Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. február 2., kedd 3* Az önállóság útján (1.) Üvegházi A gyorsan változó külső és belső feltételekhez való igazodás napjainkban kikényszeríti, hogy új utakat keressünk a vállalati szervezetek kialakításában is, hogy még inkább kihasználjuk a vállalati önállóságban rejlő lehetőségeket. A kormányzati szervek döntése nyomán ezért az elmúlt másfél évben megszűnt több nagyvállalat, tröszt és a korábban kereteikben tevékenykedő mintegy 150 gazdálkodó egység az önállóság biztató, de rögös útjára lépett. ★ A 60-as évek elején és közepén a - magyar gazdaság szervezeti kialakításakor előtérbe kerültek a nagyvállalatok. Elsősorban annak érdekében, hogy növekedjék versenyképességük a nemzetközi piacokon, s hatékonyabban tudjunk eleget tenni a hazai igényeknek, a korábbiaknál gazdaságosabban, jövedelmezőbben. Az ennek szolgálatában összevont vállalatoknál ugyanis koncentrálódhattak a műszaki, technológiai, technikai fejlesztések, az anyagi és szellemi erőforrások. A kezdeti időszakokban az összevonások látványos sikereket hoztak. A korábban hosszú éveken át önálló, nemegyszer súlyos értékesítési, gazdálkodási gondokkal küzdő vállalatok magukra találtak, megerősödtek. Sokhelyütt hozzáláttak a termelés nagyüzemesítéséhez, korszerűsítéséhez, másutt a nagyvállalaton belül végrehajtott profiltisztítás lehetővé tette, hogy az erőket a legkedvezőbbnek ígérkező fejlesztésekre koncentrálják, a termékszerkezet legfontosabb partnereik igényeihez igazítsák. Az anyagi és szellemi erők, eszközök koncentrálása a vállalatok számára egyenként és összességében jóné- hány évig biztosította a fejlődés, a prosperitás lehetőségét. S mi tagadás a gyáregységek viszonylag kényelmesen, kockázat nélkül élhettek az utasítás-rendszerű nagyvállalati szervezetben. Kockázatuk általában műszaki, termelési jellegű kockázat és felelősség volt, gazdasági kockázatuk minimális. A tröszti és nagyvállalati „ernyő” védelmet biztosított a külvilág „viharaival” szemben. A vállalatok keveset érzékeltek az alkalmazkodás kényszeréből. ártalmak Egyébként is: a vállalkozás lehetősége számukra korlátozott volt. Napjainkban viszont már megengedhetetlen ez az üvegházi állapot. A világgazdasági kihívásra csakis úgy reagálhatunk hatékonyan, ha minden gazdálkodó egységünk közvetlenül is érzékeli a piac hatásait, a gazdasági köfnyezet nyomását. Ha megfelelő összhang teremtődik, a gazdasági munka egészére kiterjedő kockázat és a gazdasági érdekeltség között. De nemcsak népgazdasági érdek a nagyvállalatok érzéketlenségének, rugalmatlanságának, nem megfelelő szervezeti méreteinek felszámolása. Mindez ugyanis a vállalatok számára is nélkülözhetetlen. Kormányzati vizsgálatok kiderítették például, hogy bizony az egyes trösztök, nagy- vállalatok minden korábbi törekvés ellenére — nagyon is vegyeskereskedés jellegűek, technológiájukban sincs semmi közös vonás. Egyre több gondot okozott ugyanakkor a nagyvállalatoknál elburjánzott adminisztráció és bürokrácia, amely nem volt képes, vagy nem is akarta hatékonyan védeni gyáregységeink érdekeit a külpiacokon, vagy a hazai partnereknél. A feszültségek azonban igazán a trösztök és nagy- vállalatok jövedelemelosztó, kiegyenlítő tevékenységéből fakadtak. Abból, hogy az egyes vállalatoknál végzett munka eredménye egyre kevésbé került összhangba e vállalatok érdekeltségi alapjaival. Egy-egy vállalati egység hiába ért eí kiugró sikereket például a tőkés piacokon; ha számára más ösztönzések érvényesültek, beruházásokra, fejlesztésekre alig kaptak valamit. Akadt rá példa, hogy a trösztökhöz tartozó gyár évek óta nyereséggel zárta az esztendőt, de egyetlen fillér nyereségrészesedést sem kapott. Vagyis a jól dolgozó, a népgazdasági követelményeket teljesítő, a külgazdasági egyensúly helyreállításához aktívan hozzájáruló vállalatoknak a közös „kalapból” jószerivel semmi sem jutott, csak beletenni kényszerültek. Nem csoda hát, ha az önállóság útját választották. Andrássy Antal (Következik: „Add vissza a babaruhát”) Új típusú gázkonvektorok A LAMPART Zománcipari Művek budafoki gyárában megkezdték a saját fejlesztésű — a propán-bután, a városi és a földgáz égetésére alkalmas konvektorok gyártását. Ebben az évben hétezer, jövőre viszont már harmincezer darabot készítenek ezekből a konvektorokból. A képen: hatféle színben készülnek a készülékek (MTI fotó — KS) NEHEZEBB FELTÉTELEK - NAGYOBB KÖVETELMÉNYEK Versenyben a vetőmagpiacokért... Tavaly sikeres évet zárt a Vetőmag Vállalat Eszak-magyarországi Központja. A közgazdasági szabályozók által közvetített szigorúbb feltételek ellenére jelentősen növelték árbevételüket, amely meghaladta a félmilliárd forintot, nyereségtervüket pedig 19 százalékkal túlteljesítették. Horváth István igazgató, elégedetten szól az eredményekről : — A múlt évi szabályozók hatására jelentősen növekedtek szállítási és energiaköltségeink, a kamatok pedig lényegesen magasabbak lettek, mint korábban. Mindez arra ösztönzött bennünket, hogy mindent elkövessünk az eredményesebb gazdálkodásért, így teljes erőnket erre összpontosítottuk. Munkánkat nehezítette, hogy egy sor növényből a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb termett, mint amennyire számítottunk. Így a lucerna-, a borsó-, a vöröshere• és a paradicsommagvakból a termés elmaradt a várttól. Ennek ellensúlyozására a vetőmag vállalat más területi központjaitól vettünk át borsót, amelyet a káli üzemünkben hántoltunk, és az AGRIMPEX közvetítésével -tőkés exportra küldtük. A káli telepünkön olyan derekasan helytálltak munkásaink, hogy borsóból a tervezettől 30 százalékkal többet* küldhettünk a külpiacokra. Kedvező termést adott tavaly a napraforgó, így jóval a várt mennyiségen felül vettünk át belőle a termelő gazdaságoktól. Több mint 900 tonnát exportáltunk a Német Szövetségi Köztársaságba, Svájcba és Olaszországba. Ezenkívül számottevő az a menyiség is, amelyet olajlenből, káposztarepce-, köles-, tavaszibükköny- és vörösheremagvakból szállítottunk külföldre. Tizenöt fajta paradicsom- és ötfajta uborkamagot vásároltak tőlünk a nyugat-európai tőkés országok. Egyébként összesen kilenc európai, valamint néhány fejlődő országgal vagyunk partneri kapcsolatban. — Sikereink legfőbb titka — veszi át a szót Varró Imre főmérnök —, hogy a piaci keresletnek megfelelően termeltettük és vásároltuk a Heves, illetve a Borsod megyei gazdaságoktól a vetőmagvakat. A két megyében 164 termelő és fogyasztási szövetkezettel, valamint állami gazdasággal vagyunk szerződéses kapcsolatban különböző vetőmagvak termelésére. Az exporton kívül, amely alapvetően meghatározta múlt évi munkánkat, arra is törekedtünk, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeket folyamatosan ellássuk megfelelő minőségű magvakkal. Belföldi forgalmunk 18 százalékkal növekedett, különösen kalászosokból, kukoricából és napraforgóból. A kiskert-tulajdonosoknak is egész évben biztosítottuk igényeiket. Már 1981-ben is csökkent, a vetőmagvak világpiaci ára, így az érdeklődés kisebb lett irántuk, ami az idei szerződéskötésekben is megmutatkozik. A vállalat felkészült erre, és igyekszik alkalmazkodni a nehezebb feltételekhez. — Elsődleges törekvésünk — mondja az- igazgató —, hogy partnergazdaságainkat megtartsuk, noha ez 1982-ben, az új közgazdasági szabályozók életbe lépésével még nehezebb feladat lett. Ebben az évben Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szerződés alapján 35 ezer hektáron termelnek különböző vetőmagvakat a gazdaságok. Ezeket a nádudvari, a bajai, a gödöllői,'valamint a Szolnoki Gabona • és Ipari Növények Termelési Rendszerének, továbbá a kompolti kutatóintézet szak. tanácsai és útmutatásai alapján végzik. A fő cikkek, amelyeket a hazai nagyüzemek ellátásán túl termeltetünk exportra: étkezési és vetőmagborsó-, lucerna-, vöröshere- és a bükkönyfélék. Az ipari növények közül mustár-, napraforgó-, köles- és káposztarepce-, a zöldségfélék közül paradicsom-, uborka-, tök-, és dinnyemagvak. Ezek a növények jól beilleszkednek a két megye üzemeinek vetésszerkezetébe. — Vállalatunk ebben az évben is számít a nagy hagyományokkal rendelkező vetőmagtermelő gazdaságok együttműködésére — jegyzi meg Varró Imre főmérnök. — Így Heves megyéből főleg a tarnamérai, az erdőtelki, a hevesi,®a pé- lyi, a kerecsendi és a kará- csondi termelőszövetkezetre. A minőség érdekében folytatjuk káli telepünk rekonstrukcióját. Ebben az évben három nagy teljesítményű, az NSZK-ból hozott mágnesgépet helyezünk üzembe. Kidolgozás alatt van a korszerű konténeres árufogadás és szállítás is, amellyel megszüntetjük a zsákolást, és csökkentjük az élőmunka-felhasználást. Egy konténerben egy tonna vetőmagot helyezhetünk el. Nehezebb feltételek között készülünk az idei munkára, amely sokkal többnek ígérkezik és szigorúbban minősítik, mint 1981-ben. Mégis szeretnénk lépést tartani a nagyobb követelményekkel és jó partnernek maradni a termelő gazdaságokkal, illetve vásárlóinkkal. Mentusz Károly AZ ÉPÍTŐK keze munkájával Egymillió forint értékű társadalmi munka A Heves megyei Tanácsi és Állami Építőipari Vállalatnál minden évben nagyobb értéket teremt az önkéntesen végzett társadalmi munka: tavaly mintegy egymillió forinttal gazdagították megyénket a brigádok. AZ aktivitás, amellyel például számos gyermekintézményben, orvosi rendelőben és szociális otthonban a szocialista és munkabrigádok, fizikai dolgozók és irodai alkalmazottak egymással vállvetve javítottak és szereltek, sokirányú segítséget tükröz. Mint ismeretes, Eger, Gyöngyös, Hatvan tanácsainak, valamint a Hazafias Népfront városi szervezeteinek felhívására az elmúlt évben is széles körű társadalmi munka bontakozott ki a munka, és lakóhelyeken egyaránt. Az összefogás eredménye csupán Egerben több mint félmillió forintot jelentett, de jutott az önzetlenségből egyebek mellett a bejárók falujának, Ostorosnak, Mezőszemerének, Poroszlónak, Bogácsnak és Párádnak is. Még vannak olyan településeink — ezt jól tudják az építők is —, ahol kevés a járda, rossz az úthálózat, hiányzik a vezetékes ivóvíz. A tanácsok lehetőségeikhez képest sokat áldoznak a község- és városfejlesztésre, de az erre a célra fordítható pénz sosem elég. Az összeg a lakosság — köztük az építők — keze munkájával gyarapszik rendszeresen. Mika István A hét öröme-gondja Kisnánán .■ • . .. ■ ■■ ■ ■ , ■ .......... Építkeznek a fiatalok - Fagyoskodó kisdiákok — Az OMF segítségével bővül a klubkönyvtár Tanácsülés után, jóformán még az ott zajlott vita hevétől fűtötten beszélgetünk a kisnánaiak fiatal elnökével, Koncsos Sándorral a hét ügyes-bajos dolgairól. Fülemben még a világjáró plébános, Fülöp Sándor örömteli megjegyzése, amit az imént tett, ezért első kérdésem az induló lakásépítési programra vonatkozik. — Valóban csökken az alig ezerötszáz lelkes falu lakóinak száma. Ezért is, meg általában a társadalmi igények kielégítése végett döntöttünk úgy nemrégiben, hogy a település szélén, a Béke és Mester utcák tájékán tizenhat telket kisajátítunk fiatal házasok részére, és ehhez fejlesztési hitelt kérünk az OTP-től. A támogatást megkaptuk, a parcellázási tervet most várjuk a Térképészeti és Geodéziai Vállalat gyöngyösi kirendeltségétől. Ha megjön, áruba bocsátjuk a telkeket. Az érdeklődés nagy, pár nap alatt tizenhárom igénylést jegyeztünk elő — mondja Koncsos Sándor. — Különben hadd dicsekedjem is kevéskét! Az iménti tanácsülésnek volt egy számunkra elismerést jelentő mozzanata. Dr. Miklós Endrétől átvehettük a megyei tanács és a népfront kitüntető oklevelét, amelyben a tavalyi lakóhelyszépítési és virágosítási mozgalomban elért hatodik helyezésünkért részesítettek bennünket. Hogy e téren mi a további reményünk? Olyan oklevél, amivel már „boríték” is jár. Minden pénzforrásra nagy szüksége van Kisnánának. Ha már a pénznél tartunk, szóljunk valamit a tanácsülésen elfogadott költségvetés, illetve fejlesztési terv néhány tételéről, amelyek bizonyára érdeklik majd a február 15-re tervezett falugyűlés résztvevőit. A tanácselnök szerint legtöbb anyagi befektetést a kétszáz gyermeknek szolgáló iskola központi fűtésének megépítése követel. A tervek 600 ezer forintról szólnak. De meg kell hozni az áldozatot, mert az elmúlt hetekben bizony télikabátban ülték végig tanóráikat a kisdiákok, és az ujjuk meggémberedett a tollon, ceruzán. A munkát megrendelte a tanácsvezetés, éspedig az Egercsehi Építő és Karbantartó Szövetkezetnél, sőt anyag is van a korszerűsítéshez. A „takaró” azonban rövidnek tűnik, ezért számítanak a társadalmi összefogásra. E téren legtöbb segítséget éppen a kivitelezőtől remélnek, ahol egész csapat- nyi kisnánai dolgozik, és Cseh József biztosította a tanácselnököt, hogy hétvégeken helytállnak majd. Persze, az utak, járdák állapota is több helyütt orvoslást követel. Ilyen célra azonban csak a tervciklus későbbi esztendeiben lesz több pénz. — E hét témái közé tar. tozik még a várral szemben álló, immár egyetlen műemlék jellegű épületünk felújítása, a vele kapcsolatos tervegyeztetés — mondotta későbbiek során Koncsos Sándor. — Van ugyan klub- könyvtárunk, amely részben a tanácsházán, részben az iskolaépületben működik. Jobbik Lászlóné most szervez- geti nemzetiségi népdalkórusunkat. De helyiségviszonyaink igen szűkösek. A kulturális tevékenység lehetőségeit ezért az öreg ház felújításával szeretnénk bővíteni, és hogy ez mennyire előrehaladott ügy, az Országos Műemléki Felügyelőség 150 ezer forintos átutalása bizonyítja. Az összeg önmagában, persze, nem lenne elegendő. Ám a tervciklus költségvetésében is szerepel 300 ezer forint e célra, és ennyiből már valóra válthatjuk elképzelésünket. Végül valamit az ellátásról! Az áfész három üzletet tart nyitva a községben, és ezek jobbára kielégítik alapvető szükségleti cikkekből a helyi igényeket. Rájuk férne viszont némi tatarozás, raktárbővítés. Erre azonban egyelőre nincs kilátás. A Domoszlón épített ABC-áruház úgy megterhelte a „fogyasztásaikat”, hogy a hiteltörlesztéstől nem jut anyagi erő a kisnánai, meg egyéb gondok enyhítésére... (moldvay) Négy évtized Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg az illegalitásba kényszerült kommunista párt sajtóorgánuma, a Szabad Nép. A lap abban az időben emelte fel hangját az esztelen háború, a fasiszta hódítás ellen, amikor a magyar sajtóban a féktelen nacionalizmus, a németbarátság, a háború ügyének esztelen kiszolgálása volt a jellemző. A kommunista lap józan hangvétele megnyugtatóan hatott mindazokra, akik bíztak benne, hogy a fasizmus térhódítását vissza kell és vissza is lehet szorítani. Nem véletlen, hogy a független, demokratikus Magyarország jövendőjén dolgozó lapra, az újság munkatársaira kegyetlen rendőri akcióval reagált a Horthy-rendszer. A Szabad Nép utóda, az 1956 novemberétől megjelenő Népszabadság szintén az ország jelenéért, jövőjéért szállt síkra az ellen- forradalom véres napjai után. Hitet adott mindazoknak. akik bíztak a pártban, a szocialista Magyarországban. A lap azóta is következetesen tükrözi pártunk politikáját, mozgósít a mai és holnapi feladatok minél következetesebb megvalósítására. Laptársunknak azt kívánjuk, hogy az eltelt négy évtizedhez továbbra is méltóan szolgálja pártunk és népünk ügyét.
