Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. április 25., vasárnap \Y S. 1919. május — Hatvanban (Emlékezés Varjú Istvánra) Valamikor ebben az utcá- n laktak a hatvani cigá- ok, ezért nevezik „Cigány sör”-nak. Pedig már ember- emlékezet óta nem lakik itt egy cigány család sem: pa­rasztok, vasutasok építettek ide szerényebb vagy rango­sabb családi házat Május van, éjszaka, de a mulatozás zaja nem ezért szokatlan, hanem mert 1919- et írnak. A direktórium el­rendelte a szesztilalmat. Nem csoda, ha a vörösőrök járőre felfigyel a szokatlan zajra és arrafelé veszi az irányt, megállapítani kifélék a csendháborítók. Nagy baj aligha lett volna a dologból, mert kiderült, hogy lakoda­lom a zaj forrása, nem el­lenforradalmárok tivornyáz- nak. Ilyen esetben szemet hunyt a direktórium, a vö­rösök is tovább mentek vol­na, de a lakodalmas házból kijött néhány kapatos fiatal­ember valami okból és ösz- szetalálkoztak a járőrrel. Előbb talán békésen hívo­gatták a vörösöket, vegyenek részt a mulatozásban, de az­tán Fehér (Jaki) Illésbe be­lebújt az ördög, el akarta venni az egyik vörösőr fegy­verét erőnek erejével. Varjú István vörösőr még a közös hadseregben tanult szabály­zatnak megfelelően rákiál­tott: „Halt, wer da!? Halt, wer da!?” és mivel nem en- gendte el a puskát, egy lö­véssel agyonlőtte. Oda lett a lakodalmasok vidámsága, de Varjú Istvánt is megrémítette a tragikus eset, annak ellenére, .hogy nemcsak borotva vágta seb­ből látott vért kicsordulni (borbélysegéd volt), részt Vett az első világháborúban. Még­is más háborúban embert ölni és más látni, hogyan hal meg a fegyverétől egy polgártársa, ostoba, részeg meggondolatlanságból. Szorongó érzéssel, mente­getőzve tett jelentést a pa­rancsnokságon, de nem von­ták felelősségre, mert erélye­sen, határozottan cseleke­dett, amikor támadás érte a járőrt. Júliusban már Eger­ben szolgált a 6. rózsahegyi vörösőr törzsszázad parancs­nokságán. Itt érte a Forra­dalmi Kormányzótanács le­mondásának a híre is. A ki­rályi román katonaság be­vonulása után megkezdődött a fehérek terrorja. Két hé­ten keresztül sikerült elke­rülnie a letartóztatást, de vesztére hazalátogatott Hat­vanba. Nem sok idő telt bele, le­tartóztatták a hatvani fehér tiszti különítményesek, az úgynevezett iglódi géppuská­sok. Itt két héten keresztül vallatták, kínozták, majd felsőbb rendelkezésre a töb­bi politikai fogollyal együtt Egerbe szállították. Az egri törvényszéken vádat emel­tek ellene. Ügyét gyorsított eljárással tárgyalták. Hiába védekezett azzal, hogy szol­gálati kötelességét teljesítet­te. Könyörtelenül elítélték nyolc évi fegyházra. Indok a szokásos: mint vörösőr, ha­tósági jogkört bitorolt. Tet­tének minősítése: szándékos emberölés. Több mint öt évet le is töltött a büntetéséből a váci fegyházban. Szocialista, for­radalmár maradt ennek elle­nére, Sőt, mondhatjuk, hogy éppen ennek következtében, hiszen a fegyházban a tanult szakmájának megfelelő mun­kát kellett végeznie. Mint borbélynak, módjában volt szót váltani az ott raboskodó neves forradalmárokkal, akik szavaikkal, magatartásukkal megszilárdították a proleta­riátus legyőzhetetlenségének meggyőződését, ö volt az egyik összekötő a fegyház­ban, hozta, vitte az üzenete­ket a politikai foglyok szá­mára. Kiszabadulása után is ren­dületlenül kitartott elvei mellett Ennek bizonyítéka­ként fiai még emlékeznek ar­ra, hogy 1938-ban május el­sején hajnalban egész csa­ládjával együtt kirándultál^ a hatvani Strázsahegyre, ahol összegyűlt néhány kommu­nista család. A gyerekek ját­szottak, a férfiak piros szeg­fűt tűztek a gomblyukakba és elénekelték az Internacio- nálét., mint annak idején, 1919-ben ä szabad május el­sején. Persze, az ellenforradalmi rendszer urai sem bíztak ab­ban, hogy a fegyházbüntetés szembefordította Varjú Ist­vánt a forradalom ügyével. Továbbra is szemmel tartot­ták. Szabadulása után rend­őrségi felügyelet alá helyez­ték. A II. világháború kitö­rése után a fasiszta rendsza­bályok növekedése idején, mint politikailag megbízha­tatlant, munkaszolgálatra hívták be, Magyarország hadbalépése után 12 napra őrizetbe vették. A német megszállás, majd a nyilas hatalomrajutás a közvetlen életveszélyt jelentette szá­mára. Szerencsés véletlenek sorozatának, vagy jóakarói segítségének köszönhetően, sikerült elérnie a felszaba­dulást. Még 1944-ben tagja lett a kommunista párt hatvani szervezetének. Az 1965-ben bekövetkezett haláláig hű katonája maradt a pártnak. Németi Gábor Gyöngyösoroszi változások Tény, hogy az elmúlt években keveset hallatott magáról ez az ezerhatszáz lelkes mátraalji kisközség. Nem volt színtere sem cso­dáknak, sem országos nagy- beruházásoknak. Csendesen, talán kicsit „mostohagyerek­ként” éldegél a többnyire nála nagyobbra nőtt falvak között. Csodák persze ezután sem történnek, mégis aki átro­bog most Gyöngyösoroszin, örömmel tapasztalhatja, hogy a frissen aszfaltozott úton alig zötykölődik autó­ja, s akármerre pillant, a látványból megérzi, hogy nemcsak az útminőség, de más is megváltozik itt. Csö­vek, betonelemek, cementes­zsákok sorakoznak üres tel­keken, iskolaudvaron, kertek tövében. Vezetékes ivóvizet kap Gyöngyösoroszi. Nagy dolog. Akárcsak az is, hogy az idén kétszeresére bővülő óvodában megszűnik a már- már elviselhetetlenné váló zsúfoltság. Az is, hogy a fa­luban sportpálya létesül, és hogy a kiváló adottságú, de az évek során majdnem élet- veszélyessé mállott műve­lődési ház nemcsak meg­szépül, megfiatalodik, de a legkorszerűbb közművelő­dési feladatok ellátására is alkalmassá válik. Szabad­idő-központ lehet. E válto­zások jelentős részben tár­sadalmi munka révén men­nek végbe, bizonyítva, hogy a mai nehéz gazdasági kö­rülmények között is fölszá- molhatók elmaradások, ha nehezen megszerzett, szűkös pénzalap jól szervezett ösz_ szefogással párosul. Hihetjük, hogy ami most kezdődik, csak az első lép­csőfok, s ha néhány év múl­va a most sima aszfalton újra megzökken az autó, csak azért lesz, mert az ABC-áruház építésében majdan részt vevő munkagé­pek sértették azt meg. Talán kicsinek tűnő ügyek, de ezerhatszáz ember köz­érzetét határozzák meg. Szabó Péter Gyöngyös Közös munkánk eredményt hozott Azok az iskolák, amelyek a folyamatos önművelés meg­alapozását megvalósítandó programként maguk elé tűz­ték, pedagógiai törekvéseik leghatékonyabb eszközrend­szerét a könyvtári munká­ban, illetve a művelődési ház segítségnyújtásában ta­lálják meg. A közművelődé­si intézmények szoros együtt­működése hozzájárulhat azoknak az alapvető készsé­gek és képességek kialaku­lásához, amelyek nélkülöz­hetetlenek a nyomtatott do. komunetumok világában való tájékozódáshoz és ezek műveltséggyarapító felhasz­nálásához. Hogyan csinálják ezt a karács ondiak? Ebben a községben a tár­gyi feltételek adottak. Kor­szerű iskola, modern közmű­velődési könyvtár és műve­lődési ház a nevelés és ok­tatás fellegvára. A jó kap­csolatok kiépítése már év­tizede példamutató. Minden évben elkészítik a szocialis­ta együttműködési szerző­dést, benne van, mit vár az iskola, s milyen segítséget nyújt a könyvtár a tantár­gyi órákhoz, melyekből so­kat a könyvtárban tartanak. Az olvasóvá nevelésnek igen nagy jelentősége van. Az 1981—82-es tanévben mát több mint 50 tantárgyi órát rendeztek a nevelők a könyv­tárban. Az olvasóvá nevelés Karácsondon tulajdonkép­pen már az óvodás korbart elkezdődik Az óvodások is rendszeres vendégei a könyvtárnak, csoportos fog­lalkozásokon vesznek részt, filmeket vetítenek, mesele­mezeket hallgatnak. A ki­sebb korú gyermekek szülei részére rendszeresek a könyvtárban tartott pedagó­giai előadások. A szervezés­kor olyan probléma merült fel, hogy a szülők szívesen eljönnek az előadásokra; de nem tudják hová tenni a „piourit”. Az óvónők segítsé­gével sikerült ezt megolda­ni. A szülők hozzák ma­gukkal a kicsinyeket, az óvó nénik várják őket, s előadás alatt egy másik he­lyiségben játszanak velük, s meséket mondanak. Igen be­vált ez a módszer, már ha­todik éve csináljuk. Az SZMK (Szülői Munkaközös­ség Klubja) ugyancsak so­kat segít a kapcsolatok erő­sítésében. Az iskolai esztétikai ne­velést is segíti a művelődé­si ház. Rendszeresek a gyermekszínház, bábszínház, műsorok, s az ifjúsági bér­letes mozielőadások. A könyvtár értékes fonotékája igen hasznos szórakozást nyújt a tanulók számára. A községben a zeneoktatásnak komoly tradíciója van. Far­kas Zoltán, az egykori kará- csöndi zenenövendék pedagó­giai szeretettel végzi zene­tanárt teendőinek ellátását. A kulturális fejlődés, amely Karácsondon tapasztalható, közös összefogás eredménye. Pedagógusok, könyvtáros, művelődésiház-igazgató, a község párt-, tanácsi veze­tői büszkék az eredmények­re, úgy is lehet mondani, sa­ját munkájukra. Dán Gyula Karácsond Mennyi az özvegyi nyugdíj? Múlt heti számunkban sokak kérésére válaszolva kö­zöltük, kik és milyen feltételek mellett kaphatnak özvegyi nyugdíjat. Most arra is válaszol jogászunk, mennyi lehet az özvegyi nyugdíj összege: Az özvegyi nyugdíj össze­ge ahhoz a nyugdíjhoz igazo­dik, amely a házastársat a halálakor megillette, vagy megillette volna. Így például, ha a házastárs még nem nyugdíjas, amikor meghal, az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, amely a meghaitat öregségi nyugdíj­ként, illetőleg a III. rokkant­sági csoport szerint járó rok­kantsági nyugdíjként halála időpontjában — az évi 2 százalékos, de 1982-ben lega­lább havi 100 forint, a havi 290 forint árkompenzáció, és az egyéb külön emelések nélkül — megillette volna. Az előbbiek szerint kiszá­mított összeget kiegészítik ennek 2 százalékával, de 1982-ben legalább havi 100 forinttal, a havi 290 forint­tal, és az özvegyi nyugdíjhoz esetleg járó egyéb emelési összegekkel. Példa: A férfi meghal 53 éves korában, szolgálati ide­je 32 év, átlagkeresete pedig havi 5000 forint. Ennek alap­ján a III. rokkantsági cso­port szerinti rokkantsági nyugdíjának alapösszege az átlagkeresetének a 70 száza­léka, vagyis havi 3500 forint lenne. Ehhez jön az alapösz- szeg 2 százaléka helyett havi 100 forint és a havi 290 fo­rint árkompenzáció. A férfi rokkantsági nyugdíja tehát összesen 3890 forint lenne. Az özvegyi nyugdíj nem en­nek fele, hanem a követke­ző: az alapösszeg (3500 Ft) fele, vagyis havi 1750,— Ft az évi 2 százalék eme­lés helyett havi 100,— Ft árkompenzáció havi 290,— Ft összesen: havi 2140,— Ft Az özvegyi nyugdíj tehát a férj nyugdíja felénél (1945 forintnál) havi 195 forinttal több. Mennyi az özvegyi nyug­díj legkisebb összege? Az özvegyi nyugdíj legki­sebb összege 1982-ben havi 1560 forint. Havi 1470 forint azonban a legkisebb összeg annál az övegynél, akinek a házastársa az öregségi, ille­tőleg a rokkantsági nyugdíj­hoz szükséges szolgálati időt mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő beszámításával szerezte meg. Annál az öz­vegynél pedig, akinek a há­zastársa a nyugdíjhoz szük­séges szolgálati időt kisipa­rosként vagy magánkereske­dőként szerzett idő beszámí­tásával, de mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő fi­gyelembevétele nélkül sze­rezte meg, az özvegyi nyug­díj legkisebb összege havi 1420 forint. (Ezeknél az ösz- szegeknél az özvegyi nyugdíj csak akkor lehet kevesebb, ha a házastárs keresete nem érte el az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíj legki­sebb összegét.) Segíteni a rászo­rulókon ! A Csepel Autó 3. számú gyárának szocialista brigád­jai segítik a mozgássérülte­ket. Ennek egyik gyakorlati bizonyítéka az a Komár mopedből átalakított három­kerekű rokkantjármű, me­lyet a napokban adott át Vincze István igazgatási osztályvezető, Herold-Deák Antalnak, gyárunk nyugdí­jasának. A „Bánki Donát”, a „Pat­tantyús” és a „Törzsgárda” szocialista brigádok lelkesen segítettek volt munkatársunk nem mindennapi gondjainak megoldásában. A munkában közreműkö­dők megtervezték a jármű átalakítását, részt vettek az alkatrészek beszerzésében, elvégezték a forgácsolási, lakatos és szerelési munká­kat, szervezték az akció le­bonyolítását. A tervezést, szervezést és irányítást Antal József és Lukács Károly végezte. A munkában részt vevő szocia­lista brigádok vállalták a későbbiekben az esetleges hibák javítását is. A munkában részt vevők nevében a jármű használa­tához jó erőt és egészséget kívánunk. Kelemen László Eger Folyni kezdett a víz nyolc­éves automata mosógépem­ből. Az egri MÁRKA Szerviz szerelői megállapították, hogy kilyukadt az üst, amit fol­tozni nem lehet, cserélni kell... de — mint állították — ilyen üstöt már tavaly óta hiába kérnek, nincs. Csak az újabb típushoz gyártanak ahhoz viszont meg át kell alakítani a gép hátsó részét, ami 800—1000 forint többlet költséget jelent. Am azt is közölték, hogy egyelőre ez az újabb típusú üstjük sincs, ha lesz, értesítenek. Univerzál? Jó néhány hét várakozás után „kíváncsiságból” telefo­non érdeklődtem a mosógé­pet gyártó Hajdúsági Ipar­műveknél üstügyben, ahol egy udvarias női hang ret­tenetesen elcsodálkozott a gondomon, mert szerinte mintegy 800 „régi” — a típus­nak megfelelő — üst áll a helyi szerviz rendelkezésére is, majd megnyugtattak, hogy legyek türelemmel. És cso­dák csodája, néhány napon belül a gyár ugyancsak ud­varias két dolgozója a laká­somra hozta a „hiánycik­ket”. Az egri szerviz gazdája az UNISZERV, s ebben a névben az univerzál szó is szerepel, ami annyit jelent, hogy sokféle munkát képes elvégezni. Ez valószínűleg igaz is, de az is, hogy e sok­ból még egy-két dolog hi­ányzik. H. Kiss Gabriella Eger Válaszol az illetékes Kísérlet­képpen hétvégi járat Hivatkozással a Népújság­ban „A hét öröme-gondja Derecskén” címmel megje­lent cikkre, az alábbiakról tájékoztatjuk az érdekelte­ket: Megkerestük a mátrade- recskei községi tanács veze­tőit, ők részben már megol­dott gondokat is említettek. Recsk vasútállomásán jelen­leg is az alábbi vonat—autó­busz csatlakozásokat bizto­sítjuk: A 6235/544. számú járat a 84 8923. számú vonathoz 8 perc csatlakozást biztosít. Hasonlóképpen a 6235/625-ös járat 19 perc csatlakozást. 6235/536—568. számú járatok a 84/8921—8931. számú vo­nathoz 10, illetve 22 perc csatlakozást. 1982. május 23- tól pedig a 6235/532. számú járat is biztosít a 84/8945. számú vonathoz 11 perc csat­lakozást. Nem tartjuk indokoltnak, hogy Eger—Recsk—Párád— Bodony irányába, illetve for­dított viszonylatban az autó- buszjáratok mátraderecskei betöréssel közlekedjenek, mert ez az intézkedés az uta­sok túlnyomó többségét hát­rányosan érintené. A közlekedési munkameg­osztás sem indokolja a betö­réseket Mátraderecskén (vo­nat menetideje 6 perc, az autóbuszjárat fordulási ideje 15 perc lenne). Vállalatunk a mátraderecs. kei meleg vizű strandfürdő­höz, illetve Mátraderecské- re közvetlen eljutást kíván biztosítani — kísérletképpen — 1982. május 23-tól szom­bat és vasárnapokon Párád— Parádfürdő—Recsk lakosai ré­szére. Nagy István szem. forg. kér. o. vez. Eger AZ AG R I A BÚTORGYÁR GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ MŰSZAKI RAJZOLÓT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés a személyzeti osztályon, EGER, KISTÁLYAI ÚT 8. HATVAN VT. V. B. Költségvetési üzeme felvételt hirdet kertészeti részlegvezetői munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez kertészeti egyetem, vagy főiskolai végzettség szükséges. Fizetés a 24'1980. (XII. 18.) Mü.M. rendelet alapján. Jelentkezés: Hatvan, Kossuth tér 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom