Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-30 / 75. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. március 30., kedd 3. A közösségért Észrevesszük-e mindig, mekkora erő rejlik a közös­ségben? Fel tudjuk-e mérni, milyen tartalékokkal ren­delkezünk? A válasz nem mindig egyértelműen igaz. Nagyon sokszor akadnak meg, vagy a megvalósítás fázisához el sem jutnak ter­vek, mert végrehajtás előtt nem, vagy nem jól mérik fel az erőket, nem találják meg azokat a kulcsembereket, akik segíthetnek. Természe­tesen ennek ellenkezőjére is van példa. Ezt bizonyítják azok a milliós értékek, ame­lyeket egy-egy községben vagy éppen városon az ösz- szefogás hoz létre. Ezek mö­gött az eredmények mögött minden esetben megtalálhat­juk a tanácstagokat, akik komolyan véve feladatukat, dolgoznak azért, hogy a vá­lasztókörzetükben élő hon­polgárok élete kényelmesebb, komfortosabb legyen. Sokszor és jogos örömmel írjuk és mondjuk, hogy egy- egy községben vezeték szál­lítja már az egészséges vizet. Pedig ez alig fél lépésnyi a modern élethez. És ezt nem az mondatja, hogy lebecsül­nénk a vezetékes vizek fon­tosságát. A közelmúltban érdekes beszélgetés zajlott le a rádió mikrofonja előtt a 168 óra műsorában. Víz­ügyi szakemberek nyilatkoz­tak arról, milyen károkat okoz, amikor pénz híján a vízvezeték megépítése, a há­zakba való bevezetése mel­lett elmarad a szennyvíz el­vezetésének cseppet sem ke­vésbé fontos módja. Igaz, a szennyvíz elvezetése sokkal drágább, talán éppen ezért is marad el. S erre a célra mintha nehezebben nyílná­nak meg az erszények is. Ezért is tűzték ki célul He­ves község tanácstagjai, hogy segítenek a csatornázáshoz szükséges lakossági hozzájá­rulás megszervezésében. A több milliós beruházáshoz ugyanis — mint általában mindenütt — itt is kevés az, amivel a község saját kere­téből, és az intézmények, üzemek, gazdaságok hozzá­járulásával gazdálkodhat. Kell az itt élők nem is je­lentéktelen összegű hozzájá­rulása. Az előzetes számítá­sok szerint családonként 15 ezer forintra lenne szükség: ez 15 évre elosztva évi ezer forint kiadás. Ennek hasznos visszatérüléséről beszélget­nek most a hevesiekkel a tanácstagok, közöttük Király László és Bettenbuck Sándor, a Lenin úti választókörze­tekben. Pepita fedelű füze­tükben már az első napok után ott sorakozott az utca 159 családjából 101-nek a neve, jelezve, hogy magukra vállalják a költségekből rá­juk eső részt. A két tanács­tag legfőbb érve saját pél­damutatása volt. Lakásukban már van vezeték, ráadásul megépítették mind a ketten a derítőket is, de felmérve a közös létesítmény hasznát, úgy dönöttek, az jobb fesz mindenkinek. Kiszámolták, hogyan térül meg forintok­ban is az összeg, amit most évente fizetnek ki a tisztít- tatásokért. Arra is találtak érveket, hogy majdani előbb- relépésük a városi rangra — melyhez lépés a csatorná­zás —, egy sor, a mainál jobb lehetőséget teremt más­ban is. Érvelésük olyannyira hatásos volt, hogy az utca lakói arról is döntöttek, ha rájuk kerül a sor az útépí­tésben, hozzájárulnak csalá­donként ezer forinttal. A két tanácstag nem töb­bet, azt tette, amivel és ami­ért megbízták. Szószólói vol­tak a közös érdekeknek. Deák Rózsi "T" • • J • •• FF* Tiszafüred jovoje Meggyorsult Tiszafüred­nek, a Tisza—II. új üdülő­körzet központjának város­sá fejlődése. A mintegy 15 ezer lakású nagyközségnek a vonzáskörzetébe tartozó körülbelül 55 ezer lakos ma­gasabb szintű kulturális, ke­reskedelmi stb. ellátásáról is gondoskodnia kell. Ezért a tervek szerint Tiszafüred község központját korszerűsí­tik, városközponttá alakít­ják. A rendezésre országos tervpályázatot hirdettek. ILYEN FAGYKÁR UTOLJÁRA 1979-BEN VOLT Utak, hidak, tervek A Betonút­építő Vállalat dolgozói vízátereszt építenek a nagy­gombosi úton (Fotó: Szabó Sándor) Három éve nem volt ilyen kártevő telük az utaknak, mint amilyet most hagytunk magunk mögött. Ezt a szak­emberek állítják. A megye útjaiért, hídjaiért felelősek, a biztonságosabb, jobb forgal­mi feltételek megteremtésé­ben érdekeltek számára te­hát nem könnyű az idény­kezdet. Lássuk, mire vállalkoznak az illetékesek. Hatezer tonna — kátyúkba A KPM Közúti Igazgatósá­ga Hevesben 1160 kilométer­nyi úthálózatot felügyel, gon­doz. A tél okozta tavaszi burkolat-rongálódásokat fel­becsülték, s ahogy Szabó La­jos osztályvezető tájékozta­tott, a helyrehozási munkála­tokhoz várhatóan hat ezer tonna aszfaltra lesz szüksé­gük. A kátyúzást folyamato­san végzik, és csak május vé­gére végeznek vele! A gyöngyösi üzemmérnök­ségen levő keverőgépük az említett mennyiségen túl még négy út házilagos aszfaltozá­sát teszi lehetővé 1982-ben. A gyöngyös—jászberényi ösz- szekötő út Atkár és Vámos- györk közötti szakaszán rövi­desen munkához látnak. Országosan az elsők között bitumenemulziós aszfalttal is javítanak, konzerválnak elhasználódott felületeket, körülbelül 120 kilométer hosszon. Legkorábban a Szarvaskő—Bélapátfalva út­szakaszon húznak záróréte­get e hidegen gyártható és teríthető anyagból. Később kezdik a 24-es főúton Mátra- füred—Mátraháza, Recsk— Egerbakta, a 25-ös főúton pe­dig Szúcs és Szentdomonkos között. Ezzel a technológiai újdonsággal érezhetően ja­vulni fog az Eger—Noszvaj, a Hatvan—Boldog és a He­ves—Pély útvonal minősége is. A kétségkívüli előnyök el­lenére, az új eljárás nagyobb felhasználásának korlátái mi­att a hagyományos burkolat­konzerválástól sem tekinthet­nek el. Néhány szakasz a tervlistáról: Pétervására— Zabar között 5, Szurdokpüs­pöki-Gyöngyös között 6, Egerbakta—Pétervására kö­zött 16, Kál—Heves között 12, gyöngyösoroszi bekötő út 10, vecsési bekötő út 6 kilo­méter. Hagyományos burko­latmegerősítésre, felújítás­ra kerül sor Bátor—Szúcs között. Útszélesítéssel kötik ezt egybe Egercsehi—Mikó- falva között 5, Kerekharaszt —Heréd között 2 kilométe­ren. Nagy felületű útjavítás­ra számíthatnak a környéken lakók Kisköre—Poroszló és Tarnabod—Boconád térségé­ben. Áprilisban megkezdik az útburkolati jelek festését, szélesítést végeznek még idén Makiáron, a füzesabonyi vasúti felüljárót pedig szer­kezeti javításra „ítélték”. Az igazgatóság saját gépparkjá­val és embereivel 100 millió forintos karbantartó munkát végez majd el. Idén Erdőtelek és Tiszanána Megyénkben a tanácsi út­hálózat hossza 1650 km. En­nek fenntartására, felújítá­sára évente 80 millió forintot költenek, mondta kérésünk­re Dér Béla, a megyei ta­nács ÉKV osztályának he­lyettes vezetője. A megyeszékhelyen május végére szeretnék átadni a Hadnagy úti hidat, a kiszé­lesített dr. Münnich Ferenc utcával. Az új Eger Hotel előtt parkolót alakítanak ki, s a Szálloda utcát is javít­ják. Hevesen a Szabadság út korszerűr lesével a gépjár­művezetők elkerülhetik majd a község központjában levő két derékszögű kanyetrt. Gyöngyösön a Kertész utca szélesítését .tavaly kezdték, idén elkészül hozzá az új nagypatak híd és a Kenyér­gyári úttal szemben ezzel új becsatlakozás nyílik a 3-as számú főútra. Hatvanban az első félévben látnak hozzá a Mártírok útja korszerűsíté­séhez. Van több olyan kisebb te­lepülés Heves megyében, ahol a kiépített utak hossza nem éri el az összúthálózat 15—20 százalékát. A megyei tanács minden esztendőben két ilyen községnek, egy-egy utca kiépítéséhez az anyagi­ak felét biztosítja. Ezúttal Erdőtelek (Bajcsy út, Érsor út) és Tiszanána (Kossuth út) részesül ebben a támogatás­ban. Egyébként teljes utcát érintő felújítás 27 másik fa­luban is megvalósul 1982-ben. Több helyütt épül autóbusz- megálló, felszállóperonnal és öblösítéssel: Felsőtárkány, Gyöngyöshalász, Ivád, Recsk, Tiszanána, Zaránk. Apcon autóbuszfordulót csinálnak. Az M3-as autópályán is Megbízások alapján, ahogy a nevéből is kitűnik, az Eg­ri Közúti Építő Vállalat is részel a feladatokból. Ígéri a 25-ös számú főút egri átke­lési szakasza korszerűsítési munkálatainak májusi befe­jezését. Már februárban moz­gósították brigádjaikat éppen az egri Lenin út vasútállo­más előtti csomópontjának tovább építését szorgalmaz­va. Igaz, az emberek, gépek dolgát eleinte nehezítette az 50 centiméteres fagyott föld­réteg. Holló László igazgató mégis bízik a sikerben, noha a tapasztalatok szerint szá­mukra a tulajdonképpeni fő­idény áprilisban szokott kez­dődni. Szeretnék befejezni szep­tember 30-ig, a tavaly elkez­dett Pásztó—Galyatető kö­zötti út korszerűsítést, új, szép burkolattal. Közremű­ködnék az M3-as autópá­lya építésében, pontosabban szólva a nagyrédei csomó­ponton dolgoznak, s látni már a Gyöngyöst összekötő négysávos út fővonalait is. Márciusban láttak munká­hoz a 3-as főútvonalon. A borsodi megyehatártól mesz- szebb mint Kerecsendig, négy szakaszban mintegy 20 kilométerre fektetnek, teríte­nek új burkolatot. Közben buszmegállókat alakítanak ki, csomópontokat építenek át, így a füzesabonyi elága­zónál zsugorítják a terelőszi­getet, hogy valamivel na­gyobb legyen a forgalmi sáv. A hídprogram keretében, megbízás alapján csaknem készek már a parádi híd át­építésével, ahol csupán a mederburkolás és padkaépí­tés van hátra. Igazgatósági, tanácsi munkákat, téesz-meg- rendeléseket egyaránt beso­rolnak az elvégzendő felada­taik közé. A 200 milliós nagyságrendű építési mun­káik között persze nem mind látványos. A hasznossága felől viszont nincsenek két­ségeink. Ha arra gondolunk például, hogy a hevesi gim­názium sportpályáját is ők aszfaltozzák. Budavári Sándor Még jó derékkal••• Vázlat CzTbere Sándor portréjához A hét öröme-gondja Szűcsiben Rendezik a patakmedret - Veszélyben a Bajza-ház - Három út meg­újul - Segít az Egyesült Mátra Tsz Hétköznap ez is, éppúgy, mint a legtöbb Czibere Sán­dor számára. Lényegében mit sem számít, hogy a nap­tár most március 18-at mu­tat, vagyis a zsákban mele­get hozók legelsőbbikét, Sándor-napot — az ő neve napját. Kora délben, éppen túl a hamarjában elfo­gyasztott ebéden, a gépét gusztálja: nem akad-e rajta valami javítanivaló. Végül úgy határoz, hogy egyelőre minden rendben, folytathatja munkáját az Egri Csillagok Mgtsz 30 hek­táros búzatábláján. A mun­ka pedig: gyűrűshengerezés, Zetor 120-as Crystallal. — Hadd kérdezzük meg, mielőtt „lóra szállna”, kell-e most nagyon a gyűrűshen­ger? — Azért vagyunk itt — feleli a 39 éves traktoros. — Kell, hogy a gyökérzet jobban kapaszkodjék. Azután, talán mert éppen lóra szállásról volt szó, el­mondja: ' — Ami a lovat illeti — nem is olyan rossz a példa. Valamikor, úgy 1963-ban, amikor még több termelő- szövetkezet volt itt, Eger­ben, én a Petőfi tagja let­tem, ott pedig fogatos ... Utána a Rákócziba kerültem, de már rakodóként. Közben persze, fejlődött a világ, jöt­tek a gépek, küldték iskolára az embereket, köztük engem is. Gondolom, megfelelőnek találtak rá, hogy traktoros legyek. Éppen most van tíz éve: 1972 márciusától va­gyok gépen. Négy esztendőn át Zetor 5611-essel dolgoz­tam, most meg ezzel... — Szóval: fejlődik a vi­lág ... ? — ... Nekünk meg fejlőd­nünk kell a világgal, bár, ami engem illet, nekem nem esik nehezemre. Még gyerekkoromban, amikor Nádudvaron laktunk a szü­léinkkel — összesen nyolc gyerek, köztük időrendben én a negyedik, szóval már ott megszerettem apám mel­lett a mezőgazdaságot, és ki is tartottam mellette. Apám mellett is, aki ide került, Egerbe dolgozni, meg a me­zőgazdaság mellett is. Érde­kés, egyedül a testvérek kö­zül, a többiek ugyanis Pestre kerültek, más iskola, más élet... Czibere Sándoré pedig itt alakult ki, Egerben. A Nád­udvaron eladott házból a felnémeti Nagysoron vettek új otthont, amikor pedig el­érkezett az ideje, az egykori fuvaros, mai erőgépkezelő ide nősült, itt él ma is a Csebokszári-lakótelepen, két és fél szobás lakásban, fele­ségével és három fiával. — A legidősebb szakmát tanul, most végez festő-tapé­tázó szakon, o háztájiban már sokat tud segíteni az édesanyjának. A kicsik — még kicsik. Egyik hatodikba jár, a legapróbb meg — még csak másodikos. Ezután természetes, hogy a jövedelem következik. — Télen szűkebb, nyáron jobb. Ahogy az időjárás en­gedi, meg ahogy a munka adja magát. Háztáji nélkül biztosan nagyon nehéz lenne, így viszont mindig megva­gyunk valahogy. — A munka pedig jól megy... — Egyelőre nem panasz- kodhatom. Igaz, ezt helyet­tem megteszik azok, akik már régebben vannak trak­toron, az idősebbek, nekik a derekuk, az megy gallyra. Csigolyakopás, idegesség ... Szerencsére, ezek engem ed­dig elkerültek. Bár... ha jól meggondolom: lovas kocsi­val jóval többet dolgoztam, mégis inkább kipihentem magamat reggelre. Ez azonban nem panasz, csupán a tény egyszerű köz­lése. Ki is derül a munkához ismét hozzálátó Czibere Sándor szavaiból: — Persze, hogy nem pa­naszkodom, mert akkor ha­zudnék. ' Ha nem is vasta­gon, de úgy, egészében ki lehet itt jönni, különösen, hogy a vezetőség hozzájárul a háztáji megmunkálásához... Aztán — tudjuk, hogy van —, mindig csurran-cseppen valami. Két . éve például „ki­váló” kitüntetést kaptam, azután munkásőr is vagyok, és ha ott jól szerepelünk, azt a tsz szintén honorálja... Maradok is a gépen, míg fel nem nőnek a gyerekek. Más választás ilyenkor már egyébként sem igen akad. Azután pedig? — ki tudja ... A kérdésre Czibere Sándor saját magának adja meg a választ: — Na, azért, ha ezt majd már nem bírom, biztosan akad valami a tsz-ben. A hajtatóház vagy a szőlészet. Most még jó derékkal ezekre gondolok. B. Kun Tibor Hétfőn reggel elsőként -a hét végi községszépítési ak­ció eredményeit vette szám­ba Kiss István tanácselnök. Elégedett lehetett a munká­val, amiből a kis tanácsap­parátus dolgozói sem vonták ki magukat — Mondják, az Ágói-patak könnyen bajt okozhat nyári felhőszakadás, nagy hóolva­dás idején. Rendezetlen a medre. Miért? — kezdjük a beszélgetést. — Kétségtelen, korábban a medret fölverte a gaz, szeméttel telt meg a közsé­gen átfutó patakrész. A ve­szélyt azonban megelőzzük. A lakosság társadalmi mua- kában már kitisztította a vágatot, ezen a héten pedig eldől, hogy kire bízzuk a ré­zsű kialakítását, a faluköz­pontban pedig százméter­nyi mederrész burkolását. Pénzünk van hozzá, a mun­ka indításával nem várha­tunk. A község alsó részén sok telket érint a rendezés, a tulajdonosok pedig már palántáznának — mondja Kiss István. — Egyébként lesz egy gyöngyösi utam is ezen a héten a Bajza-ház felújításával kapcsolatban. Van hozzá 1,3 millió forin­tunk, az abasári költségve­tési üzem kapacitást is biz­tosított, de a benne lakó, hiába hoztunk rendbe neki egy házat, nem akar a pusz­tuló épületből kiköltözni. Talán a járási hivatal ve­zetői lelnek valamilyen meg­oldást a probléma rendezé­sére. Ami elgondolkoztató, olyan személyről van szó, aki korábban a Bajza-kultusz leghívebb istápolói közé tar­tozott. Értik ezt... ? — őszintén szólva, nem. De bízzunk a kölcsönös meg­értésben! És most arra ké­rem, beszéljen a testületi feladatokról. Ügy tudom, vb-ülés lesz a héten? — Szerdán, amikor is leg­fontosabbként a múlt év vé­gén lezajlott tanácstagi be­számolók közérdekű bejelen­téseit vitatjuk meg. Legtöb­ben az utak, járdák állapo­tát kritizálták, mások a nap­közi fejlesztését, illetve a központosított szemétszállí­tást kérték számon 26 ta­nácstagunkon. örülök azon­ban, mert jó hírrel szolgál­hatok a végrehajtó bizottság tagjainak. A járási útfel­ügyelet már megrendelte a Jókai és Petőfi utcák felül- kezelését, burkolását és megépül a Bajza út is, aho­vá a követ kiszállítottuk. Ami az iskolai napközit il­leti, bizonyos, hogy szep­tembertől egy csoporttal bővíthetjük az intézményt. Addig azonban étkezőt kell építenünk az óvoda mellé. A harmadik vitatott kérdés­ről pedig csak annyit: me­gyei tanácstagunk, Sohajda Jánosné már eljárt illeté­kes helyen, ahol jóval biz­tatták. Amennyiben a válla­lat megkapja az ürítő-szál­lító gépkocsit, a lakosság pedig vállalja a kukák vé­telárát, akkor Gyöngyös- patával közösen minket is bekapcsolnak ez évben az intézményes szemétszállítás­ba. — Két esztendeje meg­épült 17 millió forintból a szűcsi vízmű, amelynek két darab 100 köbméteres táro­lója, tíz kilométernyi veze­tékhálózata, több közkifo­lyója egy csapásra megol­dotta a település ivóvízellá­tását. Sókan bevezették az­óta lakásukba is a vizét. Tart még a folyamat? — Igen, legtöbb telektu­lajdonos úgy van, ha már 12 ezer forintot áldozott a köz­műért, akkor nem sajnál további kettőt-hármat, hogy lakásában legyen a víz. Mostanáig 200-nál többen köttették be lakásukba a vi­zet, és legjobb tudomásom szerint most is tucatnál több kérelem van bent a gyön­gyösi vízmű vállalatnál. — A lakossági gondokból vállal-e részt a Mátra Egyesült Tsz? — Csak a legjobbat mond­hatom a közös gazdaságról. Az öregek napközijéhez ők adták például az épületet, utat építettek a községben, évente pénzzel segítik a községi feladatok megoldá­sát. Ilyen célra a mostani tervciklusban is csaknem egymillió forintot bocsátanak rendelkezésünkre... (moldvay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom