Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 48. szám ÄRA: 1982. február 26., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Terhelés Ki gondolt már arra, hogy a továbbtanulás kérdőjelei is a tavasz közeledtét jelzik? Egyre többször és egyre töhbet foglalkoznak a szü­lők, rokonok, ismerősök az­zal, hogy megy a gyerek tovább, vagy nem megy? Miért lett ebből vagy ab­ból hármas vagy négyes? ... és mindennek a kö­zéppontjában a félévi bi­zonyítvány. Csakhát — ilyenkor már egy kicsit késői a töpren­gés, a latolgatás, a lelki- fröccs, a szülői aggodalom, a matek-, vagy vita a tör­ténelemtanár osztályzatá­val és minden egyéb, ami meghatározója lehet annak, hogy a gyereket hogyan fogadja a továbbtanulásra kiválasztott oktatási intéz­mény. Ha fogadja. Mindezt előbb kellett ' volna' végiggondolni. Nem ilyenkor megfogalmazni a drámai feszültségű kérdést: mit csináljak ezzel a... kö- lyöklkel ? Mondd, mit csi­náljak? Adj tanácsot. A legtöbbször ott a hiba, hogy a korábban, évekkel előbb kapott tanácsot nem figyelték meg, mosolyogva elhárították, hogy „nem egészen úgy van”, és... „mert a gyerek tulajdon­képpen nem is olyan”... és így tovább. A rosszabbik esetben meg is sértődtek. Utóvégre a saját gyerekü­ket úgy nevelik, ahogy a legjobbnak tartják. Hogy elfogultak lennének? Ugyan! A másik a csupa rosszindulat. Valahol itt a kulcsa mindannak a mai gondnak, kérdésnek, ami mellett annyiszor elmentek — sze­met hunyva, mert nem akarták meglátni, vagy nem tudták meglátni a ké­sőbbi „lustaságnak” vagy „nyegleségnek” vagy „kö­zömbösségnek” a csíráit. Utóvégre mindenkinek a saját gyereke a legjobb. Tulajdonképpen egyetlen dolgot szeretnék most ez­zel a bonyolult helyzettel kapcsolatban hangsúlyosab­ban említeni. Véletlenül sem tartom magam peda­gógiai zseninek. Tökéletes apának, csalhatatlan érzé­kű nevelőnek. De egyet tudok. Az ember attól a perctől kezdve, hogy a vi­lágra jön, formálódik. Az élete végéig hat rá a kör­nyezete. A közvetlen szülői környezet mindenek előtt. Ha azt szokja meg, hogy neki egyetlen kötelessége van: elfogadni mindent, ha helyette a szülők „járnak ki” kedvezményeket, ha ne­ki elég csak arra hivatkoz­nia, hogy „nem szeretem a matekot”, vagy úgy véle­kednie, hogy „velem min­dig undok a történelemta­nár”, máris együttéreznek • vele, és sajnálkoznak rajta a szülők, akkor mindig má­sok a hibásak. A gyereket fel kellene készíteni az életre. A mun­kára, különböző megterhe­lés elviselésére, arra, hogy mindent csak erőfeszítések árán lehet elérni. Hogy egy adott csoportban neki is meghatározott tenniva­lói vannak. Ha ezeket si­keresen. végzi el, jutalom jár érte, ha nem látja el a feladatát, büntetés vár rá. Mert ebből áll az egész élet — alaip vetően. G. Molnár Ferenc Veszélyes repedések — A szakemberek felújítást sürgettek — Meg kell menteni a bútorokat és a könyveket is 1983 tavaszán nyit az egri Gárdonyi-ház Évente százezrek keresték fel Gárdonyi egri otthonát, ahol annyi híres regény szü­letett, ahol minden a kiváló alkotó hétköznapjait idézi. Az elmúlt év október vé­gétől azonban csalódottan távozták az erre tévedt ha­zai és külföldi turisták, ugyanis az épületet bezárták, s a látogatás mindmáig szü­netel. A sokakat meglepő in­tézkedés okairól kérdeztük dr. Bodó Sándort, a Heves megyei . Múzeumi Szervezet igazgatóját. Régóta tudjuk, hogy az emlékhely olyan dombon épült, amely állandó moz­gásban van. Ennek hatására keletkeztek az egyre aggasz- tóbbnak tűnő állandó repe­dések. Már az elődöm is re­noválásra gondolt, az elkép­zelésből azonban azért nem lett valóság, mert nem akadt olyan kivitelező, amely vál­lalta volna a feladatot. Sze­rencsére 1981 elején jelent­kezett a megyei tanács ter­vező vállalat, megígérve a bajok okainak felderítését a felújítási terv elkészítését. Felkérték a miskolci építési minőségellenőrző céget, en­nek munkatársai tisztázták az okokat, s javasolták az életveszélyessé nyilvánítást, a bezárást, ami meg ís történt. — Hol tartanak most? — Viszonylag gyorsan, ta­valy december elejére már kiviteli tervet kaptunk, a teendők ellátásával az egri Épületkarbantartó Szövetke­zetét bíztuk meg. Pillanat­nyilag a költségvetés részlet­tételeit állítják össze. Mi mindenesetre már megkér­tük a hozzávetőleges összeget a megyei tanács művelődés- ügyi osztályától. Az illetéke­sek azt ígérték, hogy feltét­lenül teljesítik a mindenkép­pen indokolt óhajt. Az újjá- varázslás mintegy kétmillió forintba kerülne, mi azt sze­retnénk, ha ezt a summát ötszázezerre csökkenthet- nénk. Emellett számítunk a lokálpatrióták társadalmi munkájára, hiszen így is megnyirbálhatjuk a kiadáso­kat. — Ügy hírlik, a berende­zést és az értékes könyveket is megrongálta az idő... — Sajnos így van, hiszen a művész halála óta 80 esz­tendő telt el, és azóta jófor­mán senki sem törődött ve­lük. Feltétlenül pótolnunk kell ezt a mulasztást. A bú­torokat nagyjából könnyen rendbe hozhatjuk. Tárgyal­tunk a debreceni Natura ne­vű céggel: ennek dolgozói féregtelenítik, megmentik a köteteket. Természetesen előbb megfelelő bérelt rak­tárba szállítjuk az anyagot. — Mikorra remélhetjük a nyitást? — Legkésőbb 1983 tava­szára várjuk az érdeklődő vendégeket. Ekkorra megje­lenik az a kalauz is, amely megkönnyíti az eligazodást az egri „remete” otthonában. Kell az alátámasztás Az egyik szoba részlete (Fotó: Szabó Sándor) Kádár János fogadta Viktor Grisint Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Viktor Grisint, az SZKP KB politikai bizottságának tagját, a moszk­vai pártbizottság első titkárát (MTI fotó — Népújság telefotó — KS) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Viktor Grisint, a? SZKP Politikai Bizottságá­nak tagját, a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titká­rát, Vlagyimir Promiszlovot, az SZKP KB tagját, a moszkvai városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnö­két és a Moszkvai napok budapesti rendezvényein résztvevő küldöttség tagjait. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón nagyra ér­tékelték Budapest és Moszk­va sokoldalúan fejlődő kap­csolatait és szerepét az MSZMP és az SZKP, a ma­gyar és a szovjet nép kö­zötti testvéri barátság és gyümölcsöző együttműkö­dés elmélyítésében. A megbeszélésen részt vett Maróthy László, az MSZMP MSZMP Politikai Bizottsá­gának - tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP KB tagja, a fővá­rosi tanács elnöke. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Import szellemi tőke Kedvező eredményeket hoztak a mezőgazdasági üzemeknél, élelmiszeripari vállalatoknál bevezetett szervezési módszerek, ame­lyeket külföldi szakemberek bevonásával valósítottak meg. A MÉM előzetes ösz- szesítője szerint erre az im­port szellemi tőkére négy év alatt mintegy 350 ezer dol­lárt költött jó befektetésnek bizonyult Eddig 10 üzem kapott le­hetőséget belső tartalékainak feltárásához. A helyzetelem­zés és ennek nyomán a korszerűsítési munkafolyam mat kiemelkedően jó ered­ményt hozott a Pécsi Do­hánygyárban. A gépi állás­idő csökkentésével, a mun­kások belső átcsoportosítá­sával, az anyagellátás folya­matos biztosításával 18 szá­zalékkal nőtt a termelékeny­ség és az elmúlt évi 15 mil­lió forint többleteredmény döntő hányada a szervezés­korszerűsítés javára írható. A békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalatnál a cso­magoló- és a darabolóüzem­ben korszerűsítették a ter­melést, s mindezek eredmé nyeként a szervezés 2,7 mii lió forintos költségének na gyobb része már megtérült A helyzetelemzések fel használásával készülnek a szervezési tervek a többi között a Nagykőrösi Kon­zervgyárban is, ahol az energiagazdálkodás 15 szá­zalékos javítására számíta­nak. A Tassi Dózsa Terme­lőszövetkezetben a -tehenét szét ágazatában vizsgálják felül a tartás és a takar­mányozás technológiáját. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaságnál elsősorban a fűrészüzem gépkihasználá­sának javítását és a faki­termelés gazdaságosságának fokozását kívánja elérni. Hamarosan 1982-re is ki­írja pályázatát a MÉM, s 100 ezer dolláros keretet szán e célra. A hatékonyabb bűnmegelőzéshez nagyobb társadalmi összefogásra van szükség \ A legfőbb ügyész sajtótájékoztatója Az ügyészi szervezet egy esztendei — 1981. évi — munkájának mérlegét von­ta meg csütörtökön délelőtti sajtótájékoztatóján dr. Szí­jártó Károly legfőbb ügyész. Az országos és megyei la­pok munkatársainak min­denekelőtt beszámolt a bűnö­zés múlt esztendei alakulá­sáról. Mint mondotta, a bűn- cselekmények száma bizony nőtt az előző, 1980-as évhez képest annak ellenére, hogy hazánkban alapvetően szi­lárd a törvényesség, a köz­rend és közbiztonság. Mint kiemelte, a bűnesetek sorá­ban a vagyon elleniek állnak az első helyen. Jellemző adat: amíg közülük két év­vel ezelőtt csupán tizenket­tő, addig tavaly huszonhá­rom okozott egymillió fo­rintnál nagyobb kárt. Külö­nösen az építőiparban rom­lott az arány, örvendetes viszont, hogy a kereskede­lemben és a bányászatban csökkent a szándékos kár­okozás. A társadalmi tulaj­dont összességében mintegy 330 millió forintos vagyoni hátrány érte. A vizsgálatok szerint az ilyen jellegű bűn- cselekmények a hanyag ügy­intézés, illetve szervezetlen­ség következményei. Mind­ebben közrejátszik, hogy csak elvétve indult büntető- eljárás a belső ellenőrzések során feltárt hiányosságok ■miatt. Elég gyakori volt a fiktív, illetve túlszámlázás is. Megelőzésükhöz nem ele­gendő csupán a bűnüldöző hatóságok tevékenysége, a legkülönbözőbb szervek együttműködésére van szük­ség. Jelentősen szaporodtak a lopások, de az ennél erő­szakosabb cselekményektől, a betöréses lopásoktól sem riadnák vissza a bűnözők. Szomorú tény, hogy több a közlekedési bűncselekmény: főleg ittas járművezetés miatt kellett sok gépkocsi- vezetőt felelősségre vonni. A tömeges balesetek szapo­rodása miatt a legfőbb ügyész külön kitért arra, hogy a közeljövőben közpon­ti intézkedéseket terveznek a vasúti átjárók biztonságo­sabbá tételére. Sajnálatos tényként emlí­tette, hogy gyarapodott a személyek elleni erőszakos bűncselekmények száma is. Felhívta azonban a figyel­met, hogy sok esetben eh­hez a sértettek magatartása is hozzájárult. Számuk — mint mondotta — elsősorban az elkövetők még szigorúbb felelősségre vonásával csök­kenthető. A bűnözés struk­túrájának megváltoztatása érdekében a jövőben első­sorban a politikai felvilágo­sító munka fokozására, az alkoholizmus terjedésének megakadályozására, de fő­képp a társadalmi összefo­gására kell helyezni a hangsúlyt. Ezt követően dr. Szíjártó Károly beszélt az ügyészsé­gek általános felügyeleti te­vékenységéről és az állam­igazgatási munka törvényes­ségének ellenőrzéséről. Az utóbbi túlnyomórészt meg­felel a jogszabályok előírá­sának, ám voltak kedvezőt­len tapasztalatok is: első­sorban az építésügyi hatósá­gok telekalakítási eljárá­saival kapcsolatban. Heves megyéről szólva el­mondta, hogy a felderített bűncselekmények számát tekintve szűkebb hazánk a megyék közötti rangsorban a tizenkilencedik helyen áll. Csőként az olyan esetek szá­ma is, amelyeknek elköve­tőit nem sikerült kézrekerí- teni s felelősségre vonni. Mindez pedig bűnüldöző hatóságaink munkáját di­cséri. Gép, mag, szerszám Tavaszváró bemutató Kereskedelem a kisgazda­ságokért címmel széleskörű akcióprogram kezdődik He­ves megyében március 4-én, és tart 31-ig. Az akció kere­tében Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és a megye több helységében vásárlással egy­bekötött bemutatókat tarta­nak, ahol gépek, vetőmag­nak, felszerelések, munka­eszközök, növényvédő sze­rek várják a kistermelőket. Az áfészek gondoskodnak körzetükben egy vagy több helyen a különböző gyü­mölcsfa-csemeték, szőlőoltvá­nyok, bogyósok, díszcserjék, vetőburgonya, primőr pa­lánták, valamint mezőgazda- sági jellegű szakkönyvek árusításáról is. Az áfészek és a nagyke­reskedelmi vállalatok meg­egyezése alapján egyes cik­kekre vásárlási kedvezmé­nyeket nyújtanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom