Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1982. február 21., vasárnap MEGYÉNK ATLÉTIKAI ÉLETÉRŐL (I.) Hézagok a piramis közepén (Heves megye atlétikai életének elmúlt évi értéke­lését Kömlei Károly megyei atlétikai szakfelügyelő je­lentése alapján közöljük). Megyénk atlétáinak telje­sítménye 1981-ben hézagos piramishoz hasonlítható. Fent kevés felnőtt csillag ra­gyog, a legfiatalabb korosz­tály eredményei alapján jó­nak tűnik az alap, de a köz­beeső korosztályoknál hiá­nyosságok mutatkoznak. Az okok elemzésére, a bajok orvoslására feltétlenül szük­ség van, ha valamivel is előbbre akarunk lépni a megyék rangsorában. Vol­tak, vannak tehetséges or­szágos bajnokaink, csúcstar­tóink. Az elmúlt évtizedben is többen szereztek úttörő­olimpián bajnoki címet. S nem véletlenül győztek álta­lános iskolás korukban. Ne­velőik jól tudják, hányán kallódtak el közülük egy év­tized alatt. Ha csak a győz­tesek és helyezettek egyhar- mad része hű marad az at­létikához, nem lennének most űrök a jelképes pi­ramis közepén. S még fá­jóbb, hogy más sportágak versenyzői között sem talál­juk meg őket. Megyénkben mindössze öt sportkörben folyik rendsze­res atlétikai élet. Csupán ezek vállát terhelné az eredmények hiánya? Elgondoltató az a tény, hogy a területi középiskolás bajnokságokon egyetlen el­ső helyezettünk sem volt, ezüstérmet három, bronzot egyetlen versenyző nyert, így az országos bajnokság­ra csupán ketten kaptak meghívást, s ott nem értek el helyezést. A különféle korosztályok országos bajnokságain a kö­vetkező helyezések jutottak a mieinknek. Felnőttek: má­sodik 2, hatodik 1, hetedik. 2. Juniorok: harmadik, ne­gyedik, hetedik 2—2. Ifjúsá­giak: egyetlen helyezett sem volt! Serdülő „A”: harma­dik, negyedik, ötödik, hete­dik, nyolcadik 1—1. Serdülő „B” első 9, második 2, har­madik 3, negyedik 4, ötödik 4, nyolcadik 2. A serdülő „B” korosztály a 19 dobogós helyezésből 14- et szerzett. Csaknem vala­mennyien 1967-ben születtek, így idén az „A”-csoport eredményességét javíthat­ják. A felnőttek eredményét elsősorban Pál Ilona bete­geskedése miatt lehet elfo­gadhatónak tekinteni. Csak ősszel állhatott edzésbe, ami­kor az országos bajnoki küzdelmek már lezajlottak, előző évi remek szereplését nem ismételhette meg. Nagy István 100 m-en országos csúcsot javított, hazai és külföldi sikerei alapján biz­tos győztesnek látszott mind­két rövidtávon, de az OB-n kis különbséggel mindkettő­ben második lett. A mezei idény előtt töb­ben indultak fedettpályás versenyeken is, és aránylag jó eredményeket értek el, annak ellenére, hogy me­gyénkben nincs fedett pálya. Mindössze Hevesen egy fó­liás futófolyosó, valamint novembertől Gyöngyösön betonozott futófolyosó szol­gálja a téli felkészülést. Ez utóbbi azonban még fűtet- len, s így jelenleg hidegebb van benne, mint kint. A megyei mezei bajnok­ságon Eger, Gyöngyös, Hat­van, Egercsehi, Kisköre és Kompolt indította atlétáit. A célba 271-en érkeztek, legtöbbjük — akárcsak a későbbi pályaversenyeken — a gyermek és serdülő kor­osztályból került ki. Sokuk­nak viszont ez volt az évben az első és utolsó verseny, többször nem álltak rajthoz. Túl nagy . lendülettel in­dult a pályaversenyek soro­zata. Egymásra halmozód­tak a rendezvények csaknem ugyanazoknak a részvételé­vel. A középiskolás bajnok­ságon a tanintézetek képvi­seltették magukat, nem volt hiba a létszámmal. Néhány kiemelkedő eredmény is született, de főként az első, második osztályosok csapat- bajnokságának színvonala messze elmaradt a kívána­tostól. A területi vetélkedés­ben már nem tudták meg­állni helyüket. A hiba a fo­lyamatosság hiányában ke­reshető. Azt lenne jő elérni, hogy az iskolák „egymás kezébe adják” a tehetséges gyerekeket. Sosem volt még megyénkben annyi atlétaed­ző és annyi bejelentett DSK-. szakosztály, mint most. Eredmény mégsem mutatko­zik, s a versenyzők száma is nagy lemorzsolódást mu­tat. Kevés a vállalkozó a tömegversenyek rendezésé­re, legtöbben húzódóznak ezektől a feladatoktól. Nem vigasztaló az sem, hogy más sportágakban is tapasztalható hasonló jelen­ség. Az alacsonyabb minősí­tésűek nem kapnak kedvez­ményeket. A szűk körű elit csaknem mindig edzőtábor­ban készül, kedvezményeket élvez, így egyre nagyobb a távolság az élvonal és a hát­ország között. Csak egészen kiemelkedő tehetségek ugor­hatnak ki. Portisch veresége Mar Del Fiatéban Portisch Lajos nyolc for­dulón keresztül megingás nélkül szerepelt a nagysza­bású nemzetközi sakkverse­nyen, azonban kilencedik ta­lálkozóját — világossal — elveszítette az egyre jobban belelendülő nagy riválisa, a világranglista-második hol­land Timman ellen. A hír- ügynökségi jelentések sze­rint Timman a nimzóindiai védelem Schubner-változatá- ban késztette megadásra a magyar éljátékost a 35. lé­pésben. A háromszoros világbajnok szovjet Karpovnak továbbra sem megy, immár harmadik partija maradt függőben, számára kedvezőtlen állás­ban az argentin Palermo el­len. Timman már 1,5 ponttal vezet, igaz, Portisch egy füg­gő játszmában szaporíthatja pontjai számát. Az élcsoport állása: Timman 7,5, Portisch 6 (1), Andersson 5, Poluga- jevszkij 4,5 (2), Seirawan és Najdorf 4,5—4,5 (1—1), Bra­ga 4, Karpov 3 (3), Palermo 3 (2), Franco, Panno és Gi- ardelli 3—3 (1—1), Larsen 2,5 (1), Quinteros 2,5 p. EGER SZÜLÖTTE... Kárpáti Károly az „olimpiai rend tagja Országos, még inkább nemzetközi birkózóversenye­ken tapasztalható, hogy a sportág egykor jeles képvi­selői, korábbi világversenyek győztesei megjelenésükkel, sokszor aktív közreműködé­sükkel még évtizedek múl­tán is kifejezik kapcsolatu­kat kedvenc sportáguk iránt. A különböző korosztályok jelenléte általában családias hangulatot kölcsönöz, lelke­sedést, önbizalmat, bátorí­tást ad, mindez együtt er­kölcsi és fizikai erőt jelent a szőnyegre lépő versenyző­nek. Ilyen meghitt hangulat jellemezte az idei Matura Mihály emlékversenyt, me­lyen a díszelnökségben, kel­lő tisztelet és megbecsülés által övezve foglalt helyet Kárpáti Károly, az 1936-os berlini olimpia bajnoka, aki­nek a NOB nemrég megtar­tott kongresszusán ítélték oda az Olimpiai Érdemrend bronz fokozata kitüntetést. Ebből az alkalomból kértük beszélgetésre a 76 éves, ma is kitűnő egészségnek örven­dő olimpiai bajnokot, aki a hosszúra nyúlt verseny közben szívesen tett eleget kérésünknek. A magas ki­tüntetéshez gratulálva érte­sült arról, hogy szülővárosa képviseletében is érdeklő­dünk, hogy annál lelkeseb­ben valójában kérdés nélkül kezdte a mondandóját: — A Servita, a mai Má­jus 1 utcában születtem, de még gyermekkoromban elke­rültem Egerből, ahová apai, illetve nagyapai ágon fűzött rokoni kapcsolat. Heten vol­tunk testvérek, közülük né­gyen Egerben jártak iskolá­ban. Bátyáimtól tanultam a birkózást, Debrecenben let­tem minősített versenyző. Edzőnk nem volt, mint gyer­mek igyekeztem mindent megtanulni az idősebbektől, főleg az egyik bátyámtól, mint érdekesség, még ver­senyeztem a ma már isme­retlen „ölre” birkózásban, ami magyar népi sport volt. Kárpáti Károly otthonában 1930-as Európa-bajnoki győzelme után — Három olimpián indult, beszéljen azokról -részlete­sebben. — Az 1928-as amsterdami olimpián, mint kötöttfogású birkózó indultam és súly­csoportomban negyedik let­tem. Akkor ismerkedtem meg a szabadfogással, amihez nagy kedvet éreztem, s tulajdon­képpen én voltam az első magyar szabadfogású birkó­zó. Próbaként saját költsé­gemre kiutaztam a párizsi EB-re, és második helyezést értem el csakúgy, mint a Los Angeles-i olimpián. Ber­linben aztán az első helyre kerültem, a döntőben német ellenfelet kellett hazai kör­nyezetben, több ezer szurko­ló biztatása és az elfogult bíráskodás ellenére legyőz­nöm. Olimpiai bajnokságom alkalmából tölgyfacseme­tét kaptam emlékül. Eger A dobogó legfelső fokán az 1936-os berlini olimpia bajnoka, előtte a finn H. Pihlajamäki, mögötte a német EbrI (Fotó: Szántó György) város is kérte, ültessem el a fát Egerben, Helyette azt ígérte a város akkori vezeté­se, hogy rólam nevezik el a Servita utcát. Végül a- Testnevelési Főiskolának ad­tam, ahol tanultam. Sajnoá a háború alatt a fa megsé­rült és később elpusztult. Az olimpiai bajnokság mellé két EB aranyat is szereztem. — Kapcsolatban maradt a sporttal, versenyzői pályafu­tása után? Hu* — A felszabadulást köve­tően már nem versenyeztem, 1950-ben alakítottam meg a Bp. Honvéd birkózó-szak­osztályát, ahol 17 évig vol­tam vezető edző. Szabadfo­gásban több mint száz fel­nőtt bajnoki címet szerez­tek irányításommal a Hon­véd birkózói. Jelenleg szak- tanácsadó vagyok a szakosz­tálynál. Nagy öröm számom­ra, hogy tagja lehetek a Magyar Olimpiai Bizottság­nak. — Mivel tudná érzékeltet­ni a korabeli és a mai bir­kózás közötti különbséget? — Mindenekelőtt gyorsa­ságbeli különbség van, ter­mészetesen a mai javára. Ügy tudnám érzékeltetni, hogy a régi tempó egy tíz­ezer méteres futáshoz, a mai pedig egy négyszáz méte­reshez hasonlít, ami már vágtaszám. Amikor elkezd­tem birkózni, 20 perc volt a mérkőzési idő, amikor befe­jeztem már 12-re csökkent. Jelenleg a két menet mind­össze hat perc. — Hogyan értesült a ma­gas kitüntetésről? — Monique Berlioux, a NOB igazgatónője távirat­ban értesített a kongresszus döntéséről. Többek között leírja, hogy ez a kitüntetés hazájának és önnek szól. Mindez számomra igen meg­ható és kedves. A hivatalos formához tartozik, hogy a kitüntetés elfogodását közölni kellett a NOB-bal, ezzel vál­tam az olimpiai rend tagjá­vá. A kitüntetés átadása még nem történt meg, de úgy tudom, hogy rövidesen arra is sor kerül. Kárpáti Károly maga is foglalkozik írással. Tavaly megírta élete történetét, ko­rábban Az érem két olda­la című művéért irodalmi díjat kapott. A beszélgetés során elmondta azt, is, hogy a Kun-testvérek által ismeri az egri birkózást. Végül sok sikert kívánt az egri birkó­zó-szakosztálynak munkájá­hoz. Fesztbaum Béla Vasárnapi sportműsor Labdarúgás: Recski Ércbányász —Bp. Vasas MNK-mérkőzés, a legjobb 16 közé jutásért. Recsk, sporttelep 14 óra. Gyöngyösi SE —H. Gáspár SE előkészületi mér­kőzés, Gyöngyös, városi sport­telep, 11. Egerben a népkerti pályán 10.30 és 12 órától: ESE— Ózd, OSK-mérközés, ESE—Ka­zincbarcika OIK-mérkőzés. Kézilabda: Hatvani Kupa te­remtorna, a férfimezőny utolsó fordulója. Városi sportcsarnok, mérkőzések 8-tól 15.30-ig (tíz mérkőzés). Kosárlabda: Egri TANÉP—Vo­lán SC NB I-es férfimérkőzés Eger, Kemény Ferenc Sportcsar­nok 15 óra. Sí: Mátra Kupa alpesi verseny, Galyatető, 10. A Bp. Honvéd sí­ugróversenye Mátraháza, 10. Az STC és a Kékesi Sas alpesi gyermekversenye, Kékestető, 11. Sífutó vidékbajnokság, a BKV Előre sífutóversenye, Galyatető, 10. Teke: Egri Spartacus—Ózdi Kohász NB 11-es csapatmérkő­zés, Eger népkerti automata­pálya, 14.30. Ökölvívás: Heves megye—Sza­bolcs megye csapatmérkőzés. Gyöngyös, Mezőgazdasági Fő­iskola aulája, 10 óra. Vízilabda: Üttörő vidékbajnok­ság II. fordulója, mérkőzések az egri fedett uszodában 8—15.30 óra között. Vívás: Országos IV. osztályú párbajtőrverseny, Eger, dr. Münnich Ferenc úti edzőterem, 9.30 óra. 1983-tól: Ádler Zsigmond- emlékverseny Rendkívüli ülést tartott a Magyar ökölvívó Szövetség budapesti bizottsága, amelynek tiszteletbeli elnöke az elmúlt héten elhunyt Adler Zsigmond volt. Megemlé­keztek a 81 esztendős karában elhunyt világhírű ököl­vívó-nevelőről, s úgy határoztak, hogy 1983-tól Adler Zsigmond-emlékversenyt rendeznek. Adler Zsigmond február 25-i temetésére számos, ko­rábbi, jelenleg külföldön élő tanítványa is jelezte ér­kezését. Már megérkezett Torma II. Gyula, olimpiai és Európa-bajnok, aki annak idején Adler Zsigmondnál kezdte pályafutását. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom