Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-10 / 8. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 10., vasárnap I. Hol van a bervai lakótelep? Minden bizonnyal rrveg- hökken e kérdésen a kedves olvasó. Hát hol volna? Eger­ben. A meghökkenés kérem nem jogos, mert nem ilyen egyszerű a válasz. A Finom- szerelvénygyár lakótelepe Egerben van, — mondják a lakótelepiek, és más gyanút­lan egriek, hiszen a szemé­lyi igazolványokban mint egri lakóhely kerül bejegy­zésre. A lakótelep vidéken van, mondják a Volán Vállalat taxivezetői, akik a sorompó után megállva, áttekerik az órát. s vidéki tarifa szerint fizettetik ki az utat. Igaz, Ügy gondolom, velem együtt nagyon sokan meg­lepődtek, amikor elolvasták a Népújság 1981. december 22-i számában megjelent „Tízmilló az ifjúságért” cí­mű cikket. Ismerjük be, va­lóban „ ... kevés az olyan közös gazdaság, mint az er­dőtelki, amely képes arra, hogy tízmillió forintot ajánl­jon fel iskolaépítésre, s rá­adásul vállalja is a kivitele­zést, ezzel szintén csökkent­ve a kiadásokat.” Ezen bizony elámul az ember, különösen, ha azt is hozzászámítjuk, hogy ugyan­ez a termelőszövetkezet már előbb is a „zsebbe nyűit” — Lőcsei Ferenc elnök szavaival élve —, amikor „Egymillió 600 ezer forintért tető alá hoztuk az 50 személyes gyer­mekintézményt, amely 1979- ben n jó tóttá kapuit. Ennek köszönhető, hogy ma már nem volt ez mindig így. A színházból, esetleg más szó­rakozóhelyről később haza­induló lakótelepi „egyén” kiállt a taxiállomásra, és ugyanolyan árért fuvaroztat­ta haza magát, mint más eg­ri halandó. Most már nem így van. Mivel az Eger város határát jelző tábla kikerült a sorompó elé, — a vasút ugyanis kettészeli a leágazó utat —, a lakótelep már vi­déki a javából. Az egri utas .beszáll pél­dául a MEZŐGÉP-nél a taxiba, s egri tarifával utaz­hat végig 22 kilométert. De ha beszáll például Felnéme­minden jelentkezőt felvehet­nek.” Ez a közös gazdaság való­ban betölti a bőkezű mecé­nás szerepét a helyi oktatás­ügy, illetőleg közművelődés fejlesztésében, mert a veze­tőség és a tagság egyetértett azzal, hogy a következő nem­zedékek jövőjéért érdemes áldozatot hozni! Megítélésem szerint nem szükséges semmiféle kom­mentárt sem fűzni ahhoz, hogy tízmillió — és az előző egymillió 600 ezer az óvo­dára —, bizony mindenkép­pen említésre méltó, igen ko­moly összeg. A közös gaz­daság tagsága és vezetői valóban a „zsebbe nyúltak”, méghozzá jó .mélyen. Elkép­zelhető, hogy egy ilyen ösz- szeg nekik sem az „égből pottyant” és nem volt fölös­leges, Bizonyára más egyéb ten a kultúrház előtt (a pél­da költői túlzás, mert ott még nemigen akadt taxi), utazhat mintegy négy kilo­métert egri áron, aztán még hármat a lakótelepiig, vidéki tarifával. így kerülhet az­után rövidebb út is többe. Ezek után ugye már érthe­tőbb a furcsának tűnő kér­dés is, hol van a bervai la­kótelep. Az ott lakók abban reménykednek, egyszer azért valaki rájön, mégis csak Egerben, s eszerint alakít­ják az utazás árát is. célokra is fel tudták volna használni. S ők — nagyon helyesen és alaposan átgon­dolva — mégis a jövő nem­zedék nevelésére, művelődé­sére gondoltak, megértve an­nak igen nagy fontosságát. Milyen szépen is hangzik a szóban forgó cikk alcíme: „Egy mecénás tsz iskolát épít”. Jó arra gondolni, hogy ezt is megértük. Mit lehetne mást ezzel kapcsolatban mondani, mint azt, jó lenne, ha ez a szép példa minél több követőt vonzana. Ez már csak azért is elkelne, mert — mint ahogy a cikkben Ke­rek László osztályvezető mondta: „... ilyesmire te­rületünkön még nem volt példa”. Hát most van. Re­mélni szeretnénk, hogy kö­vetői is akadnak. Dávid József Gyöngyös Ha már előfizettünk... Azzal a kéréssel fordulok a T. Szerkesztőséghez, lehe­tőségükhöz mérten legyenek segítségünkre, hogy az újsá­gokhoz valamilyen formában hozzájuthassunk. Tizennyolc éve vagyunk előfizetői a Népújságnak és a Nők Lap­jának, de sajnos le kell mon­dani róla... Körülbelül november ele­jétől van új újságkihordó a Felszabadulás utcában és a körzetében, azóta újságot el­vétve kapunk. Az előző sem hozta rendszeresen, akkor is előfordult, hogy havi öt-hat alkalommal kimaradt, de ez mind semmi ahhoz képest, ami ma van. November 7—8. napig kap­tuk az újságot, december 15-ig pedig vagy négyszer. Több alkalommal is rekla­máltunk, 15-e körül szemé­lyese« is bent voltam a pos­tán. ígéret az van, újság azonban nincs. Mindezt nemcsak a ma­gam nevében írom, hanem az egész utca panaszaként tolmácsolom. Zakar Józsefné Eoer Elismerve a posta valós gondjait, melyet a kézbe­sítők létszámhiánya okoz, indokoltnak tartjuk, hogy az olvasók panaszai alapján szóvá tegyük e problémát. Szinte nincs olyan nap, hogy a szerkesztőséget ne keresnék fel előfizetők le­vélben, telefonon vagy sze­mélyesen, reklamálva az el­maradt lapokat. (S nem­csak a Népújságot!) 'Mivel a lapkézbesítés enyhén szólva is sok kívánnivalót hagy maga után, úgy vél­jük, végre valóban tenniük kell valamit „fent” is, „lent” is! Végtére is szol­gáltatásról, az előfizetők előre kifizetett, és ezért ho­norálandó szolgáltatásáról van szó. (A szerk.) — d.— VISSZHANG: Az erdőtelki példáról Új étterem és presszó Egerben A modern berendezéssel ellátott konyhában 150 vendég részére készítenek ebédet, vacsorát (Fotó: Szabó Lajos) Amint azt már hírül adtuk, az év utolsó napján új étter­met és presszót nyitott Egerben, a Lajosvárosban a kör­zeti áfész. A 11 milliós beruházással épült egységben több mint kétszáz vendég kiszolgálására van lehetőség. Az ét­terem délidőben önkiszolgáló rendszerű, este zenés szóra­kozóhely Honismereti szakkör Csak a legszükségesebb mértékben — Még egyszer a fákról — Visszatérő téma a lakótelepeken évekkel ezelőtt ülte­tett kanadai nyárfáik sorsa. Vágják ki! Ne vágják ki! — hangzik el pro és kontra a vélemény. Legutóbb de­cember 28-i számunkban közöltük egyik egri olvasónk levelét és javaslatát: fokozatosan, és a pótlásról gon­doskodva ritkítsák a lakótelepek e fajta fájának állo­mányát. A cikkre az egri városi tanács műszaki osz­tályvezetőjétől kaptunk — mindkét felet megnyugtató választ: Az egri Hadnagy úti lakótelepen 139 nyárfa van. Ezek közül azokat vágják ki, amelyek az épületekhez hat méternél közelebb vannak, mivel az épületeket károsítják, összesen 36 fát vágnak ki az idén, s ez az arány megfelel a szakaszos kivágásnak, cserének. Mind­ezeken túl a városi tanács illetékes osztálya köszöni a' lakosok környezetvédelem érdekét szolgáló jó szándé­kát. ISbIeISeIeIcISbIeIgíbIeIeIbIeIeIbIe] m m fi0 iá i m fa ia iá fa fai Keresse fel A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT (Eger, Bajcsy-Zs. u. 15. sz. alatt) FELVEVŐHELYÉT, AHOL 1982. JANUAR 13-AN DE. 10—16 ÓRÁIG ARANY-, EZÜST-, DRÁGAKŐ FAZONÉKSZEREKET VÁSÁROLUNK FEL, aj aj aj aj aj aj aj aj aj ai aj aj aj aj aj ___ MAGAS ÁTVÉTELI ÁRON! _ ra rararararararararararararararararara Nem lehet büntetlenül... Panaszkodtak az egri Ráckapu téri ABC-áruházban az egyik eladóra, aki nemcsak frissnek nem nevezhető húst szolgált ki, de a reklamációra még goromba is volt. A panasznak hangot adtunk lapunkban, s mint a Heves megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának leveléből kitű­nik, gyorsan megtették a megfelelő intézkedéseket. Az el­adót figyelmeztetésben részesítették, s elhelyezték az árudá­ból olyan munkakörben, ahol nincs közvetlen kapcsolatban a vevőkkel. Tekintettel a panasz jogosságára, a vállalat kár­talanítja a vevőt. Köszönjük a vevők nevében is a példásan gyors intéz­kedést. Nagyvisnyón A nagyvisnyói általános iskolában harmadik éve működik honismereti szak­kör. Gál Gyula nyugdíjas pedagógus amellett, hogy tel­jes óraszámban tanít, fiata­los lendülettel irányítja a gyerekeket, hogy felkutassák és összegyűjtsék a helybeli népművészeti, díszítőművé­szeti és népköltészeti hagyo­mányokat. Lelkesedésben nincs is hi­ány, a diákok szívesen kap­csolódtak be a gyűjtőmunká­ba, ami eredménnyel is járt. Már az első alkalommal szé­pen szerepeltek a megyei pályázaton, 1981-ben pedig a megyei kiemelt első he­lyezés mellé, az országos néprajzi és nyelvjárási gyűj­tőpályázaton, harmadik he­lyezést ért el a szakkör; a Nagyvisnyón gyűjtött ke­resztszemes hímzések II. kö­tete és a Ragadványneveink című munkával. Igen sok. feltárni- és ösz- szegyűjtenivalója akad még ezután is a lelkes és kitartó munkát végző fáradhatatlan pedagógusnak és diákjainak. Bóta Margit Nagyvisnyó VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Ami erőnkből telik A Népújság 1981. decem­beri 29-i számában megje­lent „Helybenjáró helyi já­rat” cím alatti cikkre az alábbiaikról tájékoztatjuk az érdeklődőket: Vállalatunk 1977-ben a Közúti Közlekedési Tudomá­nyos Kutató Intézettől 250 000 forint költséggel megrendelte a város helyi tömegközlekedési tanul­mánytervét, melyet a járási tanács különböző fórumokon, vb-ülésen ismertetett. Ennek eredményeképpen került sor a vonalhálózat bővítésére, járatok átszervezésére. Évenként menetrendi ér­tekezletet hív össze a váro­si tanács vb műszaki osztá­lya, ahol vállalatunk ismer­teti a menetrendtervezetet és gyakorlatilag a meghí­vott üzemek, tanácstagok javaslatai alapján alakítjuk ki a menetrendet, lehetősé­geink figyelembevételével. így munkanapokon 5.00 órától 19.00, illetve 22.40 óra között az 1—4 jelzésű helyi- járatokon a jelenlegi járat-. sűrűséggel biztosítva van a munkába járás és a napköz­beni utaztatás. Kétségtelen, hogy a 2-es jelzésű járat munkaszüneti napokon valóban ritkán köz­Lapunk múlt évi, decem­ber 1-d számában többek kö­zött hírt adtunk egyik cik­künkben a horti élelmiszer- bolt átadásáról. Abavári Já­nos horti olvasónk tolmá­csolta levelében, hogy ezzel még nem oldódott meg prob­lémájuk, s közölte a lakosok néhány más — az áfész munkájával kapcsolatos, s eddig talán nem eléggé meg­válaszolt kérdéseit. Az olva­sói levélhez Bocsi László, a Hatvan és Vidéke Körzeti Áfész elnöke többek között az alábbiakat fűzte: A Népújság 1981. decem­ber 1-i számából a horti élelmiszerboltról megje­lent tájékoztatás sajnálato­san nem támaszkodik pon­tos információkra. Szövetke. zetünk részéről ugyanis sen­lekedik, ezért kísérletképpen 1982. február 1-től 5.00— 19.00 óra között óránkénti gyakorisággal bővíteni kí­vánjuk a járatok közlekedé­ki így nem nyilatkozott. A szövetkezetek egyésülésekor az ABC-áruház megépítésé­re sem pénz, sem hely nem volt, csak elképzelés. A hor­ti áfész az 1976. december 31-i zárómérleg szerint 218 ezer forint fejlesztési alap­pal rendelkezett. Hozzáértő szakemberek számításai sze­rint az 1977—81 közötti öt­éves időtartam alatt össze­sen 2508/M Ft fejlesztési alap képződött volna a hor­ti áfész összes tevékenysé­géből. Ezzel szemben ez idő alatt 4925/M Ft-ot fordítot­tunk fejlesztésre Hort köz­ségben. Az új húsbolt kialakítása tervünkben szerepel, a meg­valósításhoz azonban az il­letékesektől több segítséget is várunk, örülnénk annak, sét a Szőlőskert és a Vá­rosgondozási Üzem között. Megjegyezni kívánjuk, hogy véleményünk éá ta­pasztalataink szerint a helyi tanács nem engedékeny a helyi tömegközlekedési igé­nyek kielégítését illetően és csak a megalapozott, reális érvelést fogadja el vállala­tunktól. ha más kereskedelmi válla­lat is jelentkezne, hiszen, ez a lakosságnak nyereség. Szö­vetkezetünk igazgatósága minden évben számot ad a tagságnak az éves működésé­ről, s jegyzett részjegyek után évi hét százalékos kamatot, a vásárlásaik után pedig a nyereségből visszatérítést adunk. Hort község szövetkezeti tagságának az eltelt öt év alatt 700 ezer forintot fizet­tünk vissza. Az új üzletek építéséhez addig is kevés volt és ez­után is kevés lesz csak a jó- szándék, ehhez pénz is kell. Jelenleg csak erre telt. Ja­vítottuk azonban az üzletek „áteresztő képességét,” gépe­sítettségét és az alapvető áruellátást. A fejlesztéshez nem elég a jó szándék

Next

/
Oldalképek
Tartalom