Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIII. évfolyam, 34. szám ABA: 1982. február 10., szerda 1,40 FORINT Édesipari termékeket gyártanak Heves megyében is Garai Róbert látogatása a Közel-Keleten Január 25-e és február 8-a között Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes hivatalos látogatást tett az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvait- ban, a Szíriái Arab Köztár. saságban és Jordániában. A meglátogatott országok kül­ügyminisztériumainak ille­tékes vezetőivel, valamint gazdasági és pénzügyi veze­tőkkel folytatott megbeszé­léseket a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­geiről és a nemzetközi kér­désekről, különös figyelem, mel a közel-keleti térség problémáira. 45 éves a magyar olajbányászat Tavaszra várva Egymilliárd köbméter hazai földgáz Hiába is tagadnánk: ez ügyben (is) van bennünk valami gyermekded álnok­ság. Valami, valami... — de hogyan is lehetne ezt úgy, igazán, a maga tel­jességében kifejezni... ? Dicsérjük a tél szépségeit, hogy milyen gyönyörűek a tiszta hidegben a hegyek, a kék égre rajzolt lágy hullámvonalak, a havai szikráztató örök oromzat tok, templomtornyok, ház­tetők, fenyőfák az éjjel hullott hó utánozhatatlanul szép fehér leplében ... Magasztaljuk, mutogat­juk egymásnak, s kicsit úgy, mintha közben önma­gunkról, saját lelki jósá­gunkról kívánnánk máso­kat, mindenkit meggyőzni. Közben pedig — alatto­mosan számolgatunk, foly­tatjuk onnan, amit már októberben elkezdtünk, va­lahogy így: túlvagyunk ezen is, most még jön ez a ronda november, ki kell bírni valahogy, aztán a december, az már egészen más, az csupa ünnep, Tél­apó, karácsony, kristályszép havazások, azután a várva várt folytatás, a januári megújulás, megannyi kö­szöntés, csupa jókívánság, miközben odabenn, lelkünk legmélyén forog, forog, hangtalanul, szinte észre­vétlenül forog egy időt sürgető kis kerék, valami csodaműszer, s mutatja a napokat, a heteket, s né­mán újjong bennünk, hogy lám, már csak ez a kis kurta február, és vége, vé­ge, még ha hideg lesz is, vége a télnek, nem soká itt a március, arcon simít, szíven legyint a kócos, ka­maszlány, a tavasz, csepe- regni kezd a sok eresz, tó­csa csillog a lábunk alatt, s dalra fakadnak a dol­gok : tavasz, tavasz, ta­vasz ... Március, kikelet, új élet fakad — szinte hinni sem merjük, pedig, ime, igen, itt kacarászik a küszöbün­kön. Űj keringésbe kezdenek a nedvek a fákban, felen­gednek a fagyos földek, s palántát kérnek, magva­kat, gumót, és — hogy el ne felejtsük — árasztani kezdik az ásó, az eke, a tárcsa nyomán a szépséges szép, üde illatokat, valami könnyű spiccet, bolondos bódulatot, hogy szinte szök­kenve kerekedik lépkedni kedvünk, szeretnénk neki­iramodni a végtelennek, a várva várt rüggyfakadás- nak. Meglehet — talán csak jól szét kellene nézni —, a hegyek déli oldalán már készülődik a cseppnyi hó­virág, s néhány hét kér­dése csupán: kis ibolya­csokrot vehetünk a nénitől a sarkon, s kérjen bár akár egy tízest is érte, bánja csuda, hisz volt alkalmunk megtanulni a zord téli vi­lágban, hogy bizony min: dennek, mindennek ára van. Most, tavaszra várva, feb­ruárban — úgy tűnik — minden pénzt megadnánk, arannyal fizetnénk a kike­letért. Alkudni pedig ... ? — ráérünk majd március­ban. B. Kun Tibor Csaknem fél évszázaddal ezelőtt 1937. február 9-én, találták meg a Zala megyei Lipse községhez tartozó Bu- dafapusztán az első iparilag jelentékeny magyar olajle­lőhelyet. Bár az egyes szá­mú kút műszakilag — a szakemberek nyelvén szóivá „elszerencsétlenedett”, az ezt követően mélyített kettes számú kút jelenleg is a szénhidrogén-termelés szol­gálatában áll. Az első olaj­mező feltárását 1940-ben kö­vette a lovászi, majd 1952 ben a nagylengyeli szénhid- rogén-mező felfedezése. A budafai olaj megtalálása az országnak új iparágak — az olajbányászat és a petroké­mia — kialakulását, Zala megye lakosságának új ke­reseti lehetőségét, biztonsá­gosabb megélhetést jelentett — hangoztatták a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat keddi bázakerettyei sajtótá­jékoztatóján. A bázakerettyei olajmezőn 45 év alatt ötmillió-nyolc­százezer tonna kőolajat hoz­tak felszínre, s mint a vál­lalat vezetői elmondták, az utóbbi években kidolgozott másod-, illetve harmadlagos termelési technológiák alkal­mazásával az ezredfordulóig olajat ad nemcsak a báza­kerettyei, hanem a lovászi és a nagylengyeli olajmező Trombitás István, a vál­lalat vezérigazgatója hangoz­tatta, hogy a zalai olajme­zők hozamának fokozatos növelésével és újabb lelőhe­lyek megnyitásával már eb­ben az évben növekszik a kőolajtermelés, az energia­racionalizálási program meg­valósítása érdekében pedig lényegében megduplázzák a földgáztermelést. Idén pél­dául több mint egymilliárd köbméter földgázt juttatnak az országos rendszerbe. Az olajbányászat távlatai­ról elhangzott, hogy a prog­nózis szerint szénhidrogén­készleteinknek eddig csupán a felét tártuk fel országosan. Díjkiosztó ünnepség Pécsett A pécsi filmszemle utolsó eseményén, a tegnapi ünne­pélyes eredményhirdetésen, Berend T. Iván, a film­szemle társadalmi zsűrijének elnöke nyújtotta át a díja­kat. A százezer forintos fő­díjat a Szabó István által rendezett Mephisto című film alkotógárdája kapta. Alkotói díjat kapott Go- thár Péter a „Megáll az idő” című film kiemelkedő ren­dezői teljesítményéért. Kol- tai Lajos a film operatőri munkájáért; ifj Schiffer Pál a hátrányos helyzetű fiata­lok mai problémáinak be­mutatásáért az általa rende­zett „Pártfogolt" című film­ben; Básti Juli a „Kettévált mennyezet" s a „Szívzűr”; Cserhalmi György pedig a Mephisto és a „Zsarnok szí. ve" című filmekben nyújtott színészi alakításáért. Alkotói díjjal jutalmazta a zsűri Dargay Attilát a „Vük” cí­mű animációs film rendezé­séért. A Művelődési Minisz­térium film-főigazgatóságá­nak díját a szemle legjobb dokumentumfilmjének, a „Bankett”-nek rendezéséért Gazdag Gyula kapta. A Ba­ranya megyei Tanács kü- löndíját és a KISZ Baranya megyei Bizottságának külön, díját is Böszörményi Gézá­nak adták át a „Szívzűr’ című film rendezéséért, amely a fiatal értelmiségiek beil­leszkedését bemutatva ár­nyaltan ábrázolja a mai magyar valóságot. Kiosztották a MAFILM ál­tal felajánlott díjakat is, amelyek odaítéléséről egy filmszakemberekből álló zsűri döntött. A legjobb filmkritikus és esztéta díját Almási Miklós, a legjobb ze­neszerzőnek járót Selmeczi György, a legjobb férfiszí­nészét Öze Lajos, a legjobb női alakításért odaítélt díjat Igó Eva, a legjobb forgató­könyvíróét Bereményi Gé­za kapta. Az ünnepség a fődíjas film vetítésével fejeződött be. Vizsga az új otthonban Kilencedik (!) működési he­lyén végre otthonra lelt az MSZMP Heves megyei Ok­tatási Igazgatósága. Az 1981 októberében átadott gyönyö­rű épületben — amelyet az Általános Épülettervező Vál­lalat tervezett, és a TANÉP dolgozói öntöttek formába — most kezdődött meg az első vizsgaidőszak. Ez évben a kihelyezett tagozatokkal együtt kétezren ismerkednek a vezetéshez szükséges poli­tikai, etikai, gazdasági, pszichológiai tudnivalókkal — és adnak számot most az elsajátítottakról. A Népkert közelében emel­kedő épületet — tíz osztály, teremmel, két nagy előadó­val, 80 kollégiumi férőhely- lyel — eleve úgy építették, hogy nagy kongresszusoknak, illetve — nyáron — üdülte­tési céloknak is megfeleljen. Belül a vizsgaidőszakban is folyik tanítás: Dr. Pintér István épp a pártvezetők szerepét, kötelességeit részle. tezi ★ Folyik a felkészülés ★ Ahol igazgató vizsgáztat igazgatót: a speciális kollé­gium során szerzett gazda­ságpolitikai, vezetői ismere­teiről számol be dr. Domán Lászlónak, az Egri Dohány­gyár igazgatójának Bakó Fe­renc, a Hevesi Állami Gaz­daság vezetője (Kőhidi Imre képriportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Szövetkezeti kisüzemek - nagyobb választék Az árualapok növelésére, a hiánycikklisták szűkítésé­re az idén 63 szövetkezeti kisüzem létesítéséhez nyúj­tanak a szövetkezeti közös alapból támogatást a SZÖ- VOSZ és megyei szövetsé­gesei, összesen mintegy 300 millió forint értékben. A be­ruházások kifizetődőnek ígér­keznek, ezek az üzemek — számítások szerint — évente 1,3 milliárd forint termelési értéket állítanak majd elő. A leendő üzemek nagyobb részét élelmiszerek gyártá­sára rendezik be. Más üze­mekben olyan termékek ké­szülnek, amelyeknek előállí­tása — a nagy kézimunka­igény miatt — nagyüzemi körülmények között gazda­ságtalan lenne. Megint má­sok a háttéripar erősítését szolgálják; nagyobb iparvál­lalatoknak „dolgoznak be”. A benevezett üzemek között nem egy olyan is akad, amely az exportlehetőségeket növeli. A kisüzemi beruházások azért is kifizetődnek, mert sokfelé már meglevő épüle­teket alakítanak át, és ren­deznek be a termelésre. Gyakran a szövetkezetek sa­ját építőipari kapacitásukat veszik igénybe, az építkezé­sekhez, ami az átfutási időt is gyorsítja. Az áfészek szívesen vál­lalkoznak élelmiszeripari kisüzemek létesítésére. Ezek a helyi adottságokat jól ki­használják, rendszerint a közeli állattartó telepekről kapják a nyersanyagot, s a feldolgozott termékeket is saját körzetükben, üzemi konyhájukon, áfész-vendég- lőkben, -boltokban értékesí­tik. így az önköltség is ked­vezően alakul, s a helyi vá­laszték is bővül. Ilyen ser­tésfeldolgozó kisüzem léte­sül a többi között Kapuvá­ron, baromfifeldolgozó üzem épül Kiskunfélegyházán. A tervezett édesipari kis­üzemekben rendszerint úgy­nevezett lisztesárut, külön­féle süteményeket készítenek majd. E termékekből ugyan­is az ipar évek óta nem ké­pes lépést tartani az igé­nyekkel ... Szűkös a diabe­tikus készítmények választé­ka is, ezért több helyen ilyen termékek előállítására rendezkednek be, például Dombóváron. Az új áfész édesipari üzemek átadása után a lakosság évente ösz- szesen 8—9 ezer tonnával több édesipari áruhoz jut. A hiánycikk-listák állandó szereplői a különféle apró használati tárgyak, amelyek kis értéküknél fogva nehe­zen találnak gyártóra. A le­endő áfész-üzemek között e termékek egy részének elő­állítására is akad vállalko­zó. Heves megyében központi támogatás igénybevételével és hitelfelvétellel három édesipari üzem létrehozását tervezik a szövetkezetek. A hevesi és az egri körzeti áfészek önálló vállalkozás­ként alapítanak üzemet hi­ánycikkek gyártására, és úgy tervezik, hogy saját körze­tük ellátásán túl megyén kí­vüli üzletekbe is szállítanak majd tartósított édesipari termékeket. A füzesabonyi körzeti áfész társulásban — hozzácsatlakozik majd több kisebb szövetkezet — szin­tén tervezi édesipari üzem létrehozását. Ez utóbbi cél részjegyek kibocsátásával a tagok anyagi erejét is moz­gósítja vállalkozásához. Az idén a pénzügyi fel­teleket teremtik meg és ké­sőbb folyamatosan alakítják ki a szövekezetek székhe­lyein az üzemeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom