Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 22. szám ARA: 1982. január 27., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kedvezőtlen piaci helyzetben nagyobb eredmények A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója Külföldi hiteleket olyan fejlesztésekhez vettünk fel, amelyek bővítik a korszerű áruk termelését és a növekvő export ré­vén megteremtik a hitelek törlesztésének lehetőségét. Ilyen céllal vettünk fel ISO millió dollárt bahreini és kuvaiti pénz­intézetektől és 400 millió dollárt vezető nyugati bankok cso­portjától. Év közben éltünk a KGST-bankok hitellehetősé­geivel, a Szovjetuniótól pedig hosszú lejáratú hitelt kaptunk. Ugyanakkor valamennyi fizetési kötelezettségünknek mara­déktalanul és időben eleget tettünk. A kormány hitelpolitikáiá- egészéhez, gazdaságirányítási ról és a devizagazdálkodás­Miért jobb, ha nehezebb? Versenyezünk a világ­gal. Éles, kemény feltéte­lek közepette méretik meg ipari kultúránk nap mint nap. örülünk a sikernek, és elemezgetjük a fiaskó­kat. Ám a meg nem kötött üzleteket, amikor valami oknál fogva termékünk ér. tékesítése szóba sem jö­het, vajon ki kéri számon? Mindez furcsa adatok hallatán jutott eszembe. Hallottam például arról a hazai villanymozdonyról, amely tizenöt tonnával (!) súlyosabb, mint a szomszé­dunkban gyártott. Számta­lan példa igazolja: az in­dokoltnál nehezebbek jó néhány iparágban gyártott termékeink. Ami — túl a pazarláson — nemegyszer azzal jár, hogy külpiacon eladhatatlanná válik a ho­ni portéka. Miért súlyosak a magyar öntvények, alkatrészek, ál­talában a hazai termékek? Képtelenség egyetlen okra visszavezetni mindent. Nézzük a gyártók oldalá­ról: nyereségérdekeltségük arra ösztönzi őket, hogy az eladott öntvény, vagy ko­vácsolt alkatrész minél sú­lyosabb legyen, hiszen an­nál többet fizetnek érte a vevők. A megrendelő pedig gyakran kiszolgáltatott. A költségérzékenység, a ter­melés előkészítését is át­ható kereskedelmi szemlé­let egyelőre még sok he­lyütt tanácskozások előadói beszédének látványos for­dulata csupán. Az anyagtakarékosságot, nem lehet pusztán admi­nisztratív módon kötelező- t vé tenni. Helyenként ész- szerűtlen szabványok, ide_ jétmúlt előírások is lassít­ják a kedvező változást. A gázpalackoknak például ~ minimum három millimé­teres falvastagsággal kell készülniük. Egy vizsgálat igazolta, hogy biztonsági szempontból is elegendő lenne a 2,1 milliméteres falvastagság. Ezzel palac­konként 76 dekagramm ér_ tékes anyagot lehetne meg­takarítani. Az Ipari Minisztérium szakmai irányításával a közelmúltban szakágan­ként munkacsoportok ala­kultak, melyek végre a fel­dolgozó ipar oldaláról kö­zelítenek a kérdéshez. El­ső lépésként azokat a terü­leteket térképezik fel, ahol minimális ráfordítás­sal, jobbára szervezéssel jelentős megtakarítást le­het elérni. A további teendők azon­ban korántsem szorítkoz­hatnak eseti „kezelésre”. Átfogó program kell, és jól képzett szakemberek. Az iparban az összes költsé­gek 65—70 százaléka anyagköltség. Nagy tehát a tét. A sportolót, ha súlyfeleslege van, kemény, ha úgy tetszik, önsanyar­gató edzésekre szorítják. Esetünkben sem várható másképp eredmény. (G. L. F.) ról tájékoztatta kedden az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke. Devizahelyzetünk 1981-ben — rubelben és dollárban egyaránt — az 1980. évinél és a tervezettnél is kedve­zőbben alakult — mondotta. Lényegében sikerült elérni, hogy a megelőző évinél ki­sebb összegű külföldi forrást vegyünk igénybe. Pedig a nemzetközi piaci helyzet to­vábbra is kedvezőtlen volt számunkra, sőt azt tovább nehezítették a tőkés orszá­gok protekcionista intézke­dései. A devizapiacokat na­gyon magas, év közben min­den eddigi rekordot meg­döntő kamatok és jelentős árfolyammozgások jellemez­ték. Megfelelő devizapolitikai intézkedésekkel, például a kamat- és árfolyamalakulás tudatos kihasználásával még­is sikerült elérnünk, hogy a devizafinanszírozás terhei alig nőttek. Tímár Mátyás emlékezte­tett arra', hogy a múlt esz­tendőben hazánk felvételét kérte az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeibe, a Nemzetközi Valuta Alapba és a Világbankba. Ez a lé­pés — mondotta — beleillik eddigi pénzpiaci, illetve kül­ső finanszírozási politikánk, gazdasági kapcsolataink vo­nalvezetésébe. Felvételi ké­relmünk kapcsolódik eddig 'követett gazdaságpolitikánk rendszerünk továbbfejleszté­sének folyamatához. A konvertibilis valuták egységes árfolyamának ta­pasztalatairól szólva rámu­tatott, hogy a forint érték­mérő funkciója teljesebbé vált, nőtt az árfolyamok ori­entáló szerepe, egyszerűsö­dött számos vállalat és in­tézmény adminisztrációja. A nem kereskedelmi árfolya­mok emelése a hazánkban járó külföldi turistákat több valuta beváltására ösztönöz­te: nem rubelelszámolású idegenforgalmi bevételeink tavaly elérték a 215 millió dollárt, a megelőző évi 180 millió dollárral szemben. Mint mondotta, a külgaz~ dasági egyensúly javítása az idén is központi feladat. A terv az áruforgalom egyen­legének további javulásával számol. A kivitelt az idén is gyorsabban kell növelni, mint a behozatalt. A kor­mány hitelpolitikai irányel­vei alapján a bank továbbra is támogatja az export- árualapok bővítését szolgáló beruházásokat, egyben el­lenőrzi is a fejlesztésekkel kapcsolatban vállalt köte­lezettségek teljesítését, szük­ség esetén szankciókat is al­kalmaz. Tavaly ugyanis föl­figyeltek arra a jelenségre, hogy a vállalatok érdeklődé­se az exportkapacitások to­vábbi bővítése helyett az importpóitló beruházásokra tolódott el. Ebben szerepet játszott az exportpiacok bi­zonytalansága és egyéb té­nyezők is. Ez oda vezetett, hogy az 1981-ben engedélye­zett hitelek segítségével lé­tesült beruházások átadása után a vállalatok és szövet­kezetek egy része a termelés nagyobb hányadát — az im­port csökkentését, az energia­felhasználás mérséklését, a termelés hátterének biztosí­tását ígérve — belföldön ér­tékesíti. Az MNB elnöke elmondta, hogy az expórtbővítő beru­házásokra a hatodik ötéves terv éveire előirányzott 65 milliárd forintos hitelkeret­ből 1981 végéig 27,5 milliár- dot kötöttek le a vállalatok, az idei lehetőségek szűkösek, hitelt a korábbinál maga­sabb követelmények teljesí­tése esetén folyósítanak. El­sősorban olyan fejlesztése­ket támogatnak, amelyek még ebben a tervidőszakban tiszta devizabevételt hoznak. A hitelből létrehozott beru­házás kivitelezésének és megtérülésének együttes ide­je a korábbi hat év helyett legfeljebb négy esztendő le­het, ami érvényes az import­pótló beruházásokhoz nyúj­tott hitelekre is. Egyébként az exportbővítő beruházások­hoz a Magyar Nemzeti Ban­kon kívül a Magyar Külke­reskedelmi Bank és a Kö­zép-európai Nemzetközi Bank (CIB) is nyújt hitelt, lénye­gében az MNB-vel azonos elvek alapján. Az MNB elnöke elmond­ta, hogy a hitelképes 'kisvál­lalatok és kisszövetkezetek egyszerűsített eljárással jut­hatnak bankhitelhez. Tovább­ra is érvényes az a szabály, hogy újonnan alakuló vál­lalkozások esetén az alapí­tóknak kell biztosítaniuk az induló vagyont. A tudomány a mezőgazdaságért A Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás feladata — a tudomány leg­frissebb eredményeinek felhasználásával — a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek nö­vényvédelmi és agrokémiai előrejelzése, illetve a szaktanácsadás. Ezenkívül növényegész­ségügy! és talajtani vizsgálatokat is végeznek. Külön gondot fordítanak a szőlőtermesz­tés segítésére, mivel a megye egyik legfontosabb növénye a szőlő. Feladatuk a környezet­kímélő, gazdaságos és hatékony szőlővédelmi technológia kidolgozása is. A képen: a la­boratóriumban korszerű műszerek állnak a kutatók rendelkezésére a kísérletek végre­hajtásához (MTI fotó: Perl Márton felv. — KSj A tanácsi szervek és a törvényesség Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Egerben — Szalay István általános7 elnökhelyettes elnökletével — ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület jelentést hall­gatott meg a lejárt határidejű határozatok végrehaj­tásának helyzetéről, az elme. és idegbeteg-ellátás megyei tapasztalatairól, majd személyi ügyekben és indítványokban döntött. A végrehajtó bizottság beszá­molót hallgatott és vitatott meg arról is, hogy az egri járásban a tanácsi szervek munkájában hogyan érvé­nyesül a törvényesség. Erről a napirendről lapunk 4. oldalán „A lakosság érdekében” címmel olvashatnak tudósítást. Mór nem kísérlet — URH-rádiókapcsolat lesz az egész megyében Újra az orvosi ügyeletről Az ötnapos munkahét be­vezetésével á hétvégeken központi ügyeleti rendszeri vezettek be megyénkben is. Nem mondunk újat ezzel olvasóinknak, lapunkban többször adtunk tájékozta­tást a szervezésről, az elő­készületekről, az új orvosi ügyeleti rend időbeosztásá­ról. Az első hetek tapasz­talataiból még nem lehet mélyreható következtetése­ket levonni, úgy tűnik azon­ban, néhány félreértést — az észrevételek, reklamációk alapján — el kell oszlatni. Ezért kérdeztük meg dr. Gulyás Juliannát, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak helyettes vezetőjét, si­került-e mindenütt az ere­deti elképzelések szerint megszervezni az ügyeletet. — A gyöngyösi járásban egyelőre a korábbi rend ér­vényes, tehát három állan­dó telephelyen, Vámosgyör- kön, Visontán és a gyönyösi járási hivatal épületében látják el az ügyeletet hét­végeken. Természetesen itt is megszerveztük a közpon­ti ügyeleti szolgálatot, azon­ban amíg az URH- rádióhálózat — adó és át­játszók — ki nem épül, ad­dig halasztottuk el a beve­zetését. Csak ez az ok a halasztásra, minden egyéb feltétel biztosított! Itt ugyanis a legnagyobb a kör­zet, s a hegyvidék miatt a CB-rádiókkal nehezen is szervezhetnénk meg a kap­csolatot a központ és a szol­gálatot teljesítő gépkocsik között. — Az URH-lánc kiépíté­sére meddig kell várni? — Az Egészségügyi Mi­nisztérium a költségeket fe­dezi, a munka befejezése csak a postán múlik. Vár­hatóan az első félév végére elkészülnek és az egész megyében rádiókapcsolatot tarthatnak majd az ügyele­tesek és a diszpécserszolgá­lat. Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt hónapokban az elő­készületekről, s az első ta­pasztalatokról minden héten telexjelentést kellett adniuk a főorvosoknak. E jelenté­sekben mindenütt az olvas­ható, hogy rendben, különö­sebb gond nélkül sikerült az átállás. Ugyanezt tapasz­talták a megyei és minisz­tériumi ellenőrzéseknél is. A füzesabonyi járás orvosai szerint túl nagy az ellátan­dó terület, ezért ott külön is készültek, készülnek fel­mérések. — Nem kísérletről van szó — mondta az osztály­vezető-helyettes —, aminek a végén majd meglátjuk hogyan döntünk. Kialakult a hálózat, könnyebb az or­vosok munkája, s a beteg- ellátás is jobb lesz, külö- sen ha a rádióhálózat ki­épül. Természetesen körül­belül fél év tapasztalatai nyomán finomításokra is sor kerül, a jobb ellátás ér­dekében némileg módosul­nak a 'körzethatárok. — Rendszeresek és gya­koriak lesznek a jövőben is az ellenőrzéseink. Hasznos dolog — éppen a füzesabo­nyi járásban találtunk erre példákat —, ha az ügyeletes orvos munkája végeztével egy-egy faluban a segély­kérő telefonon tájékozódik, érkezett-e a központba újabb hívás. Rugalmasan, gyorsan, több beteget lehet ellátni. Amit pedig sokad­szor kérünk már: csak sür­gős esetben hívják az ügye­letet! Volt ugyanis rá pél­da, hogy fogamzásgátlót írat­tak fel az orvossal. Előfor­dult egy különleges eset is; félreértés folytán odahívták az ügyeletet, ahová állator­vosnak kellett volna menni... Általános tapasztalat, hogy nem nőtt a hétvégeken a hívások száma. Jól együtt­működik az ügyelet a men­tőszolgálattal is. Nyugodtab_ ban tölthetik szabad idejü­ket a körzeti orvosok, bár természetesen érvényes az a törvény, hogy sürgős esetben bárhol, bármikor szolgálat­ba kell állniuk a betegek érdekében. Február 5—9. között Pécsett XIV. magyar játékfilmszemle Február 5—9. között Pé­csett rendezik meg a XIV. magyar játékfilmszemlét. Programjában 24, a tavalyi szemle óta elkészült alkotás szerepelj közülük 11 mű ős­bemutatóként kerül a kö­zönség elé. Az eseménysoro­zatról, amelyet évenként váltakozva a fővárosban, il­letve Pécsett tartanak meg, kedden a Fészek Klubban tájékoztatták a szervezők az újságírókat. Bernits Ferenc, a szemle igazgatója elmondotta; a megnyitó díszelőadáson Fábri Zoltán Requiem című új filmjét vetítik. További tíz alkotást, — Bacsó Pé­ter: Tegnapelőtt, Böszörmé­nyi Géza: Szívzűr, Gothár Péter: Megáll az idő, Gyön- gyösy Imre—Kabay Barna: A pusztai emberek, Kézdi Kovács Zsolt: A remény jo­ga, Moldován Domonkos: Rontás és reménység, Rózsa János: Kabala, Sára Sán­dor: Elátkozva a hatodik napot, Shiffer Pál: A párt­fogolt és Surányi András: Az aranycsapat című művét — ugyancsak először tekint­hetik meg az érdeklődők. Idén — a tavalyi gya­korlathoz hasonlóan — is­mét versenyeznek a szem­lén bemutatott produkciók, a művészi teljesítményeket ki­lenctagú zsűri bírálja majd el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom