Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
NÉPÚJSÁG, 1982 január 7., csütörtök- NDK Társasélet egy bányászfaluban Az agyag- és kaolinbányászat hazájában, a meisseni tájon, aprócska hányás zfa- faluik sorakoznak egymás mellett. A 22 bányásztelepülés egyike Löthain. Mindössze 350 lakosa van. Az itteniek ősidők óta foglalkoznak agyag- és koalimbányá- szattal. A mai Löthain virágzó felépülés, ahol — klubjukban — a pihenés óráit is többnyire együtt töltik a falu lakói. A klub vezetője már 15 éve az egykori bányász, Hans-Dieter Schnell, a Meissen-kömyéki koalinbá- nya igazgatója. Sokoldalú ember, aki a gazdasági ismereted, szervezői képessége mellett művészi hajlamokkal is rendelkezik. Szenvedélyesen rajzol, tervez, és segíti a helybeli népi együttes programjainak megtervezését, összeállításait. A klub 1966-tban nyitotta meg kapuit, és azóta 7500 látogató írta be nevét a vendégkönyvbe. Schnell munkáját 12 tagú klubvezetőség segíti. A legnépszerűbb szakkör a fotósklub. Az idevalósiak életéről készített színes diapozitívekből már gazdag archívummal rendelkezik a falu. A legszebb felvételeket a különböző ünnepi összejöveteleken mutatják be. A klubház 250 személyes előadótermének érdekes dísze van: 35 méteres falikép mutatja be a helyi bányái- szat történetét. A kompozíciót a klubvezető tervezte, kivitelezésében a 23 éves Peter Hoffmann lakatos vezetésével a klub tagjai vettek részt. A falikép 3400 diarab mozaikból készült el. A klub az értékes alkotásért állami kitüntetést kapott. Ha megkérdezik Hans- Dieter Schnellt, mire a legbüszkébb, így válaszol: „Arra, hogy a fiatalok szívesen részt vesznék mindenben, érdeklődésük sokoldalú, s bár szeretnek szórakozni, ez nem merül ki csupán a táncrendezvények látogatásában. Ezért remélhetjük, hogy klubunk nemcsak ma, hanem holnap és holnapután is tartalmas órákat nyújt az embereknek...” Fiatal anya gyermekével (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) „A családtervezés eszköz az éhség és betegségek ellen — a boldogság egyik kulcsa’’ — hirdeti rendszeresen a vietnami sajtó. A probléma évek óta foglalkoztatja a demográfusokat és gazdasági szakembereket. Az elmúlt 30 év alatt ugyanis a hallatlanul súlyos háborús veszteségek ellenére megduplázódott az ország lakossága. S ha a népesség továbbra is így szaporodnék, úgy a jelenlegi 53 millióról az ezredfordulóra 10Ó millióra növekedinék. Ez pedig — az ismeretek jelenlegi állása szerint — lehetetlenné tenné a lakosság kielégítő táplálását. A kitartó felvilágosító munka és egészségügyi, intézkedések eredményeként az utóbbi 4 évben sikerült évi 3,2 százalékról 2,2 százalékra csökkenteni a születések arányát. Bár az eredmény tekintélyes, még ez a szám is túl magas, hiszen azt jelenti, hogy évente 1,2 millió új állampolgárt kell ellátni élelemmel. Egyidejűleg óvodai és iskolai férőhelyek, új és új munkahelyek száz- és százezreiről is gondoskodni kell. Kitartó felvilágosító munkával igyekeznek meggyőzni a lakosságot, hogy a régi hagyomány, amely szerint a sok gyermek biztosítja ä gondtalan öregséget, a társadalmi viszonyok változása következtében ma már nem érvényes. A nőszövetség és az egészségügyi szervek felvilágosító munkája arra irányul, hogy a városi családokiban két, a falusiakban maximálisan három gyermek legyen. Az asszonyoknak azt tanácsolják, hogy lehetőleg 20. és 35. életévük között szüljenek és az egyes szülések között legalább öt év szünetet tartsanak. A felvilágosító munkát összekapcsolják a védekezés módszereinek megismertetésével és a szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásával. A sajtó azt hangoztatja, hogy a családtervezés jelentősen hozzájárulhat az élet- színvonal növeléséhez, nemkülönben az anya- és gyermekvédelemhez. Az orvosi kutatások ugyanis bebizonyították, hogy a gyakori szülés túlságosan igénybe veszi a nő szervezetét és emiatt különösen a szív-, a tüdő- és a vesebetegségek száma növekedett. A közvetlen cél, hogy a születési arányt az elkövetkező években 2 százalék alá szorítsák. Különösen az ország elmaradottabb déli és hegyvidéki tartományaiban kívánják fokozni a lakosság felvilágosítását -.és a születésszabályozás konkrét feltételeinek biztosítását. g.i. SS5 w KAMBODZSA Három év Az újjáépítés során ismét megkezdte a termelést a kambodzsai ipar és kéziipar. A képen: A takarószövő gyár Phnom Penhben Három éve, 1979. január 7-én a hírügynökségi telexgépek gyorshírben tudatták: összeomlott a Pol Pot- rendszer, a kambodzsai főváros, Phnom Penh felszabadult. Új fejezet kezdődött a khmer nép történelmében: a kambodzsai nemzeti egységfront katonái a szomszédos Vietnam katonai támogatását élvezve leszámoltak egy olyan rezsimmel, amelynek uralma a legszörnyűbb szenvedéseket zúdította az országra. Hárommillióra teszik e népíró rendszer áldozatainak számát. Üres városok, fizikailag és szellemileg meggyötört, megalázott emberek, éhség, betegség — ez volt a pol poti évek tragikus következménye, ezzel kellett megküzdenie a lassan formálódó új népi hatalomnak. Tagadhatatlan, hogy az újjászülető Kambodzsa még most is rendkívüli gondokkal küzd, -ám az eltelt három év alatt — ez is tény — nagy eredményeket értei. Leküzdötték az éhséget, újra vannak iskolák, kórházaik, működik a vasút, ismét van pénz. A választások nyomán megalakult a parlament, új alkotmányt fogadtak el, színre lépett a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt. A stabilizációt nem törheti derékba az sem, hogy Pol Pót megmaradt erői thaiföldi bázisokról szabotázsakciókat hajtanak végre az új hatálom ellen, miként az sem, hogy Kína és az Egyesült Államok nemzetközi blok- káddal próbálja elszigetelni A Pol Pot-rezsim idején a gyárak és vállalatok százait szüntették meg, a munkásokat nehéz testi munkára vidékre küldték, ma már a termelő üzemek 80 százaléka ismét dolgozik. A képen: Munkások egy villamos erőmű helyre- állításán dolgoznak Siemréap tartományában (Fotók: VNA — MTI — KS) a Kambodzsai Népköztársaságot, megakadályozva, hogy a kambodzsai nép törvényes képviselője elfoglalja helyét az ENSZ-ben. A stabilizáció jele az iss hogy ma már több mint 90 ország és nemzetközi szervezet tart fenn diplomáciai kapcsolatot az ázsiai állammal. Az új Kambodzsát természetesen az elsők között ismerték el a szocialista országok. Lehetősége szerint Magyarország is igyekszik hozzá járulni a délkelet-ázsiai ország újjászületéséhez, a kambodzsai vezetés álltai újra és újra megerősített nemes célok megvalósításához: a békés, demokratikus, el nem kötelezett, szocializmus felé haladó Kambodzsa felépítéséhez. (KS) CSEHSZLOVÁKIA flz ember és a bioszféra az esthajnalcsillag kisebb, miint a földi talaj sűAz ember és a bioszféra — angol rövidítéssel MAB — világprogram megvalósításában 74 állam természet- kutatóit egyesítő, 14 kutató- szervezet vesz részt. Az UNESCO, a világprogram koordináló szerve, a hetvenes években az úgynevezett bioszféra-rezervátumok közé sorolta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság három jellegzetes tájegységét: a tfeboni tővidéket, a Kflvöklát körüli dús erdőségeket és a Szlovák Karszt- hegységet, azaz a dél-szlovákiai mészkővonulatokat. A csehszlovák tudósok — zömmel ezeken a területeken, de másutt is — a természet és ezen beliül is elsősorban a mérsékelt égövi erdei élővilág védelmét szolgáló kutatásokat végeznek. összeállította: Gyurkó Géza Fontos feladatuknak tekintik például, hogy az ökológiai, viszonyok egyensúlyának biztosítására ésszerű erdő- és fagazdálkodási formákat dolgozzanak ki. Csehszlovákia erdőségeivel és faállományával Európában — Svájc után — a második helyen áll, ezért e tudományos elképzelések megvalósítására itt tág lehetőségiek nyílnak. Jelenleg az ország hét tájegységén kísérik figyelem-, mel az erdőgazdaságok munkájának ökológiai hatását és következményeit A MAB-programban részt vevő szocialista országok tudósai Bmóban egyeztetik bioszférakutatásaik eredményeit. A 'bmói mezőgazdasági főiskola erdészeti, fakultásának erdőökológiai intézete egyben a 2. számú MAB-program regionális tájékoztató központja is. Az intézet a KGST-országok számára rendszeres tájékoztató bulletint ad ki és gyakran rendez találkozókat a szocialista országok kutatói részére. SZOVJETUNIÓ Irány Még a múlt esztendőben, október 30-án, moszkvai idő szerint 9 óra 04 perckor elindult távoli bolygóközi útjára a Venyera—13. szovjet automatikus űrállomás. Ez- redmásodperces pontossággal rajtolt a bajkonuri űrrepülőtérről, Az űrállomásnak a 300 millió kilométeres távolságot 121 nap alatt kell megtennie, és 1982 március elején, hét hónap múlva találkozik a Vénusz bolygóval. Az irányító központ szakembereinek véleménye szerint a Venyera—13. rajtja tökéletesen sikerült. A Vénusz bolygó irányába az első űrállomást a Szovjetunióban húsz évvel ezelőtt 'bocsátották fel. A Venyera—1. űrállomás körülbelül 100 ezer kilometer távolságra haladt el a Vénusz mellett, öt évvel később a harmadik szovjet Vénusz- rakéta leszálló egysége az űrkutatás történetében elsőként érte el a bolygó felszínét. Ezt követően egy év múlva pedig a Venyera—4. leszálló egysége levált, és ejtőernyők segítségével sima leszállást hajtott végre, s eközben adatokat közvetített a bolygó légkörének összetételéről. A kutatások fejlődésével a tudományos műszerek egyre tökéletesebbé váltak, nőtt az űrállomások hasznos térfogata és. súlya. Amíg az első szovjet űrállomás súlya alig valamivel több mint 643 kilogramm volt, az 1972-ben indított Venyera—8. súlya már csaknem kétszerese volt az első szovjet bolygóközi űrállomás súlyának. A Vénuszhoz 1975-iben új típusú űrállomások indultak: A Venyera—9. és a Venyera—10. Súlyuk egyenként körülbelül 5 tonna volt. Ezeknek az űrállomásoknak a leszálló egységei, is sima leszállást hajtottak végre a 'bolygó felszínére. A tudomány először jutott a Vénusz felszíni domborzatát ábrázoló felvételekhez, amelyek adatokat szolgáltattak a talaj sajátosságairól, valamint kiegészítő információkat a Vénusz légköréről. A leszálló egységek megbízhatóan működtek a bolygó felszínén. Ez a technika nagy eredménye, ha figyelembe vesszük, hogy a Vénuszon a hőmérséklet mintegy 460 Celsiusi fok, a légnyomás pedig átlagosan 90 atmoszféra. A bolygó átmérője 12104 kilométer, a felszíni ■ réteg sűrűsége köbcentiméterenként 5,24 gramm (valamivel rűsége.) Jellegzetességeit tekintve a Vénusz talaja a földi homokra, vagy a kemény kőzetekre emlékeztet A legutóbbi tudományos vizsgálatok azt mutatták, hogy a Vénusz légkörét mintegy 97 százalékban szén-dioxid alkotja, a légkörben 0,5—1 százalék a nitrogén, a kis meny- nyiségben — körülbelül 1 százalékban — jelen van a légkörben az oxigén is. A Vénusz bolygón mágneses teret és sugárzási övezeteket nem találtak. A Vénusz ebben is lényegesen különbözik a Földtől. Még egy jellemző sajátossága a Vénusz bolygónak — a rendkívül vastag — feltevések szerint 20 km — felhőréteg. A felhőzet alsó 'határa mintegy 50 kilométeres magasságban húzódik. Az egész felhőréteg három sajátos szintre oszlik. Ezek közül a legfelső szint a fényt megtörő részecskékből, s 80 százalékos kénoldatból áll. Feltételezik, hogy kis meny- nyiségben koncentrált vízgőzt is tartalmaz. Százszázalékos kénsavat tartalmaz a felhőzet alatti; könnyű köd is — 32—47 kilométeres magasságban. A felhőréteg középső és alsó szintjén valószínűleg a sósav sói is jelen vannak. A Vénuszon számos, hatalmas méretű, 20—25 kilométer széles és 800 kilométer hosszú képződmény található. A magasság 'különbségek a bolygón 1—1,5 kilométert tesznek k i,de vannak magasabbak — 2,5 kilométeres — képződmények is. A Vé- nusz-sífcságök felszíne az igen erős légköri folyamatok eredményéként erősen lecsiszolt. . Természetesen még nem minden rejtélyt sikerült megoldani. Többek között megerősítésre vár az a tény, hogy a bolygón hatalmas viharok vannak. Ezt a jelenséget az egyik kísérlet során regisztrálták. A Venyera—13. automatikus űrállomás útja során széles körű programot valósít meg: vizsgálja a bolygóközi térség jellegzetességeit, a röntgen- és a gammasugárzást, a mágneses teret, a napszelet. Ezekben a kutatásokban a szovjet tudósok mellett francia és osztrák szakemberek is részt vesznek. A Venyerar—13. fedélzetén olyan műszerek is vannak, amelyeket ebben a két országban1 készítettek. Ausztria számára ebben a munkában való részvétel az első kozmikus szereplést jelenti. Mihail Csernisov
