Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-21 / 68. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. március 21., vasárnap S. Kérés, jegyzetügyben Mi tagadás, gond a főiskolai, egyetemi jegyzetek beszerzése még azoknak is, akik nappali tagozaton tanulnak. Mennyire gonddá vált hát azoknak, akik nem is nappali, de még csak nem is levelező tagozaton tanulnak. Igen, a nyugdíjasokról van szó, akik a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nagyszerű kezdeményezésére öreg fejjel öltek be a padokba. A történelemszakosok például tizenheten vannak, s csupán két-három jegyzet áll rendelkezésükre. Ebből nem tudnak becsületesen felkészülni a vizsgákra, pedig ők nagyon komolyan veszik azt, amire vállalkoztak. Kérésük azoknak szól, akik már elvégezték a főiskolát. Térítés ellenében, vagy kölcsönkérik a következő jegyzetet, illetve könyvet: Főiskolai jegyzet, Ókor I. rész. i.e. 475- ig, vagy Polányi Imre: Az ókori világ című könyve. Kérik azokat akik rendelkezésükre bocsátják az említett jegyzeteket, küldjék el címük mellékelésével a főiskola címére, Szabados Lajos tanár úr nevére. A segítséget köszönik nyugdíjas főiskolásaink. Egy utca, egy szakkör Immár harmadik éve mű^ ködik Szilvásváradon a díszítőművészeti szakkör. Három tanácstag kezdeményezésére jött létre 1980-ban a Lenin utcában. Az utcabeli asszonyok minden hétfőn este özv. Bóta Imréné tanácstag lakásán gyűlnek össze. A foglalkozások színesek, érdekesek. A díszítőművészeti szakkör tagjai varrják-hímezik a szebbnél szebb térítőkét, ugyanakkor felkutatják vidékünk régi szép, keresztszemes hímzéseit, s átadják a tanulóifjúságnak megörökítés végett. Eddig mintegy 80 mintát sikerült megmenteni az utókor számára. Minden foglalkozás alkalmával helytörténeti, illetve néprajzi előadást hallgatnak Szilvásváradról. Többször férjüket, nagyobb leánygyermekeiket is magukkal viszik a foglalkozásokra. Legutóbb régi kedves népszokást, a Júliázást elevenítették fel. Ezen a foglalkozáson folyt a tréfa-móka, de nem hiányzott az asztalról a harapnivaló, az innivaló sem. Kedves színfoltja volt az estének a nagy- visnyóiak látogatása. Mindezt látva, akarva-akaratlan Petőfi Sándor egyik versének néhány sora jutott eszembe: „Itt van a szobában múlt és jövő, jelen”. Gál Gyula Szilvásvárad Első ízben túl a 600 millión Jó eredményekről adhatott számot tagjainak a Füzesabony és Vidéke Áfész vezetősége. A kiskereskedelmi üzemágban 5,8, a vendéglátóipari üzemágban 5,6, a mezőgazdasági termék felvásárlási tervénél 6,8 százalék a túlteljesítés. Az ipari üzemekben megtermelt érték ötmillió forinttal több, mint 1980-ban volt. Az eredmény először lépte túl a 600 milliós nagyságrendet, az évi nyereség, 20 752 millió forint, 581 dolgozó munkáját dicséri. A dolgozók megértették, hogy lassúbb ütemű forgalomnövekedés mellett is lehet kimagasló eredményt elérni, ha a szemléleten változtatni tudnak, figyelmet fordítanak a költségekkel való gazdálkodásra, takarékosságra. A szövetkezet a körzet területén élő emberek alapellátását a megítélés szerint tudta biztosítani, ezt igazolják a lezajlott részközgyűlések tapasztalatai is. Ami gondot okozott: a készletgazdálkodásban nehézségek vannak, s a beruházások nem minden esetben határidőre valósulnak meg. Az 1982. évi terv 6,5 százalékos felfutást jelent. Az értékelés után sor került az áfész különböző testületéinek megválasztására. Jakab Lajos Füzesabony A Népújságban II. 14-én és II. 21-én megjelent „Feliratos kövekről” szóló írásokra, a gyöngyösi Pozder Miklós II. 28-án megjelent reflexiójához szeretnék néhány észrevételt fűzni. „ ... sajnálatos módon igen ritkán olvashatunk hasonló, gyöngyösi műemlékekkel, helytörténeti emlékekkel foglalkozó írásokat a Népújságban ...” Nem lakom Heves megyében, a Népújságot sem olvasom rendszeresen. Biztosan úgy igaz, ahogy Pozder Miklós írja. De, mint gyakorló népművelő, rendszeresen olvasom a Gyöngyösi műsort (is). Ezért nem tudom szó nélkül hagyni a gyöngyösi népművelők műemléki, művészeti és hely- történeti ismeretterjesztő munkáját, amelyet éppen Pozder Miklós hiányol a — sajtóban. Az említett műsorfüzetnek, mint nyomtatott médiának, hiánypótló funkciója is volt korábban, amikor éveken keresztül képeket közölt Gyöngyös műemlékeiről. A műsorfüzet borítólapján Fehér Miklós fotóművész képeiről ismerkedhettünk a félezer éves nagytemplommal, klasszicista síremlékkel, kolostorkönyvtárral, hatalmas oroszlánszobrokkal, első világháborús emlékművel, barokk borospincékkel és a szőlők között látható kultikus szoborral, címeres kővel és sorolhatnám tovább az érdekesebbNagy érdeklődéssel olvastam a Népújság február 20-i számában megjelent interjút, ahol Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára nyilatkozott Eger helyzetéről. A megyére is vonatkozik, ami ott olvasható volt. Eger város lakóinak száma az elmúlt években nem a kívánt mértékben emelkedett s ez nagy terheket jelent nemcsak a városnak, de a megyének is. A lakosság száma a községekben ugyanis egyre csökken és ez szintén nem kívánatos jelenség. Egyetértek a nyilatkozattal, hogy nem jó sem Eger, sem nél érdekesebb felvételeket. De nemcsak képeket közöltek a műsorfüzetekben, hanem ezekről népszerűsítő ismertetőket is írt Molnár József muzeológus. Az igen értékes képes információk miatt többen gyűjtöttük ezeket a Gyöngyösi műsorokat, nekem is megvannak ezek a „műemlékes” kis füzetek. „ ... tudom, hogy Gyöngyös nem olyan gazdag műemlékekben, mint Eger, de ha erre a kevésre sem hívjuk fel újra és újra a figyelmet, egyre több apró műemlék, műtárgy, zárókő, barokk feszület, címer fog eltűnni a jövőben. Pedig kár értük” — panaszolja Pozder Miklós. Így igaz: jogos az aggodalom, éppen a Heves megye műemlékei II. kötetében látható sok-sok gyöngyösi műemlékről készült kép győzhet meg erről mindenkit ... A műemlékvédelemmel és műemléki ismeretterjesztéssel foglalkozni persze nemcsak a sajtó feladata. A meglevő lehetőségek egyike a szóban forgó népművelési propaganda is ... A „kulturális étlap” kínálása mellett műemlékek vizuális megismertetését is tartalmazhatják ezek a kulturális propagandafüzetek, még ha csak pár ezer példányban is. Dicséretre méltó módszert és formát találtak ki erre a gyöngyösi népművelők. L. Elekes Éva Balassagyarmat más város ilyen ütemű növekedése. Sok faluban ugyanis üresen álló házak és foghíjas telkek sorakoznak. A városba áramlás egyik fő oka, hogy ott jobban támogatják a lakásépítkezést. Ezen is változtatni kellene. Nem helyeslem azt sem, hogy Egerből a környező községekbe járnak ki dolgozni. Érdemes volna gondolni fejlesztésekkel a nau'községekben is. Például a v erpeléti, káli állomások között indokolt lenne a helyi autó- buszjárat. Kocsis István Kál Nemcsak Egerre vonatkozhat... Népdalkörök találkozója Emlékezetes szép estében volt része a nagyszámú közönségnek Mezőszemere, Me- zőtárkány, Egerfarmos és Szihalom községek népdalköreinek bemutatóján. Szívet-lelket megindítóan hangzottak a citerák húrjain megszólaltatott, lassan a feledés homályába vesző sum- más- és szolgasorsot felelevenítő dallamsorok. Kiemelkedően jó hangulatot teremtettek az egerfarmosi citerá- sok, a mezőszemerei sum- másdalok. A vendéglátó szi- halmiaknak is — akik néhány éve kapcsolódtak be ebbe a hagyományőrző szép munkába —, kijárt az elismerés. A szűnni nem akaró taps arra engedett következtetni, hogy e műfaj soha nem szorul ki a községek életéből. A műsor közös énekléssel, emléktárgyak átadásával zárult. Joó Sándor Szihalom így formálódik az új üzletsor Hatvan új lakónegyedében. .. .. .és így „deformálódtak” a kirakatok ki_ használhatat- lanná — hiszen a parányi ablakszemek alig kínálnak lehetőséget a kirakatrendező ízlésformáló, árukínáló szándékának (Fotó: Kőhidi) Köszönet a villanyszerelőknek ■ Mezőtárkányban, a temető felé vezető út közvilágítása évek óta rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban volt. Az utca lakói és a temető felé igyekvők sötétben bukdácsolva tudtak itt közlekedni. Mindannyiunk nagy örömére ez a probléma a közelmúlban megoldódott. Az ÉMÁSZ Füzesabonyi Kirendeltségének dolgozói alapos és jó munkát végeztek a világítás korszerűsítésében. Kicserélték a régi lámpatesteket, korszerű megvilágítást biztosítottak az utca több pontján. Az utca lakói nevében ezúttal is köszöne- tünket fejezzük ki. Barta József Mezötárkány VAUSZOL AZ ILLETÉKES Pénzre, de türelemre is szükség van A Népújság február 10-i számában megjelent „Erre nincs pénz. Autóbuszok a fagyban” című cikkben foglaltakkal kapcsolatban közöljük: A valóság az, hogy senkinek, így a Volán illetékes vezetőinek sem tetszik, hogy jelenleg még 83, ma már korszerűnek nem mondható Ikarus-autóbuszt kell üzemeltetni, de forgalomban tartásuk nélkülözhetetlen a megye személyszállítási feladatának ellátásában. Kétségtelen, hogy részben az elhasználódás miatt, részben pedig egyéb műszaki hiba miatt előfordul esetenként a korszerű fűtőberendezés járat közbeni üzemképtelensége. Vállalatunk a legnagyobb erőfeszítés ellenére is csak 1983-ban tudja a korszerűtlenné vált, 10—13 év óta üzemelő autóbuszokat lecserélni. Az ecsédi bányászok panasza jogos volt. Mulasztás terheli a gyöngyösi irányítószolgálatot, amiért a Gyön- gyösoroszi Ércbányával 1982. január 1-től kötött szerződésben vállalt kötelezettséget figyelmen kívül hagyva, nem egyeztette a bánya illetékeseivel, hogy a január 18-ig javításban álló Ikarus 211 típusú autóbusz helyett elfogadják-e a magasabb díjtételű Ikarus 266 típusú autóbuszt. így fordulhatott elő, hogy január 5-től 14-ig Ikarus 66 típusú autóbusz közlekedett, amelyben van fűtés, de az a 20—25 éves konstrukció miatt ma már nem kielégítő. A gyöngyösi üzemegység igazgatója intézkedett, hogy a jövőben hasonló mulasztás ne forduljon elő. Kétségtelenül igaz az is, hogy az autóbuszaink a javításban levők kivételével, a csillagos ég alatt töltik a hideg éjszakákat, de ennek megoldása még a következő évtizedekben sem látszik valószínűnek, és ez országosan is igaz. Az autóbuszok fűtését — helyközi és szerződéses munkásjáratoknál — vállalati rendelkezéssel tettük kötelezővé. A Gagarin Hőerőmű Vállalat munkásszállítását tel- jeskörűen a vállalatunk látja el 9 autóbusszal, amelyek közül még kettő Ikarus 66 típusú, a már említett problémákkal. Ezeket 1982-ben lecseréljük. A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál 38 szerződéses autóbuszt közlekedtet vállalatunk. Ezenkívül mintegy 32 autóbuszt közlekedtet a vállalat saját üzemeltetésben. Ügy érezzük, hogy csak az utóbbi évtizedet említve is hatalmas fejlődésen ment keresztül népgazdaságunk valamennyi ágazata — igya közlekedés is —, de még van számottevő feladat, amelyek megoldása türelmet és minden illetékestől jól szervezett, megfontolt munkát igényel. Vállalatunk a Népújságban megjelenő jogos kritikákat minden esetben jó szándékú figyelmeztetésnek vette és veszi a jövőben is. A vállalat vezetésének az a legfőbb törekvése, hogy a Heves megyei közforgalmú autóbusz-közlekedésben a reá háruló feladatnak a rendelkezésére álló lehetőségek fel- használásával eleget tegyen. Fuglevich Rezső forg. kér. ig. h. Az építők kérték A Népújság 1982. február 14-i (vasárnapi) számában, „Ha jön a kukás” című cikk elmarasztalja áruházunkat, mert a megjelent felvétel tanúsága szerint dolgozóink „az építési területet egyben szeméttárolónak is használják”. A fotón látható éghető papírdobozokat és kartonokat az ott dolgozó építőmunkások kérésére adtuk oda, hogy azokat kokszkosárban eltüzeljék, mellette melegedjenek. A város köztisztasági problémáival, gondjaival foglalkozó cikk alapvető mondanivalójával egyébként magunk is egyetértünk. Az érvényes tanácsa és a vállalatunk központjától kapott rendelkezések értelmében arra törekszünk, hogy áruházi létesítményünk környezetében — értve ez alatt a Mágnes Áruház mellett levő közterületet — a tisztaságot az előírások szerint biztosítsuk. Villányi Árpád, áruházigazgató, Eger Centrum-hétfő Szövet átmeneti kabátok, rr • ff | / I •• •• • rr I női fel- es koromcipok 20 0\° engedménnyel. VISSZHANG A műemlékek ismertetésének sok módja lehet és van