Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. január 30., szombat Együtt a nagy család Sok családban/a körülmé­nyek úgy hozzák, hogy a nagyszülők együtt laknak a fiatalokkal, a gyerekekkel. Ábránkon odyan ideális alaprajzot mutatunk be, ahol három generáció él együtt. Az együttélés kelle­metlen oldalad csak úgy ke­rülhetők el, ha minden kor­osztálynak, külön helyiség biztosítható. Példánkban két különne­mű, felső iskolába járó gyer­mek lakik a szülőkkel, nagyszülőkkel. Biztosítani kell részükre a nyugodt, ki­egyensúlyozott légkört, a ta­nulási lehetőséget, a fiatal­sággal járó életritmust. A tizenévesekre jellemző han­gos zenehallgatás, a barátok fogadása, kisebbfajta házi­buli megrendezése mind le­bonyolítható a két gyerek szobáiban. A közös éitkező és nappali kiegészítő szere­pet tölt be, és valóban csak étkezések, megbeszélések, közös vendégek fogadását szolgálják. A nagyszülők szobájába ne rösteliljünk egy-két régi bútort betenni, hiszen ezek velük együtt öregedtek, meg­szerették őket, és esetleg nehezen válnak meg tőlük. Különösen a szép stílbúto­rok elhelyezésétől ne fél­jünk, még akkor se, ha a szoba bútorai modemek. Egy-egy stílbútor jó elhe-' lyezése mindig elegáns han­gulatot teremt. A régi bútorokat ne ha­nyagoljuk el, felületük le­gyen szép, a kárpitozás ne legyen szakadt, piszkos. Ha nyugodt körülményeket tu­dunk biztosítani a család tagjainak, mindnyájat! szívei sen tartózkodnak otthon. Homicsek Erika 1. Nappali, 2. Előtér — étkező, 3. Kamra, 4. Konyha, 5. W. C., 6. Fürdőszoba, 7. Gyerekszoba, 8. Gyerekszo­ba, 9. Nagyszülők, 10. Szü­lők Textil a falon Mostanában újra kezdjük felfedezni a falra való tex­tilt. Nemcsak a falvédőt, amelynek sorsa az utóbbi évek legnagyobb átváltozá­sán ment át: használati tárgyból giccsé, elátkozott, megvetett darabbá, vásári áruvá lett, majd kiállításo­kat szerveztek, rendeztek ré­gi falvédőkből, felfedezték benne régmúlt idők üzene­tét, miig végül elfoglalta he­lyét a tárgyi néprajz terü­letén. Felfedeztük és „helyé­re tettük” a falvédőt és a nagy lakásépítések közepette arra is rá kellett jönnünk, hogy a vasbeton lakótelep falai éppúgy igénylik a be­vonatot, a megszelídítést, mint a hajdani várkastélyok kőfalai. A tapéta elkezdte új életét. Köztük is megjelent a tex til tapéta. Külföldi mi n­tákról tanulva kezdte el ná­lunk is gyártani a Lenfonó és Szövőipari Vállalat. A ta­pétaalapra a felületen len­szálakat ragasztanak, s ez érdekes, világos árnyalatú bevonatot képez. A Fényes Adolf-terem a közelmúltban rendezett tex- ttlkiállítás-sorozatéban a fa­litextilek között helyük van e lentaipéta-változatoknak, sugallva a bemutatással azt is. hogy merészebb textilbo­rítások is lehetségesek. Tex­til méteráru falra ragasztá­sával is lehet kísérletezni! A tiszta, sima felületű anyag nem jó; hamar sérül és a felület üresnék hat. Az apró minta, a melírozott textília viszont szépen mutat a fa­lon. Miután a fai soha nincs olyan közel a szemlélőhöz, mint egy abrosz vagy egy bútorkárpit, az egészen ap­ró minta egységes felületet ad. Jó ötlet az is, ha egy­szerű léckeretben, nagy képi ként akasztunk fel a díszí­tendő falra tetszetős, szép folthatású textíliát. A falitextil díszítő funk­cióját — a lakásban a mű­alkotás, a festmény helyet- tesítőjeként — a faliképek teljesítik, be. A falitextil lehetőségére jó példát ad: a falat borító, a fal ridegségét feloldó, jól falhoz simuló, diszkrét, a teljes felületet beborító tex­tiltapéta, de igen jól alkal­mazható a sima felület meg­bontására a kékfestő is. A falat védő, a „falvédő” kerülhet az ágy s az étkező­be! y közelébe: ez melegséget sugall, amaz tiszta rendet. T. Aliz Minden­tudó kispad Otthonunk bútorzatát összegyűjteni mű­vészet. Különösen az új, a most alakuló, berendezkedő családok részére probléma, mit, hogyan... és miből? A bemutatott ülőalkalmatosság rakodásra is alkalmas. A felhasználása pedig a lakótértől az elő­szobán át a nyaraló, hétvégi házig szinte korlátlan. Hozzávalónak begyűjtjük a szükséges, méretre vágott fenyőléceket és szögeket. A lakótérben felhasználásra ke­rülő padot az összeállítás után a bútora­inkkal harmonizáló színű diópáccal átfest­jük (színezzük), majd színtelen lakkal be­vonjuk, tartósítjuk. Hozzávalók: 4 db láb 40X5X3 cm, 4 db merevítő 25X5X3 cm, 1 db középmereví­tő 31X5X3, 7 db ülésléc 140X5X2 cm, 3 db alsó rakodópánt 132X5X2 cm, 16 db 4X 60 mm-es szög, 48 db 4X40 mm-es szög. Lakásunk, otthonunk Lakásunk, otthonunk az a hely, ahol családunkkal, sze­retteinkkel élünk. Életünk privát színtere. Ahol al­szunk, főzünk, eszünk, tisz­tálkodunk. Ahol gyerekeket nevelünk, családi életet élünk. Ahol szabad időnk egy részét töltjük, olvasunk, zenét hallgatunk, tévézünk, vendégeket fogadunk. Ahol szabad időnk más részét ta­karítással, mosással, a ház­tartással, házi munkával töltjük. Milyen a lakás, amely va­lóban az otthon szerepét töl­ti be? Barátságos, hangula­tos, egyszóval otthonos. De vajon mitől lesz ilyen a la­kásunk? Mindenekelőtt a benne lakók szabják meg a lakás jellegét. Azzal, ahogy berendezik, ahogy rendben tartják, ahogy birtokba ve­szik, ahogy megosztják egy­más között. Akár kicsi, akár tágas a lakásunk, igen fontos, hogy minden lakójának legyen kü­lön területe — ha jut, akkor szobája, ha nem, akkor sa­ját szobarésze, sarka. A kü­lön részben kapjon helyet az illető munkájával, tanulásá­val, hobbijával kapcsolatos felszerelése, könyvei, saját kedvenc tárgyai. A berendezésnek is a la­kókat kell szolgálnia. Csak annyi bútort tartsunk a la­kásban, amennyi feltétlenül szükséges. Ne rendezzünk be bútorraktárt a kis méretű szobákban. Legyen minden helyiség áttekinthető, leve­gős, s az egész lakás köny- nyen bejárható. Érvényesüljön a berende­zésnél, a színek, a díszítő­elemek kiválasztásánál a csa­lád ízlése. Ne azért vegye­nek meg egy szőnyeget, fa­liképet, csillárt, mert a szomszéd is olyant vásárolt. Persze ötleteket, lakberen­dezési tippeket lehet kölcsö­nözni egymástól, lakásmű­vészeti lapokból, lakberen­dezési „tanácsadási szolgálat­tól. De mindig egyeztessük saját ízlésünkkel, egyénisé­günkkel. A családtagoktól függ, hogy mi módon tartják rend­ben otthonukat. Hogy minden holminak megvan-e a helye, vagy szanaszét dobálva he­vernek a ruhák, cipők, tö­rülközők. Hogy havonta vagy csak félévenként tisztíta- nak-e ablakot. Hogy napokig tárolják-e a mosatlan edényt, hogy beágyazatlanul árvál­kodnak-e a fekvőhelyek. A rend, a tisztaság min­den lakást vonzóvá tesz. De a túlzás ebben az esetben is zavaró lehet. Ma ugyan már a legtöbb családban lakják, birtokba veszik a szobákat, a lakás helyiségeit. De azért még itt-ott kísért a hajdani „tisztaszoba” hagyománya. Van lakás, amelybe nem lép­hetnek be cipővel se vendé­gek, se ott lakók. Van, ahol az új fotelba nem ülnek, ahol a bútorokat csak dísz­nek tartják, s nem használ­ják funkciójuk szerint. Vajon jól érezheti-e ma­gát bárki is az olyan lakás­ban, ahol semmihez sem szabad nyúlni, ahol a tár­Régi bútor — új funkcióval A régebbi típusú heverők — amelyek többsége három oldalon támlás — sok eset­ben feleslegessé válnak mint fekvőhelyek a bútorok le­cserélésénél. Kár lenne azon­ban elkótyavetyélni, mert némi anyagi ráfordítással modern, kényelmes kanapét alakíthatunk belőle.' Ha a heverő farészei ko­pottak, némi faerezetes min­tájú tapétapapírral szépen bevonhatók. Ezekben a régi típusú heverőkben ál­talában két epedás betét van. Ezekhez alakítunk ki háttámlát. Pontos mérték- vétel alapján vegyünk 10— 15 cm vastag habszivacsot, s a rajzon látható módon, a test vonalát követő két hát­támlát szabjunk ki belőle. Ha a pénztárcánk engedi, úgy alkalmi méteráruüzlet­ben valamilyen kellemes — a szoba uralkodó színeihez illő egyszínű szövetet ve­gyünk, amiből az új huzat készül az epedára és a hát­támlákra. (Természetesen megfelel a modern mintájú és olcsóbb bútorvászon is, amit azonban érdemes úgy megvarrni, hogy egyik olda­lán cipzár is legyen, így mo­sáskor könnyen lehúzható.) Az így átalakított heverő­vei — ha eléje dohányzó- asztalt és két fotelt helye­zünk, kellemes szobabelső alakítható ki. Mellette a sát­rakba állított könyvespolc hangulatos olvasósarkot is biztosít. Ilyen polcot kezdő barkácsoló is könnyen ösz- szeállíthat néhány szál desz­kából. Külön felhívjuk a fi­gyelmet a polc egyik lapja alá szerelt hangulatos világí­tótestre, amely egy-egy fog­lalatba csavart — nálunk is kapható — szögletes tejüveg égőből áll. Egyszerű, de mu­tatós hangulat- és olvasó­lámpa Is egyben. BK gyak mint kirakati holmik díszelegnek ? Ahol minden leterítve, beburkolva, szigo­rúan glédába rakva sorako­zik. Ahol nem szabad a könyvespolcról leemelni a könyvet, mert esetleg nem ugyanoda tesszük vissza, a vázát odébb tolni, a kézi­munkát elmozdítani. Az otthonosságot a legsze­rényebben berendezett lakás­ban is meg lehet teremteni. Néhány szál virág, zöld nö­vény, egy-egy jól elhelyezett reprodukció a falon, köcsög vagy kerámiatál az aszta­lon, a polcon hangulatossá teheti a környezetet. Az egyé­ni ötleteknek se szeri, se száma. Az asztalra tett szí­nes gyertya, a heverőt díszítő rongypárna, a borosüvegbe állított gally, üvegtálba he­lyezett kavics vagy kagyló­gyűjtemény — olcsó és mu­tatós lakásdísz lehet. — se — összeállította: Deák Rózsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom