Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIIL évfolyam, 31. szám ARA: 1982. február 6., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r Áligények Egyik megyei intézményünk kistanácstermében alkalmi képkiállítás virít a főfalon. Nincs éppen sok alkotás a bemutatón, de amit kiraktak, abból azért valamelyest válogathat a szemlélődő. Hiszen van közte akvarell, olaj, sőt többféle metszet is. Ha nem is különlegesebben ízlésformálók, arra föltétlenül alkalmasak, hogy kiki belekóstolhasson a különböző technikákba. Szóval — a maga szerénységével is — hasznosnak látszik a minitárlat. Azaz hogy: csak látszana. A munkákat ugyanis majd hogy nem teljesen eltakarják az eléjük aggatott nagykabátok, kalapok, sálak. Miután — talán ugyanazok szorgalmával, akik a képzőművészet apostolságára vállalkoztak az imént — éppen ide kerültek a fogasok is valamely utólagos átrendezésnél ... Másutt — az egyébként takaros iroda szekrényének tetején — porosodó, jókora újságkötegre leszek figyelmes. Gondolnám, hogy alighanem gyűjtik, előbb vagy utóbb a KISZ-esek, vagy esetleg a szobafőnök saját gyermekei viszik majd a MÉH-nek. Ám hamar kiderül, hogy szó sincs ilyesmiről. Az üzemi lap legutóbbi számai ezek, s csupán arra várnak, hogy alkalomadtán széthordják majd a munkahelyekre. Színielőadásra mennék — de nem kapok jegyet. Kedvesen magyarázza a pénztáros, hogy már jó előre minden jegy elkelt. Aztán megsúgja, hogy valójában a helyi üzemek közönségszervezői buzgólkod- tak ennyire, a kulturális alapokból szerették volna valamennyi szocialista bri' gádjuk számára biztosítani a részvételt. Nem az első eset. Ennélfogva pedig olyan tapasztalat is van, hogy üresen marad jó néhány szék, olykor egész sorokban nem ülnek. Ezért — hajol hozzám még közelebb a jegyárus — ha várakozom egy picit, egészen biztos, hogy szerencsém lesz. A jóvoltából pedig természetesen ingyen is bejuthatok. Föl hát a fejjel, nem kell elkeseredni...! S ha még kicsit törném a fejemet, egészen bizto- tan több hasonló eset is eszembe jutna — az említettekhez hasonló áligényekről. Mert igenis azok ezek. A közművelődési határozatok megvalósítása során néha tényleg csak azért rendeznie egy-egy kiállítást, azért tördksze- nek a faliújságnál elegánsabb saját sajtóorgánumra, vagy azért bérelnek ki egész színháztermeket — ha van érdeklődés az előadások iránt, ha nincs —, hogy: szépüljön a statisztika. Aligha kell hangsúlyozni, hogy káros és kóros ez a szemlélet, ez a magatartás. Csak az olyan lelkesedésnek van értelme — amely valós igényeket elégít ki. 'Minden más csak olcsó szemfényvesztés ... Gyóni Gyula A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben meghatározott irányba fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reál- jövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. Az életkörülményeket javította a lakásállomány gyarapodása, az oktatási és az egészségügyi intézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével összefüggő kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen országok egy részének intézkedései miatt romlottak az exportértékesítés feltételei. A szocialista országokból származó termékek egy részének behozatala a partnerországok szállítási lehetőségeinek korlátái miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és a kedvezőtlen külső hatások érzékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozórendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött á gazdálkodás szervezeti rendszere és az irányítás intézményi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között egyes gazdálkodó szervezetek javították a termelés és az export gazdaságosságát. A termelés a korábbinál jobban igazodott a kereslethez. A termelés mennyisége vállalatonként és ágazatonként differenciáltan változott. Egyes területeken az értékesítés növelését akadályozta a termékek nem kielégítő versenyképessége. 1981-ben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd forintot, összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma csaknem 1 százalékkal csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészében 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. A belföldi felhasználás összehasonlító áron az 1980. évivel azonos, értéke a nemzeti jövedelemnél némileg nagyobb volt. A behozatali többlet aránya a felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasztása a tervezettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, ezen belül a beruházás megközelítőleg az előirányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül tovább mérséklődött. A népgazdaság 1981. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény az 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 101,8 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 99,0— 99,5 99,9 Ipari termelés 103,0—103,5 102,3 Országos építés-szerelés 99,0 96,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 102,2 A lakosság fogyasztása 101,5 102,4 A szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft 182 183,5 Lakásépítés, ezer db 77 77 ipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. A textilipari termelés egészében mérsékelt emelkedése mellett élénk ütemben nőtt a len-kender-, a gyapjú- és a kötszövőipar termelése, míg a pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt — csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyagipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben. A gyártmány- és gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék 1981. évi termelése a következőképpen alakult: Néhány fontosabb termék termelése a szocialista iparban Az 1981. évi Az 1981. év termelés az 1980. év mennyisége %-ban Villamos energia, milliárd kWó 24,2 101,4 Szén, millió tonna 25,9 100,9 Kőolaj, millió tonna 2,0 99,6 Földgáz, milliárd m3 6,0 97,6 Acél, millió tonna 3,6 96,8 Hengerelt acél, millió tonna 2,8 92,6 Bauxit, millió tonna 2,9 98,8 Timföld, ezer tonna 799 99,3 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 143 106,7 Tégla, milliárd db 2,0 101,3 Cement, millió tonna 4,6 99,4 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 1 112 106,4 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer t 29,0 103,6 Műanyagok, ezer tonna 311 94,9 Autóbusz, ezer darab 11,1 89,4 Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd Ft 5,0 109,3 Televízió, ezer darab 424 101,6 Ebből: színes televízió ezer darab 77 132,4 Magnetofon ezer darab 554 120,5 Hűtőszekrény, ezer db 504 101,1 Mosógép ezer db 256 110,1 Bútor, folyó áron, milliárd Ft 11.9 105,4 Pamutszövet, millió m2 320 96,2 Gyapjúszövet, millió m2 44,5 104,1 Cipő, millió pár 43,4 100,3 Csontos nyershús, ezer t 595 98,0 Fogyasztói tej, millió 1 819 103,6 Vágott baromfi, ezer t 186 108,5 Napraforgóolaj, ezer t 185 143,5 Sör, millió liter 793 101,1 Cukor, ezer tonna 490 104,8 Ipar Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A termelés mennyiségének változása ágazatok és alágazatok szerint is jelentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jövedelemszabályozás hatékonyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal növelte termelését. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A fémtömegcikk-ipar termelése nem érte el az előző évi színvonalat. A vaskohászat termelése csökkent, az alumíniumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyagfeldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kőolaj-feldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szerkezetének átalakulásával összefüggésben — csökkent. A könnyűAz ipar energiaellátása megfelelő, anyag- ellátása a korábbi évekhez hasonló volt. Az energiaigényes termékek termelésének csökkenése, továbbá a racionálisabb gazdálkodás is hozzájárult ahhoz, hogy a népgazdaság energiafelhasználása kevesebb volt az 1980. évinél. Az energiahordozók felhasználásán belül a szén aránya emelkedett, a földgázé nem változott, a kőolaj- és kőolajtermékeké csökkent. A villamos energia termelését a barnaszén- és a földgáztüzelésű erőművekben fokozták, az olajtüzelésű erőművekben csökkentették. Az iparban foglalkoztatottak száma 33 200 fővel; 2,1 százalékkal csökkent. A legnagyobbvolt a létszámcsökkenés a kohászatban, a gépiparban, a könnyűiparban és az építőanyagiparban. Az ipari munka termelékenysége — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján számítva — 4,5 százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. 1981-ben néhány folyamatban lévő fontos beruházást részlegesen üzembe helyeztek, pl. a márkushegyi és a nagyegyházi szénbányában, a Bitó II. és a Halimba III. bauxitbányában. A Dunai Vasmű konverteres acélművéhez elkészült az évi 500 000 tonna kapacitású, I. sz. konverter. Megvalósult a Magyar Vagon- és Gépgyár futóműgyártásának exportbővítő beruházása, a BHG Híradás- technikai Vállalat rekonstrukciós bővítése, a Kőbányai Könnyűfémmű évi 5 600 tonna alu- míniumfólia-termelő kapacitása. A Szekszárdi Húskombinátban átadták a marhavágó vonalat. Az ipari termékek kivitele 1981-ben az előző évi szintet valamelyest meghaladta. A belföldi értékesítésen belül 4,2 százalékkal nőtt a lakosságnak eladott termékek CSAK A BELSŐ ERŐFORRÁSOKBÓL! Megújulás és váltás Horton Az E516 kombájnok felhordószekrényeit célszerszámban — úgynevezett kalodában — hegeszti Szabó Pál és Czibolya László A MEZŐGÉP szolnoki vállalata nagyarányú kooperációba kezdett az amerikai Hesston-céggel — és ez alaposan átrendezi a Heves megyei gyáregységek munkáját, így a horti üzemét is. Eddig Horton gépjavítási és gyártási feladatokkal foglalkoztak — s jól. A 260 fős üzem igen sikeres évet zárt tavaly: a 105 millió forintos termelési érték 16 millió forint nyereséget tartalmazott. Mégis váltani kell: az exportképes termékek részaránya egyre nő Horton is — gépgyártás arányának növelésével. Az elképzelések szerint emiatt visszafejlesztik, sőt ez év közepére megszüpte- tik a T—100-as lánctalpas erőgépek felújítását. A talajmunkáknál, bányaművelésnél alkalmazott gépekből évente 100 kerül ki újjá v rázsolt állapotban Hort- ról — a három hazai javító- műhely helyett azonban egy, a szarvasi is képes, fejlesztéssel, e feladatok ellátására. Az így felszabaduló termőterületen pedig „MEZŐ- GÉP-színvonalú” gépgyártást honosítanak meg Horton. A feladatok már adottak. Az E516 kombájnok ferde felhordójából eddig is 1700 készül évente Horton. Ugyancsak NDK gyártmányú kombájnok silókukorica-adaptere az E295 jelű berendezés : ennek felhordóládája készül a vállalti munkamegosztáson belül az üzemben. Ezekhez jelentős pótalkatrész-gyártás tartozott — most pedig egy új gép is. Az idén kezdték meg az új fűkasza alkatrészeinek gyártását, jövőre pedig már komplett gépnek is el kell hagynia a gyárat. A profil-átcsoportosítás jegyében kerül Hortra rotációs szecskázó, amely a kukorica, a napraforgó szár- maradványait darabolja beszántható méretűre. Az egyik utolsó T^lOO-as vontató kezelőfülkéjét üvegezi újra Kovács János A SZOT elnökségének ülése Szakszervezeti bizalmi akadémia létrehozásáról határozott pénteki ülésén a SZOT elnöksége. Olyan magas szintű oktatási formát vezetnek be, ahol a bizalmiak, főbizalmiak elsajátíthatják a szakszervezeti munkához szükséges ismereteket, egyben rendszeres időközönként központi tájékoztatást kapnak társadalompolitikai, kiüt- és belpolitikai kérdésekről, valamint a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. Az akadémia kétéves tanfolyamán évente nyolc alkalommal tartanak előadásokat magasan képzett párt, állami és szakszervezeti vezetők. A résztvevők látogatási könyvet és az akadémia elvégzéséről — amely a szak- szervezeti mozgalomiban speciális továbbképzésnek, állami területen pedig vezetőtovábbképzésnek felel meg — igazoló oklevelet kapnak. Az első szakszervezeti bizalmi akadémia megnyitását Budapesten ez év szeptemberére tervezik, később hasonlókat hoznak létre vidéken is. Az előadások nemcsak a résztvevőknek, hanem valamennyi szakszervezeti bizalminak szólnak, ezért azok szövegét — a SZOT költségén — háromszázezer példányban kiadják. Az elnökség további napirendi pontként megvitatta a környezetvédelemmel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, összegezte továbbá a munkavédelemről 1979- ben hozott minisztertanácsi rendelet végrehajtásának tapasztalatait és jóváhagyta a szakszervezetek és a SZOT idei költségvetését. A költségvetéssel kapcsolatban az elnökség rámutatott, hogy a. szakszervezeteknek az eddigieknél is tervszerűbben kell takarékoskodniuk, a lehetőségek szerint csökkentve az ügyviteli, adminisztratív és technikai kiadásokat. Ugyanakkor nagyobb összegeket biztosítanak szociális és kulturális célokra. (MTI)
