a maga fajtái és italkészítési titkai. A „Melniska” bort például nagy hordókban, barlangok mélyén érlelték, és olyan sűrű lett, hogy — a szájhagyomány szerint — az asszonyok a kendőjükben vitték haza. Az utóbbi két évtized alatt sokat tettek a szőlészet korszerű fejlesztése érdekében. Kiváló minőségű külföldi és hazai fajtákat — elsősorban a Pleveni Szőlészeti és Borászati Intézet nemesített fajtáit — telepítették. Az agráripari komplexekben óriási területeket ültettek be szőlővel,, miközben megmaradtak a háztáji szőlők is. Jelenleg az ország szőlőtermésének körülbelül az egyharmadát a háztáji szőlőgazdaságok adják. Jelentősen fejlődött a szőlőtermelés, 1934—1939 73 kilogramm szőlő jutott egy lakosra, 1976—1980-ban pedig már 125 kilogramm. A bor döntő részét a több mint 200 borászati gazdaságban termélik. A Szófiai Borászati Intézet irányítása alatt álló, a legmodernebb technológiával felszerelt hat korszerű üzemben évente több mint 300 millió asztali és csemegebort — szárazát, félédesei és habzót — palackoznak. Ezer aranyérem Igen keresettek a bolgár konyakok is: az ötcsillagos Pliszka és a hétcsillagos Preszlav (a csillagok száma az érlelés éveit jelöli). Mindkettőt a hajdani bolgár főváros helyén épült, azonos nevű Preszlávban gyártják. Olyan technológiával készülnek, mint a híres francia, örmény és grúz konyakok. A nemzetközi kiállításokon és versenyeken a bolgár borok eddig több mint ezer aranyérmet és ugyanennyi ezüstérmet nyertek, a konyakok pedig több mint 100 kitüntetést kaptak. A bor és más szeszes italok több mint 70 százalékát mintegy 70 országba exportálják. g. i. ROMANIA fl közlekedés gondjai Epfll a metró Nemrég helyezték üzembe a román főváros metró- hálózatának második szakaszát. Ezzel a kelet-nyugati vonal hossza eléri a 17 és fél kilométert. Tizenkét állomásán keresztül közlekedhetnek a bukarestiek a város nyugati szélén fekvő Semanatoara iparnegyedből, a városközponton és a félmilliós Titan-Balto Álba lakónegyeden át a város keleti végén fekvő 23. August iparnegyedig. A korszerű, szép formájú és célszerű vonatok — jelenleg még 7 percenként követik egymást — 30 perc alatt teszik meg az utat. A metró a dolgozók tízezreinek teszi lehetővé, hogy kényelmesen és gyorsan érjék el munkahelyüket, illetve otthonaikat. A belvárosi közlekedés egyébként Bukarestben is zsúfolt. A villamosközlekedés megszüntetése után a főútvonalakon autóbuszok vették át a villamosok terhét. Az utak túlzsúfoltak, amit — különösen a csúcs- forgalomban — a teherforgalom tesz még nehezebben elviselhetővé. Egyes utcákban a gyalogosok alig férnek el a járdákon. A metró építése szinte lét- szükséglet a kétmilliós város számára. Jelenleg naponta átlagosan 40 ezer utasa van, ami 400 zsúfolt autóbusz létszámának felel meg. Ez teszi szükségessé az építés fokozott ütemű folytatását: a jövő év végéig újabb 10 kilométeres szakasszal kívánják meghosszabbítani a kelet-nyugati vonalat. Ezt, követőleg kívánják megkezdeni az Észak—Dél vonal építését, amely a városközpontban, a Piata Uni- ri téren keresztezi majd a jelenlegi vonalat Mindenesetre arra számítanak, hogy az építkezés magas költségei a tapasztalatok és a hatékonyabb technika alkalmazásával csökkenni fognak. Erre annál is inkább szükség van, mert a metró építésén kívül még sokat kell tenni a város forgalmának korszerűsítéséért. Űj autóbuszokat kell beállítani, utakat burkolni, a főútvonalakat szélesíteni, a villamos- forgalmat korszerűsíteni. Három bukaresti utcában kísérletképpen máris megkezdték a sínek kicserélését 6—8 méteer hosszú, gumi- alátétes betonlapokra. Ez csökkenti az utcai zajt és egyszerűbbé teszi a síncserét. CSEHSZLOVÁKIA Lakásépítés - lakáselosztás A 15 millió lakosú Csehszlovákiában évente 120— 130 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer a tanácsi lakások száma, amelyeknek építési költségeit az állam viseli. A munkáslakás-építési akció keretében évente 20 ezer lakás épül fel. Ezeket főleg fiatal dolgozók kapják meg. A kiutalás előfeltétele: 10 év letöltött munkaidő az üzemben. A jelenlegi adatok szerint a fiatal házasoknak mintegy 38 százaléka költözhet saját otthonába közvetlenül a házasságkötés után. A családalapító fiatalok más lehetőségekkel is élhetnek. Sokan lépnek be közülük lakásépítő szövetkezetekbe. Ha a belépéshez előirányzott összeg nem áll teljes egészében a rendelkezésükre. akkor a munkaadó a kulturális és szociális alapból kamatmentes kölcsönt nyújthat a számukra, 45 ezer cseh korona értékig. Ezt az összeget 10 év alatt kell visszafizetni. Kamatmentes hitelt kaphatnak a házaspárok akkor is, ha régi lakásukat kívánják korszerűsíteni. A törlesztési idő ez esetben is 10 év, a kamatmentes hitel maximális ösz- szege pedig 15 ezer cseh korona. Szívesen részt vesznek a fiatalok a családiház-építési akcióban is. Az országban évente 40 ezer családi ház épül állami támogatással. Az építkezők 250 ezer cseh koronáig terjedő hitelt igényelhetnek, 2,7 százalékos kamatra. A visszafizetési határidő: 30 év. Állami támogatásnak számít az indokolt esetben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott ösz- szeg is, amely egy-egy alkalommal elérheti a 65 ezer cseh koronát. Az egyemeletes családi házak építési költsége mintegy 350 ezer cseh korona. A családi házak adómentesek. Az állami lakások bére háromszobás, első kategóriájú otthon esetében 530—750 cseh korona. A bérbe beleszá. mit a rezsi, a gáz, az áram, a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás is. Ez az összeg az átlagos havi jövedelem egyharmadát, egynegyedét jelenti. A lakások berendezéséhez a 30 éven aluli házaspárok kamatmentes kölcsönt Igényelhetnek 30 ezer cseh korona erejéig. Az első gyermek születésekor 2000, és minden további gyermek után 4000 cseh koronát elengednek. Nem feledkezik meg az állam a 30 évesnél idősebb új házasokról sem. A házastársak mindegyike 15 ezer cseh koronáig terjedő kamatmentes kölcsönt kérhet lakberendezésre munkaadójától. JUGOSZLÁVIA A félezer éves Cetin je Cetinje, Crna Gora egykori fővárosa, az idén ünnepli fennállásának 500. évfordulóját. A hegycsúcsoktól övezett fennsíkon, az 1749 méter magas Lóvéén tövében épült település ma a látnivalókban gazdag múzeumvárosok életét éli. Nevét a cetinjei mezőn eredő Cetina búvópatakról kapta. A jubileum megünneplése köztársasági jelleget öltött, az évfordulót színes és változatos rendezvénysorozattal teszik emlékezetessé. November 13-án, a város felszabadulásának évfordulóján kerül sor az Ivan Crnojevié- emlékmű felavatására. összeállította: Gyurkó Géza
