Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 2., kedd ■ s . smm S. Az isteni szél Kublai kán, a híres mongol fejedelem, 700 évvel ezelőtt meg akarta hódítani Japánt. Elsüllyedt flottájának most bukkantak nyomára. Kuniicsá Mukae halász a napi munka után minden este Takasima sziget partján sétálgatott Egyik este kincset talált. A víz szélén, a félig száradt moszatban pecsétet fedezett fel, egy mar gas rangú úr névpecsétjét A pecséten lévő feliratot nem értette a halász, de abban bizonyos volt, hogy régi darabbal van dolga. Mukae csaknem hét éven át őrizte még az ismeretlen kincset házában, egy-egy látogatójának meg is mutatta \ különlegességet, és az mindenkiből jóindulatú tanácstalanságot váltott kd. Idén nyáron azonban egy egyetemi professzor érkezett az elhagyott szigetre, Torao Mocai ócenográfus. Q is megtekintette a pecsétet a halász házában, és nyomban .^felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsnek” nyilvánította. A professzor megkapta a pecsétet ajándékba. Nemzeti kincsnek nyilvánították, noha időköziben Okazaki régész a Kiusui Egyetemről kétséget kizáróan bebizonyította; hogy a pecsét eredeti tulajdonosa egy mongol tábornok volt, aki Kublai kánnak, a nagy Dzsingisz kán^ unokájának a szolgálatában állt Mocai professzor Kublai kán mongol fejedelem, Kína császára és Marco Polo mecénása életét kutatja: pontosan 700 évvel ezelőtt Kublai túlságosan közel merészkedett a japánokhoz — s ezzel akaratlanul is olyan mítoszt teremtett, amelyet s<ár japán még ma is alig képes józanul megítélni. Nyugaton a mongolok egész Közép-tEurópáig nyu- multak előre, keleten és délen egész Annáimig (Vietnam) meghódították a kínai birodalmat, s impériumukba bekebelezték a koreai királyságot is. A nagy KufolaS számára keleten már csak egy cél maradt: Japán. A XIII. század közepe táján a mongolok követeket küldtek az akkori japán fővárosba, Kyotoba, feltétel nélkül behódolást követeltek a szigetországtól A japánok sajátos módon válaszoltak: a mongol követeket lefejezték. Ez még az akkori zord időkben is egyet jelentett a hadüzenettel: 1281-ben (egy hét évvel korábbi meghiúsult megszállási kísérlet után) következett a döntő csata. Az egyenlőtlen küzdelem rövid ideig tartott. Az egyik oldalon a világ addigi legnagyobb hódító hadserege harcolt 150 ezer emberrel, s több mint ezer hajóval. A másik oldalon viszont csak néhány ezer 'bátor, szegényesen felfegyverzett japán védő, aki a tömeges támadás ellen büszke harcmodorán kívül nem tudott mást bevetni. A mongolok nem is kételkedtek a végső győzelemben. Ekkor azonban csoda történi Alighogy a mongol csapatok egy része partra szállt Japánban, pusztító erejű tájfun tört ki, s néhány óra leforgása alatt véget vetett az inváziós kísér- tetjárásnak. A hálás japánok az „isteni szelet” — japánul: kamikaze — nyilvánították a háború győztesének. Ez az első kamikaze-küz- delem a történelemben egészen a legutóbbi időkig azt a mítoszt táplálta, hogy se- ibezhetetlen és meghódítha- tatlan a japán szigetcsoport, az istenek földje. Ennyit minden japán iskolás tud a kamikaze-szto- riról. Több részletet azonban homály fed: pontosan hol szálltak partra a mongol katonák? Hogyan voltak felfegyverezve ? Mocai professzor meg van győződve róla, hogy válaszolni tud ezekre a kérdésekre; a takasáimai partvidékről származó „felbecsülhetetlen értékű” pecsét az ő számára csak egy bizonyíték a sok közül. Egy éve ugyanis húsz búvár a tudós megbízásából kerámia tárgyakat, szobrocskákat középkori katapultlö- vedékeket hoz fel a tenger mélyéről a Nagasakiihoz közeli Takasima partjainál. Mocai: „Egy dologban biztos vagyok: ami itt 25 méter mélységben rejlik, az nem más, mint a Kublai kán flottája.” A tudós szerint nemcsak arról nyerhetünk majd új értesüléseket. hogy például milyen erős volt a mongol befolyás a kínai és koreai agyagművességre, de a felszínre kerülő leletek forradalmasítani fogják a törfé- nelemírást is. Kublai flottája ugyanis az egyik „legjelentősebb régészeti lelet,” amelyet Japán partvidékén valaha is találtak. (Der Spiegel) Mitől ájult el az imám? Jócskán gazdagíthatnánk a hazai konyhaművészetben felhasznált zöldségfélék választékát. Ezt tudhatjuk meg az újonnan megjelent szakácskönyvből, amely a Mezőgazdasági Kiadónál látott napvilágot. Szerzője Bozsik Valéria, s a kötet a Különleges zöldségételek címet viseli. A könyvben felsorolt, sokszor titokzatosan hangzó elnevezések mögött éghajlatunkon is termeszthető, főként a hazai kiskertekben itt-ott már ma is előfoduló ízletes, tápláló, vitaminokban gazdag főzelék-, saláta-, sőt italalalapanyagok rejtőznek. Bemutatásukat kezdjük a Brassica o'r acea var cymo- sával, amelyet hazai tájakon brokkolinak neveznek azok, akik exportra termesztik. A karfiollal rokon növény Dél-Európában őshonos, de már kontinensünk északi tájain is megszerették, s az Egyesült Államokban jobban elterjedt a karfiolnál. A szerző 12 féle receptjét sorakoztatja föl. A patisszon, vagyis a csillagtök legjobb úton halad ahhoz, hogy ritkaságból mihdennapi konyhakerti növényünkké váljon. Egyre több kertészetben, hobbikertben termesztik, a nyári hónapokban egyes piacokon már föllelhető, s a konzervIsmeretlen zöldségek tára ipar is felfigyelt rá, mint hasznos savanyítanivalóra. A könyvben található receptek közül említsük meg a patisszonnal töltött párizsi kosarat és a pongyolás csillagtököt. A gyökérzöldségek választékát gazdagíthatja a feketegyökér, (Scorzonera hispa- nica), amely mint latin neve is mutatja, a spanyol kertekből terjedt el Európában, továbbá a pasztinák. Ez utóbbi édes zamatú gyökér- zöldség, kitűnő fogyókúrás étel, helyettesíteni lehet vele a krumplit, s energiaértéke, szénhidráttartalma csak amannak 75 százaléka. Ha valaki állati eredetű dolognak vélné a galambbegyet, azt rögtön útbaigazítja a növény másik két neve, madársaláta, illetve mezei saláta. Készíthető belőle a többi közt galambbegy-pü- ré is. A kínai kelt (Brassica pekinensia) érdemes lenne széles körben elterjeszteni, mert télen is fogyasztható és jelentős a vitamintartalma. A lestyán régebben a falusi kertekben is gyakori volt, ma csak a gyökere kerül a kereskedelembe, pedig a növény fizet, mint a köles: több éven át elél, egész nyáron „szüretelhető” és a könyvben közölt ínycsiklandó ételreceptek mellett a szerző beavat a les- tyánpálinka, illetve -likőr készítésének titkaiba is. A padlizsán (tojásgyümölcs) mind gyakrabban feltűnik a piacokon, sőt a zöldségesüzletekben is. Huszonhét receptje között található a török konyha két specialitása, a műszaka és az imámbaialdi. Az utóbbi magyarul elájult imámot jelent. A spórolós természetű imám akkor vesztette el indulatában az eszméletét, amidőn megtudta, milyen sok olajat használt föl a felesége az étel elkészítéséhez ... A porcsin nálunk vadon termő gyom, nemesített változata pedig dísznövény, de a hollandok spenót helyett fogyasztják. Mi is rászokhatnánk, mert percek alatt megfő, salátának sem utolsó, s jelentős a vitamin-, mész- és foszfáttartalma. Zárjuk a sort a banánvagy sóderhagymával és a zsázsával. Az előbbi ízre a vöröshagymával rokon, formára pedig a sódarra emlékeztet. A zsázsa meg a tormához hasonló csípős ízéről ismert, főleg a környező országokban. A szerző melegen ajánlja a zsázsás csirkecombot, amelynek tálalását is melegen ajánlja: előmelegített húsostál dukál hozzá. Nádvágás a Velencei-tavon A Sárszentmihályi Állami Gazdaság velencei nádfizemének dolgozói, kihasználva a kedvező időjárást, korszerű géppel vágják a nádat. A téli idényben hozzávetőleg egymillió- négyszázezer kévét aratnak le, s ennek hatvan százalékát tőkés exportra — főleg az NSZK-ba és Hollandiába — szállítják. A képen: munkában a nádvágő gépek (MTI fotó: Kerekes Tamás felv. — KS) Anekdoták Arisztotelészt egy bőbeszédű, tolakodó fiatalember unalmas történetekkel trak- tálta, és ha egyet befejezett, mindig megkérdezte a filozófustól: — Ugye, milyen érdekes, mester? — Szerintem inkább az az érdekes — mondta Arisztotelész egy Idő múlva —, hogy egy ember, akinek van két ép lába, mint nekem például, itt vesztegeti az idejét, a maga fecsegését hallgatva, ahelyett, hogy már rég továbbállt volna! ★ Amikor G. B. Shaw a kilencvenedik születésnapját ünnepelte, egy fiatal fotóriporternek sikerült őt lefényképeznie. Az ünnepség után az íróval beszélgetve azt a reményét fejezte ki, hogy a századik születésnapon újra lesz alkalma lefényképezni őt. — Remélem, mester, megérem ezt a pillanatot! Shaw alaposan végigmérte a riportert, majd így szólt: — Miért ne? Hiszen teljesen egészségesnek látszik, uram. ★ Amundsen egy társaság- , ban sarki utazásairól beszélt. Többek között elmondta, hogy egyszer egyetlen éjszakán tizenöt centiméteres bajusza nőtt. Amikor néhány hallgató erősen kételkedett ebben, Amundsen hozzátette: — Kérem, ne felejtsék el, hogy ez sarki éjszaka volt! ★ O’Henry, az író egyszer egy kisfiút szalasztott kiadójához 50 dollár előlegért. — Egy dollárt sem! — mondta erélyesen a kiadó —, amíg nem tudom, hogy mire kell a pénz! A kisfiú még ugyanazon a napon visszatért, és letett a kiadó asztalára egy leragasztott borítékot. A kiadó a borítékban csak egyetlen szőke női hajszálat talált. O’Henry megkapta a kért előleget. ★ Claude Bernard ismert francia orvos, egy betegét vizsgálta, akinek szigorú diétát írt elő. Pulzusát mérve megszólalt: — Annak ellenére, hogy megtiltottam, ön mégis lágytojást evett! — És ezt az érverésemből állapította meg? — dadogta az elképedt páciens. — Persze. A tojás ként, foszfort és fehérjét tartalmaz, amelyek hatnak a gyomorra, a gyomor működése pedig befolyásolja az érveréBt. Amikor a beteg elment, az asszisztens megdöbbenve kérdezte Bernardtól: — Professzor úr, ön valóban a pulzusból állapította meg, hogy a beteg tojást evett? — Ugyan, kedves kolléga) Egyszerűen láttam az Ingén a lágytojásfoltot — mondta mosolyogva a professzor. ★ Peter Sellers angol színész arra a kérdésre, mit gondol a bigámiáról, ezt a választ adta: — A bigámia az egyetlen bűncselekmény, amely egy. ben büntetés is... (Ford.: Lipcsey Júlia) H eti umor ét elején A híres bűvészt felkérték, hogy szórakoztassa mutatványaival egy világ körüli útra induló luxushajó közönségét, A kapitánynak azonban volt egy papagája, amely állandóan leleplezte a bűvész trükkjeit, s műsora közben harsányan rikácsolta: — A kabátja ujjába dugta a kártyát! Vagy: — Az a nyúl gumiból van — és így tovább. A bűvész a fogát csikorgatta dühében, de kénytelen volt eltűrni. Az egyik műsora közben a hajó zátonyra futott és elsüllyedt, a hullámokon hányódott a bűvész, a papagáj, meg egy deszka. A bűvész felmászott a deszkára. — Rendben van — szólt a papagáj —, megadom magam. De magyarázd meg mégis hová dugtad a hajót? ★ — Mondd csak. fiam, miért kapsz te az iskolában mindig csupa kettest, meg egyest? — Nem tudom, papa. Talán azért, mert a jobb jegyeket mind exportálják! ★ — A kedves lánya most is annál az orvosnál van férjnél? — Dehogy, elváltak, fis ez a gazember nemcsak a vagyon megosztását követelte, hanem még számlát is küldött nekünk arról a 32 vizitről, amelyet a házasságuk alatt tett nálunk! ★ Párbeszéd a férfiruha-üz- letben. Vevő: — Ki akarom cserélni ezt a felöltőt, tegnap vettem maguknál. Nem tetszik a feleségemnek. Eladó: — De hiszen ez a kabát hat nyelven beszél, uram! Talán inkább a kedve* feleségét kellene kicserélnie?! Üveg a világűrből Az űrrepülések során a súlytalanság állapotában olyan minőségű üveget lehet előállítani, amilyenre eddig nem volt példa. Amerikai tudósok ezt várják egy magas légköri kutatóraikéta fedélzetén végrehajtott olvasztási kísérlet eredményei alapján. Az ilyen üvegek igen előnyösek lennének a lézerek előállításában, vagy a hírtoválbbításlban felhasznált, különösen csekély energia- veszteségű üvegszálakban. Ennél a kísérletnél égy olyan módszert próbáltak ki, amellyel az üvegolvadékból el lehet távolítani a buborékokat. A súlytalanság állapotaiban normálisan megmaradnak az olvadékban a buborékok, mert nincs felhajtóerő. Az olvasztókemencét más kísérleti tárgyakkal együtt egy Black Brant rakétával lőtték föl 200 km magasra. A repülés alatt mintegy 6—7 percig a súlytalanság állapota uralkodott a fedélzeten. Egy speciális fényképezőgép ebben a szakaszban egy másodperces időközönként 250 felvételt készített, anelyeken látható a buborékok mozgása. EGRI Centrum Áruház
