Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 13., szombat S. Heves megye a számok tükrében A KSH megyei igazgatóságának jelentése az 1981-es évről Egy hete került nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről. így nem érdektelen az összehasonlítás és annak vizsgálata, hogy szűkebb hazánk, Heves megye gazdálkodó egységei és dolgozói mennyiben járultak hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez. Az 1981. évi változások többsége — jellegében és irányában — megyénkben is az országossal azonos, de számszerűen nem egy esetben jelentősen eltér attól. Hogyan segít, hogyan irányít a pártszervezet? Önállóak a felelősségben Napirenden a VILATI gyára A gazdasági tevékenység A BERUHÁZÁS 1981-ben megyénkben is jelentősen mérséklődött, a pénzügyi teljesítés előreláthatóan mintegy 25—26 százalékkal marad el az előző évitől. A mérséklődés nálunk is elsősorban a központi, illetve az egyéb állami beruházásoknál következett be, a vállalati és szövetkezeti befektetések folyósított összege csaknem azonos az 1980. évivel. A rendelkezésre álló pénzügy forrásoktól függően a tanácsi beruházások pénzügyi teljesítése is csökkent, így az egy lakosra jutó tanácsi beruházások értéke csaknem 13 százalékkal kevesebb az 1980. évinél. AZ IPARI egységek termelése 7,7 százalékkal nőtt. Elsősorban a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű termelésének gyors emelkedése miatt. A növekedés nagyobb mint 1980-ban és magasabb az országosnál. A termelés növekedését az ipari foglalkoztatottak mintegy 1,5 százalékos csökkenése kísérte, így a termelékenység az országosnál és a korábbi évekénél nagyobb mértékben 9,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek értékesítése csaknem 18 milliárd forint volt, kb. 3 százalékkal kevesebb mint az előző évben. Kedvező, hogy külföldön 11 százalékkal többet adtak el, mint 1980- ban. Az ipari termelésre és értékesítésre is kihat, hogy egyes termékek versenyképessége nem javult megfelelően. Például a minőségi mutatók csak néhány terméknél kedvezőek, még mindig magas a selejt aránya és a fajlagos ráfordítás is. Mindezek azt mutatják, hogy gazdálkodó egységeink bizonyos külső hatások ellenére igyekeztek alkalmazkodni a módosult gazdasági viszonyokhoz, de még nem bontakoztak ki kellő mértékben a hatékonyságot fokozó és a gazdaságosságot tartósan javító folyamatok. AZ ÉPÍTŐIPAR építésiszerelési munkáinak értéke 2 milliárd forint, összehasonlítható árakon több mint 11 százalékkal kevesebb az előző évinél, és kisebb az előirányzottnál. (Országosan 2,6 százalékkal csőként.) A nagyobbmérvű elmaradást elsősorban a két magasépítő vállalatunk (HÁÉV és a Tan. Ép.) termelésének visz- szaesése okozta. Az építőipari szervezetek 950 lakás építését fejezték be, ez kevesebb a tervezettnél és az 1980. évinél is. A lakásépítések kivitelezésének ütemessége valamelyest javult. A megyében összesen több mint 2170 lakás épült (ugyancsak kevesebb az 1980. évinél). A lakások nagy része magánerőből létesült, a községekben épült lakások aránya nagyobb volt mint az előző években. A MEZŐGAZDASÁGI termékek mennyisége — jórészt az időjárás következtében — valamelyest kevesebb az 1980. évinél. Kenyérgabonából a tavalyinál és a tervezettnél is kevesebb termett, alacsony volt a szőlő- termelés, de jó volt a minőség. Kukoricából az átlagtermés kiemelkedő, de a vetésterület csökkent, burgonyából a hozamok megfelelőek. A fagykárok ellenére zöldségfélékből és gyümölcsből — alma kivételével — több termett az 1980. évinél. 1982. január elején a megyében 51 000 szarvasmarha és több mint 186 000 sertés volt. A szarvasmarha-állomány valamelyest kevesebb, a sertésállomány valamelyest több mint egy évvel korábban. Biztató viszont a jövőre nézve, hogy az anyaállatokból többet tartottak. Igen sikeres volt a kocakihelyezési akció, ennek hatására a kisüzemek sertéstenyésztési kedve élénkült. A mezőgazdasági üzemek változatlan áron számolva 11 százalékkal kevesebb terméket értékesítettek a központi árualapba. A csökkenés a növényi termékeknél nagyobb. 1981-ben a szabályozók módosítása a gazdálkodás feltételeit tovább szigorította, ennek ellenére a mező- gazdasági nagyüzemek pénz- gazdálkodása összességében kiegyensúlyozott volt. A pénzforgalom gyorsult, a hitel-igénybevétel élénkült. (A kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet ellenére négy termelőszövetkezet volt veszteséges.) Népesség, foglalkoztatottság A NÉPESSÉG csökkenése — eltérően az országostól — megyénkben már 1980-ban megkezdődött és 1981-ben tovább folytatódott. 1981 végén a megye lakónépessége 349 000 volt, több mint 1500- zal kevesebb, mint 1979 december végén. A születési arányszám az utóbbi néhány évben fokozatosan csökkent, a természetes szaporodás 1980-ban megszűnt, és a jelenség sajnos állandósulni látszik. 1981-ben a halálozások száma ismét meghaladta az élveszületésekét. Tehát természetes fogyás következett be. A megyében mintegy 160 000 az aktív kereső, csaknem háromezer fővel kevesebb, mint 1980. január elején. A csökkenésnek döntően az az oka, hogy a nyugdíjazásból és halálozásból adódó kiesés meghaladta az újonnan munkába lépett fiatalok és a gyesről visszatértek számát. 1981-ben az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma mérsékeltebben csökkent mint 1980. évben, ugyanakkor a kereskedelemben és a mezőgazdasági tsz-ekben — az előző évtől eltérően — nőtt a létszám. Jövedelem és fogyasztás A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak átlagkeresete a bérkiegészítésekkel együtt 4500 forint körüli, névleges értékben 6 százalékkal emelkedett az 1980. évhez képest. Legnagyobb volt a növekedés az iparban. A lakósság központi forrásokból származó pénzbevétele több mint 6 százalékkal nőtt, jelentős a növekedés a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pénzbevételeknél, csaknem 11 százalék. A pénzbeni társadalmi juttatások 1981- ben is tovább nőttek, a nyugdíjakkal együtt 8,1 százalékkal nagyobb az előző évinél. Többet fizettek ki családi pótlékra is. A növekvő jövedelmek hatására a lakosság takarékbetét-állománya az év során csaknem 11 százalékkal emelkedett, ma megyénkben eléri az 5,5 milliárd forintot. A KERESKEDELMI forgalom volumene 2,1 százalékkal nőtt, mérsékeltebben az országosnál. Jelentősen emelkedett a vegyes iparcikk és a ruházati cikkek forgalma és pőttek a közületi beszerzések is. Az árukínálat ösz- szetételében és mennyiségében, a többcsatornás beszerzési lehetőségek jobb kihasználása következtében színvonalasabb volt, mint 1980-ban, a hiánycikkek köre mérséklődött. Az alapvető élemiszerek döntő többségéből megfelelő volt az áruellátás, a nagyobb termelés következtében a zöldséggyümölcs kínálat a tavalyinál jobb volt. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi alapellátás személyi és tárgyi feltételei 1981-ben tovább javultak. A megyében több általános és gyermekorvosi körzet működik, mint egy évvel korábban, emelkedett a kórházi ágyak száma, javult a szakrendelési ellátottság. A javulás elsősorban a megyei kórház I. üteme megvalósulásának következménye. Az óvodai férőhelyek száma alig emelkedett, ugyanakkor az óvodás korú gyermekek száma csökkent, tehát az óvodák zsúfoltságát ez mérsékelte. Az 1981/82-es tanévben kezdte meg általános iskolai tanulmányait az elmúlt évtized legnépesebb korosztálya, az 1974—75-ben születetteké. Az első osztályosok száma több mint 6200 volt, a két évvel korábbinál 830-al több. Így az általános iskolai tanulók száma tanév kezdetekor csaknem 39 000 volt. Az általános iskolai oktatás feltételei javultak. A tanév kezdetéig több bővítésre, korszerűsítésre kerül sor. Például Egerben a Lajosvá- rosban 16 tantermes iskola, Detken és Nagyrédén 4—4 tanterem bővítés stb. A középiskolai tanulók száma hasonló mértékben emelkedett mint a múlt' évben, ma megyénkben mintegy 6600 középiskolai tanuló van. A középiskolai tanulók száma, illetve aránya az igényekhez igazodva fokozatosan a szakközépiskolák javára tolódik el. Idegenforgalom Az idegenforgalom élénkült. Az 1980. évinél 7 százalékkal több vendéget fogadtak a megye szálláshelyei. Továbbra is Eger volt a leglátogatottabb, a megyébe érkezett vendégek több mint fele megfordult itt. Jelentősen nőtt a külföldi vendégek száma, arányuk elérte az idegenforgalom egyhar- madát. A szocialista országokból 30 százalékkal, a tőkés országokból 23 százalékkal többen látogattak el megyénkbe, mint 1980-ban. Egyébként a vendégfogadás feltételei javultak, a férőhelyek száma nőtt, legjelentősebb az egri kemping több mint ezer férőhely növekedése. KSH Heves megyei Igazgatósága Az említett testületi ülésen a VILATI gyár pártvezetőségének tevékenységéről volt szó, de természetesen nem kerülhették el a gazdaság eredményeinek, terveinek értékelését. Sőt: a téma elsősorban erről szólt. A párt szervező, irányító, ellenőrző munkája szerepelt a napirenden. A sor közepén Sok újat nem mondhatunk, ha azt állítjuk: nem az írásban közreadott tájékoztatóból ismerte meg a testület a technikájában élvonalbeli üzemet. Köztudott, különösen a fiatalokra ható vonzereje, hiszen változatos, a szakmában gyors előrehaladást ígér itt a munka. Ugyanakkor nem ismeretlenek a gyár gondjai. Része egy .nagyvállalatnak, híján van az önállóság, az érdekeltség sok kívánatos elemének, szenvedője az iparág piaci nehézségeinek. A gyárban olyan részegységeket szerelnek össze, amelyeket másutt terveztek és az alapanyagokat is mások szerzik be hozzájuk. A végső üzembeállítás — például egy-egy nagyobb gépsor, üzemrész vezérlése — már szintén nem az egriek dolga. Vagyis egy folyamat közepén vannak, s arról ami előttük, utánuk történik, nem tudnak eleget. Nem eleget saját munkájuk pontos programozásához, gazdálkodásuk eredményeinek javításához, a munka jobb megszervezéséhez. Következik ez a gyáregységi helyzetből, s ha az új szemléletű vállalat- vezetők enyhítettek is a feszültségeken távolról sem érződik megoldottnak agyár számos gondja, baja. Igen sok kérdés hangzott el az ülésen a gyárból jött vezetőkhöz. Igyekeztek pontosan tisztázni az önállóság mostani szintjét, a helyi dönr tések súlyát. Felelős gazdasági vezetők is tagjai a testületnek, ők többek között saját munkahelyük tapasztalataiból kiindulva fogalmazták meg véleményüket: igencsak alapos elemzésre késztetve a pártvezetőség titkárát, Bajza Józsefet és a gyár igagató- ját Debreczeni Tibort. Hogyan biztosítja a központi anyagellátás az ütemes termelést? Ha nincs éves terv — mint a beszámoló írja az idén sem lesz —, hogyan teremtik meg a kiegyensúlyozott munka feltételeit? S mindezek után önként adódó kérdés: ebben a helyzetben mit tart feladatának a párt- szervezet, hogy méltóképpen segíthesse a gazdaságot? Milyen módszereket választott a munkájához? Elfogadtatni, mozgósítani Nyilvánvaló: a központtal az élet diktálta igények szerint kell fejleszteni a kapA városi párt-vb testületé vitatta meg a napokban a VILATI egri gyárában folyó pártmunka tapasztalatait. A megyeszékhely nagyobb üzemeiről, vállalatairól, a párt vezető fóruma folyamatosan tájékozódik, nem várnak ki egy- egy ilyen napirendnél valami rendkívüli helyzetet, különleges, gyors beavatkozást igénylő eseményt. Az előterjesztés, a vita, s ennek alapján a megfogalmazott ajánlások mégis sok — mások által hasznosítható — tanulsággal szolgálnak. csolatot. Ebben a pártszervezet lehet kezdeményező, s a vállalati párttestületekkel együtt kereshet jó megoldásokat. Amint a vitában elhangzott, ezt a maga eszközeivel a városi pártbizottság is segítheti. Negyedéves programok alapján dolgozik a gyár, egy egész esztendő feladatairól csak általában tájékozódhat a kollektíva. Az egri vezetők — azért ez is utal a szervezettség színvonalára — két esztendeje már maguk szolgáltatnak javaslatokat, ám ezekből még nem lett éves terv. Elfogadtatni ezt a sajátos helyzetet, megértetni az egyenetlen terhelés okait, s itthon a kapukon belül megtenni mindent, ami lehetséges a jobb minőségért, a határidőkért, eredményességért. S aztán megszerezni mindehhez kellő elismerést, amely majd ösztönözhet egy következő fordulóban. Nincs könnyű dolga a párt- szervezetnek, ha méltó partner akar lenni. Viszont fel kell vállalnia ezt a munkát. Az ellenőrző, irányító, segítő szerepkörben éppen ezt várják el a párttagok, a dolgozók. Tudják, mi a dolguk A vitában részt vevők több példát kértek a pártirányítás konkrét formáiról, s a pártmunka eredményességének szemléletesebb bizonyítását várták. Egyáltalán nem elégedtek meg az írásos tájékoztatóval. A gyárért való törődés hangján mondták el megszívlelendő véleményüket. Nem jellemezheti — hogy példaként említsük az elhangzottakból — a differenciált bérezést, hogy a hiány-, szakmákban dolgozóknak ■többet fizetnek. Ez inkább kényszerűség. S pontosan tisztázni kell, egy-egy értékítélet fogalmait: nem biztos például, hogy a gazdaságra vonatkozó párthatározat végre nem hajtásáért marasztalhatják el a művezetőt, akit alkalmatlansága miatt kellett tisztségéről leváltani. Nos, mindezek alapján, ha csak ezt tekintjük, negatív összkép alakulhat ki az egri gyárról az olvasó szemében. Ám mindezek mellett sok mást is kell még mérlegelni, mint ahogyan a városi párt végrehajtó bizottsága tette — éppen azért, hogy kellő súlyuk, hatásuk legyen az észrevételeknek, ajánlásoknak. Sorra vették például azokat a sikeres módszereket, amelyek a fejlett technika mellett évről évre jobb gazdálkodást is hoztak a gyárban. A hatékonyság mutatóit szemléletesen érzékeltette a testületnek az igazgató: a a számok valóban szép fejlődésre utalnak. A tavalyi nyereség például csaknem ötszöröse az 1976. évinek, az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelés is csaknem megduplázódott ezidő alatt. Ügy, hogy közben az össztermelés értéke az igények változása miatt meglehetősen hullámzó képet mutat. Ha a gazdálkodás eredményes, nem lehet rossz a politikai munka — szoktuk mondani. Valóban így van, ám inkább igaz ez fordítva: nem képzelhető el jó politikai munka, ha rossz a gazdálkodás. A VILATI kommunistái is tudják, mi a dolguk, s ahogy az hangsúlyt is kapott, jó együttműködéssel dolgozik a politikai, társadalmi kontroll az üzemekben. Így kell ennek lennie a kapukon kívül is, a nagy- vállalattal alakított kapcsolatban. Hiszen a felelősségben már önállóak. Nyomtatott áramköri lap — egyelőre rajzon. A VILATI egyik legfontosabb gyártmánya
