Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
10 NÉPÚJSÁG, 1982. január 9., szombat Az új esztendő első, tudományos eredményeinket bemutató összeállításában, ígéretünkhöz híven, tovább folytatjuk a számítástechnika alkalmazásának hazai lehetőségeiről szóló ismertetéseinket. Ma szőkébb házánk gazdaságában tekintünk szét: szólunk arról, Heves megyében milyen mértékben terjedt el a számítástechnika, mi lesz a feladata az új számítóközpontnak. II számítástechnika alkalmazása Heves megyében A számítástechnika tüneményes, semmi máshoz nem hasonlítható fejlődésének vagyunk szemtanúi. A népszerűsítő hasonlat szerinti ha az autóipar az utóbbi időkben úgy haladt volna, mint a számítástechnika, egy Rolls-Royce-t 20 dollárért lehetne kapni, motorja gyufafej nagyságú lenne.. A számítógép gyártása és alkalmazása hazánkban a 70-es évektől gyorsult fel: 1970-ben a KGST-országok megkötötték az ESZR-t (Egységes Számítógépes Rendszer), 1971-ben indult a Számítástechnikád Központi Fejlesztési Program (SZKFP). A feladat aktualitását felismerve tűzte napirendre a MTESZ Heves megyei Szervezete a számítógépek megyei alkalmazásának helyzetét feltáró elemzés elkészítését. A felmérést a Neuman János Számítógép-tudományi Társaségés a Híradástechnikai Tudományos Egyesület bevonásával végeztük el. Kilencven gazdasági egység vett részt, s az értékelés a közelmúltban fejeződött be. A kérdőív a számítástechnikai és elektronikai eszközállományra, a jelenlegi alkalmazást jellemző mutatókra (gépidő, szakember-ellátottság, alkalmazás területei stb.), a továbbfejlesztési elképzelésekre, és az észrevételekre kiterjedően 17 kérdést tartalmazott, amelyet ágazati csoportosításban dolgoztunk fel. A terjedelmes anyagból — közérdeklődésre számot tartó. néhány információt emeljünk ki: Megyénkben jelenleg 16 egységnél, 18 db számítógép működik (TPA-típusú 6 db, R—10 1 db. VT—20 1 db, Practicomp 2 db, EMG- típusú 3 db, Odra 1 db, egyéb 4 db), összesen 118 millió forint értékben. A megyei számítógépek 80 százalékát az utolsó 3 évben állították üzembe. Egyéb számítástechnikai berendezésből összesen 306 db üzemel (A&cota 167 db, Soemptron 33 db, Daró és Robotron 31 db. Félix 15 db, egyéb 60 db), összesen 67 millió forint eszközértékben. Magyarország számítás- technikai eszközeinek értéke, kb, 20 milliárd forint értékű, tehát ennek nem egészen egy százaléka üzemel megyehatárainkon belül. Az alkalmazott számítás- technikai berendezések aránya, a megye összes eseköz- áiliományának nettó értékéhez viszonyítva 0,9 százalék, alatta marad a hazai, de különösen a fejlett országok mutatójának. Ez még akkor is így van, ha .figyelembe vesszük, hogy 18 gazdasági egység országos számítógépes hálózatba van bekapcsolva, (vagy saját központjában, mint pl. az MNB, OTP, Társadalombiztosítási Igazgatóság, ÉMÁSZ, stb., vagy más megyei SZÜV-nél dolgoztat fel)', mert a gazdasági hatás itt jelentkezik. A megye gazdálkodó szervei összes elektronikus berendezéseinek értéke (a szabályozó és hírközlő berendezéssel együtt, a Posta nélkül) 740 millió forint, a teljes megyei eszközállomány nettó értékének kb. 3 százaléka. Az ipari számítógép alkalmazásban a folyamatirányítás terén jelentős, a Gagarin Hőerőmű, valamint a Bélapátfalvi Cementgyár gépesítettsége. A vállalatirányítás egészét átfogó, komplett számítógépes rendszer egy van, a FEVIR (Finom- szerelvénygyár vállalatirányítási és információs rendszer), amely hazai viszonylatban is egyedülálló, joggal lehetnek büszkék rá az alkotók és vezetőik. Az építőiparban és a mezőgazdaságban is megtették az első lépéseket a számítás- technika alkalmazására, (igaz, hogy azon viszont még alig jutottak túl). Fejlettnek tekinthető hazai viszonylatban a Volán 4- es számú Vállalat ügyvitelgépesítettsége. A szolgáltató és infrastrukturális* ágazat számítástechnikai eszközei közül az oktatás, (Tanárképző Főiskola, *Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai kar, Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskola), és államigazgatás (KSH-TAKEH) emelhető ki. A felmérés jelenlegi állapotokat tükröző tanulsága, hogy a megkérdezettek fele nem rendelkezik megfelelő szakemberekkel, illetve 70 százalékuk nem, vagy csak résziben tartja megfelelőnek a képzettségét. Valós társadalmi igények fogalmazódnak meg tehát a számítástechnikai alkalmazás terén. A felmérésben ez egyébként a következőképpen tükröződött; vissza: A megkérdezették 63 százaléka kíván a VI. ötéves tervben gépeket beszerezni. 12 gazdálkodó egység szándékában áll 1—1 mdniszá- mítógép beruházása. A központi program összesen 600 egység telepítésével számol 1985-ig, jó lenne, ha 12-nél több jutna Heves megyébe. Kereken száz középgépet, (többnyire Robotron és Félix típusút) terveznek vásárolni á megyei gazdálkodók, ezekből az ország terv szerint ezret importál 1985-ig A mikroszámítógépek megjelenésével a számítástechnikai ipar határai szétmosódnak, összekapcsolódnak más területekkel, (távközlés és híradástechnika, műszeripar, robottechnika, stb.). A számítástechnikai fejlődés megyénkben is intenzív szakaszá,ba jutott, jelentős kapacitás alakult ki, sok felhasználói tapasztalat gyűlt össze. A módszerek kicserélésének társadalmi színteret ad, a Neuman János Szá- mítógéptudományi Társaság Heves megyei Szervezete, amély 1979 novemberében alakult. Fő feladat megyénkben is, az alkalmazás hatékonyságának növelése. Készülni kell a SZÜV egri számítóközpontjának belépésére 1983-tól. A gazdálkodó egységeknek most a legfontosabb feladatuk, hogy a rendszerszervezést és a munkafolyamatok újraépítését elvégezzék. A prognosztizált fejlődési iránynak megfelelően célszerű a gazdálkodóknak kisgépek üzembeállítása, amelyeken az elsődleges adatrögzítés, és kisebb féldolgozás elvégezhető. A számítástechnikai komplex szolgáltatások: programkönyvtárak, alkalmazói mintarendszerek, tájékoztató-tanácsadó és oktató szolgálatok, szervizhálózat kiépítésére szántért az elkövetkező években, kell, hogy sor kerüljön megyénkben ifit Kismolnár Anna Uj vállalat megye gazdaságában A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat Egri Számítóközpontja Nagy teljesítményű számítógép vezérőpultja Szakmai körökben nem ismeretlen az 1970-ben jóváhagyott számítástechnikai központ fejlesztési program, amely lendületet adott e technika kínálta előnyös lehetőségek sokoldalú alkalmazásához. A programban megfogalmazottakból adódóan vállalatunkra hárult az a feladat, hogy fokozatos fejlesztés keretében építsünk ki országos hálózatot. Heves megye számítóközpontja a regionális hálózat 16. tagja. A megye vállalatai, intézményei a megnövekedett lehetőségek figyelembevételével jelentős döntés előtt állnak. Ha adatfeldolgozásukat korszerűsíteni akarják, milyen megoldást alkalmazzanak? Maradni a jelenleg még megfelelően működő, viszont időigényes, manuális feldolgozási információs rendszer mellett? Korszerűsíteni, de hogyan? Középgépeket nagyobb arányban alkalmazni, segíteni ezzel például a könyvelési, bérszámfejtési stb. folyamatokat? Miniszámítógépet igénybevenni? Vagy inkább ez előbbi kettő ésszerű ötvözése jelenthet előrelépést? Célszerű-e a távadatfeldolgozás megteremtése? Szükségszerű-e az innováció, azaz — a vállalat számára újszerű információ- szerzési mód bevezetése? E kérdések jelentőségét, időszerűségét a gazdasági élet változásai megnövelik. A vállalatok, intézmények részéről az utóbbi időben rohamosan növekvő igény mutatkozik a korszerű információs rendszerek alkalmazása iránt. Sok helyen a létszám és a megfelelően képzett szakemberhiány miatt, valamint e vállalkozás újszerűsége miatt nem akarnak külön személyzetet alkalmazni az információs központ működtetéséhez, hanem a rendszernek e jelenleg is . működő szervezetbe kell beépülnie. A SZÜV számítástechnikai vállalkozás politikájának középpontjában a saját számítógépen előállított információk szolgáltatása áll. A számítástechnikai kultúra •terjesztésén, a vállalatok számára szükséges előkészítési feladatok megoldásán szervező, programozó munkatársak dolgoznak. A megrendelő igénye szerint számítközpontunk a rendszerszervezés teljes munkafolyamatának rugalmas kivitelezésére vállalkozik, alkalmazkodva a vállalat saját szervezési, hátteréhez. Sok esetben az 'intézmény saját apparátusával akarja a gépi rendszer, rendszerszervezési, ügyvitelszervezési előkészítését elvégezni. Ez esetben szak- tanácsadással támogatjuk. sőt a SZÜV dokumentáció szabványait is rendelkezésre bocsátjuk. Az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, az OTP, a Posta az ilyen típusú vállalkozási szerződések eredményeként olyan számítógépes rendszer birtokába jutottak, mely eleve megfelel a többi vállalat, gyáregység, kirendeltség számára. Ezek, kiterjesztésére kipróbált adaptációs módszerünk van. A számítástechnikai eszközök fejlődése lehetőséget teremt távadatfeldolgozási (TAF) kapcsolat létrehozására a megrendelő vállalat és számítóközpont között. Helyben működő berendezés, úgynevezett terminál alkalmazásával a felhasználó a nagy teljesítményű összes lényeges funkcióját hasznosíthatja, ugyanakkor nem kell foglalkoznia az üzem- beállításával, üzemeltetésével. A megrendelőhöz beállított kisszámítógép elvégzi a helyi feldolgozásokat, adat- rögzítési üzemmódban terminálként működik. Ennek kapcsán hozzáférhet az igénylő a központ nagy teljesítményű számítógépeinek összes programjához, gépre- viteli feladatokat oldhat meg, valamint szakemberei által saját programokat írhat, javíthat. A számítógépek alkalmazástechnikája speciális és sokoldalú szakmai felkészültséget igényel. Igen fontos az alkalmazónak, és a megrendelőnek hathatós együttműködése. Természetesen e felsorolásszerű összefoglalóval közel sem merül ki az elvégezhető feladatok sokasága, ám ennyiből is látható, hogy meghatározó tényezővé válhat Heves megye gazdasági életében. Nyilas Gusztáv Számítóközpont gépterme. Ezek már úgynevezett negyedik generációs gépek ■ c®»-ku •atBMwrr»e*> *• (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Telefonkészülék - mágneses kártyával A japán NTT (Nippon Telegraph and Telephone Publice Corp.) nyilvános állomásokon alkalmazható olyan telefonkészülékeket fejlesztett ki, amelyek érme bedo. bása helyett mágneses kártyával hozhatók működésbe. A beszélgetést folytatni kívánó a készülék jobb felső sarkánál levő nyílásba helyezi a mágneses kártyát, és azután tárcsázhat. A beszélgetés végén a készülék a kártyára felviszi, hogy menynyibe került a kapcsolás (a beszélgetés időtartamától és a hívott állomás távolságától függően). A mágneses kártya csak ezután húzható ki a készülékből. Egy kártyával addig lehet újabb beszélgetéseket folytatni, amíg a vételárával meghatározott „beszélgetési keret” kü nem merül. Az NTT 1982 tavaszától szándékozik ilyen típusú telefonkészülékeket üzembe helyeni Tokióban. Az alsó képen a mágneses kártya látható. Ez hajlékony, rendszerint műanyag lap, amely mágnesezhető anyaggal, például vas-oxiddal van bevonva, és megfelelő, a készülék számára felismerhető jelekkel ellátva. A további jeleket a telefonkészülék viszi rá a kártyára: a beszélgetés árával arányos részt mágnesezi. A mágnesezett kártyákat már régebbi idő óta hasznosítják a számítástechnikában is, rendszerint külső térként. Ezekre rendszerint viszonylag tartósan őrizendő jeleket visznek fel, bár lehetőség van a meglevőek törlésére, és új jelek felvitelére is. A telefonálások lebonyolítására és regisztrálására a mágneskártyát a japánok használták először, amely praktikussága miatt feltehetően gyors nemzetközi térhódításra számíthat.
