Népújság, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 77. szám AHA: 1982. április 1., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kis gazdaságok - nagy hasznok Divatba jöttek, s napja­inkban már nem lehet két­ség felőle: győztek a kis­kertek. Népszerűvé s mi több — nélkülözhetetlenek­ké váltak a különböző szakcsoportok, a háztáji gazdálkodás. És a hobbi­kertek. Manapság, különö­sen kellemes időt hozó hét­végeken, sok száz városla­kó — munkás, tanár, tiszt­viselő — „megy át” föld­művesbe : kapával, ásóval, gereblyével, kisgépekkel felszerelve siet ki -a telek­re, hogy azután több-keve­sebb hozzáértéssel, de min­denképpen nagy lelkese­déssel átadhassák magukat a kétkezi munka örömei­nek. Mert saját kedvünkre, szabad levegőn, kellemes napsütésben dolgozni még akkor is öröm, ha maga a munka nehéz. Az ezt köve­tő fáradtság ugyanis egé­szen más, mint amit a megszokott hétköznapi „ta­posómalom” kapcsán álta- ban érzünk, nem is any- nyira izmainkban, de sok­kal inkább — idegeinkben. Nos, ezt a fajta kimerült­séget fújja ki az ember­ből a hetenkénti egykét napos kapálgatás, gereb- lyézés, palántázás, locsolás, amelyet aztán az a bizo­nyos jóleső fáradtság kö­vet... Természetesen nemcsak és talán nem is elsősor­ban a felüditő, az egészsé­ges mozgás hasznosságáról, hanem igen komoly súly- lyal latba eső anyagiakról is szó van. Egyik legújabb kimutatás szerint megyénk­ben száz szakcsoport mű­ködik az áfészek támoga­tásával, és ezek, valamint a háztáji gazdaságok két­milliárd forint értékű gaz­dasági hasznot hoznak. Ami pedig az állattenyész­tést illeti — galamb, nyúl, nutria — kemény valutát, konkrétan 3 millió dollárt hoz a házhoz. Gyümölcs- termelésünk mintegy 60 százaléka szintén ezekből a gazdaságokból kerül ki, és ezekben az adatokban nem szerepel a meglehető­sen nehezen felmérhető hobbitelkek haszna. Annyi mindenesetre bi­zonyos, hogy városainkban, nagyobb községeinkben nagy népszerűségnek ör­vendenek a hobbiföldek. Lehetőségeik függvényé­ben tanácsi szerveink en­nek igyekeznek is eleget tenni, hiszen népgazdasági érdek is, hogy azokat a te­rületeket is bevonjuk a művelésbe, amelyek a nagyüzemi mezőgazdaság számára — különböző okok miatt — megközelíthetetle- nek vagy ráfizetésesek len­nének, kézi, emberi erővel való megmunkálásra pedig kiválóan alkalmasak. Igaz, tulajdonosaik, bér­lőik komoly árutermelés­re aligha gondolnak, de önellátó szerepük semmi­képpen sem lebecsülendő, és már abban Is nagy hasz­nuk van, hogy — mivel ön­ellátóak — fogyasztóként nem szerepelnek a piacon. Ebben reménykedem e gondolatok írójaként most magam is, miközben kissé merev ujjakkal verem az írógép billentyűit, mivel­hogy — a hét végét ma­gam is a hobbitelken töl­töttem. E. Kun Tibor SZEZON ELŐTT AZ IDEGENFORGALOM A vendéget nemcsak elviselni kell... Vita az idei feladatokról Helyszíni ellenőrzésen is tapasztalatokat gyűjtöttek az elmúlt napokban a megyei tanács vezetői és az idegen- forgalomért felelős szakem­berek: a Mátrában, Bükkben arról tájékozódtak, hogyan készültek fel a vendéglátó- helyek a következő szezon­ra. Mindezekről az elmúlt esztendő eredményeiről kap­hattak tájékoztatást a szer­dán rendezett tanácskozá­son a vendéglátó vállalatok, utazási irodák, a tanácsok képviselői Egerben. Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője kritikus hangú beszámolót tartott, részletesen szólt a szerve­zésben, együttműködésben még tapasztalható hiányos­ságokról, amelyek akadályai a turizmus gyorsabb fejlő­désének. Megyénkben is érvénye­sek az országos tapasztala­tok. A külföldi turisták for­galma növekedett jobban, s a kedvezmények hatására gyorsan fejlődik az ifjúsági turizmus. Tavaly is Egert keresték fel a legtöbben; a hétvégeken megduzzadt for­galmat megfelelő színvona­lon ellátni sokszor gondot is okozott. Sikeres volt az elmúlt esz­tendő, ám megmutatkoztak idegenforgalmunk árnyol­dalai is. Ez különösen azért is figyelemre méltó, mert napjainkban a nehezebb gaz­dasági helyzetben, bonyo­lultabb politikai körülmé­nyek között a turizmus fej­lesztése csak az eddigieknél jóval magasabb szintű szer­vező munka révén lehetsé­ges. A kiránduló fiatalok kulturált szórakoztatásáról, megfelelő programok bizto­sításáról közösen kell hogy gondoskodjanak a vállalatok, utazási irodák és az ifjúsá­gi szervezetek. Az utazási irodák között kialakult ver­seny egyébként, úgy tűnik, merev elkülönülést is jelent a munkában, nehezen szán­ják el magukat közös üzle­ti vállalkozásokra. Sokkal alaposabb és következete­sebb propagandamunkára is szükség van. Mint a be­számolóban elhangzott, a napokban alakul meg a me­gyei reklámszövetség, amely feltehetően segít majd az idegenforgalmi rendezvé­nyek, látványosságok propa­gálásában. Nem biztatóak a tapaszta­latok néhány különösen lá­togatott vendéglátó központ­ban. Az egri Szépasszony- völgyben például keveseb­ben fordultak meg tavaly, mint a korábbi esztendők­ben, s ennek oka többek kö­zött az elhanyagolt környe­zettel is magyarázható. Több pincében a bor minő­sége sem igen öregbíti az egriek hírét... A sástói kemping lakóit kiszolgáló vendéglőt felújítják az idén s a munkák csak júniusban fejeződnek be. Nem kapott előbb kivitelezőt a vendég­látó vállalat, s most bizony gondokat okoz, hogyan tud gondoskodni a sok idelátoga­tó turista ellátásáról. Igen sokan vettek részt a vitában a beszámolót köve­tően. Domán Imre, a Mátra —Bükki Intéző Bizottság főtitkára például arról szólt, a nem megyei központú uta­zási irodáknak is több részt kell vállalniuk a rendezvé­nyeket propagáló költségek­ből. Felszólalt dr. Kállai Oszkár, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal vezetője is, aki az általános tapasztala­tókról adott tájékoztatót és említett több új kezdemé­nyezést is, amely segíti az idegenforgalom szervezésé­nek minőségi változását. Űj módszereket kell alkalmaz­ni például a hét végén meg­nőtt szabad idő miatt vár­ható nagyobb kirándulófor­galom kiszolgálására. Gon­dolni lehet itt az úgyneve­zett „filléres” vonatokra és a kerékpáros turizmusra is. Művészeti kitüntetések, irodalmi és művészeti díjak átadása Kiváló és érdemes művész kitüntető címeket nyújtottak át szerdán a Parlamentben a szocialista kultúra fejlesz­tése terén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül, ha­zánk felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György minisz­terelnök-helyettes, és övári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A kitüntetetteket Pozsgay Imre művelődési miniszter kö­szöntötte. Beszédében hangsúlyozta: a szocialista társadalomnak olyan művekre, művészi esz­közökre van szüksége, ame­lyek igaz tartalmukkal, szép­ségükkel, az erkölcsi jót szolgáló szándékukkal örö­met okoznak alkotónak és befogadónak egyaránt. A ki­tüntetéseknél ennek szelle­mében választottak a sok érték közül, világossá téve egyúttal azt is, hogy a nép­nek elkötelezett tehetséggel alkotott kiemelkedő műveket részesítik előnyben. A mi­niszter ezután arról beszélt, hogy művész és közönség kapcsolataiban alapvető sze­repe van az esztétikumnak, s így a magyar művésztár­sadalom számára is jelentős, hogy az esztétikai nevelés hazánkban hivatalos prog­ram, az értő közönség meg­teremtésének programja. A művészetek fontosságáról szólva Pozsgay Imre a to­vábbiakban rámutatott: a legnagyobb műveknek a ka- tartikus élményen túlmenően tanító és nevelő erejük van, megtanítanak bennünket az ember, a társadalom és a történelem ismeretére, sőt még más egyéb hasznos is­meretet is képesek tolmá­csolni, ugyanakkor gondol­kodásunkat és érzelemvilá­gunkat is gazdagítják. — Egy ország alkotóereje sok mindenben megnyilvá­nulhat. Ezért ma, amikor a kormány nevében kitünteté­seket adományozunk, akkor gondoljunk arra is, hogy ebben benne foglaltatik né­pünk nagyszerű alkotóké­pességének felismerése, és vele azok személyes teljesít­ményének elismerése, akik ezeket a műveket világra hozták, — mondotta Pozsgay Imre, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Az ünnepség után foga­dást adtak a Parlamentben a kiváló és érdemes művész cím új birtokosai tiszteletére. Eredményes munkásságuk elismeréseként a kulturális és művészeti élet számos képviselőjének irodalmi és művészeti díjat adományo­zott a művelődési miniszter. A kitüntetéseket szerdán a Vigadó nagytermében meg­tartott ünnepségen — mél­tató szavak kíséretében — R átkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyújtotta át. Az ünnepségen megjelen­tek Aczél György miniszter­elnök-helyettes és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. (A kitüntetettek névsorát a lap 2. oldalán közöljük.) Újságírók kitüntetése Szerdán a Pari imént Va­dásztermében hazánk felsza­badulásának 37. évfordulója alkalmából újságírókat tün­tettek ki. A kitüntetéseket Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP KB tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Győri Imre, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. Kimagasló munkájuk el­ismeréseként Rózsa Ferenc- díjban részesültek: Baló György, a Magyar Televízió osztályvezető-he­lyettese; Márkus Gyula, a Magyar Távirati Iroda belg­rádi tudósítója; Ön ody György, a Magyar Rádió ro­vatvezetője; Sulyok Katalin, a Nők Lapja munkatársa; Szántó Jenő, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tag­ja és dr. Varga György, a Figyelő főszerkesztő-helyet­tese. Rajtuk kívül ketten a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrendet, harminchármán a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát, harminchármán pedig a Ki­váló Munkáért kitüntető jel­vényt vették át. Heves megyében a közrend és a közbiztonság alapvetően szilárd Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon Pálinkás Ferenc tájékoztató­ját tartja (Fotó: Szántó) Heves megye közbiztonsá­ga, a bűnözés elleni harc alakulása és a rendőri mun­ka hatékonysága volt a té­mája annak a sajtótájékoz­tatónak, amelyet szerdán délután a megyei rendőr­főkapitányságon Pálinkás Ferenc rendőr vezérőrnagy, a főkapitányság vezetője tar­tott, s amelyen részt vett dr. Csikós József, a Belügy­minisztérium sajtóosztó­jának vezetője is. A Népújság munkatársai­nak, az MTI megyei szer­kesztősége vezetőjének a Magyar Rádió miskolci kör­zeti stúdió egri szerkesztő­sége munkatársainak, vala­mint a ^megyei üzemi lapok szerkesztőinek kérdéseire a főkapitányság vezetője többi között a következőket mon­dotta. Megyénkben a közrend és a közbiztonság alapvetően szilárd, kiegyensúlyozott. A lakosság legnagyobb része becsületes dolgozó, amit bi­zonyít, hogy töredékük követ el csak jogsértéseket. Az el­múlt esztendőben ugyan nőtt az ismertté vált bűn­cselekmények száma, de így is Heves a megyék közötti rangsorban a 19. helyet fog­lalja el, ez a bűnüldöző szervek munkáját dicséri. A továbbiakban Pálinkás Ferenc arról szólt, hogy a tavaly felderített bűncselek­mények sorában a vagyon elleniek állnak az élen, de nőtt 1980-hoz képest a sze­mélyek, a család és az ifjú­ság, a nemi erkölcs, a köz­lekedési, a társadalmi tulaj­don és a személyek javai el­len elkövetett bűncselekmé­nyek száma is. Elgondolkod­tató adat az is — hangoz­tatta —, hogy igen magas a szabálysértések száma. Kü­lön is kitért a társadalmi tulajdont károsító bűnese­tek értékelésére, mivel csak­nem hétmillió forinttal nőtt az így okozott kár mértéke. Ennek előidéző okai között említette meg a pénz- és anyaggazdálkodásban ta­pasztalható fogyatékossá­gokat, a szükségtelen túlsza­bályozást, illetve sok helyen az állandó ellenőrzés hiá­nyát. Ugyanakkor elégedet­ten nyugtázta, hogy az üze­mi rendészeti dolgozók éber­ségükkel jelentős segítséget nyújtottak a társadalmi tu­lajdon elleni lopások felde­rítésében. A megelőzés ér­dekében a rendőrség a jö­vőben szorgalmazza a biz­tonságos pénzőrzésre és szállításra alkalmas eszkö­zök-beállítását, a veszélyez­tetett objektumok felszere­lését jelző-riasztó berende­zésekkel. fontos feladat az erősza­kos, garázda jellegű bűncse­lekmények visszaszorítása — emelte ki a főkapitány. Első­sorban a rablások száma nö­vekedett nagyobb mérték­ben az elmúlt évben. A ko­rábbinál nagyobb számú közlekedési bűncselekmény fő okaként a járművüket it­tasan vezetők számának nö­vekedését jelölte meg. Saj­nálatos, hogy nem sikerült társadalmi méretű szemlé­letbeli változást elérni a ve­lük szembeni fellépésnél. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre többen követ­nek sorozatbűncselek­ményt, élénkült a veszélyes bűnözők tevékenysége és még mindig magas a fiata­lok részvételi aránya a bű­nözésben. Bár a bűnüldöző szervek 1980-hoz képest tavaly ered­ményesebb munkát végez­tek, ennek ellenére igen sok bűntény — mintegy négyszáz — tettese még is­meretlen. Ez meghatározza az elkövetkező idők fel­adatait is. A gondok mellett Pálinkás Ferenc szólt. a bű­nözés elleni küzdelemben tapasztalható széles körű társadalmi összefogásról, ak­tivisták, munkásőrök, ön­kéntes rendőrök és a kom­munista kollektívák segítsé­géről, amelyért ezúton is köszönetét fejezte ki. Faluvégi Lajos brazíliai látogatásáról A Brazil Szövetségi Köz­társaság kormányának meg­hívására Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnökének helyettese kormányküldöttség élén 1982. március 28—30. között hiva­talos látogatást tett Brazíliá­ban. A magyar miniszterelnök­helyettes megbeszéléseket folytatott Antonio Aureliano Chaves de Mendoncával, a Brazil Szövetségi Köztársa­ság alelnökével a két ország kapcsolatairól és a nemzet­közi feszültség csökkentésé­nek lehetőségeiről. A tárgya­lásokon megfogalmazódott az, hogy támogatni kell a fej­lődő országoknak az igazsá­gos nemzetközi gazdasági rend kialakítására irányuló törekvését. Faluvégi Lajos tárgyalá­sokat folytatott a brazil kor­mány több tagjával is, A magyar küldöttség tag­jai közül Rabi Béla iparügyi államtitkár, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Herkner Ottó külkeres­kedelmi miniszter­helyettes is több tárgyalást folytatott vendéglátóival. A jó légkörben lefolytatott tár­gyalásokon áttekintették a kétoldalú gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolatok hely­zetét és azok fejlesztésének kilátásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom