Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIII. évfolyam, 34. szám ABA: 1982. február 10., szerda 1,40 FORINT Édesipari termékeket gyártanak Heves megyében is Garai Róbert látogatása a Közel-Keleten Január 25-e és február 8-a között Garai Róbert külügyminiszter-helyettes hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvait- ban, a Szíriái Arab Köztár. saságban és Jordániában. A meglátogatott országok külügyminisztériumainak illetékes vezetőivel, valamint gazdasági és pénzügyi vezetőkkel folytatott megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és a nemzetközi kérdésekről, különös figyelem, mel a közel-keleti térség problémáira. 45 éves a magyar olajbányászat Tavaszra várva Egymilliárd köbméter hazai földgáz Hiába is tagadnánk: ez ügyben (is) van bennünk valami gyermekded álnokság. Valami, valami... — de hogyan is lehetne ezt úgy, igazán, a maga teljességében kifejezni... ? Dicsérjük a tél szépségeit, hogy milyen gyönyörűek a tiszta hidegben a hegyek, a kék égre rajzolt lágy hullámvonalak, a havai szikráztató örök oromzat tok, templomtornyok, háztetők, fenyőfák az éjjel hullott hó utánozhatatlanul szép fehér leplében ... Magasztaljuk, mutogatjuk egymásnak, s kicsit úgy, mintha közben önmagunkról, saját lelki jóságunkról kívánnánk másokat, mindenkit meggyőzni. Közben pedig — alattomosan számolgatunk, folytatjuk onnan, amit már októberben elkezdtünk, valahogy így: túlvagyunk ezen is, most még jön ez a ronda november, ki kell bírni valahogy, aztán a december, az már egészen más, az csupa ünnep, Télapó, karácsony, kristályszép havazások, azután a várva várt folytatás, a januári megújulás, megannyi köszöntés, csupa jókívánság, miközben odabenn, lelkünk legmélyén forog, forog, hangtalanul, szinte észrevétlenül forog egy időt sürgető kis kerék, valami csodaműszer, s mutatja a napokat, a heteket, s némán újjong bennünk, hogy lám, már csak ez a kis kurta február, és vége, vége, még ha hideg lesz is, vége a télnek, nem soká itt a március, arcon simít, szíven legyint a kócos, kamaszlány, a tavasz, csepe- regni kezd a sok eresz, tócsa csillog a lábunk alatt, s dalra fakadnak a dolgok : tavasz, tavasz, tavasz ... Március, kikelet, új élet fakad — szinte hinni sem merjük, pedig, ime, igen, itt kacarászik a küszöbünkön. Űj keringésbe kezdenek a nedvek a fákban, felengednek a fagyos földek, s palántát kérnek, magvakat, gumót, és — hogy el ne felejtsük — árasztani kezdik az ásó, az eke, a tárcsa nyomán a szépséges szép, üde illatokat, valami könnyű spiccet, bolondos bódulatot, hogy szinte szökkenve kerekedik lépkedni kedvünk, szeretnénk nekiiramodni a végtelennek, a várva várt rüggyfakadás- nak. Meglehet — talán csak jól szét kellene nézni —, a hegyek déli oldalán már készülődik a cseppnyi hóvirág, s néhány hét kérdése csupán: kis ibolyacsokrot vehetünk a nénitől a sarkon, s kérjen bár akár egy tízest is érte, bánja csuda, hisz volt alkalmunk megtanulni a zord téli világban, hogy bizony min: dennek, mindennek ára van. Most, tavaszra várva, februárban — úgy tűnik — minden pénzt megadnánk, arannyal fizetnénk a kikeletért. Alkudni pedig ... ? — ráérünk majd márciusban. B. Kun Tibor Csaknem fél évszázaddal ezelőtt 1937. február 9-én, találták meg a Zala megyei Lipse községhez tartozó Bu- dafapusztán az első iparilag jelentékeny magyar olajlelőhelyet. Bár az egyes számú kút műszakilag — a szakemberek nyelvén szóivá „elszerencsétlenedett”, az ezt követően mélyített kettes számú kút jelenleg is a szénhidrogén-termelés szolgálatában áll. Az első olajmező feltárását 1940-ben követte a lovászi, majd 1952 ben a nagylengyeli szénhid- rogén-mező felfedezése. A budafai olaj megtalálása az országnak új iparágak — az olajbányászat és a petrokémia — kialakulását, Zala megye lakosságának új kereseti lehetőségét, biztonságosabb megélhetést jelentett — hangoztatták a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat keddi bázakerettyei sajtótájékoztatóján. A bázakerettyei olajmezőn 45 év alatt ötmillió-nyolcszázezer tonna kőolajat hoztak felszínre, s mint a vállalat vezetői elmondták, az utóbbi években kidolgozott másod-, illetve harmadlagos termelési technológiák alkalmazásával az ezredfordulóig olajat ad nemcsak a bázakerettyei, hanem a lovászi és a nagylengyeli olajmező Trombitás István, a vállalat vezérigazgatója hangoztatta, hogy a zalai olajmezők hozamának fokozatos növelésével és újabb lelőhelyek megnyitásával már ebben az évben növekszik a kőolajtermelés, az energiaracionalizálási program megvalósítása érdekében pedig lényegében megduplázzák a földgáztermelést. Idén például több mint egymilliárd köbméter földgázt juttatnak az országos rendszerbe. Az olajbányászat távlatairól elhangzott, hogy a prognózis szerint szénhidrogénkészleteinknek eddig csupán a felét tártuk fel országosan. Díjkiosztó ünnepség Pécsett A pécsi filmszemle utolsó eseményén, a tegnapi ünnepélyes eredményhirdetésen, Berend T. Iván, a filmszemle társadalmi zsűrijének elnöke nyújtotta át a díjakat. A százezer forintos fődíjat a Szabó István által rendezett Mephisto című film alkotógárdája kapta. Alkotói díjat kapott Go- thár Péter a „Megáll az idő” című film kiemelkedő rendezői teljesítményéért. Kol- tai Lajos a film operatőri munkájáért; ifj Schiffer Pál a hátrányos helyzetű fiatalok mai problémáinak bemutatásáért az általa rendezett „Pártfogolt" című filmben; Básti Juli a „Kettévált mennyezet" s a „Szívzűr”; Cserhalmi György pedig a Mephisto és a „Zsarnok szí. ve" című filmekben nyújtott színészi alakításáért. Alkotói díjjal jutalmazta a zsűri Dargay Attilát a „Vük” című animációs film rendezéséért. A Művelődési Minisztérium film-főigazgatóságának díját a szemle legjobb dokumentumfilmjének, a „Bankett”-nek rendezéséért Gazdag Gyula kapta. A Baranya megyei Tanács kü- löndíját és a KISZ Baranya megyei Bizottságának külön, díját is Böszörményi Gézának adták át a „Szívzűr’ című film rendezéséért, amely a fiatal értelmiségiek beilleszkedését bemutatva árnyaltan ábrázolja a mai magyar valóságot. Kiosztották a MAFILM által felajánlott díjakat is, amelyek odaítéléséről egy filmszakemberekből álló zsűri döntött. A legjobb filmkritikus és esztéta díját Almási Miklós, a legjobb zeneszerzőnek járót Selmeczi György, a legjobb férfiszínészét Öze Lajos, a legjobb női alakításért odaítélt díjat Igó Eva, a legjobb forgatókönyvíróét Bereményi Géza kapta. Az ünnepség a fődíjas film vetítésével fejeződött be. Vizsga az új otthonban Kilencedik (!) működési helyén végre otthonra lelt az MSZMP Heves megyei Oktatási Igazgatósága. Az 1981 októberében átadott gyönyörű épületben — amelyet az Általános Épülettervező Vállalat tervezett, és a TANÉP dolgozói öntöttek formába — most kezdődött meg az első vizsgaidőszak. Ez évben a kihelyezett tagozatokkal együtt kétezren ismerkednek a vezetéshez szükséges politikai, etikai, gazdasági, pszichológiai tudnivalókkal — és adnak számot most az elsajátítottakról. A Népkert közelében emelkedő épületet — tíz osztály, teremmel, két nagy előadóval, 80 kollégiumi férőhely- lyel — eleve úgy építették, hogy nagy kongresszusoknak, illetve — nyáron — üdültetési céloknak is megfeleljen. Belül a vizsgaidőszakban is folyik tanítás: Dr. Pintér István épp a pártvezetők szerepét, kötelességeit részle. tezi ★ Folyik a felkészülés ★ Ahol igazgató vizsgáztat igazgatót: a speciális kollégium során szerzett gazdaságpolitikai, vezetői ismereteiről számol be dr. Domán Lászlónak, az Egri Dohánygyár igazgatójának Bakó Ferenc, a Hevesi Állami Gazdaság vezetője (Kőhidi Imre képriportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szövetkezeti kisüzemek - nagyobb választék Az árualapok növelésére, a hiánycikklisták szűkítésére az idén 63 szövetkezeti kisüzem létesítéséhez nyújtanak a szövetkezeti közös alapból támogatást a SZÖ- VOSZ és megyei szövetségesei, összesen mintegy 300 millió forint értékben. A beruházások kifizetődőnek ígérkeznek, ezek az üzemek — számítások szerint — évente 1,3 milliárd forint termelési értéket állítanak majd elő. A leendő üzemek nagyobb részét élelmiszerek gyártására rendezik be. Más üzemekben olyan termékek készülnek, amelyeknek előállítása — a nagy kézimunkaigény miatt — nagyüzemi körülmények között gazdaságtalan lenne. Megint mások a háttéripar erősítését szolgálják; nagyobb iparvállalatoknak „dolgoznak be”. A benevezett üzemek között nem egy olyan is akad, amely az exportlehetőségeket növeli. A kisüzemi beruházások azért is kifizetődnek, mert sokfelé már meglevő épületeket alakítanak át, és rendeznek be a termelésre. Gyakran a szövetkezetek saját építőipari kapacitásukat veszik igénybe, az építkezésekhez, ami az átfutási időt is gyorsítja. Az áfészek szívesen vállalkoznak élelmiszeripari kisüzemek létesítésére. Ezek a helyi adottságokat jól kihasználják, rendszerint a közeli állattartó telepekről kapják a nyersanyagot, s a feldolgozott termékeket is saját körzetükben, üzemi konyhájukon, áfész-vendég- lőkben, -boltokban értékesítik. így az önköltség is kedvezően alakul, s a helyi választék is bővül. Ilyen sertésfeldolgozó kisüzem létesül a többi között Kapuváron, baromfifeldolgozó üzem épül Kiskunfélegyházán. A tervezett édesipari kisüzemekben rendszerint úgynevezett lisztesárut, különféle süteményeket készítenek majd. E termékekből ugyanis az ipar évek óta nem képes lépést tartani az igényekkel ... Szűkös a diabetikus készítmények választéka is, ezért több helyen ilyen termékek előállítására rendezkednek be, például Dombóváron. Az új áfész édesipari üzemek átadása után a lakosság évente ösz- szesen 8—9 ezer tonnával több édesipari áruhoz jut. A hiánycikk-listák állandó szereplői a különféle apró használati tárgyak, amelyek kis értéküknél fogva nehezen találnak gyártóra. A leendő áfész-üzemek között e termékek egy részének előállítására is akad vállalkozó. Heves megyében központi támogatás igénybevételével és hitelfelvétellel három édesipari üzem létrehozását tervezik a szövetkezetek. A hevesi és az egri körzeti áfészek önálló vállalkozásként alapítanak üzemet hiánycikkek gyártására, és úgy tervezik, hogy saját körzetük ellátásán túl megyén kívüli üzletekbe is szállítanak majd tartósított édesipari termékeket. A füzesabonyi körzeti áfész társulásban — hozzácsatlakozik majd több kisebb szövetkezet — szintén tervezi édesipari üzem létrehozását. Ez utóbbi cél részjegyek kibocsátásával a tagok anyagi erejét is mozgósítja vállalkozásához. Az idén a pénzügyi felteleket teremtik meg és később folyamatosan alakítják ki a szövekezetek székhelyein az üzemeket.
