Népújság, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-16 / 13. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. január 16., szombat Negyvenöt személygépkocsiból és mikrobusz ból álló karaván járta a világot; megfordultak az Északisarkkörön túl és megmásztak a tűzforró korzikai sziklás utakat is. Külsőre semmi különöset nem látott a szemlélődő ezeken az autókon, hiszen valamennyi egyszerű, széria kivitelű VW, vagy Audi volt. Talán égy valami tűnhetett fel: soha nem tankolt a karaván benzinkútnál. Sok százezer kilométeren át a részt vevő autókat egy külön, speciális tartálykocsi töltötte fel, méghozzá nem a hagyományos benzinnel, hanem a rejtélyes M—15 nevű hajtóanyaggal. Egy legalább nyolcvanesztendős idea nagyszabású újraélesztésének a részesei voltak ezek a kocsik és a kísérletben szereplő szakemberek. A Volskwagen Művek jelentős állami támogatással azt a feladatot tűzte kutatási részlege elé, hogy gyakorlati körülmények között próbálják ki a 85 százalék benzinből és 15 százalék me- tilalkoholból álló keveréket, az M—15-nek nevezett új hajtóanyagot. Az indíték ennél a kísérletnél is — sok másokhoz hasonlóan — az volt, hogy az olajválság nyomán kialakult energia- ' függőséget áthidalják egy olcsón és egyszerűen előállítható járműhajtó anyaggal. A CH.iOH-vegyjelű anyag valóban nem új, hiszen a metanolt, ezt a kémiailag egyszerű mérgező alkoholt korábban már betöltötték kísérleti repülőgépekbe és versenymotorokba, sőt a világháborúban a harci járművek egy része is ezzel üzemelt. Most a korszerű petrolkémiai kutatások ismét hozzájárultaa metilalko- . holhoz, ami legkülönbözőbb ipari anyagokból és hulladékokból állítható elő olcsón : kinyerhető például földgázból, fából, fűrészporból, cukorgyártási hulladékból silány szénből, malomipari melléktermékekből, sőt még narancshéjból is. 'Benzinnel keverve a metanolból most kitűnő, magas oktánszámú hajtóanyagot készítettek és mint a nagyszabású teszt-út is bizonyította, a korszerű gépkocsik egy minimális átalakítással általában jól üzemeltek ezzel a koktéllal igen hideg vs igen meleg üzemi körülmények között is. Jók voltak a teljesítménymérések eredményei is: az úgynevezett melegfutási fázist kivéve minden körülmény között azonos teljesítményt nyújtottak a kocsik. Gondot egyedül a motornak azok a műanyag alkatrészek okoztak, amelyek az üzemanyaggal közvetlen kapcsolatba kerültek, ugyanis használat közben kikezdte őket. Ezért néhány cserét kellett végrehajtani motoron, de ezek mindössze egy ötszáz forintnyi összeget tettek ki, ami jelentéktelennek mondható. A kísérletben részt vevő autóipari szakemberek, tehát méltán bizakodnak. Véleményük szerint az új koktél a jövő korszerű hajtóanyaga, ami a 90-es évektől már átveheti a mai drága motorbenzin helyét. A benzin—metanol koktél használhatósága nemcsak a német autószakemberek fantáziáját mozgatta meg. Nálunk a kőolajipari kutatásokkal foglalkozó NAKI szintén ismerkedett a témával. A használati előnyök, az olcsóbb ár, kétségtelenül figyelemre méltók, de a gyakorlati alkalmazásának több olyan akadálya is van, ami a szélesebb körű elterjedést szinte lehetetlenné te- szí. Hogy mást ne említsünk ennek a „koktélnak” nincs olyan víztaszítóképessége, mint a mai motorbenzineknek, tehát a tartályokban elkerülhetetlenül jelenlevő vizes fenék üledék kel elkeveredne, elvizesedne. Patikatiszta kísérleti körülmények között ez a hiba természetesen nem jelentkezett, de ha a benzinkutaknál is karriert akar csinálni a benzin—metanol koktél, akkor számolni kell ezzel a nem is csekély akadállyal. Egy szélesebb körű elterjedéshez tehát sokkal bonyolultabb tárolási és szállítási rendszert kellene megvalósítaniuk az üzemanyag-társaságoknak. — Ez pedig rengeteg pénzbe kerül! — Olyan sokba, hogy az új hajtóanyag minden gazdasági előnye eltörpülne e mellett. És akkor a gyártási technika, a finomítói ipar átállításáról még nem is beszéltünk. Tanácsok autósoknak Az autósok közül sokan megfeledkeznek arról, hogy indulás előtt számos tennivalója van a vezetőnek. Ilyenkor télen — viszontagságos időjárás közepette — a biztonságos közlekedés érdekében még több feladat vár az útnak indulóra. A Heves megyei Közlekedés- biztonsági Tanács arra figyelmeztet, nem csak a csillaggarázsban tartott autót, hanem a kocsi környékét is meg kell tisztítani, hogy az autóval különböző manővereket végezhessünk. A hóeltakarítás után az ablakok. a szélvédők tisztítása, jégtelenítése következik. Megszívlelendő tanács: a szabad kilátást minden irányba biztosítani kell. Ezért az ablakok, szélvédők teljes felületét a hótól, jégrétegtől szabaddá kell tenni. Indulás után, menet közben az ablakok bepárásodása a szellőztetés és fűtés helyes kombinációjával biztosítható. Különös jelentősége van a világító lámpák, irányjelzök megtisztításának, hiszen üzemképességük a biztonságos közlekedés előfeltétele. Ezért ne csak a lámpák, irányjelzök tisztaságáról, de hibátlan működésükről is célszerű meggyőződni. Ha a látási viszonyok korlátozottak, köd, szitáló eső, hó akadályozza a kilátást vezetés közben óvatos, körültekintő manőverezés, haladás mellett a tompított fényszóró bekapcsolása. használata kötelező. Lakóutcák, lakókörzetek kialakítása Köztudott, hogy a gyermek fejlődésében és életében fontos színhely az utca. A gyermek lakóhelyének közvetlen környezetét úgy kell elrendezni, hogy azt életkorának megfelelően teljesen használhassa. Lehetővé kell tenni a játszást, a szaladgálást, nézelődést és a felnőttekkel együtt a sétá- lást. Az ilyen területek elrendezésében elsődleges cél, hogy azt mindenki szükségletének megfelelően használhassa, ideértve a gépjárműveket, a gyalogosokat és a játszó gyermekeket. Ilyen céllal létrehozott övezeteket minden olyan területen ki lehet alakítani, ahol iskolák, boltok, szabadidő-központok vannak, de amelyek meghatározója a lakóterületi funkció. 'Ezek a lakóterületek nem létesíthetők a járművezetők megértő magatartása nélkül: a forgalmi tervezés és kialakítás elősegíti a helyes viselkedést, de legtöbbször nem kényszeríti ki. Ezeken a területeken a legnagyobb nehézséget a parkoló járművek okozzák, mert nemcsak az ott lakók és látogatók gépkocsijait kell elhelyezni, hanem a közlekedési terület rovására a szabad mozgásterületet is ki kell terjeszteni. A lakóövezetekkel szemben támasztott alapvető követelmények: — a területen elsődlegesen az ott lakók érdekeit kell figyelembe venni, — ne legyenek nagy forgalmat vonzó létesítmények, — átmenő forgalmi utak ne keresztezzék, — kerülni kell az útfelület megosztását úttestre és járdára, — a területet kellemessé kell tenni „utcaburkolatok”, virágágyak, bokrok stb. alkalmazásával, de ügyelni kell a jó láthatóság biztosítására, — a lakóutcák kialakítását úgy kell megtervezni, hogy A közlekedés is tudomány. Ilyen alapon válogattunk e témában, s tesszük ezt ezután minden hónap második szombatján a közeledő gépkocsivezetők kellő időben észlelhessék, hogy lakóutcához érkeznek (jelzőtáblák és más színű útburkolat), — elegendő számú parkolóhelyet kell biztosítani, de a parkolásra csak a kijelölt parkolóhelyen van lehetőség, — a gépjárművek sebességének csökkentését építési kialakítással kell megvalósítani. Ezeket az építési elemeket a szükséghez képest gyakran kell ismételni (pl. hirtelen irányváltoztatások és útfelületi bordák beépítése stb.), — a közvilágítást olyanra kell tervezni, hogy a fizikai korlátozások jól észrevehetők legyenek, — a játszótérnek kialakított területek nem kapcsolódhatnak közvetlenül az utakhoz, — a terület használatára vonatkozó szabályokat mindenkivel meg kell ismertetni, — a kialakításnál lehetőséghez mérten figyelembe kell venni az ott lakók érdekeit és véleményét. Az NSZK-ban végzett felmérések szerint az ilyen jellegű területek kialakításával a lakosság 75 százaléka, és a gépkocsivezetők 60 százaléka értett egyet. Tekintettel arra, hogy ilyen területeken a hagyományos közlekedési szabályok sokszor alkalmatlannak bizonyultak, néhány új közlekedési szabályt is ki kell dolgozni, (pl.: a gyalogosok az út teljes szélességét is igénybe vehetik; a járművek a gyalogosokat nem zavarhatják, de a gyalogos szükségtelenül ne gátolja a jármű haladását stb.). NSZK, holland és svéd tanulmányok szerint a fentiekben ismertetett lakókörzetek közlekedési tapasztalatai a következők: Előnyök: — jelentősen növekszik a közlekedésbiztonság, — a gyermekek a biztonságos környezetben tanulnak meg közlekedni, — az emberek közösségi- élet-lehetőségei megnövekednek: jobban otthon érzik magukat környezetükben, elidegenedésre hajlamos korunkban, — a közterületeket több funkcióra lehet felhasználni. Hátrányok: — költséges építészeti kialakítás, — sokszor nehéz a parkolási problémák megoldása. A lakóutcák egyes építészeti megoldásait mutatják be ábráink: a) útfelület-szűkítés. b) csomóponti mozgások sebességének csökkentése úttengelyi eltolással, c) úttest felületének csökkentése parkolással, növényzettel és játszófelületek kialakításával és sebesség csökkentése az útfelületbe beépített akadályokkal, bordázással. STOP! a kirakat előtt A Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács felhívására minden évben több kirakatrendező vállalkozik arra, hogy figyelemfelkeltő dekorációval szóljon a járókelőkhöz. Hatásuk nehezen mérhető, de aki egy ilyen kirakat előtt néhány pillantást vetett a jól választott jelmondatokra, rajzokra a közlekedés jól ismert tartozékaira. rendszerint figyelmesebben haladt tovább Majoros László kirakata az egri Centrum Áruházban A gyöngyösi Fenyő Áruház kirakata. Hagymást János és Skót Béla ötletességét dicséri (Fotó: Kőhidi Imre) Napjainkban kedvezőtlenebbek a forgalom külső körülményei, sok a sötét, esős, borongós óra, napokon-hete- ken át nincs a jármű alatt száraz útfelület, a közlekedő partnerek figyelme, hangulata gyakran rosszabb, s általában mindenki — sietne! Ebben az időszakban a közlekedés kényelmetlenségei — elsősorban az időjárás — befolyásolják a gyalogosok, utasok mozgását is; járművezetők és gyalogosok között éppen akkor romlik az együttműködés, amikor még nagyobb szükség lenne rá ... Fel kell figyelni ezekre a tényekre! •Téli útravalónk — amelyet Petress István fogalmazott — egyetlen szóban foglalható össze: alkalmazkodás. Alkalmazkodás egymáshoz és a külső, megváltozott vezetési-közlekedési körülményekhez. Át kellett állnunk egy olyanfajta vezetési stílusra, amely előreláthatóan számít minden kedvezőtlen változásra, s okosan módosítja saját eddigi — sokszor nagyon is nyárias! — gyakorlatát. Megszokásokat kellett elhagyni, távolságokat kell újra — a nedves úthoz viszonyítva — felbecsülni, s lejjebb kell szorítani a sebességek addig elért felső határát is. Meg kell szokni a látásunk bizonyos mértékű romlását, a sötétben hosz- szabb ideig tartó vezetéseket, a mesterséges fények villódzását és — kiemelten kell hangsúlyozni: a „téli” gyalogost. A gyalogost, aki minél rövidebb időt akar eltölteni a szabadban, hiszen őt nem védi semmiféle karosszéria, a gyalogost, aki beburkolódzik a sáljába, felhajtja kabátja gallérját, akt maga elé húzza az esernyőt ... Téli útravaló legyen az az elv, ami a biztonságos mozgás alapja — keressük mindig a lehető legkisebb kockázatot, szabja ez a cselekvésünket, bármilyen nehéz közlekedési helyzetbe kerülünk. Ne felejtsük, éppen a partnerek kissé meg- bomló összhangja miatt nem megy majd minden simán és egyszerűen. A legjobb akarattal sem tudjuk mindig távoltartani magunkat a veszélylehetőségektől. Ilyenkor azonban ne feledjük azt, hogy alapjaiban véve semmit sem lehet a körülmények véletlen összeját- Szásának tulajdonítani! Minden közvetlen veszélyhelyzet előtt — tehát időben és térben is előtte — ott rejlik egy, a veszélyhelyzetet előidéző magatartás, amit kellő figyelemmel előre meg lehet látni, s ki lehet védeni. A lehető legkisebb kockázattal az vezet, aki előbb kapcsol — nem a sebesség- váltójával, hanem az értelmével és a felelősségérzetével. Ha a tudatunkba véssük, hogy megnövekedett körülöttünk a zavaró hatások száma, s ezt a tényt nem becsüljük alább a kelleténél. Átgondolni legalább egyszeregyszer, hogy mi mindennel számolhatunk, s aztán a volán mellett különös érzékenységgel figyelni a mozgásunk új határait, és így felkészítsük magunkat is minden útra legalább úgy. mint járművünket a nehéz téli forgalomra. Alkalmazkodni csak az ember tud, s aki járművet vezet, annak nemcsak jól felfogott érdeke, de bizonyos értelemben kötelessége is a tudatos alkalmazkodás. összeállította: Pilisy Elemér
