Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-09 / 33. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA % A számok nyelvén Lapunk szombati számában jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről. A számok nyelvén megfogalmazott híradás tárgyilagosan ad számot arról, hogy az elmúlt esztendőben mennyire sikerült céljainkat valóra váltani, egyrészt népgazdasági szinten, másrészt az ipart, a mezőgazdaságot, a külkereskedelmet, s más ágazatokat tekintve, ugyanakkor tájékoztat arról is, hogy munkánk mely területeken bizonyult kevésnek a tervben meghatározott célok eléréséhez. összességében az elmúlt évről kedvező képet ad a jelentés. S ez különösen azért nevezhető pozitívumnak, mert a népgazdaságra ható külső tényezők sajnos, a tavalyi évben sem javultak, hanem még tovább romlottak. A tőkés országokban nehezedtek az értékesítési lehetőségeink, de a szocialista országok szállítási lehetőségei is korlátozottabbak voltak a tervezettnél. A gondok ellenére biztató, hogy növekedett nemzeti jövedelmünk, emelkedett a munka termelékenysége, mérséklődött a népgazdaság energiafelhasználása, és talán ami a legnagyobb eredmény: külkereskedelmi forgalmunk a nagyon nehéz külgazdasági helyzetben is növekedett. Az is igen fontos tényező, hogy a nem rubel elszámolású külkereskedelmi mérlegünk nagyjából egyenleget mutat, s a tőkés piac viszonylatában valamelyest javultak a cserearányok is. Az összképen belül azonban továbbra is gondot jelent, hogy az iparban a . termékszerkezet változása még mindig nem a kellő ütemben halad, a gyártmány- és gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas — mutat rá a jelentés. Az elmúlt esztendőben sajnos az is gondot okozott, hogy a mezőgazdaságban a búzatermés jóval kevesebb lett a tervezettnél, s bár a belső ellátás biztosítva vgn, a kiesés következtében kevesebbet lehet majd e fontos termékből exportálni. A nem anyagi ágazatokat tekintve a KSH jelentése arról ad számot, hogy a lakosság jövedelme tovább nőtt az elmúlt év folyamán. De nem csupán a bérek, a jövedelmek haladták meg a korábbi évit, hanem jóval több lett a pénzbeni társadalmi juttatások, összege is. Csupán például a családi pótlékokra 14,6 milliárd forint jutott — 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Vagy más példa: egy év alatt közel 16 ezerrel növekedett az óvodai férőhelyek száma, ami azt is lehetővé tette, hogy az óvodáskorúak közel 83 százaléka részesült intézményi ellátásban. A KSH jelentésének érzelmektől mentes, realitást tükröző számai arról tanúskodnak, hogy ha nem is gondoktól mentesen, de ismét tovább léptünk 1981- ben. Reméljük így lesz az idén is — mindenki jobb munkájával. Kaposi Levente Ma már aligha kell bizonygatni bárkinek, milyen fontos szerepet töltenek be a szakkönyvek a különböző munkaterületek műveinek gyakorlati tevékenységében. Ezt a summázást igazolta az a nagy érdeklődés is, amely megnyilvánult tegnap Gyöngyösön, a főiskola aulájában megrendezett mezőgazdasági könyvhónapi megnyitó ünnepségen. Patócs László, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Kovács Józsefet, a megyei pártbizottság politikai munkatársát, majd dr. Gullner Vilmos, a főiskola igazgatóhelyettese tartott előadást A mezőgazdasági üzemek ökonómus igénye, a képzés feladatai címmel. Mondanivalója tulajdonképA megnyitó ünnepség résztvevői pen a főiskola oktató tevékenységét és tudományos munkáját ölelte fel. A könyvkiállítást és -vásárt Sallós Gyula, a ME- DOSZ megyei titkára nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy ez a mostani jubileum alkalom, hiszen huszonötöd- ször mutatják be azokat a nyomdai műveket, amelyek a mezőgazdasági tudományo. kát, a gyakorlati tennivalókat hordozzák és közvetítik az érdeklődőkhöz. Hangsúlyozta, hogy a könyv ma már munkaeszköz. A korszerű ismeretek birtoklása elképzelhetetlen az állandó önképzés nélkül. Az oklevél csak egy tanulmányi szakasz lezárását jelzi, de utána ennek az ismeretszerzésnek szünet nélkül kell folytatódnia, mert ez a mai élet követelménye. A könyvkiadás is ennek az igénynek a minél teljesebb kielégítésére törekszik. Az eltelt 25 évben összesen 11 ezer művet jelentettek meg, mintegy 35 millió példányban. Most az egyik kiemelkedő megjelent munka az átdolgozott Mezőgazdasági lexikon, amely két kötetben mintegy 40 ezer címszót tartalmaz. Erre a jubileumi könyvhónapra különben 50 mű jelent meg, 420 ezer példányban. A főiskola aulájában a tablók a könyveket kínálták a szemnek, a kéznek pedig a kihelyezett könyvesbolt pultja ugyanazokat a műveket, így lett a rendezvény kiállítás és vásár is egyben. ENSZ-konferencia Budapesten Hétfőn Budapesten az ENSZ szervezésében nemzetközi tömegtájékoztatási ke- rekasztal-konferencia kezdődött a Hilton Szállóiban. Ez az első ilyen rendezvény, amelyet az ENSZ-titkárság tájékoztatási főosztályának kezdeményezésére szocialista ország fővárosában tartanak. A program szerint a több napos találkozón a szocialista országok tömegtájékoztatási eszközeinek képviselői és az ENSZ magas szintű szakértői eszmecserét folytatnak a világszervezet szerepéről a béke megőrzésében, a leszerelésben, s ilyen összefüggésben foglalkoznak déLafrikai problémákkal, az emberiség gondjai közé tartozó energia- kérdésekkel és élelmezési témákkal, a nemzetközi kereskedelmi, gazdasági együttműködéssel. Szánkóval, sível a Mátrában, Blikkben — Külföldi turisták városjárása Egerben — Bálozó, farsangoló felnőttek és gyerekek így telt a hét vége Az elmúlt hét végén is ezrek keresték föl megyénk szép tájait, hogy — leginkább a tél örömeit élvezzék. „Telt házat” vonzott Bánkút a Bükkben, ahol a síző, szánkózó turisták népes seregét most egy jelentős verseny résztvevői még tovább növelték. Ez alkalommal került ugyanis sor az igazságügyi dolgozók I. országos sportvetélkedőjére. Nők és férfiak mérték ösz- sze fölkészültségüket, ügyességüket „Justitia” számaiban a csapatversenyt nyerő Bor. sod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb örömére, de a szomszédos Hevest is megvigasztalván egy egyéni harmadik helyezéssel. Bár a hóviszonyok korántsem voltak már a legkedvezőbbek: nagy vendégjárás volt Kékestetőn is, s a Mátrának még sok helye zengett a kirándulók jókedvétől. Szombaton, vasárnap — tél ide, tél oda — azért Eger sem maradt ki a hét vége programjából. Ha most nem is volt különösebb vendégsereg az ősi városban, azért akadt néhány külföldi csoport, amely kiváncsi volt a nevezetességekre. Mint az Egertourist-tól értesültünk: idegenvezetőik szovjet látogatókat kalauzoltak a műemlékek között, Dobó legendás várában, s több más mellett a Bazilika orgonajátékával színesítették számukra a Heves megyei tartózkodást. S persze, mivel javában tart még a farsang — jó néhány bál is maradandóvá tette a hét végét. Gyöngyösön, például — a helyi kór. ház sportkörének védnökségével — városi sportbáll tartottak a Mátra Szálló összes termeiben, kétszáznál is többen. S mint máskor is, most is remekül sikerült az összejövetel — amely egyébként immár nyolc esztendő óta hagyományos! — műkedvelők fellépése, Cinzanós, tortás tombola fokozta a jókedvet Olyannyira, hogy a mulatság egészen a reggelbe nyúlt. Hamisítatlan karneváli hangulatban telt a gyermekek szombatja és vasárnapja is Gyöngyösön. Az l. szá. mú Általános Iskola — miután sajnos, már évek óta alig fér „ruhájában” — a tágas Mátra Művelődési Központban kért és kapott helyet a legalább 2,5—3 ezer apróságot, szülőt, nagyszülőt megmozgató rendezvényének. Az első napon a nagyobbak, a negyedikesek és a felső tagozatosak vették „birtokba” a házat, s érdekes, tarka felvonulásuk mellett többi között nagy sikerű show-müsorral szórakoztatták a közönséget. Másnap pedig a kisdobosok szereztek produkcióikkal kellemes, vidám perceket, a színpompás „Gyöngysor” jelmezes bemutatásával külön is nagy tetszést aratván. Több helyütt — például a csányi bisztróban — kivilágos virradatig tartó lakodalommal tették emlékezetesebbé az idei farsangot. Ez már tavasz... Asszonyok metszik az almafákat. A helyszín: a Gyöngyös —domoszlói Állami Gazdaság kétszázhatvan hektáros almáskertjének Fáy-tanyája, ahol nagykökényes! asszonyok végzik a férfiak számára sem könnyű és nagy szakmai ismereteket is követelő metszést. Képűink előterében Szita Andrásné A hideg, a hó dacára, a jég és a fagy bánatára: tél tábornok napjai meg vannak számlálva. Tessék csak a képekre nézni! Ez bizony már tavasz. De rég várjuk már, de rég áhítozunk utána. Nos, végre elindult, s közeleg felénk. Ruháit ugyan csak itt-ott látni, s kedve is morcos még, de fő, hogy jön, s közeledik. S mindezt nemcsak az erdők, s mezők jelzik. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink, udvarain már rajtra készen állnak a gépek, zsákokban, tartályokban a vetőmagvak, a műtrágyák, a növényvédő szerek. Lassan befejeződnek a zárszámadó közgyűlések, és aztán irány: a határ. Tavaszt kereső utunk során gyümölcsösökben, szőj. lőskertekben, melegházakban jártunk. Aranyat érő alany vesszők: a gazdaság atkárl határában befejezéséhez közeledik az alanyvessző gyűjtése. A több mint ötmillió szőlővessző Abasárra és Nagyrédére kerül. Felvételünkön: Csuzdi Jánosné nyújtja a köteget az abasárl termelőszövetkezet szállítóinak ...és ez már majdnem igazi tavasz: a Hevesi Állami Gazdaság visontal melegházában nyolcvanezer szál szegfű pompázik majd néhány napon belül különböző színekben. A kinyílásra készülő szegfűszálakat Banka Alajosné és munkatársai „dédelgetik” (Fotó: Szabó Sándor) Tudomány a betűkben A 25. mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Gyöngyösön
