Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 62. szám ÁRA: 1982. március 14., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA El nem költött milliók I öröm a megtakarítás? Az bizony, hiszen a takarékos, ság korszakát éljük. De lehet bosszúság is a megtakarítás? Lehet bi­zony. Sőt, több is mint bosszúság-okozó: már-már a gondatlanság feletti és miatti jogos méreg felkor­bácsolja is. Mert ugyan az jó dolog, ha egy milliót megtakarítunk az okos munkaszervezés segítségé­vel mondjuk egy építkezés­nél, ám aligha lehet jó­nak tekinteni, az olyan egymilliós megtakarítást, amelyet az időskorúak, a szociális körülmények mi­att rászorultak támogató. I sára előirányzott pénzbős spórolnak ki. Ez történt ugyanis az elmúlt évben itt Heves megyében, ahol a tanácsok, az e célra rendelkezésre bocsájtott segély összegekből kereken egy millió forintot nem költöttek el — egyedül a gyöngyösi járásban hatszáz- - ezer forint ez a „marad­vány”. Maradvány. Ez a hivata­los neve. Maradvány: a felületesség maradványa. Mégha ez nem is hivatalos elnevezése, de sajnos fedi az igazságot. Nos, az persze nem len­ne bölcs dolog, ha azzal vádolnánk a községi taná­csok arra illetékes munka­társait, hogy irigyelték a pénzt az öregektől, az arra rászorulóktól. Azt se mernénk állítani, hogy tudatosan törekedtek vol­na e „költségkereten” is a megtakarításra. Nem erről van szó, vagy legalábbis általánosságban nem lehet szó erről. Sokkal inkább a kellő körültekintés, a fi­gyelem hiányáról kell szól­nunk. Jó boltnak is: cégér... Árubemutató és termékismertető a METALLOGLOBUS-nál Hogy körültekintésre szükség van, hogy a segí­tés mértékének megítélé­sében kellő alapossággal kell eljárni, hogy a pénz valóban oda jusson, ahová az a legjobban kelletik, ez csakis helyeselhető és ma­gától értetődő tanácsi ma­gatartás. Ám a túlzó óva­toskodás, a mérlegelés de­kára, a segítés értékét és mértékét illetően, merev ragaszkodás a paragrafu­sokhoz, e téren már alig ha üdvözölhető. A szociális ügyeket nem lehet íróasz­tal mellől, a törvények és rendelkezések tárát lapoz­gatva intézni. Annyi a pénz — ameny- nyi. Egyetlen fillérrel sem lehet több, mert ennyit bír el az ország, illetőleg ezen belül a megye pénztárcája. De ez az az eset, amikor nem lehetséges, hanem kötelező az utolsó fillérig — nem is az utolsó előtti­ig — elkölteni az ideszánt forintokat. Egy társadalom önmaga értékét akár azon is mérheti, hogyan tud és akar törődni azokkal, akik már képtelenek a társada­lomról, de gyakran még sa­ját magukról is gondoskod­ni. Ezt az értékrendet nem gyarapítja, hanem inkább devalválhatja az ilyen meg­takarított millió. Az amúgysem túl zsíros levesből nem ildomos ki­spórolni még a vékonyka rántást is. Gyurkó Géza esős idő sem szegte kedvét a szakembereknek (Fotó: Perl Márton) kapcsolat létrejöttének tu­lajdonképpen nincs is semmi akadálya, „csak” ismerni kell a lehetőségeket, illetve az igényeket — Ennek jegyében hívtuk meg régi ügyfeleink mellett azon vállalatok képviselőit is, amelyekkel eddig nem volt kapcsolatunk, de — sze­retnénk, ha kialakulna — mondta a telep vezetője. És a meghívás jó vissz­hangra talált. A Borsod me­gyei TÜZÉP Vállalattól hár­man is eljöttek — Solymosi Sándor, Sánta Lajos és Ma- rinics Györgyné —, akik el­mondták, eddig úgy gondol­tuk, hogy mint régi partne­rek, minden lehetőséget tu­dunk, most derült ki, hogy a korábban ismerteknél mennyivel többre nyílik le­hetőség. Igyekszünk is ki­használni, és erre az évre már adtunk is rendelést 1800 műanyag ajtóra, húszezer fo­lyóméter lefolyócsőre és 25 ezer méter hullámlemezre. Most, hogy a teljes skálát megismertük, látjuk, hogy üzleti kapcsolataink ezzel koránt sem merültek ki... Így látja tehát az egyik legközelebbi szomszéd. Sza­bó Károly, a Dél-zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdőválla­lat üzletkötője viszont az or­szág másik részéből érkezett, kollégájával, Berkes Sándor­ral, de a távolság őket sem akadályozta meg abban, hogy — már három éve — ne alakítottak volna ki jó kapcsolatot a Heves megyei­ekkel. — Ismerjük a „ter­mést”, mondották, de a mos­tani árubemutató így is sok pluszt adott, és ha néhány részletkérdést tisztázunk, mint például azt, hogy a mű­anyag nyomócsövekhez tud­nak-e megfelelő idomokat , biztosítani, és milyen formá­ban, akkor elmélyíthetjük kapcsolatainkat, akár olyan mértékben is, amiért nekünk érdemes lesz profilváltozást bevezetni. Ezzel a rövid interjúk be is fejeződtek, és miután megtekintették a bemutatót, meghallgatták az előadást, „rejtekhelyre” vonultak a vendégek és vendéglátók. Üzleti titkaikat igaz, el nem árulták, de egyben mindany- nyian megegyeztek: jó bolt­nak is jó a cégér... Ismerkedő körút a METALLOGLÖBUS telephelyén Régen járt ekkora vendég- koszorú Tamaszentmiklóson a METALLOGLOBUS-nál, mint most hét végén. A te­lep vezetői ugyanis árube­mutatóra és termékismertető előadássorozatra hívták meg a legkülönbözőbb területe­ken dolgozó, de valamiféle­képpen mégis érdekelt terü­letek képviselőit. Bana Zsigmond főosztály- vezető rövid előzetes ismer­tetőjében elmondotta, hogy a gyakorlatilag ötven éve működő vállalat eredetileg színesfém feldolgozására ren­dezkedett be, s tevékenysé­gét mindössze 15 évvel ez­előtt terjesztette ki a mű­anyag termékekre. A fejlődés különösen kö­zelről érintette a METALLO- GLOBUS 35 hektáros tama- szentmiklósi telepét, melynek éves termelési értéke meg­haladja a 300 millió forintot és — egyebek között — tíz­ezer tonna színesfémhulla­dékot dolgoz fel. Legjelentő­sebbé azóta a műanyag pro­fil lépett elő, kínálatuk eté- ren igen széles skálán mo­zog. Többek között térelvá­lasztó elemeket, álmennye­zeteket, burkolókat, csőrend­szereket kínálnak. Ami pedig a jövőt illeti — mondatta a vendégeknek Bana Zsigmond — a ME- TALLOGLOBUS tarnaszent- miklósi telepe, amely az or­szágban jelenleg is a legna­gyobb — komoly fejlesztés előtt áll: majd egymilliárd Házgyári ablakpárkány-sze­gélyt, tetővilágító ablakot és „hattyúnyak” ereszt kínálunk többek között — mondja Szabó Béláné, a telep rak­tárosa forintos rekonstrukciója eb­ben az ötéves tervben kez­dődik meg, és a következő­ben fejeződik be. A rendel­kezésre álló anyagi eszkö­zökkel mindenekelőtt a rak­tárkapacitást kívánják bőví­teni. A mostam árubemuta­tóval kapcsolatban a telep vezetője elmondotta, hogy elsősorban tevékenységük lé­nyegével kívánták megismer­tetni a különböző területe­ken dolgozó szakembereket, akik közül eddig jó néhányan nem is tudtak arról, mi mindent beszerezhetnének a METALLOGLÖBUS-tól. Ki­vitelezők, kiskereskedelmi vállalatok, magánépítkezők találhatnak itt gazdag for­rásra, és a jó kereskedelmi Látványos OSN-nyitány Buda István ünnepi beszéde Fanfárok harsantak, zász­lók lobogtak, a küzdőtéren pedig színes mezes fiatalok három betűt és két számot alakítottak ki: „OSN 82”. Ezzel a látványos élőkép­pel kezdődött meg szomba­ton a zalaegerszegi városi sportcsarnokban a VI. orszá­gos sportnapok megnyitó- ünnepsége. A Himnusz el­hangzása után Molnár Jó­zsef, a Zala megyei tanács vb testnevelési és sporthiva­talának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Buda István államtitkár, az OTSH elnöke lépett a mikrofon­hoz. Ünnepi beszédének ele­jén a hazai tömegsportmoz­galomnak az olimpiák kö­zött páros években rendezett legnagyobb megmozdulása, az OSN jelentőségét méltat­ta. A továbbiakban a test­nevelésnek és sportnak az egészséges életmód kialakí­tásában, illetve a megnöve­kedett szabad idő tartalmas hasznosításában játszott fon­tos szerepéről szólt, befeje­zésül pedig arra hívott fel, hogy országszerte minél töb­ben legyenek aktív részesei a november 7-ig tartó sport­napok erőt, ügyességet fej­lesztő, felüdülést, kikapcsoló­dást nyújtó eseményeinek. Ezt követően Devecseri Gábor: „Tanulj, dolgozz, sportolj!" című verse hang­zott el, aztán megelevene­dett a játéktér; megkezdő­dött a színpompás dísztor­ta. A 18 műsorszámban 1414- en szerepeltek, a legkiseb­bektől a felnőttekig, min­den korosztály képviseltette magát. Érdekes színfoltja volt a kétrészes műsornak a novai pávakör fiataljainak fellépése, akik zalai népi já­tékokat adtak elő. Méltán kaptak vastapsot a nézőteret zsúfolásig megtöltő közön­ségtől a zalaegerszegi sport­csarnok lányok-asszonyok kondicionáló tornacsoportjai­nak résztvevői is. A több mit kétórás dísztorna záró- képe az OSN jelmondata volt. Piros és kék mezes diá­kok által kialakított betűk­ből állt össze az ország egész lakosságához szóló felhívás: „Sportolj velünk!” (MTI) Hazaérkezett Moszkvából a KISZ küldöttsége A KISZ KB küldöttsége, amely a Komszomol Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra látogatást tett a Szovjet­unióban, szombaton hazaér­kezett Budapestre. A kül­döttséget, amelyet Kovács Jenő, a KISZ KB titkára vezetett, fogadta Borisz Ny. Pasztuhov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára. A delegáció tájéko­zódott a Komszomol XIX. kongresszusának előkészüle­teiről és megbeszéléseket folytatott a Komszomol ve­zetőivel a nemzetközi ifjú­sági és diákmozgalom idő­szerű kérdéseiről. Új étterem Egerben Bővül a kereskedelmi hálózat Hetvenezer négyzetmé­terrel bővül az idén az or­szág kis. és nagykereskedel­mi hálózata. Központi támo­gatással főként Budapest és a vonzáskörzetébe tartozó 44 település üzlethálózatát fej­lesztik. A vidéki városok közül Szekszárd, Zalaegerszeg és Debrecen gyarapszik új áru­házakkal. Több étterem is nyílik az idén, többek kö­zött Agárdon, Egerben, Mo­sonmagyaróváron, Szolno­kon és Nyíregyházán. Meg.: kezdik ebben az évben aZ érdi Fészek Áruház és a veszprémi Skála Áruházépí­tését is. A kis falvak és ta­nyák ellátásának javítására a megyei áfészek tovább bővítik a mozgó ABC-háló- zatot. A buszokban kialakí­tott üzletek meghatározott útvonalakon, naponta árusít­ják az alapvető élelmiszere­ket és háztartási vegyiárukat Két hét múlva Nyári időszámítás: március 28-szeptember 6. Két hét múlva, március 28-án, a hónap utolsó va­sárnapján kezdődik az idén a nyári időszámítás, amely­nek megfelelően, éjszaka 0 órakor előbbre toljuk az óra mutatóját egy órára. Hat hó­nap múlva végezzük el en­nek a műveletnek a fordí­tottját, tehát szeptember 26- án, éjszaka egy órakor ál­lítjuk vissza a mutatókat 0 órára. A nyári időszámítással a nappali órákat hasznosítjuk jobban az energia, elsősor­ban a világítási áram meg­takarítása érdekében. A múlt évben és tavalyelőtt is, mint­egy 130 millió kilowattóra villamosenergia-megtakarí- tást eredményezett a nyá­ri időszámítás, ami az ország másfél napi villamosenergia­fogyasztásának felel meg. Főként fűtőolaj-megtakarí­tást hoz a nyári időszámí­tás, mert jobban hasznosít­hatjuk a széntüzelésű erő­műveket. A zónaidő megvál­toztatásával csökkenthető vil- lamosenergia-fogyasztás 35 ezer tonna fűtőolaj-megtaka­rítást jelent, az idén vala­mennyi európai ország — Jugoszlávia kivételével — él a nyári időszámításból ere­dő energiamegtakarítási le- letőségekkel, bár . a ' kezdés időpontjában van némi el­térés. Így a Szovjetunióban, mint minden évben, április 1-én, Romániában pedig áp­rilis 4-én igazítják előbbre az órákat. A nyári időszá­mítás szerint egyeztetik a vasút és más tömegközleke­dési eszközök nemzetközi, és sok helyen belföldi menet­rendjeit. Ennek megfelelően a MÁV kiadja az 1981—1982. évi, hivatalos menetrend 3. számú pótlékát, amely 40 ol­dalon sorolja fel tételesen a nemzetközi járatok és egy­úttal az ötnapos munkahét­tel és a megnövekedett hét végi szabad idővel összehan­golt belföldi vonatok menet­rendi változásait. A pálya­udvarokon, utazási irodákban lehet átvenni ezt a pótfüze­tet március 15-e és 20-a kö­zött — díjtalanul — az 1981 —1982. évi hivatalos menet­rendkönyvből levágott utal­ványszelvény ellenében. A Volán-autóbuszok és a MA- HART-személyhajók menet­rendjében megjelölt időpon­tok nem változnak, a MA­LÉV nyári menetrendje pe­dig a nyári időszámítással egyidőben, március 28-án lép érvénybe. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom