Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 25., csütörtök S AFGANISZTÁN A földreform megszilárdítása Az Afganisztáni Demokrata Néppárt már megalakulásának évében, 1965-ben programjába iktatta a földreformot. Ez érthető, hiszen az ország dolgozóinak 70 százaléka földműves, a nemzeti jövedelem és az export- bevétel kétharmada a mező- gazdaságból származik. Természetes tehát, hogy az 1978 áprilisi foradalom győzelme után nagy erőfeszítéseket tettek a program végrehajtásáért. A földreform első szakaszában a nagybirtokok elkobzásából, illetve korlátozásából 296 ezer földnélkülit és szegényparasztot juttattak földhöz. Az 1980-ban kezdődött második szakaszban a népi kormányzat fokozta erőfeszítéseit a feudalizmus maradványainak teljes szétzúzása, és a falvák szociális előrehaladása érdekében. Az 1979-ben kezdődött ötéves terv összes beruházásainak 25 százalékát a mezőgazdaság fejlesztésére kívánják fordítani. A Szovjetunió segítségével megerősítették a gép- és traktorállomásokat. A fő cél a termőterület növelése, az öntözési rendszerek kiépítése, a műtrágya- gyártás fokozása és a vetőmagvak minőségének javítása. Az első eredmények: az 1981. évi aratás figyelemre méltó előreháladást hozott a gabona és a burgonya terméseredményeiben. A párt, a kormány és a tavaly alakult Nemzeti Hazafias Front széles körű propagandát indított a földreform folytatása mellett. E célra minden vidékre külön konkrét feladattervet dolgoznak ki. Pontos kimutatások készülnek a földtulajdonviszonyokról. Az igazságügyminisztérium törvény- tervezetet készít az öntözés NDK A zeitzi labirintus Az NDK-beli Zeitz városát az írásos dokumentumok több mint ezer éve említették először. Az óváros alatt érdekes felfedezésre jutottak a tudósok: összefüggően kiépített föld alatti folyosórendszert fedeztek fel, amelyet feltehetőleg a középkorban vágtak ki a sziklás talajban. Ezek egy részé sör- és borpinceként szolgált, más részük amolyan vészkijárat volt, fenyegető támadás esetére. A föld alatti járatrendszer nagy részét sikerült felkutatni, a labirintus egy eléggé jelentős része azonban hozzáférhetetlen, vízzel elöntött, törmelékkel teli. A jelentős felderítő munkát a zeitzi iskolások és a anyagi kérdéseinek szabályozására. A forradalom ellenségei, az ellenforradalmárok persze mindent elkövetnek, hogy szabotálják és hátráltassák a földreform végrehajtását. Ezért alapvető feladat, hogy megvédjék a reform végrehajtóit és a földhöz jutottakat. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a falusi lakosság történelmi tapasztalatai alapján eleve bizalmatlan minden, az állami hivataloktól jött intézkedés iránt. Ezt táplálták az első szakaszban elkövetett hibák is (mint például a jogtalan kisajátítások, a forradalmi törvényesség megsértése slb.), valamint az a tény, hogy a parasztok egy része az ellenforradalmi terror nyomására visszaadta a kapott földet. A múlt év augusztusában hozott kiegészítő törvény a demokratikus földreform végrehajtásakor nagy figyelmet fordít a vallási és a törzsi hagyományokra. A törvényben megállapított mértékig biztosítják az egyházi intézmények, a törzsi vezetők, valamint a fegyveres erők tisztjeinek birtokukhoz való jogát. Azoknak a földbirtokosoknak a földjeit is mentesítik az igény- bevétel alól, akik bizonyíthatóan a korszerű művelés eszközével dolgoztatnak földjeiken, és termékeik nagyobb részét az államnak adják el. Azok a földbirtokosok, akik az általános, amnesztia alapján visszatértek hazájukba, visszakapják földjeiket, illetve adott esetben kártalanítják őket. A földosztás során előnyben részesülnek azok a földnélküliek és szegényparasztok, akiknek fiai önként a hadseregben, vagy a rendőrségnél szolgálnak. kulturális szövetség tagjainak közreműködésével a Lipcsei Műszaki Egyetem kutatói és diákjai végezték el. A föld alatti folyosók jelentőségét, gyakorlati hasznosításának lehetőségeit dr. Rolf Albert Koch és Hans- Joachim Richter professzor vázolta egy múzeumi kiad-, ványsorozatban. Többek között összehasonlították a zeitzi labirintust más német városok és Európa egyéb települései alatt feltárt hasonló rendszerekkel, és azt állítják, Zeitz büszke lehet a város alatt most feltárt föld alatti létesítmény rendszerre, mert Közép-Európá- ban ez a legnagyobb. Cesisről, Lettország egyik legősibb városáról a krónikák már 1206-ban említést tesznek. A történelmi és az építészeti emlékek, amelyek közül kiemelkedik egy középkori vár, a festői környék a Szovjetunió minden részéből vonzzia a turistákat. Ez azonban sok gondot is okoz nekünk — mondja Ausma Petersone, a cesisi városi tanács elnöke. — Hiszen a történelmi emlékek védelmét és a városi élet rr.ai ritmusát össze kell hangolni. A város építészeti arculatának óvása nem akadályozhatja meg, hogy az ősi városnegyedek lakói a XX. század kényelmét élvezhessék. Cesis két hektárnyi területen fekvő történelmi magját védett övezetté nyilvánították. Természetesen a házak magasságának figyelembevételével új épületeket is lehet emelni, ám ez minden esetben a város építészeinek összehangolt véleménye, elgondolása alapján történik. Az egyik kis utcáMONGÓLIA Közlekedés szárazon, vízen és a levegőben Századokon át tevekaravánokkal, vagy ló-, ökör-, jakháton szállították az árut szerte Mongóliában. A szó minden értelmében „új korban”, a népi forradalom 1921-ben történt győzelme óta, mint oly sok más, ez is megváltozott. A Mongol Népköztársaságnak ma jól kiépített a közlekedési hálózata. Hamar terjedt, népszerűségre tett szert a vasúti személy- és áruszállítás. Az első vonatszerelvény 40 évvel ezelőtt indult ebben az országban. Ma a személy szállítás mellett az áruszállítás 70 százalékát is a vasút látja el; s nem csupán belső szükségleteket elégít ki, de jelentős tranzitforgalmat is lebonyolít Európa és Ázsia országai között a tranSz- mongóliai vasút. A szerelvényeket Dieselmozdonyokkal vontatják, a korszerű teherkocsik szovjet, illetve NDK-gyártmá- nyúak. A teheráru be- és kirakodása csaknem teljesen gépesített. Napjainkban egyre nagyobb versenytársa a vasúti szállításnak — Mongóliában is — a gépkocsin történő személy- és árutovábbítás. A motorizáció még gyorsabb terjedésének gátat vet azonban az utak nem kielégítő állapota, a hegyes vidék, ahol csak gyakorlott vezetők tudnak megbirkózni a nehézségekkel. Jól kihasználják a légi szállítás lehetőségeit is. Ma valamennyi közigazgatási területet repülőjárat köt össze a fővárossal és a szo- monközpontok 70 százaléka is elérhető légi úton. A vízi utak teljes hossza nem éri el az ezer kilométert,- a belső forgalom lebonyolításában mégis fontos a szerepük. Jelentőségük az' export-import szállításokban növekszik. A közlekedést új utak, hidak, csatornák építésével is fejlesztik. A nagyobb folyók felett ma már mindenütt vasbeton hidak feszülnek. A transzmongóliai vasútvonal mellett szükség lesz a transzmongóliai főközlekedési útra is, amely Ulánbátorból kiindulva, nyugati irányban mintegy 2000 kilométer hosz- szúságban épül majd ki. A kiaknázásra váró természeti kincseknek az új iparközpontokba történő szállítása is megköveteli a közlekedési hálózat bővítését. ban egy régi ház 'lebontásakor XIII—XIV. századi erőd falai kerültek napvilágra. Az építészek megtalálták a megoldást arra, hogy az ősi falakat harmonikusan beillesztik egy lakóház és egy kávéház épületegyüttesébe. A városfejlesztés probléErdők koszorúzta fennsíkon, távol a városok zajától nemes egyszerűségű síremlék áll. Észak-Korea egyik legszebb és teljes épségben megmaradt műemléke, á Korio dinasztia 31. királyának és királynéjának sírja. Amikor az 1352-től 1374-ig uralkodó Kongmin király mélységes bánatában ide te- mettette fiatalon elhunyt feleségét, még itt hullámzott a tenger. A habokból kiemelkedő hatalmas sír állítson emléket a feledhetetlen királynénak — így rendelkezett. S oda építtette mellé saját sírkamráját is. A hatalmas kettős sír hét és fél tonnás négyszögletes kőlapjait később félgömb alakban földdel fedték be. Ezek — a kelet—nyugati irányban egymás mellett fekvő — egyszerű földhalmok uralják most a háromteraszos emlékművet. Mindegyik sírt tizenkét derékszögű faragott kőszegély veszi körül — az év tizenkét hónapját idézve. Lótuszmotívumok, felhők és egy-egy őrző istenség képe díszíti a kőtömböket. A sírköveket ugyancsak faragott kőkeretek zárják közre. Kőbárányok — a békesség szimbólumai — és kőtigrisek — az erő jelképei — sorakoznak Közép-Csehország második legnagyobb városa, Kladno, szén- és acélipari központ, a cseh munkásmozgalom egyik fellegvára. A város gazdasági fellendülését a XVIII. század végén feltárt kőszénbányák alapozták meg. A XIX. században erre a szénvagyonra építve fejlődött ki a kohászat. A város lakossága rövid idő alatt megsokszorozódott. Kladno 1898-ban elnyerte a „királyi bányaváros” címet. A fejlődés a munkásság életkörülményein azonban mit sem változtatott. A munkások a múlt század végén kezdtek szervezkedni jogaik kiharcolására. A hősi időszakról Marie Majerová, a neves cseh írónő „Sziréna” című regényé(Fotó: APN—KS) máit a városi tanács komplex módon oldja meg. Egyidejűleg végzik a régészeti ásatásokat, és a restaurációs munkákat, a régi negyedek közművesítését és új városrészek építését. A munkálatok most egy kastélyban folynak. Az egyik régi utcát egymás mellett. A sírhalom alatti szinten áldozati asztal. Az előttük álló kőlámpásokban illatos füveket, olajokat égettek a temetéskor. Az alsó szinteken négynégy óriási kőszobor vigyázza a királyi pár álmát. Alul állnak a vértes, fegyveres katonák, fölöttébb a kőpalástba öltözött papok — a korabeli hierarchiát idézve. Lenyűgöző méretek, klasz- szikus egyszerűségű formák. Míves faragások és elnagyolt mesterművek. Fenséges, lélegzetelállító látvány. A köbén ad számol. A regény filmváltozata 1947-ben Karel Stekly rendezésében elnyerte a velencei filmfesztivál fődíját. A szervezkedés központja a „Munkásház” volt — ma a nemzeti kultúra emlékhelye —, ahol olyan jelentékeny emberek dolgoztak, mint Antonin Zápo- tocky, az ország későbbi köz- társasági elnöke. Klaönóról és a város munkásmozgalmáról szól Zápotocky részben önéletrajzi regénye, a „Vörös fények Kladno felett”. A kladnói munkások a fasiszta megszállás idején is példát mutattak önfeláldozásból, elszántságból. A város felszabadulása után Kladnóban is megkezdődött az újjáépítés. Allahamarosan átadják a gyalogosoknak, a gépkocsiforgalom másutt is erősen csökken. Űj főútvonalakat építenek, az átmenő forgalmat a városon kívüli gyorsforgalmi gyűrűre irányítják. Cesis kéthektárnyi terüle- get tulajdonítanak annak, hogy az új lakótömbök is sajátos építészeti arculattal rendelkezzenek. Az első lépések a hetvenes évek elején történtek, és az új épület- csoportok sikeresen beilleszkedtek a város építészeti arculatába. A terepviszonyok adta lehetőségeket kihasználva Cesis nyugati részén háromszintes teraszos házakból álló lakónegyedet építettek. Az új házaknál előszeretettel használják fel a helyi anyagokat, az égetett vörös téglát és a tetőfedő cserepet. Az évszázadok színezetét megőrző ősi városok így egyre vonzóbbá válnak. Cesis is egyike azoknak a városoknak, amely a régmúlt idők hangulatát idézi. zépkor nehézveretes remekműve. A sírkamrák — amelyek ma nem látogathatók —, varázslatos falfestményeket őriznek. A keleti, nyugati és az északi falakra tizenkét istenség álló, teljes alakos mását festette a 14. századi művész. A keleti öltözetű, palástot, magas koronát viselő istenségek kardot, jogart tartanak a kezükben, s felhőkön lépegetnek. Koronájuk állatfejekkel díszes. A mennyezetet a nap, a hold és a csillagok képe borítja. Kádár Márta mosították a bányákat, , a kohókat, a városhoz csatolták a környező településeket; lakótelepeket, iskolákat, kórházakat építettek. Ma a városban a régi történelmi városmag helyreállítása folyik. Az életkörülmények javulásával egyidőben gyarapszik az ipar. Épül az új, hatalmas méretű Poldi—II. acélmű, amely sok ezer embernek ad munkaalkalmat, lehetőséget, hogy tovább írják a „vörös város” leg- újabbkori történelmét. összeállította: Gyurkó Géza (g. i.) KNDK Kongmin király sírja Az áldozati asztal CSEHSZLOVÁKIA A szén és acél városa Rekonstruált, cseréptetős ház Cesisben Eszakkelet-Afganisztán Nedshrab nevű falujában a földhöz- jutott parasztok gyűlésen veszik át a birtoklevelet
