Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

NÉPÚJSÁG, 1982, április 1., csütörtök 5. SZOVJETUNIÓ Egy sor a gellérthegyi márványtáblán A Csecsen-Ingus ASZSZK „Vajnah” népi táncegyüt­tesének szólistája, Mareta Ibragimova a világ sok országában megfordult már. A magyarországi utazást azonban különös izgalommal várta. A földnek ez a kis darabja már régóta vonzotta az egész Ibragimov csa­ládot. A budapesti hadműveletek idején. 1945 elején a kis Mareta apja itt halt hősi halált. Mareta azóta felnőtt, és titkon azt remélte, hogy egyszer megtalálja édesapja sírját. Az együttesben tudtak erről. Vele együtt várták a magyarországi vendégszereplést, se­gíteni akartak. Hamarosan alkalom adódott. A Csecsen-Ingus ASZSZK-ból amatőr népi táncegyüttes indult vendég- szereplésre Magyarországra. A delegációban a tánco­sok szakmai tanácsadójaként helyet kapott Mareta Ibragimova is. Az együttes több magyar városban járt. Mareta lé- legzetvisszafolytva rótta tekintetével a márványtáblá­kat, amelyekre bevésték az elesett katonák nevét. Hiába, apja nevét nem találta. .. .Budapest, Gellérthegy. A Kaukázusból jött ven­dégek virágcsokrokkal mennek a Felszabadulási em­lékműhöz. Valamennyien olvassák a márványba vésett neveket. . .. Mareta hirtelen felkiált: a márványtáb­lán apja neve... Egy sor mindössze: Ibragimov Iszmail. A visszautazás előtti estén Mareta édesapjáról be­szélt. A háború előtt Iszmail Ibragimov a Csecsen- Ingus Drámai Színház tagja volt. A köztársaságban az elsők között kapta meg az Érdemes Művész címet. A háború kitörésének híre egy távoli hegyi faluban, Vegvenóban érte, ahol a színház együttese vendégsze­repeit. Az első önkéntesek között jelentkezett a front­ra. Felderítőként. harcolt, rövidesen kitüntették. A győzelmet azonban nem érte meg — Budapest ostro­mánál — hősi halált halt... Mareta otthonában számos tárgy van, amely Magyar- országra emlékezteti: könyvek, albumok, emléktár­gyak. Édesanyjával és fiával gyakran tér vissza gon- golatban a gellérthegyi emlékműhöz, amelynek talap­zatán mindig sok a virág. V. Artyemenko NDK A „fehérarany” feltalálója A tizedik generáció. Porcelánfestőnő a Meisseni Állami Porcelángyárban. A porcelán formázása és festése ma is. teljes mértékben kézi erővel történik Az idén ünnepli a világ Johann Friedrich Böttger, az európai porcelán feltaláló­ja születésének 300. évfordu­lóját. A „fehér aranyat” a szász választófejedelmek székhelyén, Drezdában sike­rült Európában első, ízben előállítani. A drezdai labo­ratóriumban feltalált porce­lán gyártásának módszereit azonnal alkalmazták a kirá­lyi dekrétummal alapított meisseni porcelánmanufaktú­rában. A manufaktúra első vezetője a feltaláló, Johann Friedrich Böttger lett. Röviddel Böttger halála után Johann Gregorius Hö- roldt festékvegyésznek si­került kikevernie az első porcelánszíneket, köztük a máz alatti kobaltkéket. A „kék kardok” 1724 óta szol­gálnak a meisseni porcelán védjegyéül. Egy évtizeddel később kezdett a munkához Meissenben Johann Joachim Kaendler szobrász, aki meg­teremtette a porcelán for­máinak ma is megcsodált alakjait. A meisseni porcelán formázása és festése ma is teljes mértékben kézi erővel történik. Az értékes örökségre tá­maszkodván indult új virág­zásnak a harminc éve álla­mosított porcelánmanufak­túra. Höroldt és Kaendler után a porcelán művészeinek' sok nemzedéke hagyta rá ér­tékeit a mostani alkotókra. A manufaktúra múzeumában több mint 25 ezer formát, alakot, figurát őriznek, mint Böttger értékes hagyatékát. A világ minden tájára szál­lított népszerű modellek gyártásán kívül az üzem 1350 dolgozója — több mint a fele formatervem és por­celánfestő — azon fárado­zik, hogy a hagyatékhoz újat is adjon és kielégítse a ha­gyományos és modern meis­seni porcelán iránti igénye­ket. A manufaktúra magas kép­zettségű szakmunkásai kö­zül emelkedtek ki az utóbbi évtizedekben olyan művész­egyéniségek, mint Ludwig Zepner formatervező, Heinz Wemer díszítéstervező és Peter Strang szobrász, akik egész kollektívát neveltek a meisseni porcelán művészi fejlesztésére, arra, hogy új alkotásokkal gazdagítsák a hagyományos örökséget. Az NDK méltóképpen em­lékezik meg a nagy feltalá­ló születésének 300. évfordu­lójáról. „Porcelán ma — meisseni újdonságok” a cí­me annak a kiállításnak, amelyet a drezdai Alberti- nomban nyitottak meg az utóbbi évtizedek új alkotá­sainak és egyedi műremekei­nek bemutatására. Külön kiállítás lesz a meisseni Albrechtsburgban és a Por­celánmúzeumban „Böttger és kora — Meissen régiségei” címmel. Nemzetközi szinpo- ziumot is rendeznek „Az európai porcelán — hagyo­mány és jövő” címmel. A legmegtisztelőbb megemlé­kezés Böttgerre, az európai porcelán nagy feltalálójára, hogy működik a meisseni porcelánmanufaktúra, amely­nek ő volt az első vezetője. , (0- i-) A legkisebb bolgár város­ba, Melnikbe látogatók gyak­ran találkozhatnak a város legidősebb lakosával. Az 1875-ben született Nikola Jankov bácsi kampós bottal kezében járja az utcát, vagy pedig emeletes házának er­kélyéről szemléli a nyüzsgő életet. Azok közé a bolgár menekültek közé tartozott, akiknek annak idején el kellett hagyniuk az egykor Görögországhoz csatolt szü­lőföldjüket. ö Melnikben te­lepedett le. Nyolc gyermeke közül ma már csak három él. A legnagyobb fia Iván, 73 éves, a másik, Georgij 63, Elena nevű leánya pedig 59 éves. Gyakran látogatják édesapjukat. A hosszú élet titka Érdekes elbeszélgetni a több mint százéves öregem­berrel. Arra a kérdésre, ho­gyan telt el az élete, így vá­laszol: „Dolgoztam, ahogy a többi ember. Voltam kondás, földműves, kapáltam, szán­tottam, arattam, szőlőt mű­veltem.” 15 évvel ezelőtt még az állami gazdaságban is tevékenykedett, de most már csak a saját szőlőjét gon­dozza. Csak azt sajnálja, hogy nem élnek már a kor­társai, akikkel elbeszélget­hetne, mert a mai fiatalok mindig sietnek, soha nincs idejük. Nikola bácsi húst alig eszik, inkább a tejet, sajtot, gyümölcsöt és zöldséget sze­rette mindig. Pálinkát nem iszik, de a híres melniki bort rendszeresen fogyasztja. És nem veti meg a konyakot sem. Sohasem volt súlyos A 107 éves Nikola Jankov bácsi Melnik legidősebb lakója. Rendszeresen4 fogyasztja... beteg. Most, 107 évesen is nagyszerűen érzi magát. Azt mondja, ezt a „Melniskának” köszönheti. Már a trákok is Bulgária területén már a legrégibb időkben is ismer­ték a szőlőművelést. Már a trákok, a szlávok és az ős­bolgárok is kedvelték a jó borokat. Az ország legtöbb vidékének megvoltak a ma­ga fajtái és italkészítési tit­kai. A „Melniska” bort pél­dául nagy hordókban, bar­langok mélyén érlelték, és olyan sűrű lett, hogy — a szájhagyomány szerint — az asszonyok a kendőjükben vitték haza. Az utóbbi két évtized alatt sokat tettek a szőlészet kor­szerű fejlesztése érdekében. Kiváló minőségű külföldi és hazai fajtákat — elsősorban a Pleveni Szőlészeti és Borá­szati Intézet nemesített faj­táit — telepítették. Az agrár­ipari komplexekben óriási területeket ültettek be szőlő­vel,, miközben megmaradtak a háztáji szőlők is. Jelenleg az ország szőlőtermésének körülbelül az egyharmadát a háztáji szőlőgazdaságok adják. Jelentősen fejlődött a szőlőtermelés, 1934—1939 73 kilogramm szőlő jutott egy lakosra, 1976—1980-ban pe­dig már 125 kilogramm. A bor döntő részét a több mint 200 borászati gazda­ságban termélik. A Szófiai Borászati Intézet irányítása alatt álló, a legmodernebb technológiával felszerelt hat korszerű üzemben évente több mint 300 millió asztali és csemegebort — szárazát, félédesei és habzót — palac­koznak. Ezer aranyérem Igen keresettek a bolgár konyakok is: az ötcsillagos Pliszka és a hétcsillagos Preszlav (a csillagok száma az érlelés éveit jelöli). Mind­kettőt a hajdani bolgár fő­város helyén épült, azonos nevű Preszlávban gyártják. Olyan technológiával készül­nek, mint a híres francia, örmény és grúz konyakok. A nemzetközi kiállításokon és versenyeken a bolgár bo­rok eddig több mint ezer aranyérmet és ugyanennyi ezüstérmet nyertek, a konya­kok pedig több mint 100 ki­tüntetést kaptak. A bor és más szeszes italok több mint 70 százalékát mintegy 70 országba exportálják. g. i. ROMANIA fl közlekedés gondjai Epfll a metró Nemrég helyezték üzem­be a román főváros metró- hálózatának második szaka­szát. Ezzel a kelet-nyugati vonal hossza eléri a 17 és fél kilométert. Tizenkét ál­lomásán keresztül közleked­hetnek a bukarestiek a vá­ros nyugati szélén fekvő Semanatoara iparnegyedből, a városközponton és a fél­milliós Titan-Balto Álba la­kónegyeden át a város keleti végén fekvő 23. August ipar­negyedig. A korszerű, szép formájú és célszerű vonatok — jelenleg még 7 percenként követik egymást — 30 perc alatt teszik meg az utat. A metró a dolgozók tízezrei­nek teszi lehetővé, hogy ké­nyelmesen és gyorsan érjék el munkahelyüket, illetve otthonaikat. A belvárosi közlekedés egyébként Bukarestben is zsúfolt. A villamosközleke­dés megszüntetése után a főútvonalakon autóbuszok vették át a villamosok ter­hét. Az utak túlzsúfoltak, amit — különösen a csúcs- forgalomban — a teherfor­galom tesz még nehezebben elviselhetővé. Egyes utcák­ban a gyalogosok alig fér­nek el a járdákon. A metró építése szinte lét- szükséglet a kétmilliós vá­ros számára. Jelenleg napon­ta átlagosan 40 ezer utasa van, ami 400 zsúfolt autó­busz létszámának felel meg. Ez teszi szükségessé az épí­tés fokozott ütemű folytatá­sát: a jövő év végéig újabb 10 kilométeres szakasszal kí­vánják meghosszabbítani a kelet-nyugati vonalat. Ezt, követőleg kívánják megkezdeni az Észak—Dél vonal építését, amely a vá­rosközpontban, a Piata Uni- ri téren keresztezi majd a jelenlegi vonalat Minden­esetre arra számítanak, hogy az építkezés magas költsé­gei a tapasztalatok és a ha­tékonyabb technika alkal­mazásával csökkenni fognak. Erre annál is inkább szük­ség van, mert a metró építé­sén kívül még sokat kell tenni a város forgalmának korszerűsítéséért. Űj autó­buszokat kell beállítani, uta­kat burkolni, a főútvonala­kat szélesíteni, a villamos- forgalmat korszerűsíteni. Há­rom bukaresti utcában kí­sérletképpen máris meg­kezdték a sínek kicserélését 6—8 méteer hosszú, gumi- alátétes betonlapokra. Ez csökkenti az utcai zajt és egyszerűbbé teszi a síncse­rét. CSEHSZLOVÁKIA Lakásépítés - lakáselosztás A 15 millió lakosú Cseh­szlovákiában évente 120— 130 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer a tanácsi lakások száma, amelyeknek építési költségeit az állam viseli. A munkáslakás-építési ak­ció keretében évente 20 ezer lakás épül fel. Ezeket főleg fiatal dolgozók kapják meg. A kiutalás előfeltétele: 10 év letöltött munkaidő az üzemben. A jelenlegi adatok szerint a fiatal házasoknak mintegy 38 százaléka költözhet saját otthonába közvetlenül a há­zasságkötés után. A családalapító fiatalok más lehetőségekkel is élhet­nek. Sokan lépnek be közü­lük lakásépítő szövetkezetek­be. Ha a belépéshez elő­irányzott összeg nem áll tel­jes egészében a rendelkezé­sükre. akkor a munkaadó a kulturális és szociális alap­ból kamatmentes kölcsönt nyújthat a számukra, 45 ezer cseh korona értékig. Ezt az összeget 10 év alatt kell visszafizetni. Kamat­mentes hitelt kaphatnak a házaspárok akkor is, ha ré­gi lakásukat kívánják kor­szerűsíteni. A törlesztési idő ez esetben is 10 év, a kamat­mentes hitel maximális ösz- szege pedig 15 ezer cseh ko­rona. Szívesen részt vesznek a fiatalok a családiház-építési akcióban is. Az országban évente 40 ezer családi ház épül állami támogatással. Az építkezők 250 ezer cseh koronáig terjedő hitelt igé­nyelhetnek, 2,7 százalékos kamatra. A visszafizetési ha­táridő: 30 év. Állami támo­gatásnak számít az indokolt esetben visszafizetési köte­lezettség nélkül nyújtott ösz- szeg is, amely egy-egy alka­lommal elérheti a 65 ezer cseh koronát. Az egyemele­tes családi házak építési költsége mintegy 350 ezer cseh korona. A családi há­zak adómentesek. Az állami lakások bére háromszobás, első kategóriá­jú otthon esetében 530—750 cseh korona. A bérbe beleszá. mit a rezsi, a gáz, az áram, a fűtés és a melegvíz-szol­gáltatás is. Ez az összeg az átlagos havi jövedelem egy­harmadát, egynegyedét je­lenti. A lakások berendezéséhez a 30 éven aluli házaspárok kamatmentes kölcsönt Igé­nyelhetnek 30 ezer cseh ko­rona erejéig. Az első gyer­mek születésekor 2000, és minden további gyermek után 4000 cseh koronát el­engednek. Nem feledkezik meg az állam a 30 évesnél idősebb új házasokról sem. A házastársak mindegyike 15 ezer cseh koronáig terje­dő kamatmentes kölcsönt kérhet lakberendezésre mun­kaadójától. JUGOSZLÁVIA A félezer éves Cetin je Cetinje, Crna Gora egyko­ri fővárosa, az idén ünnepli fennállásának 500. évfordu­lóját. A hegycsúcsoktól öve­zett fennsíkon, az 1749 mé­ter magas Lóvéén tövében épült település ma a látni­valókban gazdag múzeum­városok életét éli. Nevét a cetinjei mezőn eredő Cetina búvópatakról kapta. A jubileum megünneplése köztársasági jelleget öltött, az évfordulót színes és vál­tozatos rendezvénysorozattal teszik emlékezetessé. Novem­ber 13-án, a város felszaba­dulásának évfordulóján ke­rül sor az Ivan Crnojevié- emlékmű felavatására. összeállította: Gyurkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom