Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
10* NÉPÚJSÁG, 1982. március 27., szombat Mai összeállításunk témaköre a nyári időszámításhoz kapcsolódik. Foglalkozunk a csillagászati tavasz időpontjának kiszámításával, s az időjárás-kutatással, amely ilyenkor különös jelentőségű a mezőgazdasági munkákban. Nem mindegy ugyanis, mikor kezdődhetnek el a munkák; a túl korai start ugyanolyan veszteségeket okoz, mint a késedelem. Egy órával előbb E hó 27-ről 28-ra (szombat-vasárnap) virradó éjjel az óránkat egy órával előbbre kell állítanunk. Kezdődik a nyári időszámítás. Éjfél után 60 perc múlva nem egy, hanem kettő óra következik. Ér-e bennünket hátrány? Mielőtt erre válaszolnánk, egy kis visszatekintés. Időmérésünket a Föld keringése és forgása szabályozza. A napok váltakozása a forgás következménye. Életünk ritmusát a Nap delelési ideje osztja és igazgatja. Földünk bármelyik pontján akkor van dél, mikor az illető hely fölött a fénylő Nap a délkörben, a legmagasabb pontján tartózkodik. Ez a helyi, valódi dél. Évszázadokon át ezzel osztották a napot két részre. Ezen időpontot sok helyen: kastélyokon, tornyokban napórákkal észlelték, esetleg ágyúszóval is jelezték. Hasonlóképpen történt ez Egerben is, ahol a csillagvizsgáló nyugati termében ma is látható (és észlelhető) a márvány délvonalon az egri valódi dél. Az időpontot pedig a teraszon csüngő kis haranggal jelezték. Mikor a vasúti közlekedés megindult, a helyi időjelzés elvesztette jelentőségét. Érvénybe lépett a zónaidővel' való eligazítás. Földünket a nap 24 órájának megfelelően 24 időzónára osztották. Mi az úgynevezett közép-európai időzónába tartozunk, ahol az egész sávra érvényes időt a keleti hosszúság 15. fokán észlelt helyi idő adja. Ettől pontosan 7 és fél fokkal nyugatra, és ugyancsak 7 és fél fokkal keletre terjed a közép-európai zóna. (Keleti hosszúság: 7 és fél foka — 22,5 foka). Eger a keleti hosszúság 20 és fél foka alatt terül el. Itt tehát a 15 fok idejéhez képest 22 perccel előbb delel a Nap (1 fok=4 perc). Március 28- tól átkerülünk a kelet-európai zónába, ahol a 30 fokos hosszúsági kör helyi dele adja a 12. órát. Ehhez képest nálunk a Nap később délei, éspedig 38 perc múlva. (9,54 perc—38 perc). Életritmusunkat tehát nem is éri sérelem, hiszen csupán eüy jó fél órával előzzük meg a helyi delet... Dr. Zetényi Endre A TECHNIKA TŐ RTÉN ÉTÉBŐL Papin gőzgépe a párizsi Conservatoire des Arts ez Metiers múzeumban A gőzgép egyik korai ősét 300 évvel ezelőtt, 1682-ben Denis Papin (1647—1714) francia orvos és fizikus szerkesztette meg. Akkoriban az ún. „lő- porgáp”-nél a puskapor robbanási energiáját próbálták munkavégzésre felhasználni és ezek a kísérleti gépek a robbanás okozta vákuummal dolgoztak. Papin érdeme az volt, hogy a vákuumot gőzzel kívánta létrehozni olyképpen, hogy a hengerben mozgó dugattyú alatt vizet forralt fel, aztán amikor a gőz teljesen megtöltötte a hengert, azt lehűtötte hideg vízzel. Az így lecsapódott gőz helyén légritka tér keletkezett, amely a külső levegő nyomására leszorította a dugattyút. Annak felemeléséről ellensúly gondoskodott. 25 évvel később gőzgépét már egy kisebb hajóba építette be, amit Angliában a Temzén akart bemutatni. Kísérleteit a Waser folyón folytatta. Zseniális ötletét senki sem támogatta. Az első gőzgéppel meghajtott hajót 1707-ben Münden mellett a kenyerüket féltő halászok megtámadták és Papin gőzgépét összetörték. Így a gőzhajó felfedezésének gondolata újabb 100 évig váratott magára (Fulton—1807.) ★ 210 évvel ezelőtt 17 7 2- ben szerkesztette meg az akkori gőzgépeknél nagyobb hatásfokkal működő atmoszférikus gőzgépét JOHN SMEATON angol feltaláló és azt Long Benton Collieryben, egy Newcastle melletti szénbánya szivattyújának meghajtására használta fel. A gép kéthengeres kivitelben készült, a dugattyú löket- hossza 84, átmérője pedig 52 hüvelyk volt (1 hüvely 2,54 cm), teljesítménye pedig már tekintélyes, 40 lóerő volt. Előnye a korabeli gőzgépekkel szemben az volt, hogy nem a munkahengert melegítették fel, hanem a gőzt külön gőztartályból vezették bele a hengerbe. ★ A drezdai Zwinger egyik kincse 240 éves. 1742-ben készítették I. G. Zimmer és I. S. Merklein német fizikusok csillagászati célra a tükrös távcsövüket, amelybe ma is betekinthet a látogató Kováts Andor Zimmer és Merklein távcsöve (Fotó: Staatlicher Mathematikali Pschysikalischer Salon, Drezda) Követi a ... Az ipari napelem és feltalálója (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Itt a csillagászati tavasz Pontosan 20-án, (szombatról vasárnapra virradó éjjel) 23 óra 56 perckor kezdődött. Ez azt jelenti, hogy a Nap abban a pillanatban éppen az Egyenlítő felett a zenitben delelt. Hol lehetett ezt észlelni? Ott, ahol az Egyenlítőt a nyugati félgömbön a 161 fokos hosszúsági kör (délkör) metszi. A Nap ekkor tér át az északi félgömbre, és egy fél évig itt delel merőlegesen. Ez a tavaszi napéjegyenlőség ideje. Egerben a mi időnk szerint 20-án 05.42 órakor kelt és 17 óra 50 perckor nyugodott le a Nap. A nappal időtartama ezek szerint 12 óra és 8 perc. Ez a pár perces időtöbblet onnan adódik, hogy a napsugár a levegőben megtörve reggel 4 perccel korábban, este pedig 4 perccel tovább is a látóhatár fölé emeli a napkorongot. Valójában tehát nálunk március 21-e a tavasz első napja. Zavarnak a konyhai sütők Az angol rádiócsillagászok lázadoznak: mikrohullámú konyhai sütők zavarják méréseiket. A társadalomnak — mondják — választania kell a mikrohullámú konyhai tűzhelyek és a rádiócsillagászat között! Különösen a nagy teljesítményű rádiótávcsövéről híres Jordell Bank-i csillagvizsgáló munkáját zavarják erősen a tűzhelyek. Ezeknek — előírásszerűén — az 1 és 6 gigahertz közötti frekvenciasávon kell működniük, négyzetcentiméterenként 10 milliwatt- nál kisebb teljesítménnyel. De kiderült, hogy más hullámokat is kisugároznak, s azok csakugyan zavarják a rádiócsillagászok érzékeny mérőkészülékeit. Egy ironikus megjegyzés szerint a mezőgazdaság igényeinek csak a fitotron- kamrákban szabályozott időjárással lehetne eleget tenni. A növénytermesztési „üzem teteje” azonban továbbra is az égbolt, tehát az időjárási tényezők, ha nem is végzetszerűen, de meghatározzák az évi termést. Az emberi beavatkozás lehetőségei ugyancsak korlátozottak : a világ legbékésebb rakétaütegeivel részben elháríthatok a jégesők, kisebb esőzések előidézhe- tők permetezéssel és szélmotorokkal kivédhetők a fagyok. A technikai korlátok azonban nem jelentenek tehetetlenséget; az agrometeorológiával az időjárás és a mezőgazdasági termelés közötti biológiai és fizikai jelenségek összefüggései meghatározhatók. Az így nyert információk alapjául szolgálnak a mezőgazdasági terveknek, az amögött rejlő gazdasági számításoknak. Félreértések elkerülése végett: az agrometeorológia „föltalálása” előtt a felhalmozódott tapasztalatok alapján is tudták a parasztok, hogy a különböző természeti jelenségek, az időjárásváltozások hatnak a mező- gazdaságra. Például, ha enyhe a január vége, bő szőlőtermésre lehet számítani. Az idevágó népi szólás: ha csöpög a Vince (január 22.), teli a pince. Ami a közvetlen jövőre vonatkozó népi előrejelzéseket illeti, az alacsonyan repülő fecskékből, és a naplemente utáni piros égboltból még a városlakók is következtethetnek a másnapi időjárásra. De azt már Amióta megbolydult a világ energiagazdálkodása, kutatók ezrei foglalkoznak új energialehetőségek tanulmányozásával. Ezek persze nem mindig újak, hiszen a Nap, a szél, a hullámzás munkába fogása tulajdonképpen egyidős az emberiséggel. A Napból a Földre özönlő energia hallatlanul nagy mennyiségű, ebből azonban ma még csupán annyit termelhetünk ki gazdaságosan, amellyel évente körülbelül 400 000 tonna olaj váltható ki. Ez pedig a mai olajfelhasználásnak csupán a tízezredé. A legnagyobb létesítmény eddig a kaliforniai naperőmű, ennek teljesítménye 10 megawatt. Napenergia szempontjából egyébként Kalifornia szerencsés vidék: gombamódra szaporodnak a napenergiával fűtött és hűtött házak. Azt tervezik, hogy 1985-re Kalifornia olaj- és gázfogyasztásának 15 százalékát helyettesítik, a „napipar” pedig legalább 30 000 embert foglalkoztat majd. A nem éppen napsütötte Svédország egyik falujában (Lambakov) félszáz házat szereltek fel — egyenként 60 négyzetméteres — kollektorokkal, s az általuk összegyűjtött hőt központilag tárolják és osztják el. Mindenesetre a falu teljes fűtő- energia-szükségletének legalább 90 százalékát fedezik ily módon. Napjainkban már mintegy 7 millió négyzetméter felületű kollektor van használatban a világon, s ezek az aránylag egyszerű berendezések a rájuk eső napenergiának 40—60 százalékát értékesítik. Nem mindegy azonban, hogy az ilyen módon gyűjcsak a mezőn dolgozó emberek tudják (tudták), hogy például a reggeli, délelőtti szivárvány rossz, a délutáni jó időt jelez; a fátyolfelhő a meleg előhírnöke és így tovább. A hozamok növekedésével párhuzamosan azonban a különböző ültetvénykultúrák egyre érzékenyebbé váltak az időjárási tényezőkkel szemben. (Bár a növény- termesztők igyekeznek a fagyra, a csapadékhiányra ellenálló fajtákat kikísérletezni.) Például a cukorrépa cukortartalma — bizonyos határok között — a vegetációs idő hosszától függ. Ezért minél előbb vetik el a répamagot, annál biztosabb a magas cukortartalom. A répamagokat azonban csak akkor szabad vetni, ha a hőmérséklet tartósan 7 °C fölé emelkedik. Ezt pedig a felhők járásából nem lehet előre kideríteni. Ehhez már agrometeorológiai előrejelzésre van szükség. A döntést megalapozó meteorológiai információknak nem az időjárási és éghajlati viszonyok általános alakulását kell jellemezniük, hanem konkrét meteorológiai problémákra kell választ adniuk. Az agrometeorológiai szolgálat csak akkor tud megfelelni feladatának, ha tevékenységét a kutatástól az információszolgáltatásig a meteorológiai és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó párhuzamos megfigyelésekre építi, és azt egységes tájékoztató rendszerbe foglalja. Az agrometeorológia, mint alkalmazott tudomány, bevonult a termelési rendszetött hő mennyibe kerül. Az eddigi fejlődés reményt keltő. 1950-ben az amerikai Belí-gyár első kollektorai több ezer dollárért állítottak elő egywattnyi létesítményt; azóta ez az ár oly dinamikusan csökkent, hogy a becslések szerint 2025-re az USA elektromosenergia-igényének 30 százalékát fedezik majd. Nebraskában már működik egy napelemes öntöző, műtrágyagyártó és terményszárító üzem, s három év alatt rekbe is; Magyarországon a konzervipari növények termelési és feldolgozási programozásába. Ha például a legérzékenyebb konzervipari alapanyagot, a zöldborsót a csépléstől számított 4—5 órán belül nem teszik üvegbe, a termés'erjedésnek indul. Fontos tehát a termesztés, a betakarítás és a földolgozás szinte percre pontos szervezése. A Nyíregyházi Konzervgyárban például a borsófeldolgozó kapacitás napi 26 vagon. A termelés programozása előtt viszont napi 30—35 vagon zöldborsó „zúdult” a gyárra. A gyár, az OMFB és a MÉM anyagi támogatásával, több mező- gazdasági kutatóintézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat bevonásával kidolgozott egy zöldborsó-termeltetési modellt. Ennek lényege, hogy a tényleges talajtani, meteorológiai, agrometeorológiai adatok és különböző korlátozó tényezők (például cséplőkapacitás, fogadókészség), valamint az adott tájkörzet 25 éves klimatológiai átlagai alapján elkészítik a gazdaságok borsóvetési tervét. Ez nem egyszerű dolog, hiszen azt kell meghatározni, hogy a 4—5 éghajlati körzetben, 6—8 talajtípuson gazdálkodó 30 termelő mikor és hová vesse a 8—10 fajta zöldborsót. A vetési forgatókönyveket számítógépes adatfeldolgozás segítségével a vetés előtt 48 órával bocsátják a gazdaságok rendelkezésére. Az ökológiai, agrometeorológiai függvények segítségével úgy szervezik a vetést, hogy a feldolgozókapacitöbb száz hasonló rendszert építenek. Ausztráliában az egyik cég 1981-ben kezdte el az olcsó, hatásos, tartós és nagy teljesítményű napelem tömeg- gyártását. A szerkezet különlegessége, hogy követi a Nap járását és 300 C-fok hőmérsékleten koncentrálja a napsugárzást. A berendezés ott gazdaságos, ahol az évi napsütéses órák száma minimum 2500 és az energia- költségek meghaladják a ki- lowattonkénti 3,5 centet. tással összehangolt betakarí-' tás időszakában a gazdaságok a legjobb minőségű zöldborsót, vagyis a legmagasabb átvételi árat kapják. Mindezek eredményeként a termelési rendszer előtti (1972—1976) és a rendszert alkalmazó (1977—80-as) évek átlaga alapján — miközben a termelési körzetben 800 hektárral csökkent a vetés- terület —, a hektáronkénti hozam egy tonnával, az árbevétel pedig 11 millió forinttal nőtt. Ezt a programot a zöldborsón kívül kidolgozzák a zöldbabra, a paradicsomra, a szamócára, az uborkára és a fűszerpaprikára is. A népgazdaságban a termésbecslésnek, a terméselőrejelzésnek van nagy szerepe. Ezek a meglehetősen pontos előrejelzések — tavaly például csaknem kilo- grammnyi pontossággal határozták meg az őszi búza várható hozamát —, a meghatározó meteorológiai tényezők ismeretén alapulnak. A reális termésbecsléseket csak a tényleges érés előtt kb. egy hónappal lehet elvégezni, de ha bizonytalan az. időjárás, akkor ez az idő 1—2 hét. A termésbecslés — legalábbis elvileg —, arra szolgál, hogy a betakarításra, a tárolásra megtegyék a szükséges előkészületeket. Mivel az előrejelzések tulajdonképpen piaci információk is, az exportra, az előnyös üzletkötésekre időben fel lehet készülni. Magyarán: a termés várható mennyiségének pontos ismeretében kedvezőbb az eladó pozíciója. Bonyhádi Péter összeállította: Hekeli Sándor Időjós-e a fátyolfelhö?
