Népújság, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. december 11., péntek MIT VARUNK A KISVÁLLALKOZÁSOKTÓL? II. Mire szerveződjenek? ÚJ KÖVETELMÉNYEK KOZOTT - TÖBBET ADNI Merre tartanak állami gazdaságaink...? A 70-es években először az állami gazdaságokban érzékelték leginkább, hogy a mezőgazdaságban is valami olyan módszerrel kell dolgozni, amely mást nyújt az embereknek, az országnak, mint korábban! így jött létre Bábolnán az első iparszerű mezőgazdasági termelési rendszer, amely a biológiai, közgazdasági, környezeti, műszaki és személyi feltételeket is magában foglalja. A sokféle jogszabályt gazdasági szakembereknek is nehéz áttekinteniük. A jogalkotók igyekeztek gazdag formaválasztékot, nagy mozgásteret, hatékony szervezeti kereteket teremteni, az egyébként sokszínű és mozgalmas kistermelésihez, kiegészítő-tevékenységhez. Az új jogi keretekbe beépítették a meglevő szervezetek (szakcsoportok, polgári, jogi társaság, szerződéses üzemeltetések stb.j korszerűsített formáit, s számoltak a különböző nagyvállalati igényekkel az alkatrészgyártásban, a háttéripar kialakításában, a hatékonyabb belső érdekeltségi rendszer megteremtésében. Bizonyos jogszabályok pedig azért váltak szükségessé, hogy kellő ossz. hangot teremtsenek az alakuló és a meglevő szervezetek, jogi keretek között. Vegyük sorra a teljesség igénye nélkül a különféle kisszervezeteket kizárólag abból a szempontból, hogy milyen feladatok, tevékenységek elvégzésére alkalmasak. A kisvállalat dolgozói többféle szolgáltató-javító tevékenységet végezhetnek a megrendelőnél csakúgy, mint a műhelyben. (Például az építőipar területén, a gépjárművek, a háztartási gépek és híradástechnikai berendezések javításában.) De szako- sodhatnak kis sorozatú alkatrészek gyártására, speciá. lis exportfeladatokra, vagy import pótlására^ találmányok, újítások hasznosítására, új technológiák elterjesztésére. A munkaigényes műszer-, vagy ruházati iparban a kisvállalat létszáma nagyobb lehet, az eszközigényes tömegcikk-, vagy háztartási vegyiparban pedig kisebb. A leányvállalat bővítheti az alapító anyavállalat termékválasztékát, segítheti kapacitásának kihasználását. De az ipari vállalat alapíthat leányvállalatot önálló külkereskedelmi tevékenységének megszervezésére és végzésére, a kereskedelmi vállalat pedig ipari termelésre. Fővállalkozásra, kutatásfejlesztésre, kiskereskedelmi márkabolt-hálózat, illetve szervizhálózat fenntartására ugyancsak szakosodhat a leányvállalat. A kisszövetkezet feladatköre hasonló a kisvállalatéhoz, de ennek létrehozását magánszemélyek kezdeményezik, eszközeiket a tagok adják össze. Segítheti kisebb körzetek, települések ellátását, a lakossági fuvarozást, az üzemszervezést, a számítástechnika alkalmazását stb. A gazdasági munkaközösségek csaknem mindenre vállalkozhatnak, amire a kisvállalatok és a kisszövetkezetek, csupán kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Mivel a tagok vagyontárgyaival gazdálkodnak, ezért kezdetben többnyire nem képesek nagyobb eszközigényű ipari termelésre. így elsősorban a munka- és főleg szellemi munkaigényes feladatokra összpontosítanak különböző szakemberek, fiatal értelmiségiek — főállásban vagy szabad ide- j ükben. T evékenykedh etnek: az oktatásban, a fejlesztésben, a műszaki és a magánlakás-tervezésben, az újítások, a találmányok hasznosításában, a lakossági fuvarozásban és személyszállításban, a számítógépes szolgáltatásban. Nagy jelentőségű humán szolgáltatásokat végezhetnek, ellátva a gyermekek, az idős korúak felügyeletét, ápolását. A vállalati gazdasági munkaközösségek a vállalati eszközök felhasználásával már az alkatrészgyártásban és a háttériparban is tevékenykedhetnek, gépkarbantartást, takarítást végezhetnek. Részt vehetnek a magánlakás-építésben, -felújításban is. Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot az ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve áfészek saját kebelükön belül hozhatják létre. Feladataik között szerepel a magánlakás-építés, -javítás, -karbantartás, a hiánycikkek gyártása, egyes alkatrészek felújítása, a szervezés, az újítások, találmányok hasznosítása, az elfekvő készletek, a használaton kívüli gépek, műhelyek, hulladékok hasznosítása, az energia racionális felhasználása, a környezetvédelem. E szakcsoportok tulajdonképpen mindenhol foglalkozhatnak a mezőgazdasági jellegű és a kizárólag állami gazdálkodó szervezetek feladatkörébe utalt tevékenységek kivételével. A mezőgazdasági szakcsoportok mindenekelőtt a zöldség-, a szőlő, és a gyümölcs- termesztésben, továbbá a gyógynövény-termesztésben, a parlagföldek, az üres épületek, az elfekvő gépek hasznosításában tevékenykedhetnek. A szerződéses üzemeltetésű, továbbá az átalányelszámolásos és a költségtérítéses részlegek a vállalat, a szövetkezet integráns részei, mégis viszonylagosan elkülönült és önállósult ellátó és háttérintézményei. A sokféle szervezeti forma és tevékenység szerepe, lehetősége igen eltérő. Az új gazdasági szervezetek közül kulcsszerepe van a kisvállalatnak, a kisszövetkezetnek és a gazdasági munkaközösségnek. Ami pedig a tevékenységi köröket illeti, a szolgáltatások érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. Kovács József Erőteljes szakosodás Bábolna nagy hatással volt az ország — így Heves megye állami gazdaságaira és termelőszövetkezeteire is. Az onnan kisugárzó szaktudás alapot jelentett a továbbfejlődéshez. Ma 124 állami gazdaság működik az országban, amelyek közül több kiváló, határainkon túl is ismert termelési módszereiről, tapasztalatairól. Bábolna mellé sorakozott Boly, Agárd, Dalmand, Mezőhegyes és a Kecskemét—szikrai Állami Gazdaság is. Heves megye öt állami gazdasága a 70-es évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Erőteljesen szakosodtak. A gyöngyös—domosz- lóiak például a szőlő- és bor- termelésiben, a füzesabonyiak a szarvasmarha-, a juhtenyésztésben és a vetőmagtermelésben, a hevesiek az állattenyésztésben és a szilvásváradiak pedig a lótenyésztésben és az idegenforgalmi tevékenységben értek el sikereket. Az V. ötéves tervben nehezebb közgazdasági feltételek között tevékenykedtek állami gazdaságaink. Termelésüket viszont a IV. ötéves tervhez képest 71 százalékkal, nyereségüket pedig 14 százalékkal növelték. Különösen dinamikusan fejlődött a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság borpalackozó tevékenysége, továbbá a Csányi Állami Gazdaság Traubisoda üzeme. A kalászosoktól — a juhászatig A növénytermelésben a kalászosok és az ipari, növények a meghatározók. Az állattenyésztésben, a tejtermelő tehenészet, a sertés-, a juh- és a lótenyésztés a jelTöbb zöldborsóra lenne szükség. A konzervipari üzemek szívesen szerződnének a termelőkkel a tartósítóipar számára nélkülözhetetlen növény termesztésére. A termelői érdekeltség fölkeltésére pályázatot írtak ki; a mezőgazdasági nagyüzemek meghatározott lemző. Az elmúlt öt esztendőben a gazdaságok korszerű termelési technológiákat alakítottak ki, amelyek alkalmazásával növekedett árbevételük és nyereségük is. A füzesabonyiak például húsüzemükkel Heves megye jobb ellátását segítették elő, különösen Egerben és a megye üdülőkörzeteiben. A szilvásváradiak a lótenyésztéssel összhangban lovaspályát és fedett lovardát építettek. Az idegenforgalom fellendítését segítette elő a Lipicai szálloda és a pecsenyesütő. Heves megye állami gazdaságainak területe az V. ötéves tervben átlagosan 3800 hektár volt. Ezen belül nagy az eltérés, hiszen a csá- nyi gazdaság 1673, a füzesabonyiak viszont 5615 hektáron gazdálkodik. A legjobb eszközökkel ellátott a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság, ahol egy hektárnyi területen 185 508 forint az eszközérték. A szilvásvárad iáké viszont csak 34 062 forint, ami alatta van a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági üzemek 35 ezer forintos határértékének. A gépek, berendezések a nagy elhasználódás miatt a IV. ötéves tervhez képest 34 százalékkal csökkentek. Eltérő termelési _______szerkezet______ M egyénk állami gazdaságai összesen 18 585 hektáron gazdálkodnak, ez a megye mezőgazdaságilag művelt területének 4,8 százaléka. Az alig több mint háromezerfős dolgozó kollektíva 826 millió forint értéket termelt 1980-ban. Az eredmények az állattenyésztésben a megyei átlagnál jobbak, a növénytermelésben viszont főleg az elemi, káirok miatt csökkenfeltételek teljesítése esetén jelentős anyagi támogatást nyerhetnek el. A rendelkezésre álló mintegy 90 millió forintot azok a gazdaságok kapják meg, amelyek a legkedvezőbb ajánlatot teszik a termelés fejlesztésére, fokozására. TÖBB ZÖLDBORSÓT Érdekelt a termelő A beszámoló taggyűlésekről jelentjük S Igyekezet | a Kedves Vevő 30 milliójáért Több mint 1,2 milliárd forintos forgalmat tervezett erre az évre a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat — s a cseppet sem kicsiny feladaton csaknem féle részben az egri, illetve környékbeli üzletek dolgozói osztoznak. A boltok 33 szocialista brigádjának, élükön pedig az itteni kommunistáknak igencsak igyekezniük kell a program megvalósításáért, s — különösen, hogy a szövetkezeti kereskedelem mind nagyobb konkurenciát jelent a körzetben is — valóban minden ötletükre, Ügyességükre szükség van, hogy az igényeknek leginkább megfelelő választékot biztosítsák a Kedves Vevő számára. Nem utolsósorban pedig úgy gazdálkodjanak, hogy a szigorúbb körülmények közepette is biztosítsák a tisztességes nyereséget vállalatuknak. ' Komoly és felelősségteljes ez a munka és a sikerét — mint az egri pártalapszerve- zet beszámoló taggyűlésén is kicsendült Bukta Tiborné titkár beszámolójából — a kommunisták presztízsnek tekintik. Éppen ezért roppant bántja valamennyiüket, hogy erőfeszítéseik, beszerzési próbálkozásaik ellenére is kevesebb az eredmény a vártnál, a vállalat az idén forgalmában és nyereségében is egyaránt érezhető kieséssel számol. Várhatóan legalább 30 millió forinttal vásárolnak kevesebbét az üzletekben, mintsem tervezték. Mit lehetne tenni a Kedves Vevő 20 milliójáért? Nos, például Egerben is föltétlenül folytatni kell a különböző értékesítési akciókat, engedményes vásárokat, for- galompezsdítő árubemutatókat s — ha a kereskedő napjainkban még mindig nincs is anyagilag, erkölcsileg kellően megbecsülve — a fáradhatatlan munkát a vásárlók teljes megelégedésére. S folytatni azt az egészséges együttműködést, amely a körzet üzletei között szerencsésen kialakult, megmutatkozott többi között abban a társadalmi munkában is, amellyel az egri belvárosban néhány hete a megye legnagyobb ABC-áruházának megnyitását segítették. A pártéletben még a párton- kívüliekkel is szorosabbá kell tenni a kapcsolatokat — az, hogy' a nem kommunista üzletvezetők közül többet már a mostani taggyűlésre meghívtak, mindjárt a kezdetét jelentheti ennek — aztán többet, sokkal többet kell tenni az utánpótlást jelentő fiatalokért. Csak helyeselni lehet az alapszervezet buzgalmát, amellyel rövidesen fölkeresik a nyugdíjas szakembereket, s régi kollégákat, hogy a pályakezdők neveléséhez támogatást adjanak nagy tapasztalatukból, gyakorlatukból. A jövő kulcsa ugyanis valami ilyesféle lehet. Aztán — mint Simon Sándorné, a városi pártbizottság minősítésében is hangsúlyozta — a vezetőség tagjai, a pártcsoportok, legyenek önálóbbak a mindennapi munkában s a tagság osztozzék jobban a feladatokon, a megbízatásokon, legyen még aktívabb, mint eddig. Így a gondok mindjárt kisebbek lesznek. (gyóni) tek! Az állami gazdaságok termelik megyénkben a búza 7, o napraforgó 6, a nagyüzemi zöldség 12, a szőlő 7,8, a téli alma 68,1, a vágómarha 10, a sertés 20, a tej 10,4 százalékát, továbbá az összes rizsmennyiséget. Az egy tehénre jutó tejtermelés 1980-ban 4586 liter volt, az egységnyi sertéshús- termelés pedig 1824 kiló. Állami gazdaságaink területe és termelési szerkezete mégis nagyon eltér egymástól! A gyöngyös—domoszlói nagyüzemben a nehezebb közgazdasági feltételek ellenére is dinamikusan fejlődött a kertészeti termelés. A szélsőséges időjárás miatt azonban a szőlő- és gyümölcshozamok nem érték el a várt szintet! Füzesabonyban a stabilitást a szántóföldi növénytermelésben a hozamok növelése, illetve a magas állatlétszám javuló termelési eredményei biztosítják. Csányban jelentős a zöldségtermelés, hozamai megfelelnek a modellgazda- ság követelményeinek. Az ágazat jövedelmezősége viszont a magas élő- és holt- munka-ráfordítás miatt kedvezőtlen. Az elmúlt években mégis kiemelkedő eredményeket értek el, amely szorosan összefügg az üdítőital-gyártással. Jobban mozgósítanak A hevesiek a volt Kiskörei Állami Gazdasággal való egyesüléssel olyan termelési szerkezetet örököltek, amely nem felel meg a'mai nagyüzemi követelményeknek. Ennek megváltoztatása csak hosszabb távon oldható meg. Az utóbbi évek fejlődése ellenére nagyon elmaradt a többitől a Szilvásváráéi Állami Gazdaság. Kedvezőtlen termőhelyi adottsága, termelési szerkezete és eszközállománya nem teszi lehetővé, hogy a közgazdasági szabályozórendszer keretei kö2»tt az alaptevékenységből bővített újratermelést folytasson. Ezért a jövő évben a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdasággal való egyesülésüket követően gyorsabb ütemben kell lépniük, olyan ágazatok fejlesztésében, amely nyereségével ellensúlyozni tudja majd a termőhelyi adottságokból adódó hátrányokat! Az MSZMP XII. kongresz- szusának határozata, amely kimondja: hogy „az élenjáró állami gazdaságok továbbra is fejlődjenek dinamikusan és mutassanak példát a korszerű termelési, gazdálkodási módszerek alkalmazásával ...” — a nyolcvanas évtizedben azt kívánja ezektől az üzemektől, hogy a piaci igényekhez jobban igazítsák termelési szerkezetüket és kerüljön előtérbe a gazdaságosság, a jövedelmezőbb termelés. Ennek pedig feltétele, hogy tovább korszerűsítsék a munkaszervezést és vele együtt, az ösztönzési rendszert, amely a dolgozókat jobban mozgósítja a feladatok eredményes megoldására. Megyénk állami gazdaságai a VI. ötéves tervben nyereségüket 39 százalékkal, termelésüket pedig 36 százalékkal kívánják növelni 1980- hoz képest. Emelik a gabonafélék és az olajos magvú növények, valamint a zöldségfélék hozamait. Kiterjesztik a gyepgazdálkodiáson alapuló szarvasmarha-tenyésztést, és ötezer liter fölé emelik az egy tehénre jutó tejtermelést. A gazdaságok árbevételi eredményét 1982- ben várhatóan 20 százalékkal csökkenti a január 1 -tői változó közgazdasági szabályozórendszer. Ennek ellen- súlyozására üzemenként intézkedési tervet dolgoztak ki, hogy a középtávú tervben előirányzott eredményeket tartani tudják! A gazdaságok a jövő évtől fokozatosan áttérnek az ötnapos munkahétre. Általános igény, hogy tovább szélesítsék a termelői kapcsolatokat más üzemekkel és jobban ellássák a háztáji és kisárutermelő gazdaságokat is. Mindezek együttesen elősegíthetik, hogy Heves megye állami gazdaságai a jól gazdálkodó termelőszövet- keztekkel együtt a nyolcvanas években is az élmezőnyben maradjanak... Mentusz Károly Ne csak szavuk, jogkörük is legyen Ma kezdődik a művezetők országos tanácskozása Ki lesz ma művezető? Sajnos nem ritka eset: aki a valamennyire is számításba vehető szakemberek közül elvállalja. A tapasztalat az, hogy a jól dolgozó munkások jövedelme általában csökken akkor, ha előbbre lépnek a ranglétrán. Ráadásul fölülről és alulról is ők vannak a „tűzben”. A beosztottak nekik reklamálnak, hogy miért nincs anyag, mikor javítják már a gépet, az igazgató őket veszi elő, ha lemaradás van a tervek teljesítésében. Hogy folyamatos legyen a munka, sokszor targoncára is rá kell ülni, segíteni az anyag- mozgatásban, ha éppen nem akad más az üzemben. Így aztán bizony nem nagyon akaródzik a termelés közvetlen parancsnokának lenni — ahogyan a művezetői posztot általában emlegetik. Az is igaz viszont, hogy jó néhány művezető sem emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a beosztására. Ha őszintén beszélünk róla, a munkások akár név szerint is felsorolják az ilyeneket egy-egy üzemben. Ezért, vagy az előbbi okok miatt, de sajnos a lényeg: nincs elég tekintélye ennek a funkciónak. Bár mindenki előtt világos, hogy a vállalati gazdálkodás mai viszonyai között kulcsszerepük van á termelőmunka közvetlen irányítóinak, sok múlik rajtuk, alkotókedvükön, felkészültségükön. Az előkészületek során is elhangzottak már ezek a vélemények: fontos és hasznos tanácskozásnak ígérkezik a művezetők első országos tapasztalatcseréje. Körülbelül ötszázan képviselnek 200 ezer művezetőt a csepeli munkásotthonban, értékelik a jó példákat, népszerűsítik az eddig már hasznot hozott kezdeményezéseket. Heves megye vállalatai nemcsak küldöttekkel, de módszereik bemutatásával is ott lesznek a korferencián. Az Egri Dohánygyárban, s hozzá hasonlóan több más, környékbeli üzemben már hozzáfogtak kialakítani azt a gyakorlatot, hogy a művezetőknek ne csak szavuk, de jogkörük is legyen feladatuk méltó teljesítéséhez. Nagy várakozás előzte meg a ma kezdődő országos tanácskozást. Ügy hisszük: a legjobbkor rendezik. (hekeli)
