Népújság, 1982. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 41. szám ÄRA: 1982. február 18., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vagonokba töltik és szállításra készítik elő a zúzott követ (Fotó: Szabó Sándor) degben. És természetesen visszaesett a bányatermék kiszállításának tempója. — Az időjárás, a nagy fagyok enyhülbével, most már egyre fokozódik a munka lendülete. Minden törekvésünk az, hogy a keletkezett kiesést március 31-ig pótoljuk — nyugtat meg bennünket Kiss Ferenc, az Északkő Mát ravidéki Kőbányák Recski Üzemigazgatóságának termelési osztályvezetője. — A megfeszített, csúcstempójú munkára annál inkább szükség van, hiszen az idén 430 ezer tonna nullaötös, öt- tizenkettes, ti zenkettőh úszás finomságú zúzalékot vár tőlünk a vállalat, illetve a megrendelés teljesítésére számítók széles köre. Később bekapcsolódik a beszélgetésünkbe Szakács György, a bánya kereskedelmi osztályának vezetője. — Komoly, nagy építőipari munkahelyek igényét kell az idén kielégítenünk. Mást ne mondjak, megyénkben folyik az M—3-as autópálya építése vagy ott a Ferihegyi repülőtér! Csak ez a két nagyberuházás elviszi idei bányatermékünk egynegyedét. És ha visszaesik a termelés, akkor e nagy vállalkozásokkal együtt több száz, kisebb megrendelés teljesítésével is elcsúsznánk. Ettől azonban nem tartok, mint ahogy nem félnek legkülönbözőbb szocialista brigádjaink sem, amelyek tavalyi tervüket is túlszárnyalták. A kereskedelmi osztály vezetőjétől megtudtuk még, hogy az üzemigazgatóság igen büszke gyöngyössoly- mosi, kishegyi telephelyére, ahol a hazánkban egyedül föllelhető, több színben játszó, riolitkő kitermelését végzik. Ezt a tetszetős bányaterméket kislakásépítők éppen úgy kedvelik, vásárolják, mint a különböző vállalatok, amelyek általában falburkolásra használják. A díszítő jellegű, finom- faragott, rózsaszínű, fehér, lila árnyalatokat váltó követ gyémántbetétes vágókoronggal fűrészelik lapokra, és csiszolás után szállítják. A díszkő legjelentősebb rendelője egyébként az a beruházó vállalat, amely a Budavári Palota rekonstrukcióját irányítja. Ilyen ékes-színes, kishegyi riolitot használnak jelenleg az egykori királyi vár oroszlános udvarának helyreállításánál is. Több mint három köbméter követ markol egyszerre az óriás kotró a recski bányában Hanuszek István robbantó csoportvezető szavára fel- morajlik a táj, megremeg a havas Csákánykő teste. Aztán füst, por száll az ég felé, hogy nem sokkal később benépesedjék a munkahely. — Talán két hete volt az utolsó nagyrobbantás, persze a szükséges óvintézkedések közepette, és most másfél hónapra való nyersanyagunk van — mondja Holló Imre, a recski kőbánya üzemvezetője. — Hogy mit jelent ez a másfél hónap? Vagy az idei esztendő? Kérem szépen, a nagyróbbantást követik a kisebbek, hogy köny- nyítsék a hegyoldalból levált, 50—60 ezer tonnányi óriás kőtömbök, kőoszlopok felaprózásót. Először elektromos kotrógépeink lépnek munkába, aztán a Belaz- dömperek a törő garatjába billentik a darabos követ, hogy innen négy kilométeres kötélpályán, csillékben jusson alá a jövesztett -bányatermék. Ott már csak a zúzás, az osztályozás következik, és utazhat a különböző minőségű kőanyag a megrendelőknek __ Ah ogy hallani, a közelmúlt hetek időjárása, a Csákánykőre szakadt mínusz 25—27 fokos hideg igen megnehezítette itt a termelést. Még a legjobbként jegyzett jövesztőbrigád, a Magdus Józsefé sem bírt kedve szerint dacolni a kemény téllel. Reggelente „imádkozni” kellett a zúzó- és törőgépeknek, hogy beinduljanak, akadozott a futószalag az osztályozó berendezése. Még a robbantótölteteknek készített fúrólyukak mélyítése is lassabban haladt a dermesztő hiPislákolás és lobogás Belépek a kisáruházba, s a szemközti pulthoz tartok. A tereferélő két tanulólány ügyet sem vet köszönésemre, s még akkor sem érdekli őket vásárlási szándékom, amikor már előttük állok. Aztán nagy nehezen mégiscsak megszakítják jókedvű beszélgetésüket, s az egyikük — láthatóan bosszankodván a „zavarás” miatt — meglehetősen unottan elém löki a keresett cikket. Az árát már a közelében dolgozó idősebb kolléganőjétől kérdi, s végül erre marad a csomagolás is. Mert a fiatalok, persze, folytatják a ‘csicsergést. S — jóllehet tapasztalom, hallom, hogy nem ez az egyetlen üzlet, ahol hasonló előfordul, vagy éppenséggel könnyebben kimondják a nincset, mintsem egy kicsit keresgélnének a polcon, a raktárban — más szakmákban is találkozom ilyesféle közönnyel. Említhetném például az ifjú szerelőjelöltet, aki szakmunkás társával együtt végezné a szolgáltatást, de a munkából, a mesterségből végül is csak annyi jut rá, hogy segédje után cipeli a szerszá mos táskát. Mert több nem is érdekli. Amíg amaz izzadva dolgozik, a legényke .jobbéira csupán bámészkodik a fürdőszobában. Nagyobb kíváncsiságot mutat a kiteregetett holmik, mint történetesen a csöpögő csap iránt. Eszébe sem jut, hogy előbb vagy utóbb neki is illenék megtanulni, amit a másik csinál, leginkább pedig amiből maholnap magának is meg kellene élnie. S meg is élhetne szépen! Vagy — hogy igazságos legyek — szóljak a kis pályatársról is? Aki a fővárosi szerkesztőségben ugyan újra meg újra — többé- kevésbé pontosan — megjelenik, de képes odabenn átásítozni az egész napot. Dehogy töri magát új és érdekes ötleteken, el nem képzelné, hogy egy-egy témának utána is lehet menni. Megfáradt, (kiégett öreg hivatalnok módjára tölti az életét néhány hónapos szolgálattal is a háta mögött. Legföljebb száguldozó régebbi munkatársad, no meg természetesen a főnökei keresete foglalkoztatja. Főleg az, hogy mikor lesz már neki is annyi pénze. Megvallom: mindez nem táplál bennem túlzott optimizmust. Lehangol minden közömbösség, őszintén bosszant, amikor egy-egy leány, fiú a hivatás helyett mindössze foglalkozást választ, s már a pálya elején csupán pislákol a lobogás helyett. Jobb szeretem, ha lángol az a tűz, ha a pályakezdő is lelkesedik kedvvel, szenvedéllyel cselekszik, alkot, úgy, hogy a munkája előtt tisztelettel kalapot emelhetek. S szeretném a Kalapom sűrűn emelgetni! Gyóni Gyula Ismét munkacsúcs a recski kőbányában Losonczi Pál látogatása Újpesten Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdai munkanapját a főváros IV. kerületében, Újpesten töltötte. A mintegy 90 000 lakosú városrész életéről tájékozódást, személyes tapasztalatgyűjtést szolgáló látogatás programjában részt vett Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára is. A kerületi pártbizottság székházába érkező vendégeket Závori László, a pártbizottság első titkára és Kovács Ferenc, a IV. kerületi tanács elnöke fogadta. A találkozón — amelyen jelen volt a kerület párt-, állalmi és tömegszervezeti vezető testületéinek szálmios tisztségviselője s részt vettek Űjpest országgyűlési képviselői is, — a nagy múltú városrész társadalmi, gazdasági munkájáról, politikai életéről Zó- vori László adott tájékoztatást. A tájékoztatót követően Losonczi Pál először az új városrészt tekintette meg, majd az egyik gyermek- könyvtárat, délután pedig az Újpesti Gyapjúszövőgyárba látogatott, ahol találkozott a gyár páirt-, gazdasági és társadalmi vezetőivel, a dolgozó kollektívák képviselőivel. A magyar békemozgalom 1982. évi programja Ülésezett az Országos Béketanács Ma délelőtt a Parlament Vadásztermében megkezdődött az Országos Béketanács ez évi első ülése. Boldizsár Iván megnyitója után Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke tartott beszámolót a magyar békemozgalom tevékenységéről ás javasolta elfogadásra az 1982. évi munkaprogramot. A javaslat szerint ez évben az OBT-rendezvények sorával támogatja a békemeg- mozdudásokat. Áprilisban a húsvéti békemenetekkel egy időben értelmiségi nagygyűlést kívánnak rendezni a Zeneakadémián. Ezen részt vesznek hazánk kiemelkedő tudósai, írói és művészei. A Magyar ENSZ Társasággal közösen tudományos tanácskozást szerveznek, a leszerelési bizottsággal együtt pedig angol és francia nyelven kiadják a leszerelési évkönyvet. A béke- és barátsági hónapot május 9. és június 9. között rendezik meg. Ugyanebben az időben európai hetet is szerveznek. Ennek során finn, nyugatnémet és olasz partnerekkel kerekasz- ta 1 -beszélgetéseket tartanak, amelynek témája az atomfegyvermentes Európa. Augusztus 6-án tudományos fórumokon emlékezik meg az OBT a Hirosima és Naga- szaki elleni atomtámadásról, amelyen fölszólalnak a II. orvos-világkongresszus magyar delegátusai és a japán békemozgalom képviselői is. Szeptember 1-én rendezi meg az OBT a békevilágnapot, a hónap végén pedig az ENSZ leszerelési hetét. Az ülésen szervezeti és személyi kérdésekről is határoztak. A békemozgalom megnövekedett feladatainak eredményes teljesítése érdekében önállóbb, a társadalmi vezetésre jobban támaszkodó munka kereteit teremtették meg. így az Országos Béketanács — a Hazafias Népfront politikai keretei között — a jövőben önálló szervezetként tevékenykedik. Az ülés határozata alapján az OBT 48 új taggal bővült, kibővítették az Országos Béketanács elnökségét, és létrehozták operatív vezető testületét, az ügyvezető elnökséget. Az Országos Béketanács főtitkárává Sarka- di Nagy Barnát választották. Az ötnapos tanítási hét bevezetésével Nő a lakóterületi úttörőmunka jelentősége ülésezett a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa Szerdán a KISZ KB budapesti székházában ülést tartott a Magyar Űttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Molnárné Kozma Erzsébet, az úttörőszövetség titkára terjesztette elő a Magyar Űttörők Szövetségé Országos Tanácsa állásfoglalását az ötnapos tanítási hét bevezetésével összefüggő feladatokra. 1982. szeptemberétől az általános iskolákban is bevezetik az ötnapos munkarendet, s ennek következtében az úttörőcsapatok szervezeti élete, működési rendje is módosul. A gyerekek és a felnőttek több szabad időhöz jutnak, s mindez szükségessé teszi, hogy a fiatalok iskolai, mozgalmi és családi programjainak szervezésében az úttörőcsapatok is feladatokat vállaljanak. Az úttörőszövetség az ötnapos munkahét bevezetésével fokozottabban érvényesíti érdekvédelmi funkcióját: a gyermekek életrendjének, napi és heti arányos terhelésének kialakításában, az általános iskolába járók szellemi, erkölcsi és testi fejlődéséhez szükséges szabad idő, mozgás, játék és pihenés megteremtésében, a pajtások élet- és munkakörülményeinek alakításában. Fokozottabban szeretnék elismerni és elismertetni a mozgalmi közösségek életét irányító, a munkába folyamatosan, illetve alkalmanként bekapcsolódó pártoló tagok, szülők, szervezetek és intézmények munkáját. A lakóterületen végzett úttörőmunka jelentősége nő, különösen a körzetesített és a lakótelepi iskolák úttörő- csapataiban, — állapította meg a testület. Az úttörő- és ifjúsági házak az úttörőcsapatokkal közösen felmérik a gyerekek és a közösségek, a családok hét végi művelődési szokásait és igényeit. Az úttörőszövetség és a szocialista nevelőiskola céljának, feladatainak megfelelően az úttörő j és ifjúsági házak az eddigieknél nagyobb részt vállalnak a hét végi programok szervezésében, a gyerekek és a családok értelmes szabadidő-eltöltésének kialakításában. Javasolták, hogy a hét végeken váljanak általánossá és rendszeressé a játszóházak, a szakköri napok, a kötetlen formájú képzések, a túra- és sport- versenyek. Az országos tanács megemlékezett a munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójáról, és elismerően szólt a testületnek a gyermekek nevelésében végzett segítő tevékenységéről. (MTI)
